Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
Véres utcai tüntetések Szöulban Szeged és idegenforgalma Nem az égiek ajándéka Újabb két aranyérmet nyertünk az llniversiaden MffM* H VILÁG PROLETÁR]Ál, EGYESÜLJETEK! fflÚMMG ÍM AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 200. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1965. augusztus 26. Javult az üzemek létszám- és bérgazdálkodása Ad ég további erőfeszítésekre van szükség Tavaly több vállalat túlzott létszámnöveléssel igyekezett termelési tervét teljesíteni, ami — más káros tényezőkkel együtt — bérfeszültségek létrejöttére, a munkaeróvándorlás fokozódására, a megengedettnél nagyobb túlóráztatásra vezetett a szegedi és Csongrád megyei vállalatoknál, üzemeknél is. Az idei év első felében éppen ezért igen fontos feladaa megtakarított létszámból eredő béralap egy részét kifizetheti a dolgozóinak. Ilyen szempontból csak az AKÖV, a falemezgyár és a ruhagyár dicsérhető, mert a belső tartalékok feltárásának ezt az eszközét felismerték és alkalmazták. A vizsgálati jelentés szerint a felettes szervek által előírt alkalmazotti létszómdálkodásukat. A tervhez képest megtakarítást ért el a béralapban a konzervgyár, a húsipari vállalat, a Szegedi Sütőipari Vállalat, a finommechanikai és a fonalfeldolgozó vállalat, túllépte a béralapot a téglaipar és a gázmű. Egyformán káros Jelenségként értékelhető, ha a béralapot nem használja fel egy-egy vállalat, s az is, ha túllépi. f/KKM _ csökkentést csupán néhány tot jelentett az arányok hely- vállalat hajtotta végre, legreállítása, a káros jelenségek több helyen még az alkalma- Ez az utóbbi azzal a veszélylelszámolása. A decemberi zotti munkakörök leterhelő- lyel is jár, hogy mivel a kipárthalározat nyomán szü- sének vizsgálatát sem vé- fizetett bérekkel nincs arányiét/) intézkedések és erőfeszí- gezték el. A szakmunkás ban az elvégzett munka, fel tcsek következtében megál- utánpótlás biztosításával lapítható, hogy kapcsolatban megállapítható, a megye szocialista ipara hogy a munkaerő hiánnyal küzdő szakmában nem sikerült biztosítani az 1965. évi beiskolázást. A DAV viszont, kedvező növekedése helyzeténél fogva, a szükség- toripari Vallalatnal talalhaletét meghaladó számú ipari is igyekezett élni a lehetőségekkel, ennek köszönhető, hogy a termelés emelkedésének forrását hetven százalékban a termelékenység képezte. lazul a gazdálkodás rendje. Igen lényeges, hogy az időbérek rovására minél több helyen vezessék be a minden szempontból előnyösebb teljesítménybérezést. Erre irányuló kezdeményezés eddig az AKÖV-nél és a Tisza BúA normák felülvizsgálatának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy huzamosabb ideig tartó keresetcsökkenés általában sehol sem következik be, és sikerül elérni a száz százalékos beállási szintet. BérA Szakszervezetek Megyei tanulót iskolázott be, amivel Tanácsának közgazdasági bi- más válalatok szakmunkászotfcsága a közelmúltban szé- igényét is fedezni tudja majd. les körű vizsgálatot végzett A vállalatok az előírt mua szegedi és a Csongrád me- tatóknak megfelelően igyegyei vállalatoknál és üze- keztek a múlt fél évben bérmeknéi az első félévi lét- alapjukkal gazdálkodni, s a szám- és bérgazdálkodással relatív béralapmérés alkalkapcsolatban. E vizsgálat mazása megszilárdította és feszültség sem tapasztalható eredményeit más rendelke- ellenőrizhetővé tette bérgaz- a megye üzemeiben, zésre álló adatok és elemzések felhasználásával jelentésben foglalta össze és terjesztette az SZMT elnökségének tegnap, szerdán tartott ülése elé. Az ipari üzemek közül csak a textilművek és a gumigyár, a két felfejlődőben lévő szegedi gyáregység növelte létszámát, ami indokolt is. A munkaerővándorlás csökkenő irányt mutat, bár e tekintetben döntő változás még nem következett be. Tanulságos, hogy a munkaerő hullámzást különösen azokon a munkahelyeken nem sikerült meggátolni, ahol hiányoznak a •szükséges anyagi, szociálisés munkakörülmények. Az is bebizonyosodott, hogy nem lehet csupán a rendeletektől várni a változást, a megyei "pitővállalatnál a nevelőmunka hatékonyabbá tételével együtt sikerült csak a vándorlás csökkentését elősegíteni. Sajnálatos, hogy egyes üzemekben, mint például a falemezgyárban, úgy próbálták a vándorlókat „megkötni", hogy jobban fizető munkakört ajánlottak fel részükre. Az ilyen módszer nemhogy elősegítené a vándorlás megakadályozását, de fokozza a feszültséget. Néhány üzemnél nem tudták feltölteni a tervezett létszámot. Kevesebb munkás dolgozott például a megyei építőknél, a téglaipari vállalatnál, a Szegedi Sütőipari Vállalatnál, a Kenderfonóés Szövőipari Vállalatnál és gázműnél. A létszámgazdálkodásban fellelhető helyes törekvések közül feltétlenül említést érdemel, hogy a konzervgyárban ebben az időszakban igyekeztek minél több nőt foglalkoztatni, az emelővillás targoncák ve- , zetésére és csoportvezetői be- ' osztásban is több nőt alkalmaztak. Hasznos volt a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál a női munkásszállások bővítése. A női munkaerő további elhelyezésére lenne alkalom a Városgazdálkodási Vállalatnál is. ha a szociális létesítményeken javítanának. A vállalatok egy része nem élt azzal a lehetőséggel, hogy Felbocsiteliák a Kozmosz—79-et Szerdán a Szovjetunióban Kozmosz—79 névvel új mesterséges holdat bocsátottak fel. Mint a TASZSZ közleménye mégállapítja, a szputnyikon elhelyezett tudományos berendezések a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program folytatását szolgálják. A mesterségs hold pályájának adatai a következők: kezdeti keringési sebesség 90 perc; a Föld felszínétől mért maximális távolság (apogeum) 359 kilométer; a Föld felszínétől számított minimális távolság (perigeum) 211 kilométer; a pálya hajlásszöge 64,9 fok. Kádár János fogadta Luigi Longót Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Luigi Longót, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát A szívélyes elvtársi légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMip Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottsága titkára és Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Szerdán este Luigi Longo és családja tiszteletére Kádár János és felesége vacsorát adott. A szívélyes baráti légkörben lezajlott vacsorán részt vettek: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Komócsin Zoltán és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Évente 10—12 százalékkal Növekedett a magyar-szovjet kereskedelmi forgalom H«»z érvel azelőtt irték alá az első árucsere-megállapodást A sági nek jelentőn évfordulója augusztus 27-e. Húsz évvel eoelőtt jött létre a két ország kőzött a felszabadulás utáni Megújhodnak a kastélyok Az utas. aki a hazai tájakat járja, útjában sűrűn találkozik kastélyokkal. Számuk mintegy másfél ezerre tehető. Egykori tulajdonosaik nevét hivatalosan csupán az építészettörténet őrzi. A fiataloknak azonban már csak néhány név, s az is már csak valamicskét árul el a múltból. A kastélyoknak háromnegyede ma hasznos gyakorlati célokat szolgál, megőrzésükről pedig a műemlékvédelem törvényben rögzített paragrafusai gondoskodnak. Üj köntösbe öltöznek nemzeti történelmünk várai, az egykori végvárak is. Képeinken: 1. A ferlődi volt Eszterházykastély az ország egyik legszebb műemléke. Az épületben ma országos hírű mezőgazdasági kutatóintézet és mezőgazdasági technikum működik. 2. A siklósi várban szálloda, étterem és múzeum fogadja a turistákat. magyar—szovjet gazda- első árucsereforgalmi megkapcsolatnk. fejlődésé- állapodás. Ez az egyezmeny 30 millió dollár értékű forgalommal számolt Azóta a magyar—szovjet árucsere értéke megharmincszorozódqtt, s ez évben már az exportimport megközelíti a 900 miUjó rubelt. A magyar külkereskedelmi forgalom egyharmad része a Szovjetunióval bonyolódik. le. míg a másik, kétharmad rész több mint száz ország között oszlik meg. A magyar—szovjet kereskedelemben az áruösszetétel 660 000 tonna gyapot. 350 millió rubel értékű faféleseg, 840 000 tonna hengerelt áru, 17 millió tonna olajtermék és nyersolaj, 21000 traktor, 7000 gabonakombájn és mintegy 30 000 személygépkocsi érkezett. Ugyanakkor a szovjet áruért főként munkát, munkaigényes iparcikket szállít külkereskedelmünk. A Szovjetunió ez alatt a két évtized alatt 165 millió rubel értékben vásárolt élelmiszeripari berendezéseket a két ország adottságai és és ugyanilyen értékben vett a Szovjetunió részéről meg- át különböző műszeripari nyilvánuló baráti segítség gyártmányt. Üzemeink autónyomán úgy alakult, hogy az buszt, 280 millió rubel érhazánk számára különö- tékű úszó objektumot, közsen előnyös. tük 315 úszódarut és 350 Magyarországon az ipari és millió rubel értékű vasúti mezőgazdasági termeléshez járművet készítettek szovjet szükséges legfontosabb nyers- megrendelésre, anyag és energiahordozó kö- . „ „ _ , zül csupán egy, a bauxit fe- A. magyar-szovjet gazdadetí az ország szükségletét, sa3'f ™szaki-tudonumyos a többiből nfgyarányú be- ^SS^SíeJ^SSú hozatalra szorulunk és ^rmegtürtómtók L etókl1 a Szovjetunió a fo nyers- szüietek a következő öt évre szóló hosszú lejáratú anyagszállítónk. A magyar kohászat túlnyomórészt krivojrogi. Feketetenger melléki vasérccel dolgozik, a magyar kőolajipar nyersolajigényének 50 százalékát az Ural vidékéről hozza a Barátság kőolajveszerződés megkötésére is. A jelenleg Moszkvában tartózkodó magyar kereskedelmi delegáció éppen ezekről a kérdésekről tárgyal. zeték. Az építkezésekhez és Néhány fontos terület árua bútoripar számára szüksé- szállításairól máris döntöttek ges fenyőfűrészáru, vala- a szakértők. A Szovjetunió mint a bányafaimport 80— például öt házgyárat szál91 százaléka az Északi Je- lít a magyar építőipar száges-tenger melléki erdőkből mára. A magyar hajógyárak érkezik. öt év alatt 1970-ig 246 úszó A textiliparban feldolgo- objektumot készítenek a zott gyapot több mint 60 szovjet hajózásnak. A követszázaléka Üzbegisztán gya- kező években nagy jelentöpotföldjein termett. ségű lesz az alumíniumipari Az ország teljes nyersanyag- kooperáció. Létrejöttek olyan behozatalának csaknem a megállapodások is, amelyek fele származik a Szovjet- a járműipari kooperációra, unióból. Az elmúlt 20 év továbbá a zöldség- és gyüalatt mintegy 25 millió ton- mölcsszállításokra vonatkozna vasérc, 80 000 tonna réz, nak. (MTI) i bányagépgyártás szakosítása a KGST"ben A KGST tagországokban az idén megkezdik különféle bányagépek szakosított gyártását. Az első szakaszban szilárd talajkincsek külszíni kitermeléséhez szükséges gépeket fognak gyártani. A szakosítással kapcsolatban a fő teendőket a Szovjetunióban és az NDKban végz'k el. A szocialista országokat lépkedő exkavátorokkal a Szovjetunió látja el. Az NDK-ban hernyótalpas és sínen járó többkanalas exkavátorokat és úgynevezett rotor-exkavátorokat fognak gyártani. (MTI)