Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

A párt a nép erejére épít és támaszkodik (Folytatás az 1. oldalról.) ajándékozzuk, vagy odataszi­gúljuk. Természetesen van határ is; az, amikor valaki kezet akar emelni rendsze­rünkre. Akkor közbelép a népi államhatalom. A meg­győző szóval kezdjük — ez a legerősebb fegyverünk —, de tartaléknak ott kell len­nie népi államunk erejének is. Ezt sem szégyelljük igénybe venni, ha a szép szó nem segít. De a szép szónak óriási előnye van. Ásnak idején már Lenin azt tanította, hogy ha az ellen­ségesen fellépő emberekkel szemben csak adminisztra­tív eszközt alkalmazunk, te­hát bebörtönözzük, de nem leplezzük le őket a nép előtt, akkor nem elég hatá­sos az adminisztratív eszköz sem. Most is előfordul, hogy va­lakit becsuknak nálunk, ha meg nem engedhető dolgot tesz, ha a rendszer ellen for­dul. Itt is érvényesül az ál­lampolgári egyenlőség. Nyu­gaton például most amiatt békétlenkednek egyesek, hogy nálunk papokat tartóz­tattak le. Nem papokat tar­tóztattak le, hanem az utób­bi hónapokban letartóztat­tak néhány embert, aki az­előtt szerzetes, illetve pap volt. Nálunk állampolgári egyenlőség van. Ha valaki a rendszer ellen uszit, vagy szervezkedik, őrizetbe ve­szik, és megindítják ellene a megfelelő eljárást, függet­lenül attól, ho® szerzetes volt-e azelótt, va® sem. Ma vannak nálunk meg­győződéses kommunisták, szocialista emberek — ezek na®on na®- többségben \ annak —. van e® kevés antikommunista is. de köz­bül még van na®on sok em­ber, aki se nem kommunis­ta. se nem antikommunista, Egyesek nem értették, hogy egy népfront-összejö­vetelen, megfordítva azt , a jelszót, ho® aki nincs ve­lünk, az ellenünk van, e®­szer azt mondtam, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Megmagyarázom, ho­®an értettem. Amikor fe®­veres összecsapás, harc fo­lyik, természetesen teljesen más szabályok uralkodnak, de normális viszonyok kö­zött. békés államban, szo­cialista rendszerben igenis mondhatjuk, ho® aki nem összeesküvő, nem folytat ak­namunkát, nincs ellenünk, az velünk van. Az ilyen embereknek is van munka­helyük — hivatal, ®ár, vagy mezőgazdasági üzem —. minden reggel bemennek, dolgoznak és ha tetszik ne­kik. ha nem, ténylegesen a szocialista társadalom építé­sében vesznek részt, mert az egész társadalom a szo­cializmust építi. Ebben az értelemben mondtam, ho® aki nincs ellenünk, az ve­lünk van. Ez helyes is. Nem szabad a mostani helyzetet lebecsülni. Nem kell lebe­csülni, ho® a nép nagy többsége jó szivvel magáénak teszi a párt politikáját és a párt módszereit. Mert nemcsak az a döntő, ho® mit hirdetek, az is szá­mít. ho® hogyan hirdetem. Ezért van fontossága a mód­szernek a párt politikájá­ban. Demokratikus módsze­reink vannak minden be­csületes dolgozóval szemben, és erélyes módszereink van­nak tartalékban a nem be­csületes emberekkel szem­ben. Ez a helyes. Legyőzünk minden nehézséget Kádár elvtárs ezután a népgazdasági terv első fél­evének teljesítéséről beszélt. Hangsúlyozta, ho® a szá­mok nem rosszak és ebben már tükröződik a Központi Bizottság gazdasági munká­val foglalkozó decemberi határozatának jó eredménye. Az ipari termejés 6 száza­lékkal növekedett, a terme­lékenység 5 százalékkal és a legfontosabb nz egészben az, hogy a termelés mennyiségi növekedésének 85 százalékát nem új létszámmal értük el, lianvm a munka na®obb termelékenységével. Ennek a határozatnak a szellemében kell tovább dolgozni. — Vannak természetcsen problémák, nehézségek, aka­dályok is. amelyek külön­böző emberekre különböző­képpen hatnak. A kishitű embert az akadály letöri, a bátor embert még na®obb bátorságra serkenti. — Az akadályok részben történelmi eredetűek, hi­szen nekünk évszázados el­maradást kellett 20 esztendő alatt behoznunk. Le kellett győznünk közbeeső akadá­lyokat ls. mint a száj- és körömfájás, a rettenetes eső­zések egész tavasszal, az­után a na® árvíz. Amikor mindenféle bajok vannak, egyesek sopánkodnak, össze­csapják a kezüket: istenem, ml lesz? Nem azon kell gondolkoznunk, hogy most mi lesz, hanem azt kell mon­danunk. hogy ha cigány­gyerekek .potyognak az ég­ből, akkor is kommunizmus lesz, és ha i® látunk hozzá, akkor le®'őzünk minden ne­hézséget. Országosan most az ara­tásban va®unk, ami az idén na® és különösen nehéz. Jelenleg a dolog úgy áll, hogy a gabonaveszteség kö­zel né® százalék — ennyi ment tönkre a belvizek meg a kiöntések miatt, viszont a gabonatermés országosan — úgy látszik — valamivel a tervezett felett lesz és való­színű, ho® kenyérgabona­tervünket mégis teljesítjük. Ami a kukoricát illeti, az is jól mutat és ha szép. napos őszünk lesz.1 akkor a kuko­ricatermés is rendben lesz. ma a kommunizmus min­den őszinte híve a békének is híve. — A Központi Bizottság biztosan kezében tartja az ügyek vezetését, irányítását Szüntelenül arra törekszünk, ho® a tömegekkel e®ütt dolgozzunk. A tapasztalat bi­zonyítja, ho® a világos, ha­tározott és megfelelő pártve­zetés elengedhetetlen felté­tele az előrehaladásnak, a jobb életnek. Ha ezt követ­jük, ha hívek maradunk marxista elveinkhez; ahhoz, hogy a néptömegekkel, a munkásosztállyal, a paraszt­sággal, az értelmiségiekkel nagyon szoros egységben dolgozzunk, ha a hibákat nem kenjük ei, de az eredménye­ket sem becsüljük le, akkor, aho®an az elmúlt években nagy sikereket és eredmé­nyeket értünk el, u®anú® a jövendő évek is a szocia­lizmus új ®őzelmeit hozzák népünk számára. — A párt a munkás-, a paraszttöruegekre, az értelmi­ségi tömegekre, a nép erejé­re épít és támaszkodik. Nem­zetközt, téren velünk van a Szovjetunió, a szocialista or­szágok és az imperializmus ellen küzdő minden nép. Szilárd meg®őződésünk, ho® a szocialista és minden más imperialistaellenes or­szág együttes ereje na®obb, mint az imperializmusé, és ez az erő az emberiség éle­tét a haladás irányába fogja vinni. c Ez az erő le®őzhetetlen! — fejezte be na® taps köze­pette szavait Kádár János. Munkája szerint részesedjék minden dolgozó az anyagi javakból Török László beszéde Csongrádon Színes forgatag volt au­gusztus 20-án a csongrádi Belváros. Fellobozógott ut­cák, házak, üzemek köszön­tötték ezt a napot. Ünnep­lőbe öltözött nők, férfiak, s gyermekek i®ekeztek a gyermekjátszótér felé, amelynek árnyas fái alatt emelvényt meg különféle sátrakat emeltek a készülő­dök. A csongrádiak na®­®úlést tartottak az alkot­mány születésnapján. Nyu­godt, szép rendben vonul­tak a színhelyre a váras dolgozói, otthonaikból, meg az üzemekből, a tsz-ekből. Ez a nyugalom érződött a városban mindenfelé a pezs­gő ünnepi forgalomban, a szórakozóhelyeken, s a ha­tárban is, ahol sok helyütt ezen a napon sem állt meg a munka. Az alkotmány napi na®­gyúlés előadója Török Lász­ló, a me®ei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, a me®ei tanács vb elnöke olyan té­nyekről, adatokról, esemé­nyekről beszélt, amelyek meg®őző erővel igazolják a csongrádiak nyugodt, ünnepi hangulatát: — Az alkot­mány azt jelenti — mon­dotta Török László —, ho® ebben az országban meg­annyi küzdelem, balsors után a dolgozó népé a ha­talom, a ®ár, a föld és en­nek minden kincse. Szabad az út a szocialista fejlődés előtt, amelyben me®alósul­nak céljaink: építkezünk, naerv átalakító munkát foly­tatunk, ho® legyen mun­kája mindenkinek, hogy munkájának mennyisége és minősége szerint részesed­jék minden dolgozó az anyagi javakból. Ezt a törekvést bizonyít­ja minden, bármerre né­zünk az országban. Alig 20 évvel ezelőtt még a me­zőgazdaság volt a termelés vezető ága. Még 16 évvel ezelőtt is a földeken dol­gozott a keresőknek több mint a fele. A helyzet az­óta megváltozott vezető helyre lépett az ipar, amely ma a keresők kétharmadá­nak ad munkát, kenyeret. Hatalmas eredmény ez, amely úgv vált lehetővé, hogy az állam a nép javára gyümölcsöztette a nemzet javait. Űj létesítmények sora épült Csongrádon is; — a bútorgyár, amelyben ezren dolgoznak, ma a bútoripar egyik országos központja. Termékeit a hazai piac mel­lett már több külföldi or­szágba is exportálják. Csak nemrégen épült fel az ÉM fútőberendezési ®ár; mesz­sze földön ismerik a csong­rádi háziipari szövetkeret • készítményeit is. Hasonlóan növekvő ered­mények jellemzik a mező­gazdaság helyzetét és igazol­ják az átszervezés helyessé­gét. A szocialista úton ha­ladó csongrádi földműves nép a gyarapodó technika, s a növekvő tudás birtokában évről évre többet termel és több árut ad az országnak. Beszélt Török László ar­ról is, hogy a fe®elme­zett, jó munka az alapja az előrehaladásnak; annak, hogy tovább emelkedjék az anyagi jólét, s a gondok, amelyeket még sok minden­ben, sok család körülmé­nyeiben is érzünk — mi­nél előbb megszűnjenek. A fegyelmezett, jó munka tet­te lehetővé, ho® Csongrád városiasodjék, üzemeket, is­kolákat, lakóházakat kapjon, ho® emelkedjék az életszín­vonal, hogy a' tsz-ekben « megyei átlagnál több mint ezer forinttal magasabb jö­vedelmet érjenek el, és a kiskereskedelmi forgalom erer forinttal haladja meg a me®ei átlagot Az ünnepség befejezése­kor ®önyörú, foszlós bélfl újkenyeret, s e® búzakoszo­rút adtak át Török László­nak. A nap további részében átvette a főszerepet a vá­rosban a szórakozás, a pi­henés. A művelődési ház­ban a bútor®ári színját­szók játszottak, a filmszín­házban külön előadást tar­tottak — mindkét programot az árvízkárosultak javára rendezték. Az előkészülés, az augusztus 20-i esemé­nyek, s a résztvevők, a há­zak, az utcák hangulata szé­pen tükrözték a város vál­tozó öntudatát. Egyedüli értékmérő a munka és a magatartás Siklós János beszéde Makón Erkölcsi kötelességünk segíteni a vietnami nép harcát Kádár János ezután politi­kai kérdésekkel foglalkozott. A nemzetközi helyzet jelen­leg bonyolult, nehéz és az utóbbi esztendőben bizonyos értelemben élesedett. A nem­zetközi reakció támadásba kezdett és különösképpen u világreakció élén álló E®e­sült Államok különböző ag­resszív lépéseket foganatosí­tott már a múlt esztendőben. — Pártunk és kormányunk álláspontja ebben a kérdés­ben világos. Mi a leghatáro­zottabban. a legélesebben el­ítéljük az Egyesült Államok agresszív léoéseit. Az az elvi álláspontunk és meggyőződé­sünk. ho® e® ország bel­il®eibe senkinek sincs joga beavatkozni, nz E®esült Ál­lamoknak sem. Az a meg®ő­ződésünk és elvi álláspon­tunk, ho® a gyarmati rend­szert és annak újabb formá­ját, a neokolonializmust is meg kell semmisíteni, ' fel kell számolni. Az'az elvi ál­láspontunk, ho® az államok­nak békében és függetlenség­ben kell élniök és ezért min­den háborús provokációt és agressziót elítélünk. Mi szo­lidárisak vagyunk a vietnami néppel, a Dél-Vietnamban élőkkel és az észak-vietnami­akkal e®aránt. Ami bennün­ket, szocialista országokat és más haladó országokat és né­peket illet, e® a kötelessé­günk: segítsük a vietnami nép harcát. A szocializmus világügy Mi azt valljuk, hogy a szo­cializmus világü®, a béke az egész emberiség ü®e és mind n szocializmus, mind a béke fi 've oszthatatlan. Aki a szocializmus és a béke híve, annak mindig ott van a helye, ahol ki kell állni a szocializmusért, a nemzeti függetlenségért és a békéért. A jelenlegi viszonyok közt az emberiségnek létérdeke fűződik ahhoz, hogy meg­akadályozzuk egy üj világ­háború kitörését és ezért Ünnepi külsőt öltött Makó augusztus 20-án. A városi tanácsháza parkjában dél­előtt 10 órára több ezren gyűltek össze — üzemek, tsz-ek és intézmények dolgo­zói —, hogy részt ve®enek az ünnepi nagygyűlésen, amelyet Répás Imre, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának elnöke nyitott meg. Az elnökségben a többi kö­zött helyet foglalt Szőnyi Ferenc, a makói járási párt­bizottság első titkára és Gyárfás Mihály, a Makó vá­rosi pártbizottság tikára. A nagygyűlés szónoka, Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára beszédében em­lékeztetett arra, hogy augusz­tus 20. tizenhat éve nemcsak az újkenyér ünnepe, hanem jelképe a munkás-paraszt hatalom létrejöttének, egyben ünnepe a dolgozó nép alkot­mánya megszületésének, an­nak az alkotmánynak, amely­ben történelmünk során elő­ször rögzítették a dolgozó nép jogait és kötelességeit. — Az 1949-es alkotmány nem választható el történel­münk korábbi haladó küz­delmeitől. Ebben az utolsó 1(1 évben élve a jogokkal és teljesítve a kötelességeket, dolgozó népünk nagy ered­ményeket ért el. A szocia­lizmus alapjait leraktuk. No­ha a fejlődés nem volt töret­len, ha a nép hatalmára ár­nyék is hullott, akkor is di­csőségesebb ez a hatalom ma, rrint történelmünk során va­laha ls volt! Ma rend és biz­tonság van! Elégedettek és elbizakodottak mégsem lehe­tünk. Ezután Siklós János a szocialista demokratizmus to­vábbi szélesítéséről és elmé­lyítéséről beszélt. — Az előttünk álló komoly feladatok megkövetelik — mondotta —, hogy az ország lakossága még érdemibb mó­dorr szóljon bele a szocia­lista építésbe. Éppen ezért a szocialista demokratizmus fejlesztése az ország többsé­gének igazi érdeke. Ez nem liberalizmus! — mint néhá­nyan hihetik. — A szocialista demokra­tizmus harcot jelent a libe­ralizmus ellen, a hibás je­lenségekkel való szembenál­lást fejez kl. A csalóknak, akik munka nélkül élnek, akik a nép kárára élősköd­nek — akárki legyen ls az, munkás vagy vezető beosz­t.'sban dolgozó — követke­zetes leleplezését ls sürgeti. Ezek ellen mindenütt lép­jenek föl a becsületes, dolgos tömegek, s lépjenek föl a jóérzésű vezetők; kommunis­ták és pártonkívüliek e®­aránt. Ezután szólott e demokra­tizmur etikai tartalmáról. — Minden tisztességes em­ber hallgat az okos szóra — mondotta. — Nekünk nin­csenek titkaink, mi őszintén beszélünk gondjainkról és bajainkról. Ahol az őszin­teség csorbát szenved, ott a hatalom szenved csorbát. — A szocializmus építése tisztességes és becsületes em­bereket kíván. Tisztességesen beszélni egymással, tisztes­(Enycdl Z. (elv.) séges módon élni és dolgoz­ni, csak azt a pénzt elvenni, amiért becsülettel meg­dolgoztunk, ez ad biztosíté-' kot arra, hogy a szocializ­mus építése — ami egyéb­ként hosszú időt vesz igény­be még — kellő biztonsággal haladjon. A tisztesség és a becsület, a munkában való részvétel ad alapot arra, hogy bárki bíráljon. A kí­vülállóknak, „a drukkerek­nek" aligha van erre er­kölcsi alapjuk. Kis és nagy kérdésekben az egyedüli em­beri értékmérő a munka és a személyes magatartás. Ez az egyetlen minősítő eszköz, ez az, ami eldöntheti, hogy ki kicsoda. A továbbiakban Siklós Já­nos beszélt Makó és a makói járás dolgozóinak dicséretes eredményeiről, amelyekkel hozzájárultak az ország gaz­dasági fejlődéséhez. Beszélt az előttünk álló feladatokról. Hansúlyozto, ho® a terme­lésben mennyiség helyett a minőségi követelményekre, a színvonalas irányító tevé­kenységre kell fektetni a hangsúlyt. A nagygyűlés Répás Imre befejező szavaival ért véget. Ezután a város dolgozói új­kenyeret és a táj jelleggel meg­felelően ha®makoszorút, va­lamint a BMG makói gyár­egységének termékeit jelké­pező ajándéktárgyakat nyúj­tottak át Siklós Jánosnak. A város dolgozói a gyűlés után a Maros-parton ünne­peltek tovább. Levonták az állami zászlót A Magyar Nép­köztársaság állami zászlaját, amely alkotmányunk ün­nepe tiszteletére két napig lengett a Parlament előt­ti Kossuth téren, vasárnap délelőtt ünnepélyesen le­vonták. Pontosan tíz órakor kürtszó jelezte Kovács Imre vezérőrnagy érkezését, aki mi­után meghallgat­ta a csapatzászló­val felsorakozott díszszázad pa­rancsnokának je­lentését, a Rá­kóczi-induló hang­jai közben ellépett a dlszegység előtt és üdvözölte a ka­tonákat. Ezután a díszörök parancs­noka engedélyt kért a Magyar Népköztársaság ál­lami zászlajának levonására, ame­lyet az Interna­cionálé hangjai és a díszszázad tisz­teletadása közben vontak le. Az ünnepélyes zászlólevonás e zenekar, majd díszszázad elvonu­lásával ért veget. A gellérthegyi felszabadulási em­lékműnél ugyan­csak katonai tisz­teletadás közepet­te vonták le a nemzeti zászlót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI) 2 DEL-MAGYaRORÍZAG Hétfő, 1985 atwiuztiu 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom