Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

Jp* s\ # A r— CIRIMOKOSZ MEGKEZDTE KORMÁNY­ALAKÍTÁSÁT # GYORSÍTSUK A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKAT HAT HÓNAP MÉR­LEGE A TANÁCSI VÁLLALATOKNÁL ÜNNEPI KONCERT A DÖM TERÉN Mii? ÓVODÁK — HALPORONTYOK SZAMARA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 196. szám Ara: 60 fillér Péntek, 1965. augusztus 20. Újabb állomáshoz érkeztek Zászlót, jelvényt nyert szocialista brigádok MEGVALÓSUL/] ESZMÉNYE írta: Szirmai István ^Tizenhat esztendővei ezelőtt vita folyt arról, hogy a Magyar Népköztársa­«ág alkotmánya a már kivívott politikai, tarsadalmi, gazdasági vívmányok törvény­be iktatását, a csak már megvalósítottat tartalmazza-e, vagy programot is adjon. A vitából — bár tagadtuk az alkotmány programot adó jeliegét — olyan alaptör­vény született, amely rögzítette a felsza­badulás után eltelt, nem egészen öt esz­tendő alatt elért eredményeket, de előre is mutatott, meghatározva a társadalmi haladás, a szocializmus építésének útját A szocialista fejlődésnek még csak a kezdetén jártunk. Igaz, hogy az ipar nagy részéből már kiszorítottuk a tőkéseket, a mezőgazdaságban felszámoltuk a nagybir­tokot, de a kapitalista és feudális erők befolyása még nagy yolt. Az ipar ter­melése 1949-ben még csak körülbelül har­minc százalékkal volt több, mint az utolsó békeévben. Akkor még csak néhány ter­melőszövetkezet volt az országban. A fal­vak népe a magántulajdon rabja volt, és idegenkedett a termelőszövetkezettől. 1949­ben van még termelőeszköz magántulaj­donban, ami azt jelenti, hogy voltak még az országban kizsákmányolt dolgozó réte­gek. Mégis — mert a politikai hatalom birtokosa ebben az időben a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges munkásosztály — a valóságos társadalmi viszonyoknak és a munkásosztály politikájában meghatáro­zott célnak megfelelően állapítja meg alap­törvényünk, hogy a Magyar Népköztársa­ságban minden hatalom a dolgozó népé. Ha az alkotmányban törvénybe iktatott eszményeket most elsősorban úgy nézzük mint 16 évvel ezelőtt megszövegezett elvi útmutatást, programot, akkor mai ünnepi évfordulónkon megállapíthatjuk, hogy ezek az eszmények, amelyekért népünk legjobb­jai harcoltak, éltek és sokszor életüket adták — maradéktalanul megvalósultak. Az országot iparosítottuk, ipari termelé­sünk a háború előttinek sokszorosa. A ma­gyar munkásosztály hatalmas társadalmi erővé nőtt és megedződött az országve­zetés, a közigazgatás irányításában, a ter­melés gondjaiban és gyakorlatában. A magyar parasztság megvívta forra­dalmát, maga számolt le a magántulajdon kötöttségeivel és már esztendők 6ta szo­cialista alapon építi a nagyüzemi mező­gazdaságot. Véglegesen és már régen felszámoltuk a kizsákmányoló osztályokat. Hazánkban megszűnt a kizsákmányolás, senki sem ki­szolgáltatott, senki sem szolga. Társadal­munk valóban a munka társadalma, min­denki munkájából él. A magyar társada­lom egyre egységesebb, kialakulóban van az azonos érdekekre, célokra, a szocialista eszmékre épülő nemzeti egység. A népi hatalom a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő alatt, ha buktatókon, sokszor ke­serves nehézségek árán is, de erős, szi­lárd, megdönthetetlenné vált. Hazánk sza­bad, független ország, részese annak a nemzetközi erőnek, amely zászlójára a társadalmi haladást, az emberi jólétet, a béke biztosítását tűzte ki. 1949-ben — idézem az alkotmány szö­vegét — „népünk megkezdte a szocializ­mus alapjainak lerakását és országunk a népi demokrácia útián halad előre a szo­cializmus felé." Három évvel ezelőtt, 1962 őszén pártunk VIII. kongresszusa már azt állapította meg: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és most már a cél a szocializmus teljes felépítése. Ha most vitát kezdenénk arról, hogy vajon alkotmányunk kifejezi-e mindazt a politikai, társadalmi vívmányt, amit né­pünk társadalmi harcaival és alkotó mun­kájával az elmúlt húsz esztendő alatt el­ért, valószínűleg arra az elhatározásra jutnánk, hogy ma már több az eredmé­nyünk, mint amit alkotmányunk kifejez és talán időszerű is foglalkozni új alkot­mány megvalósításának gondolatával. Maradandó igazsága alkotmányunknak, hogy „a Magyar Népköztársaság társadal­mi rendjének alapja a munka" és hadd idézzem még alaptörvényünket: .„minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei sze­rint dolgozzék". Ennek az alapvető igaz­ságnak tükrében lássuk most az alkot­mány ünnepén is feladatainkat, gondjain­kat ötéves tervünk befejező évében szép eredményeket értünk el, az eredmények­ben már jelentkezik a párt ismert, múlt évi, december 10-i határozatának hatása. Jobban dolgozunk, valamivel már gazda­ságosabban és termelékenyebben terme­lünk, javult a munkafegyelem. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a mun­kások, a műszaki vezetők, a gazdasági vezetők megértették a párt figyelmeztető szavát. Mindenki tudja, hogy nehéz fél­évünk volt. Kár pusztított állatállomá­nyunkban, rágcsálók dúltak vetéseinkben, aztán jött az ár, a sok belvíz, a hosszan tartó esőzések. Mindez jelentős kárt oko­zott a mezőgazdaságban, jelentős kiesést a közlekedésben és ez kihatott üzemeink, gyáraink egy részére is. Mégis, mindezek ellenére teljesítenünk kell az évi tervün­ket A társadalom minden alkotó erejé­nek azzal az összefogásával, amellyel győztünk az ár ellen, kell hogy pótoljuk az elemi csapások okozta károkat és foly­tatnunk kell a munkát még nagyobb kedvvel és odaadással — az első fél év megmutatta, hogy érdemes — pártunk múlt évi decemberi határozatának szelle­mében. A magyar nép békében él, de mélyen nyugtalanítja, hogy a világ külön­böző tájain fegyveres erőszakkal próbál­ják megállítani a társadalmi haladást, és nyomják el a népek szabadságharcát, ti­porják nemzetek függetlenségét a gyűlö­letes imperialista tőkés hatalmak. Viet­namban gyilkolnak és pusztítanak Ameri­ka urainak zsoldosai, egy testvéri szocia­lista ország útjait, kórházait pusztítják, gyermekeit, asszonyait gyilkolják az ame­rikai bombák. Vietnam tőlünk sok ezer kilométer távolságra van, de a magyar népet megtanította a történelem arra, hogy kicsi ma már a földgolyó, a béke osztha­tatlan. Ezért, ahogyan összefogtunk és bi­zonyítottuk áldozatkészségünket, amikor az árvízkárosultak megsegítéséről volt szó, úgy kell összefognunk és még nagyobb erőfeszítéseket tennünk, hogy a morális és politikai együttérzésen túl anyagi és technikai eszközökkel is segíthessük Vi­etnam harcban álló hős népét. A mi hozzájárulásunk a világ békéjé­nek megőrzéséhez a mi viszonyaink kö­zött — ezt mindenkinek értenie kell — elsősorban jó munkánk lehet. Ezzel erő­síthetjük szocialista hazánkat és minél erősebb a szocialista Magyarország, minél többet nyújt a dolgozó embereknek szo­cialista rendünk, annál több segítséget tu­dunk adni az emberi haladásért, a béké­ért. az imperializmus ellen küzdő népek­nek. Ez a kötelesség, felismerés kell. hogy vezessen bennünket az újkenyér ünnepén és a hétköznapokon. Ilyen messze kell látnunk akkor is, amikor az aratás és cséplés gondjaival birkózunk. Ez a köte­lességünk kell hogy érvényesüljön, ami­kor a betakarított gabonával gazdálko­dunk, amikor nekilátunk az őszi munkák­nak, hogy az újkenyér ünnepén jövőre is jelenthessük: biztosítva van az ország kenyere. Ünnepeljen Csongrád megye, Szeged vá­ros népe megérdemelt sok örömmel. Ünnepeink a munka ünnepei ls, a dolgozók helytállá- selejtes munkát sem adnak sának, szocialista versenyének kiemelkedő állomásai. A ki a kezük közül. Átlagos szegedi üzemekben sok helyen osztottak ebből az alkalom- tervteljesítésük 103 százalék, ból Kiváló dolgozó okleveleket, jelvényeket a legkiemelke- teljesített felajánlásuk pedig dőbb teljesítményt nyújtó munkásoknak, alkalmazottaknak, az első osztályú áruk ará­A szocialista vagy az e címért harcoló munkacsapatok nyának növelése. Üvegtörés eredményeit is értékelték több helyen az ünnepet meg- nélküli, balesetmentes ter­előző napokban. melés fémjelzi munkájukat. Olyasmit is szívesen vállal­nak. ami nem lenne köte­lességük. Bár asszonyokról A konzervgyár egyik leg- gádnapló hűséges vezetését van szó, ha szükséges, ön­jobb munkacsapata, a gyü- vállalta, s „mutatóban" akad ként jelentkeznek vasárnapi mölcskonyhán dolgozó Vosz- egy férfi is. A műszaki be- műszakra is. tok brigád számára alkot- osztású dolgozók közül ket­mányunk napja még a szo- ten segítik a brigád munká­ját. Az első kiemelkedő elis­A követelmények szerint kásosnál is szebb, emlékeze­tesebb, hiszen a szocialista A munkacsapat megértő, derűs hangulatú közösség. Segítik egymást. Három szakmunkás van a brigád­brigád cím elnyeréséről szó- merést éppen egy esztendő- ban, vezetőjük, Venczel Ilo­ló oklevél mellé most kap­ták meg a jelvényt is. Ter­ve! ezelőtt, tavaly augusztus na pedig, miután elvégezte 20-án érdemelték ki: a szo­megdolgoztak cialista brigád cím birtoko­az élelmiszeripari techniku­mot, beiratkozott a felsőfokú is. Röviden mészetesen azért, hogy mindannyiuk sai lettek. Idén, felszabadu- technikumba mellére felkerülhessen a büszke jelvény: munkájuk és tói dicséretben részesültek, magatartásuk a mozgalom Igy érkeztek el 1965 augusz­magas szintű követelményei- tus 20-ához. hez alkalmazkodott: szocia- A brigádban késés, hiány­lista módon dolgozni, tanul- zás nem szokott előfordulni, születésének évfordulóján, ni, élni. Már a harmadik oklevél lásunk évfordulóján igazga- ennyit lehet elmondani jel­lemzésükre, de hiszen ebből is látható, hogy méltán nyerték el a szocialista bri­gád jelvényt alkotmányunk Jó két évvel ezelőtt, 1963 júniusában alakult meg a fiatalokból álló munkacsa-1963-ban tették ki az első vél és a második zászló el­pat a gyümölcsfeldolgozó oklevelet a falra, a ruha- helyezése okoz jóleső gondot üzemrészben. Tavaly egye- gyári Szabadság brigád tag- a 11 tagú munkacsapatnak, sültek egy másik brigáddal, jai. A kitüntetés dátuma: au- „A szocializmus építésében úgyhogy a tagok száma ti- gusztus 20. Azóta egy másik és a szocialista erkölcs ki­zenkettőre emelkedett. A oklevél, s egy szép zászló is alakításában végzett eredmé­többinél egyetlen valamivel odakerült társnak a tavalyi nyes munkájukért..." — az idősebb asszony van közöt- alkotmányünnep alkalmából, oklevél szavai mögött nemes tük, Széli Imréné, aki a bri- Idén már a harmadik okle- emberi tettek sejlenek fel. —————— És valóban, szépívű élet en­nek a brigádnak az élete, a gyárban és a gyáron kívül is. Follner Péterné brigádve­zető sorolja a legfontosabba­kat: a minőség javítására a kollektíva vállalta, hogy hét­re csökkentik a kártérítési esetek szamát, az eredmény: összesen öt fordult elő. Pe­dig olyan könnyen becsúszik egy-egy vágási hiba. A bri­gád tagjai ismerik a szabá­szatban előforduló vala­mennyi reszort munkáját, helyettesítés esetén bárhol megállják a helyüket. A múlt év végén a terv sike­réért munkaidőn túl ezer ka­bátöv készítését vállalták, de nem annyit adtak — ötezer­re is tellet a szorgalomból. Üj terveket is szövöget­nek: a szabászat négy szo­cialista brigádja mellé segí­tenek szervezni az ötödiket is. Ha ők is elnyernék a cí­met, az már a szocialista üzemrész rangot jelentené. Ez célnak is szép, eredmény­nek azonban még szebb lesz, ha segítségükkel megvalósul. Nagygyűlések országszerte A szegedi ünnepi gyű ésen ma Erdsi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mond beszédet Ma országszerte gyűlése­ket rendeznek az alkotmány ünnepe alkalmából. Békés­csabán nagygyűlés lesz, amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára mond be­szédet. Az Egerben sorrake­rülő nagygyűlés szónoka Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára. Ma, pénteken délelőtt 9 órakor Szeged m. j. városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa ünnepi gyűlést rendez az újszegedi ligetben (esős, rossz idő esetén a Szabadság Moziban.) A gyűlésen Erdei Ferenc akadémikus, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára mond ün­nepi beszédet. Az ünnepi gyűlés után a gazdag, változatos kulturá­lis és sportműsor kezdődik. Este a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága az immár hagyományos alkotmánybált az újszegedi Vigadóban ren­dezi meg. A szegedi járás valameny­nyi községében Gyálarét, Kiskundorozsma, Sövényhá­za, Szőreg és Tápé kivéte­lével — ahonnan az ünnep­lők a szegedi nagygyűlésen vesznek részt — nagygyűlé­seket rendeznek ma, alkot­mányunk évfordulóján. Az ünnepi gyűlések után a köz­ségeiben is kulturális és sportműsorok, majálisok, munkás-paraszt találkozók lesznek. * Az alkotmány napja al­kalmából az idén Mohácson, a 120 napos küzdelem árán megmentett Duna menti vá­rosban rendezték meg csü­törtökön este a megye köz­ponti ünnepségét. A nagy­gyűlésen Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Beszédében első­sorban gazdasági kérdések­kel foglalkozott és elismerő szavakkal emlékezett meg az árvízi csata hőseiről. Tegnap este a szakszerve­zetek megyei székházának színháztermében nagygyűlést rendeztek Miskolcon is. Ün­nepi beszédet mondott Péter János külügyminiszter. Be­szédében a többi között is­mertette hazánk külpoliti­káját, s részletes áttekintést adott a nemzetközi kérdé­sekről. (MTI) Kitüntetések évfordulója Tegnap, csütörtökön délelőtt ünnepséget rendeztek Szege­den, a megyei tanácsházán az alkotmányunk évforduló­ja alkalmából kitüntetésben részesült tanácsi dolgozók tiszteletére. A kitüntetéseket, s a velük járó pénzjutalmat Hantos Mihály, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese ad­ta át. „Kiváló dolgozó" jelvényt kapott: dr. Mathesz Sándor főelőadó (megyei tanács vb titkárság), Csernus Ferenc főelőadó (megyei tanács vb igazgatási osztály), Korom István főelőadó (szegedi já­rási tanács vb titkárság). Barna Mihályné előadó (Al­győ), Mészáros Mária előadó (Makó, városi tanács vb tit­kárság), Juhari Ferenc főelő­adó (Makó, járási tanács vb titkárság), Szűcs Mártonná főelőadó (Hódmezővásárhely, városi tanács vb titkárság). Balogh Lászlóné előadó (Csongrád, városi ta­nács vb titkárság), dr. Nagy László előadó alkotmónyunk alkalmából (Szentes, járási tanács vb laazgstási osztály), dr. Kocsis Ferenc osztályvezető (Szen­tes, városi tanács vb igazga­tási osztály). ,.Szocialista Kultúráért" je vényt kapta Cserei Ist­vánná tápéi Kö'aégi vb-titkár és hóvid Lajos, a csongrádi Kossuth Művelődési Ház művészeti előadója ..Miniszteri dicséret"-ben lészpi-vlt Kónyi Mátyásné, a O; oi grád megye. Moziüzemi Válla'ar munkaügyi előadója és Bodó István tápéi községi vb-elnök. Popp Gyula, Szeged városi Tanács V. B. elnökhelyettese ké' kiváló 3zsged; népműve­lőnek adott át kitüntetéseket a ••í.-osi taná/shá an tegnap ricajőtt: a Sz .r-m-.ta Kultú­ráért kitüntet-ben részesí­tették Grúber Lászlót — el­.ősorb.'ii kóruskor-ező tevé­kenytegéért. Miniszteri di­aséittben részesült Vlasics Károly, a városi kénzömüvé­szeti szakkör \ ezeicoe.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom