Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

Kombájnosok versenye Az állami gazdaságok kombájnosainak országos versenyében már 64-en szárnyalták túl a 70 vagonos teljesítményt. A szovjet kombájnok kezelői közül Srakta Sándor, a kaposvári állami gazdaság kombájnosa vezet, aki a legutóbbi jelen­tések szerint már több mint 110 vagon gabonát adott át gépe alól a szállító brigádok­nak. Az élmezőny második helyezettje Schmidt Béla, a bicskei állami gazdaság kom­bájnosa, aki 107, a harmadik pedig Feit István, a szentta­mási állami gazdaság dolgo­zója, aki 102 vagonnál tart. A nagy „trió" nyomában tart Jobbi György, a dalmándi, továbbá Mátyási Mihály, a mezőhegyesi és Varga János, a bácsalmási állami gazdaság kombájnosa. A magyar gyártmányú kombájnok kezelői közül Czigler György halad az élen, aki az alsótengelici állami gazdaság gépével 5354 mázsa gabonát csépelt ki. Ebben a kategóriában Oláh János, az agárdi állami gazdaság kom­bájnosa tört íel a második helyre a teljesítménye leg­utóbb 4986 mázsa volt. A harmadik helyet is agárdi kombájnos tartja: Kasza Ist­ván teljesítménye meghalad­ta a 4500 mázsát. Színpompás fogadtatás a virágkiállításon Kiosztották a dijakat A virágkiállítás tegnapi és második díjat kapott a megnyitóján sokan megeső- a budapesti Sasad Tsz a gla­dálták az ötletesen és ízlé- dyolus-fajtákért, illetve nyá­sesen rendezett kiállítást ri-őszi rózsáiért. A harmadik Valóban nem túlzott ez a díjat a szőregi Egyetértés jelző: színpompás látvány. Tsz vitte el a bemutatott ró­A kiállítók a színek és for- zsáiért. A dísznövények ka­mák végtelen gazdagságát mutatják be a szegedi Ka­maraszínházban. A III. országos meghívá­sos virágkiállítást Katona Sándor országgyűlési képvi­selő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsá­gának titkára nyitotta meg. tegóriájában a debreceni Kertészeti Vállalat begóniát és pálmáit nagydíjjal jutal­mazták. Két első díjat osz­tottak ki a Pécsi Kertészeti Vállalat és a Szegedi Város­gazdálkodási Vállalat között. A tsz-ek közül a Sasad Tsz szintén nagydíjat kapott Elismeréssel szólt az ötlet- edényes dísznövényeiért. Új autótérkép-sorozat Űj autótérkép-sorozat ki­adását tervezi a környező országokról a Kartográfiai Vállalat. A térképeken fel­tüntetik a különböző osztá­lyozású utakat, az autósztrá­dákat, a közúti-vasúti ke­reszteződéseket és a gyógy­fürdőket, sőt, a csatolt mel­léktérképeken szemléltetik a kiemelkedő idegenforgalmi jelentőségű tájakat is. gazdag szép kiállításról és a virágok szakértő termelőiről. A szépséggel és pénzzel egyaránt „fizető" vrágkultú­ránk fejlődését híven szem­lélteti ez a kiállítás. Már a megnyitó előtti órákban értékelte a bíráló bizottság a bemutatott virá­gokat. Két első díjat osz­tottak kl a vágott virágok csoportjában: a Szegedi Vá­rosgazdálkodási Vállalat ró­zsafajtáiért, a Budatétényi Kertészeti Kutató Intézet pe­dig dáli-fajtáiért kapta ezt a magas kitüntetést. Máso­dik díjjal jutalmazták a Pécsi Kertészeti Vállalatot a bemutatott gladyolus faj­tákért. Igen értékes gyűjte­ményt mutatott be az Or­szágos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat békési telepe. Évelő, illetve egynyári vi­rágaiért és cserepes gyűjte­ményeiért külön díjat kapott. A virágkiállításon négy tsz mutatja be virágkülönleges­ségeit. Valamennyi látogató megcsodálja a szegedi Hala­dás Tsz rózsapavillonját, melyet nagydíjjal tüntettek ki. Ebben a csoportban első A Debreceni Kertészeti Vállalat a különböző köté­szeti változások" bemutatá­sáért kapott nagydíjat. Első díjat kapott ebben a kate­góriában a Pécsi Kertészeti Vállalat, második díjat a budapesti Sasad Tsz, illetve a Szegedi Kertészeti Vállalat. Ez utóbbi virágkosarát és virágtálját értékelte a bi­zottság. A bíráló bizottság külön díjat adományozott az Ifjú Gárda ifjúsági város fiatal­jainak a bemutatott oktatási zogazdasági tulipán hagymafajtákért a makói virághagy ma.ermelők szakcsoportja, a kiállított anyag összképéért pedig a Szövetkezetek Csongrád me­gyei Értékesítő Központja szintén különdíjat kapott. Értékelték a kiállítási anyag rendezését is. Ezért első díjjal jutalmazták a Debreceni Kertészeti Válla­latot, valamint a budapesti Sasad Tsz-t. Második díjat kapott a Pécsi Kertészeti Vállalat, illetve a szegedi Haladás Tsz. Dicsérő és el­ismerő oklevelet adományoz­tak a Herbária Országos Gyógynövény- és Selyem­gubóforgalmi Szövetkezeti Vállalatnak (Budapest), a Szövetkezetek Csongrád me­gyei központjának, a Szövet­kezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének, az Orvostu­dományi Egyetem Gyógy­szertani Intézetének (Szeged), a hódmezővásárhelyi Marx Tsz-nek és a Dél-alföldi Me­Kísérleti Inté­növényanyagért. Játszint és zetnek. Jön az Opíima, a Luna, az Unimo A Növényolaj- és Mosö- az eddig ismert Tisztaság­szeripari Kutató Intézet nak és Ideálnak felel meg. Maglódi úti telepén né® új Az mosóporok hatásfoka - 1. , ,, azonban na®obb és jobban mososzert állítottak elő, habzanak. Az áruválaszték amelyekkel „közönség" előtt bővítésére kerül majd íor­végeztek próbamosást. Az galomba a Luna mosópor is. Optima olyasfajta, mint a Valamennyi 100 és 200 gram­most használt Rapid, a Dea A hosszú út elgondolkoztató ..A Csongrád Megyei Te- a művezető választhatott, s ^usÍgMrksazc^diMTnextu: könnyebb volt a kényelmes müvek dolgozójának. Kó- megoldást valasztani; egy­nya Imréné gépmosónak a k£t tisztázási kísérlet Után alapján ^ történ^ munkavl- elmaradt a jegyzőkönyv­szonyának megszüntetése felvétel. A kartonra nem ellen előterjesztett felleb- került rá a piros Üb (Üzemi bezésének helyt ad; es hal-«eH arra kötelezi a vállalat Daleset) -jeizes. igazgatóját, hogy gépmosól — Vizsgalatunk két le­munkakörében továbbra is nyeges körülményre terjedt foglalkoztassa, és a Jogta- . f ^ monHia Kiss László lan munkaviszony meg- 10 — mondja ft-tss xaszio, szüntetése következtében l a Szakszervezetek Me®ei hónapi időre 1160.- Ft Tanácsa munkásvédelmi fő­munkabért azonnal köteles . „ii,„ „„_„„ kifizetni.1' felügyelője, mikor megem­lítem, ho® az üzemben föl­panaszolták a mulasztás mi­att kirótt 500—500 forintos pénzbüntetést. — ad. 1.: az üzemben történt-e a baleset, ad. 2., ho® már régebben tudomást szereztek-e róla. Mindkét tény beigazolódott. Az augusztus 13-án kelt jegyzőkönyv határozata ar­ról tanúskodik, ho® egy jo­gos panasz ismét elismerést nyert. E® óra hosszáig tar­tott a tár®alas, az előzmé­nyek azonban hónapokat ölelnek fel. Nehéz időket, melyektől a Textilművek megkímélhette volna egy ré­gi dolgozóját Elmaradt a piros „üb" Nyomon követve az ese­ményeket, két egymástól vi­szonylag különálló és mégis e®gyökerű szálra bukka­nunk. Kónya Imrénéti akit cukorbetegsége miatt — mint könnyebb munkakörbe — helyeztek a Szegedi Tex­tilművek TMK-múhelyének gépmosójába, 1965. február 15-én baleset érte. A kazán­ház folyosóján esett el. va­lószínűleg e® síkos sínen. , ... , , . , . Első sérelme, hogv akkor fe.Pszerelraek befejezeshez keletkezett válltörésről. mint közelednek, s a mosassal üzemi balesetről, az illeté­kesek nem vettek fel je®­zőkönyvet. A kérdés persze nem ilyen egyszerű. Kónyáné maga ls bonyolította azzal, ho® balesete után nem az üzemi orvoshoz fordult, ha­nem az SZTK sebészetére ment, továbbá megkérte a vele dolgozó asszonyokat, ne mondják senkinek, hogy az üzemben történt vele a dolog. így aztán ellentmondásos hírek keringtek Kónyáné balesetéről a munkahelyen. A balesetvédelmi felelős és „II létszámot csökkenteni kell" Kónya Imréné április 17­ig táppénzes állományban volt. Törése meggyógyult, de nem nyomtalanul, vállban ma is csak korlátozottan tudja mozgatni a karját. A munkaképesnek nyilvánítás n[ncs csökkent munkaképes­után nem sokáig dolgozha- sel üetölthető munkakör, tott már a gépmosoban, ko- akkor megmaradhatott munkaképességű" dolgozóval be lehetne tölteni. Irra valók-e a paragrafusok? — Valóban nem volt? — vetődik fel a kétkedő kérdés. Deho®nem. E®ál talán egy lépést sem kellett vol­na menni, hisz a gépmo6Ói munkakörben, mint a tár­gyalás során kiderült, je­lenleg is né® személy dol­gozik. A teljes „leépítés" ugyan­is mindmáig nem követke­zett be a gépmosóknál. Las­san „fo®asztották" u®an a létszámot; — ennek folya­mán a dolgozók más mun­kakörbe kerültek va® ön­ként távoztak a vállalattól —, de Kónyánén kívül sen­kinek sem szűnt meg a munkaviszonya felmondás útján. Ezek után nehezen érthe­tő az eljárás radikalizmusa. A je®zőkönyv szerint: „ha más munkahelyen esetleg mos csomagolásban. A felsoroltaktól sok tekin­tetben eltér majd a ne®e­dik új cikk, az Unimo, a fo­lyékony univerzális mosó­szer. Ez a múanyagpaiack­ban forgalomba kerülő mo­sószer különösen a kényes, finom holmik mosására lesz alkalmas, mert nem kell dörzsölni a ruhát mosás köz­ben. A fővárosi asszonyok mind a né®fajta próbamosást vé­gignézték, sőt. akadt, aki „sajátkezűleg" ís kipróbálta az új cikket. Életcél és a kapanyél-teória 4 szülők ®akran így Tsz elnökök, párttitkárok, marasztalják fiaikat gyakran panaszkodnak, hogy . a KISZ náluk csak „papí­a faluban: „Ha nem tanulsz, a kapanyél mellett maradsz". Évszázados elesett­ség, lebecsülés sűrűsödik e mondatban. Az a maradi szemlélet, hogy a mezőgaz­daság csak amolyan utolsó megélhetés, de nem biztos szakma. Tehát nem életcél egy fiatalnak. Nos, mi ebben az igaz­ság? Csupán annyi, hogy a nagyüzemi útra lépő szocia­lista mezőgazdaság ma még őrzi a kisparaszti gazdálko­dás kapanyeles munkafogá­sait is. De tény, hogy szé­pen sarjad a korszerű gaz­dálkodás vetése. A gépesí­tés, a vegyszeres művelés, a kertészetek fejlődése, a kö­zös telepítésű szőlők és gyü­mölcsösök termőrefordulása egyre több szakértő kezet és értelmet kér. A paraszti munka lényegében már nem a régimódon értelmezett „paraszti" munka. Épp oly hozzáértést, szakműveltséget feltételez, akár az ipari mes­terségek. A tsz-ek nagyüzemi fejlődése egyre inkább sür­geti, hogy a szövetkezeti gazda a mezőgazdaság kép­zett szakmunkása legyen. S ez lényegesen módosítja a kapanyél-teóriát. Mert szakma a mezőgazdaság is. Igaz, egyelőre csak a trak­toros és a gépész mesterség rangját ismerte el a falu. De amint a gép és a tudo­mány erőteljesebben bevo­nul a közös gazdaságokba, a növénytermesztés és ál­lattenyésztés is — a ker­tészkedő, gyümölcstermesztő munka mellett — kivívja megérdemelt szaktekintélyét. égis, miért jelentkezik oly kevés fiatal me­zőgazdasági tanuló­nak? Apáik sorsáért vesz­nek elégtételt azzal, hogy el­fordulnak a földtől, vagy pe­dig nem látják a szövetke­zeti gazdaságok holnapját? Talán a kettő e®ütt hat. Ehhez társul még az, hogy a falusi fiatalok szórakozá­sának, műkedvelő képessé­génk a tsz-ek többségében — különösen a tanyai majorok­ban — még nincs otthona. Mi vetkezett a felmondólevél, május 24-i dátummal. Munkaviszonyát az Mt. 29. 5 (1) bek. c) pontja alapján szüntették meg. Eljárásukat azzal indokolták, hogy a volna még a gépmosói be­osztásában, hiszen — a vál­lalat részéről sem vitatot­tan — 22 éves fiatal mun­kaerő u®anilyen beosztás­ban még dolgozik a válla­latnál." A Csongrád Me®ei Te­foglalkozó csoport létszámát rületi Döntőbizottság határo­csökkenteni kell. A vállalat jogerős. Ellene további .. . ._,„.,„,„„ . fellebbezésnek helye nincs. az üzemorvosi vizsgalatra ls De fl ho&szú űt> a^eIyet Kó_ hivatkozott, más munkakör- nyáné megjárt, elgondolkoz­ben — úgymond — cukor- tató. Jó lenne, ha az illeté­baja miatt nem alkalmaz- kesek k eltűnődnének a . .. tanulsághozó kérdőjeleken. aatJU!C- Vajon arra valók-e a parag­Az elbocsátott asszony ke- rafusok, ho® kilincsként reste igazát, a vállalat mun- használva őket, próbálja­kaügyi döntőbizottságához nak aJtót mutatni egy dol­gozónak, amikor erre nincs fordult. Elutasítottak, az or- szükség, s aMn is_ hogv vosi véleményre való hivat- mindez nem csupán értel­kozással, s azzal, ho® az mezős, hanem elsősorban üzemben nincs más üres törődő emberség kérdése, hely, amelyet „csökkent 8. M. Az indonéz nagykövet fogadása Sarino Mangunpranoto, az Indonéz Köztársaság buda­pesti nagykövete az Indonéz Köztársaság függetlensége ki­kiáltásának 20. évfordulója alkalmából kedden este foga­dást adott a Madách Színházban. A fogadáson megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ilku Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, művelődési miniszter, Kis­házi ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vass Ist­vánné, az Ország®úlés elnöke, Péter János külügyminisz­ter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Nezvál Ferenc igaz­ságügyminiszter. Ott volt az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. Jelen volt Abdel Khalek Hasszuna, az Arab Liga hazánkban tartóz kodó főtitkára. Megvédik a Badacsonyt A hazai és külföldi termé­szetbarátok népes tábora szállta meg kedden a Bada­csony oldalában a Rodostó túristaházat, hogy megünne­peljék a Balaton-vidék leg­szebb he®ének tájvédelmi körzetté nyilvánítását. S. Szabó Ferenc, a Természet­védelmi Hivatal igazgatóhe­lyettese ismertette a nemrég kelt rendeletet, amely sze­rint — képletesen szólva — a Badacsonyról ezután egyet­len egy követ sem szabad elmozdítani. Hollényi László, a balatoni intézőbizottság dott a természetbarátoknak, hogy évtizedek óta szívesen harcoltak a Badacsony vé­delméért. Elmondotta, hogy eddig körülbelül tizenkét millió köbméternyi követ bányásztak ki a Badacsony oldalából, de az Országos Erdészeti Főigazgatóság szakemberei már elkészítet­ték a terveket, hogy részben fásítással, részben a szikla­falak réseibe, kisebb tera­szaira tapasztott humusszal begyógyítsák majd a hegy még korábban tátongó sebe­főmérnöke köszönetet mon- it. (MTI) ron létezik". Nincs ifjúsági élet, gyenge a szervezeti te­vékenység és a termelési kezdeményezés. Azt már nem kérik számon maguk­tól: biztosítottak-e megfelelő, vonzó helyiséget, ahol majd csírába szökken mindez. Igaz, jó néhány közös gaz­daságban, községben elma­radhatatlan tartozéka a KISZ-szoba az új központi irodának, illetve a művelő­dési otthonnak. Csupán a ba­lástyai Móra Ferenc Tsz, vagy ásotthalmi Alkotmány Tszcs példáját említem: a tanyai „kultúreentrum" sze­repét szánták a majorköz­pontnak. Televíziót, rádiót, KISZ,-szobát kap az ifjúság. Azt is mindegyre panaszol­ták a fiatalok, hogy nincs kellemes, meghitt, zenés­táncos szórakozóhely. Nos, az utóbbi években egyre több zenés presszót létesí­tettek a földművesszövetke­zetek. Ezek színvonalát több­nyire nem „falusi"' mércé­hez szabták. Tehát rendre a falu is felzárkózik az ifjú nemzedék korszerű szórako­zási igényeihez. Sajnos, a tények azt mu­tatják, hogy a leglassabban oldódó ellenállási közeg — a tsz-ek közömbössége a fiatalok pályaválasztása iránt. Szavakban persze ag­gódnak a tagság elöregedése miatt, csakhogy nem sokat tesznek felfrissítéséért. Igaz­talanok lennénk, ha elhall­gatnánk, hogy akadt néhány tsz-elnök, aki bekopogott az iskolák nyolcadik osztá­lyába és mezőgazdasági ta­nulókat toborzott. Csakhogy kevés az ilyen ember. Az idei statisztika is erről vall: a járás általános iskoláinak 1737 végzettjéből összesen 1200 tanul tovább. Mezőgaz­dasági tanulónak azonban mindössze 43 fiatalt szer­ződtettek a tsz-ek. Pedig 86-an jelentkeztek. Nem volt szükség a másik 40 ifjúra?! (A megengedett létszám ugyanis 80 személy.) A járál falvaiban mintegy 500 álta­lános iskolát végzett tanuló nem jelentkezett semmilyen továbbképzésre. Mi lesz ezekkel? Bizonyára jó mező­gazdasági szakmunkásokat nevelhetnének belőlük, ha a tsz-ek vezetői — és ter­mészetesen a tagsága ts — buzdítaná a fiatalokat. P ersze a buzdításnak is van „sója". Gyakran hallottam fiatal szö­vetkezeti gazdákat panasz­kodni: „Három évig tanul­tam és u®anannyi munka­egységet jegyeznek, mint a többieknek. Nem is a szak­mámban dolgoztatnak." Mi­kor iskolába küldték ma­gasabb javadalmazást ígér­tek a szakképzettség fejé­ben. Ehhez természetesen a közgyűlés szavazata szük­séges. A közgyűlésnek vi­szont — melyben a több­ség nem szakmunkás kép­zettségű — nem érdeke, hogy a maga zsebébőt kive­gyen néhány forintot és kép­zettebb társainak adomá­nyozza. Csodálkozhatunk-e. ha ilyen „ösztönzőkkel" nem sok jelentkező akad mezőgazdasági tanulónak. És a legszomorúbb az, hogy ez a kevés is sok! Hiszen a jelentkezőknek csupán a fe­le kellett a közös gazdasá­gokban. Visszatérünk az eredeti gondolathoz: milyen célt és ösztönzést ad a szocia­lista mezőgazdaság a fiata­loknak a falun maradáshoz, ha ezt a keveset sem nyújt­ja. Életcélt jelentő szakmát kell biztosítani számukra a tsz-ben. Vázolni a gazdaság­fejlesztés távlati tervét, hadd lássák, hogv a korsze­rű mezőgazdasági nag'-­i!-'°mbpii mi'ven feladat vár rájuk. Érezzék ho® szak­képzett munkájukat megbe­csülik ós megfizetik. BALOGH ÖDÖN Szerda, 1965. augusztus 18. DÉL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom