Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

A férfiak nyári viselete A férfiak régebben ünne­pi alkalmakra általában fe­hér inget viseltek.' Ez volt az illő. Hétköznapra pedig sima, egyszínű, világos­kék, szürke, vajszínű volt a divat. Ami az alkalmi vi­seletet illeti, a divat nem változott: színházi előadásra, operába, ünnepségekre, es­küvőre és hasonló esemé­nyekre ma is változatlanul legelegánsabb a fehér ing. Természetesen sötét öltöny­höz nyakkendővel, ami — a mostani divat szerint — szintén sötét tónusú. kendővel, de — melegben — kihajtva is hordható. Amint beköszöntött a nyár, az üdülési szezon, elő­térbe kerültek a könnyen mosható, szellős nyári ingek. Nyári viselet a kívül hord­ható ing, népszerű nevén a „kiving". Az idei divat a férfiak számára tartogatott néhány újdonságot. Divatos a kis és nagy kockás, a csíkos, sőt a virágmintás is. Ter­mészetesen, nem mindegy, hogy milyen alkalomra mi­lyen kivinget viselünk. Munkahelyre elsősorban a sötét tónusú ingkabátokat javasoljuk, rövid vagy hosz­A fehér ing egyébként hétköznapra is elegáns és viselete sok esetben szüksé­ges — a munkahelytől és a körülményektől függően. De r.em mindenki dolgozik olyan munkakörben, hogy tehér inget viselhet Hétköz­napra a színes ingek alkal­masabbak. Nálunk ugyan­csak megkedvelték a sötét csíkos, kockás, vagy egyszí­nű ingeket Nem piszkoló­dik olyan gyorsan, mint a világos színű ing. Az álló­gallér nélküli fazon igen jól kihasználható, mert nyak­A halászhálótól szú ujjú változatban. A sö­tét ingkabát, amellett, hogy színénél és anyagánál fogva divatos, gyakran helyettesíti a zakót is. Az ingkabátot két vagy három zseb díszí­ti, a gallér vagy kihajtható, vagy felgombolható. Sporthoz, üdüléshez, Ki­ránduláshoz, a kivingek szí­nesebb könnyedebb változa­tai illenek. Rendkívül gaz­dag a színválaszték. Kihaj­tott apacsgallérral, rövid uj­jal készültek. Két, vagy há­rom zseb díszíti. A legkönnyebb nyári öl­tözék újdonság férfiak ré­szére a camping-garnitúra. Kétrészes: rövid nadrágból és azonos anyagból készült rövidujjú ingkabátból áll. A felsőrészt 2—3 zseb díszíti, a rövid nadrágbt testhezálló belső nadrág béleli. Nyara­lóknak, sportolóknak, stran­dotoknak ajánljuk. Míg a felsőruházatban az öltönyöknél a sötét tónus a divat, addig a férfiak nyári könnyű öltözetében egyre gazdagabb színválasztékot találunk, s így a férfiak öl­tözködése is szebbé, érdeke­sebbé válik. A. E. . 1 Bizonyára kevesen gondol­nak arra, hogy a legrégibb kézimunka a halászháló, s tulajdonképpen a mai hím­zett, horgolt, vert, szövött, kötött, az ügy® női ujjak alkotta kézimunka „őse". Szinte az emberiséggel egy­idős. Hiszen nemcsak a ha­lat, a vadat is hálóval fog­ták hajdanán. Férfiak kezdték Eleinte a hálót a férfiak kötötték, majd átvették a nők, s amikor vékonyabb, finomabb fonalat sodortak, az alapot beszőtték, behí­mezték különféle öltésekkeh mintákkal. De akkor már nemcsak gyakorlati haszna — diszítőszerepe is volt A rececsipke — így nevezték a finomra kötött, hálóból készült kézimunkát — vi­rágzása alig terjed három évszázadra. Időnként felbuk­kan, majd ismét feledés ho­mályába merül. Pedig a recelap adta szigorú techni­kai kötöttségek ellenére is sokféle kivitelű, gazdag és változat® mintájú rececsip­kéket alkottak. S ha a hálókötés tudo­mánya eredetileg férfiember m®tersége volt — a háló­ból művészit a női lelemé­nyesség, ízlés és ügyesség teremtett Változó minták A recemunka mintája ál­landóan változik. Az egy® korok ízi és változását sőt a művészetek stílusát is ma­gán viseli. Például a rene­szánsz a virágfüzéreket ked­velte, s azokat a mintákat, díszítőelemeket vitte rá a recelapra, ami a bútorokat épületeket díszítette. A ba­rokk új mintákat hozott, s a biedermeier stílus szerint rózsák, nefelejcsek jelentei? meg a recehálón. Ugyanak­kor apró beszőtt virágok és finomhajlású babérágak dí­szítették a függönyöket A rececsipke fénykorát Itáliában, Spanyolországban, Franciaországban és az észa­ki államokban a XVI— XVII. században élte. Itá­liában először a fehér rece­alapot szín® selyemmel szőtték be, de csakhamar a ren®zönsz plasztikai törek­vése háttérbe szorította a festői hatást s helyette a fény és árnyhatás jutott érvényre. Kor és ízlés Először, mint fehérnemű­szegély egy f®tményen sze­repel a rececsipke: a bo­lognai templomban 1488-ban készült fr®kó híven őrzi a csipke mintáját és alkalma­zását. Magyar vonatkozású első írás® emlék 1595-ből származik: Károlyi Katalin Bánffy István házához vitt kelengyéjében nagyszámú rececsipkével díszített lepe­dőszél szerepel. Régi levele­zésekből kitűnik: egyidőben divattá vált a rececsipke­minták levélben való cse­réje, ajándékozása. A mai recepcsipke alkal­mazkodik a korhoz s ízlé­sünkhöz. A fényt áteresztő és ismétlődő mértani min­tákkal díszített recefüggöny szép dísze a modern lakás­nak. Fekete, vagy nyersszínű asztallapon jól érvény®ül a szín® fonalból készített re­ceterítő. Szekrényünk csino­sabb, ha a polcok szélére rececsíkot erősítünk. Készítéséhez kétféle tű, s megfelelő fonál szükség®. Az alap elkészítése után be­szövő öltések gazdag válto­zatával dolgozhatunk. Érde­k®, újszerű receterí tőket árusítanak a Népművészeti Boltok, hiszen sok ügy®­kezű asszony mestere ennek a kézimunkának. Hazánkban a német necc (háló), vagy a francia filé elnevezés ismert, de sokkal szerencsésebb s magyaro­sabb „recepcsipké"-nek ne­vezni. F. E. A recehorgolás. 1. A recepálfát a fonallal körbefogjuk. 2. A tűt áthúzzuk az így keletkező hurkon. 3. Szélénél szaporítunk. 4. A kész munka. Lefogyasztása szintén a széléről történik Főzőcske — francia módra Könyvespolc Párizs nevezetességei kö­zött a konyhaművészet igen előkelő helyet foglal el. A „francia konyha" mint fo­galom, s mint idegenforgal­mi vonzerő vetekszik az Eiffel-toronnyal, a Szajna­parttal, s a romantikus han­gulatú Quartier Latin-nel. Nem csoda, hogy már az óvodások is érdelüődnek a szaká® m®terség iránt, s komolyra fordítják a főzőcs­ke játékot. Megtehetik, mert Yvette Ferry, a párizsi Ste­phan Pichon óvoda igazga­tónője rájött, hogy körben­állva, egymás köpenyét gombolni, legalább olyan mulatság®, mint a lánc­lánc-eszterlánc. Krumplit, paradicsomot, szeletelni, épp oly szórakoztató, mint a papirkivágás. Kirakósjáték helyett lehet teríteni, tála­kat díszíteni, sőt a piacon vásárolni is, aminek izgal­mához egyetlen játék sem hasonlítható. A Stephen Pichon óvoda kis növendékei önállóan tervezik meg a napi menüt, édesanyjuktól recepteket gyűjtenek, maguk vásárol­nak, ki húst, ki főzeléket, ki fűszerféléket, rajzokkal, sormintákkal díszítik az ét­lapot, és az óvónénik segít­ségével megfőzik a francia konyha szerinti ételeket. Kedvencük a marhasült rizzsel, paradicsommártással, füstöltszalonnával, no meg a sült csirke. Ez az óvoda afféle kísér­leti intézmény, apró tűzhe­lyekkel, edényekkel, konyha­felszereléssel, mintha az egész m®eországból csöp­pent volna ide. A „felnőt­t®" főző®két nemsokára bevezetik Párizs többi óvo­dáiba is. Z. J. VERESS ZOLTÁN: SZEPTEMBER Magyarország és Románia könyvkiadási megállapodásá­nak keretében jelent meg a bukaresti Irodalmi Kiadónál Veress Zoltán, romániai ma­gyar író Szeptember című regénye. A regény cselekmé­nye napjainkban játszódik egy vár®ban, főbb szereplői értelmiségiek. A történetből a szocialista építés átfogó képe bontakozik ki. Az ízig­vérig realista szemléletű író a valóság hű képét adja. Ez a valóság az egyének lelkivilágának érzéklet® raj­zában is tükröződik. De a sok ábrázolásbeli újszerűség­ben nyoma sincs valamiféle kísérletező bizonytalankodás­nak. Mind tartalmilag, mind formai megoldásait tekint­ve, magas színvonalú, lezárt, lehiggadt, határozott munka ez a regény, s bizonyára hoz­zájárul majd ahhoz, hogy Veress Zoltán nevét hazánk­ban is széles körben megis­merjék. MONOSZLÓI M. DEZSŐ: A VILLAMOS ALATT A csehszlovákiai magyar író több mint két évtized vá­logatott elbeszéléseit gyűjtöt­te össze ebbe a kötetbe. A legrégebben írt novella 1943­ban, a legújabb 1964-ben szü­letett A kötet 30 elb®zélése bizonyíték arra, hogy Mo­noszlóy M. Dezső, akit eddig „csak", mint költőt és mint műfordítót ismertek a cseh­szlovákiai magyar irodalom barátai, prózaíróként is je­lentős és figyelemre méltó. Az elbeszélésekben — jel­lemzően szerzőjük alapvető­en lírikus alkatára — túl­súlyban van a gondolati elem, az ember belső világá­ban lezajló folyamatok ábrá­zolása. De hogy ebben — hogy úgy mondjuk, az ide­gek drámájában — mennyi forróság, mennyi eleven, lük­tető élet, drámai erő zsúfo­lódhatik, arra bizonyság töb­bek között a hátborzongató­an izgalmas címadó novella is. A kötet a Magyar Népköz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zös könyvkiadási egyezmé­nyének keretében jelent meg a bratislavai kiadónál. BERKESI ANDRÁS: MAGÁNY Berk®i András frásművé­szetéről korábban élénk vi­ták folytak. Ma már ezek a viták lehiggadtak, és senki sem tagadhatja, hogy Berke­si könyveit szeretik az olva­sók, különösen a fiatalok. Mai íróink közül talán ő a legnépszerűbb az ifjúság kö­rében. E népszerűség ellen nincs okunk tiltakozni. An­nak meg éppen örülhetünk, hogy a Kincses Könyvek so­rozatában most legnépsze­rűbb regénye, a Magány is megjelent Akárcsak a többi Berk®l­regény, ez is fordulat®, drá­mai erejű cselekményalakí­tással viszi végig az olvasót a történeten. De a többi re­gényével szemben a Ma­gányban Berkesi azt az er­kölcsi, morális problémát, amelyet műve alapkérdésé­ül választott, az eddigieknél jobban, mélyebben, nagyobb művészi erővel tárja fel. Egy be nem vallott bűn, egy be nem vallott árulás összes erkölcsi és politikai követ­kezményeit bemutatja a re­gény, főszereplője, Bálthazár Ágnes tragikus sorsának áb­rázolásával. FEKETE GYULA: AZ ORVOS HALÁLA Akárcsak Berk®i könyve, Fekete Gyula 1963-ban már megjelent, és gyorsan nép­szerűvé vált regénye. Az or­vra halála is a Kincses Köny­vek sorozatában jelent meg újra. Ebben a könyvben azonban nem a színes cselek­ményalakítás, a drámai fe­szültség vonja magára a fi­gyelmet. A fiatal író gazdag Nyolc általános iskolát végzett fiatal korút napi 6 órás munkaidővel alkalmaz a Szegedi Gumi­és Műanyag Ktsz. K 6873 életművének csúcsa ez a re­gény, és azt mondja el, ho­gyan néz szembe élete vé­gén az egész tevékenységé­vel, munkájával, életével egy rokonszenves, kedves, csúnya öregember, egy falu­si orvos. A könyv ennek az orvosnak néhány napját ele­veníti fel, de ebben a né hány napban ez az egész éle­tében fáradhatatlanul dolgo­zó, tevékenykedő öreg orvos a tiszta emberségnek olyan magas szintjére ér fel, ahová nem követhetik a látványo­sabb eredményekkel, de ke­vesebb hivatástudattal ren­delkező szakmabeliek. Érett, kidolgozott munka ez a re­gény. Ábrázolásmódja letisz­tult, tömör, de még így is intenzív atmoszférájú. Min­den sora azt sugallja, hogy az író az öreg orv® szép életútját követhetőnek és kö­vetendőnek mutatja be. KARINTHY FERENC: BUDAPESTI TAVASZ A nagy sikerű regénynek, amelyből emlékezet® sikerű film is készült, immár ne­gyedik kiadását nyújtja át a Szépirodalmi Könyvkiadó az olvasónak. Illetőleg nem egé­szen ugyanazt a könyvet. Az író ugyanis az új kiadás előtt átdolgozta regényét. Szerkezetében egységesebbé és arányosabbá, stílusában világosabbá tette. Az olvasók bizonyára szeretettel fogad­ják niajd ezt az átdolgozott kiadást is, Budap®t ostro­mának és felszabadulásának ezt a színes, forgatag® raj­gát, s immár történelmi je­lentőségű és értékű doku­mentumát. Nincs a mai iro­dalomban még egy olyan re­gény, amely ilyen magas művészi színvonalon ábrá­zolná hazánk fővárosának felszabadulását. Egyedülálló értékű ásatás A vértesszőllősi ásatás egyik legérdekesebb fejezete kezdődött hétfőn. A legalsó, félmillió év®, leletekben dús réteget tárják fel. A legjobb külföldi szakemberek által is egyedülállónak értékelt vértesszőllősi telep ásatása az emberiség kultúrtcirténe­tének legősibb időszakáról sok új, fontos megfigyelést és leletanyagöt ígér. ANYAKÖNYVI HIREK L KERÜLET Házasság: Bonyhádi Tibor és Szőke Ilona, Csizmadia István és Berkecz Rozália, Rácz István és Cserik Má­ria Gizella, Bánsági Tibor és Patai Matild, Gergi János és Zrón Ibolya, Fábián Mi­hály és Nagy Izabella, Her­czeg Ján® és T®zeczki Éva, Lehoczki Ján® és Bodó Er­zsébet. dr. Gál Jenő és dr. Galgóczi Mária, Pintér Jenő és Fleit Eszter, Nagyvári László és Tallián Julianna, Dégi László és Lele Éva, Szőke Béla és Kocsis Mária, Magyar Antal és Vígh Ilo­na. Tóth Tibor és dr. Túri Mária, Tóth Mátyás és Mol­nár Julianna. Mojzes István és Nemes Éva, Weninger Ri­chárd és Koncz Katalin, Molnár József és Horn Er­zsébet házasságot kötöttek. Születés: Czirok Mihály­nak és Kaproncai Katalin­nak Mihály, Szűcs Antalnak és Harnath Erzsébetnek Er­zsébet, Csóti Szilveszternek és Szívós Erzsébetnek Ág­nes, Juhász-Vedr® Mihály­nak és Erdélyi Eltelkának Katalin, Terhes Józsefnek és Bakos Annának Ildikó. Tí­limpás Antalnak és Mészá­ros Jolánnak Judit, Vjda Já­n®nak és Kovács Máriának Ján®, Volford Lajosnak és Rutai Irénnek Ágnes Irén, Tombácz Sándornak és Vol­kovics Erzsébetnek Sándor, Kovács Péter Pálnak és So­modl Margitnak Péter. Her­czeg Kálmánnak és Halász Rozáliának Katalin, ördög Jánosnak és Buckó Máriá­nak Ágn®, Murati Zoltán­nak és Nyári Irénnek Erika, Csonka Istvánnak és Szakái Juliannának Tibor, Bodó Jenőnek és Joó Erzsébetnek Anikó, Szögi Bélának és Ká­ré Margitnak Andrea Melin­da, Dóczi Imrének és Hika Ibolyának Imre Ferenc, Pásztor Józsefnek és Födi Máriának Erika, Domokos Pálnak és Buri Viktóriának József, Dékány Sándornak és Salánki Margitnak Ilona, Miczna Józsefnek és Lele Etelkának Csaba. Kontraszti Istvánnak és Csányi Iloná­nak Brigitta, Kontraszti Ist­vánnak és Csánvi Ilonának Heléna, Dezső Lászlónak és Borbós Teréziának Terézia, Sóczó Kornélnak és Halkó Annának László. Kollár Miklósnak és Sauer Erzsé­betnek Erzsébet Edit, Bí­ezók Lászlónak és Álm®di Ilonának Andrea Judit, Kass Mihálynak és Lizenbóld Esz­ternek Zsolt. Kónya Lajos­nak és Vetró Ilonának Zol­tán, Kerekes Ferencnek és Fodor Máriának Mária. Tu­czakov Sándornak és Ábraj hám Margitnak Helga nevű gyermekük született. Halálozás: Győri János, Nótári Pál, Török József, Berde Imre, Faragó Mihály, László Jánosné Háring Má­ria, Szűcs Józsefné Berta Amál, Szabó Istvánná Köte­1® Julianna, Takács Erzsé­bet, Rózsa Pálné Kiss Piros­ka, March®chi Pius, Józsa Lajosné Palásti Anna, Kis­péter Ferencné Kispéter Ro­zália. Berki Imréné Eszéki Borbála, Sebők Ferenc Ist­ván, Hszilló Istvánné Slonsz­ki Erzsébet meghalt, IL KERÜLET Házasság: Förgeteg István és Tóth-Buzder Ilona, Szabó Mihály és Deák Erzsébet, Körmendi István és Tábo­rosi Piroska. Bezdán László és Jusztin Piroska Gizella, Kanyó József István és Sza­bó Julianna házasságot kö­töttek. Halálozás: Nagyiván Sán­dor József, Kovács Mihály, Horváth Ferenc meghalt. III. KERÜLET Házasság: Zalka Artúr Lajos és Terhes Margit Má­ria, Hegedűs Zoltán és Mik­lós Erzsébet házasságot kö­töttek. Szülctés: Abrahám-Furus Istvánnak cs Boros Katalin­nak József, Dobó Ferencnek és Tanács Máriának Mária. Nagy Jenőnek és Gyuris Margitnak Julianna Attila, Gyuris Károlynak és Márta Matildnak Márta Beáta, Szabó Károlynak és Böde Máriának Gizella, Farkas András Károlynak és San­dai Mária Kornéliának Gab­riella, Buborék Józsefnek és Erdei Erzsébetnek József, Bartos Tibor Istvánnak és Fórján Gizellának Tibor, Makra Sándornak és Német Erzsébetnek Laj®. Barna Józsefnek és Tasi Ilonának Szilvia Ilona. Bárányi Já­nosnak és Sepsi Erzsébetnek János, Nagy Istvánnak és Juhász Juliannának István nevű gyermekük született. Halálozás: Sutka József, Kispéter Antalné Kispéter Etelka, Colanti Gézáné Csá­nyi Anna. Patai Ferenc. Nagy József, Kiss Mária, Tölgyesi Kálmán János, Szolnoki Konrádné Trén Er­zsébet. Nagyiván Sándorné Engi Piroska. Tari Józsefné Kozma Ilona meghalt. I üres helyiséget ] Nagyobb méretű száraz pincét vagy földszintes keres bérleményre az Ele ml87erlpari Tanulólsko' gépműhely céltára. Alánlt tokát Szeged, Marx tér 7. szám. k. 836/ I Szerda, 1965 augusztus 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 303

Next

/
Oldalképek
Tartalom