Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

WEST SIDE STORY Bemutató a szabadtérin A bosszú Cj fiim Nehezen, de a szegedi sza­badtéri jóvoltából végre mégiscsak megérkezett hoz­zánk a West Side story, Bernstslnnek ez a világot járt musicalje, amelyről olyan sokat írtak, cikkeztek világszerte. Most, az ismer­kedés, a bemutató után, azt hiszem, nyugodtan megálla­píthatjuk, hogy az a nagy­arányú érdeklődés, amely a bemutatót megelőzte, nem volt alaptalan. A West Side story valóban jelentős szín­padi mü, lényeges és fontos dolgokat mond el korunk­ról, arról a kapitalista világ­ról, amelyben a történet le­játszódik. Ez a musical ugyanis nem egyszerűen Shakespeare Ró­meó és Júliájának moderni­zált változata, mint sokan hiszik. A cselekmény több fordulata, megoldása ugyan valóban emlékeztet a nagy angol drámaíró művére, Mégis az egész, úgy ahogy van, nem egy irodalmi mű utánérzése, hanem eredeti alkotás: a mai nyugati való­ság egy darabjának megjele­nítése. kifejezése. Milyen ez a valóság? Ke­gyetlen és embertelen. Far­kastörvények uralkodnak benne, a megölik, elpusztít­ják a szép, nemes, emberi érzéseket. És nemcsak egy­szerűen a faji gyűlölködés — nálunk a West Side story­val kapcsolatban általában ezt emlegetik —, hanem amint erre a darab határo­zottan utal, általában a ka­pitalista társadalmi viszo­nyok is pusztító hatásúak. Á két fiatalkorú banda, a Ra­kéták (Jets) és a Cápák (Sharks) összeütközésében ugyanis a társadalmi, gazda­sági problémák is Jelentős — ha nem elsőrendű — szere­pet játszanak. Milyen erővel közvetítette a szegedi előadás ezt a mon­danivalót? örülhetünk an­nak, hogy a darabot angol együttes előadásában láthat­tuk, bár, sajnos ez a tény a közönség nagy részének nyelvi nehézséget okozott. Ugyanakkor az együttes elő­adásának egyik nagy érdeme, hogy fogalmazási módjuk Szeged a hazai lapokban 1965/23 Hazat körltéD. Ifjü Kommunis­ta, augusztus. [A Szegedi Tex­tilművek fiataljairól ls.] TÖT1I Bála! Szónyegkészító gimnazisták. Ifjú Kommunista. augusztus. IA Tömörkény gim­náziumban. Fénykép] DÁVID Katalin: Megjegyzések a Szegedi Főiskola képzőművész tanárainak kiállításához. Müvé­sxet, augusztus. POOAKY öldönl Gábor: A Délalföldi Tárlat. Művészet, au­gusztus. IKOVACS Gábori IC. G.: A polgári védelem kiválói. Bódl Lajos. Polgári Védelem, augusz­tus. [A Szegedi Kendergyár dol­gozójáról, íényképpel.l —o. t.—: Három napig Szeged vendége. 6500 biztosított dolgozó. Az eliatá3 teljesen Ingyenes. Fe­jér Megyei illrlsp, aag. 4. A Borsod megyei biztosítást és önsegélyző csoportok különvo­nata a Szegedi Ünnepi Játékok­ra. észak-Magyarország, auc. 5. Vaslak Szegeden. Vas Népe. aug. 6. FODOR Lajos: Szeged. Magyar Ifjúság, aug. 7. IA szabadtéri Játékokról, fényképpel l VILCSEK Anna: Panoráma pillanatképekben. Mikor Jó a tévé-közvctitésT Magyar Nemzet, aug. i. [A Turandotról ls.l Flamand ..trónszékek- készül­nek Csongrádban. Népszabadság, aug. (. IA szegedi Asztalos Ktsz­ben.l RENYI Péter: Látvány vagy látnivaló. Megjegyzések Vámos László szegedi Tragédia rende­zéséhez. Népszabadstg. aug. 8. Brávó, Szegedi Hétföl Hlrek, aug. 9. |Az aug. 1-1 nagy Ide­genforgalomról.! Magyar­nőt a-es! Értesítjük kedves ven­dégeinket, hogy a Sze­gedi Földművesszövet­kezet Kiskőrössy Halász­csárdájában augusztus 10. 11. 17-én 10 órától magyarnóta-estet tartunk. Énekel ORMANDI VENDEL magyarnóu-énekes. Kiiéri RACZ LAJOS és cigányzenekara. Asztalfoglalás és vaeso­ra-előjegyzés az üzletve­zetőknél. Belépődíj nincs. XS. 7188Ö Megérkezett a West Side Sto­ry-egyűttes. Héttől Hírek, aug. >. [Fényképpel.] Lakásszövetkezeti építkezés Szegeden. Szövetkezet, aug. t. [Fénykép az Ogyessza-lakótelep­RŐL.J LIEBMANN Béla: A West Side Storyt bemutató angol együttes tagjai szegedi városnézésen. Es­ti Hírlap, aug. 10. [Fénykép.l Honvédelmi kiállítás nyílt va­sárnap Szegt-den a Fegyveres Erők Klubjában. Magyar Nem­zet, gug. 10. B. J.: Sportünnepnapok a nap­fény városában. Népsport, aug. 10. Szegeden próbál a West Side storyt bemutató angol együttes. Népszabadság, aug. 10. (TÓTH Pál]: Telt ház Szege­den. ötezer külföldi, hétezer „különvendég" a Tisza-parti városban. Népszabadság, aug. 10. „Ember küzdj.. .1 Lobogó, aug. 11. (Fénykép Az ember tra­gédiája előadásiról.1 DERSI Tamás: Juhász Gyula a forradalmakban. Népszabad­ság, aug. IL [Péter László köny­véről.! Megnyílt Szegedon a nemzet­közi eszperantó tábor. Népsza­badság, aug. 11. Világ- és Euróba-bajnokokkal. Motorcsónakverseny Szeged nagydijáért. Népszava, aug. II. KELETI Évn: Az ember tragé­diája Szegeden. Ország Világ, aug. 11. [Fénykép.l LOKüs Zoltán: A szegedi ho­mok sztárja. Ország Világ, aug. 11. [Fényképekkel.] —rl—: West Side-1 szürke ház­tömbök a Dóm előtt. Táncoló énekesek, éneklő táncosok. An­gol-magyar vezérkar. Premier előtti láz Szegeden. Esti Hírlap, aug. 11. Tájékozatlan szegedi lakos. Ludas Matyi. aug. ÍZ. [Karikatú­ra a szabadtéri Játékokról.] TOTII B«Ma: Nea utcai vere­kedés: a West Side Story-együt­tes próbál a szegedi Dóm téren. Népszava, aug. ÍZ. [Fénykép.l Szeged, 1966. Film, Színház, Muzsika, aug. 13. (A Jövő évi szabadtéri Játékokról.! KÖRNYEI Elek: Dózsa Oyőrgy nyomában a fesztiválvárosban. Magyar Nemzet, aug. 13. IDÓZRA György és Szeged kapcsolatá­ról.) ABODY Béla: Két este Szege­den. Elet és Irodalom, augusz­tus 14. SZEKERES Hona: Minden Jegv elkelt. Képes ÜJsíg, aug. 14. fA szabadtéri Játékokról, fény­képekkel.l ..Kormoiodik" már a szegedi fűszerpaprika. Népszabadság. aug. 14. Szénsőcklrátynő-víllasRfls volt pénteken a szegedi nemzetközi onzpernntótriborbnn. Népszabad­ság, aug. 14. IBAJOR NAGY Ernői B. N. E.: A Bánk bán nézőterén Sze­geden. Srahad FOU, aug. lt. (Fényképpel.) [POSBONYI Lászlói P. L.: Sze­gedi Jegyzetek Az ember tragé­diájához. Üj Ember, aug. 19. Jelenet az előadásául roppant világos és érthető. A nyelvi problémák ellenére a darab cselekménye — főbb vonásaiban legalább — félre­érthetetlenül a közönség elé rajzolódott. A darab lényegét feltételezhetően mindenki megértette, még azok is, akik egy szót sem tudnak ango­lul. Természetesen jó lett volna az előadásnak minden szavát érteni, mégis azt mondhatjuk, nem érdektelen, hogy az együttes angol, vagyis olyan társulat, amely közvetlen közelről ismeri a nyugati világot. Ez a hely­zeti előny, ez a valóságisme­ret és tapasztalat kétségtele­nül érződött az előadás min­den mozzanatán. Ez persze önmagában még nem sok. De a szabadtéri West Side story ennél töb­bet adott. John Gregory ren­dezése az előadás legjobb részeiben megteremtette a mű atmoszféráját, felébresz­tette hangulatvilágát. A West Side story sodró erejű drá­ma, s ezt a sodrást, amely a tragikus vég felé viszi a cselekményt, ott éreztük az előadás fő mozzanataiban. Senki sem akarja ezzel azt mondani, hogy az előadás hibátlan. Vannak gyengébb pontjai is. Mégis, egészében úgy érezzük, megfelelt az eredeti műnek. Az is igaz azonban, hogy a szegedi sza­badtéri méreteihez képest a viszonylag kislétszámú együtttes nem mindig töltöt­te be a teret, nem mindig uralkodott rajta. A bemutató legfőbb prob­lémája mégsem ez volt Je­lentkezett bizonyos tempót­lanság és egyenetlenség. Az a sodró erő, amely az egész előadást kétségtelenül jelle­mezte, néha megakadt, s a nézők élvezetét rosszul sike­rült technikai megoldások is zavarták, mint például a ve­rekedés egyébként izgalmas és intenzív atmoszférájú je­lenetének szerencsétlen dísz­letmegoldása. A szereplők közül minde­nekelőtt a két bandavezért alakító Franklin Fox és Geoffrey Chard, továbbá a két női főszereplő, a Máriát megformáló Lucille Graham és az Anitát alakító Astra ISomoRyiné felv.) Blair alakítását emeljük ki. Mind a négy művész — énekben és játékban egy­aránt — Jelentőset, kiemel­kedőt nyújtott, Jellcmformá­lásuk érzékletes és színes, énekhangjuk, előadásmódjuk kulturált, kifejező. Az énekesi feladatokat te­kintve hozzájuk hasonló tel­jesítményt láttunk a Tony szerepét játszó Brian Beaton­tól. Számára a szerep alkati­lag is megfelelő. Azt azon­ban nem tartjuk szerencsés­nek, hogy alakításában elő­térbe kerüllek az érzelmes, szentimentális vonások. Tony — az eredeti mű sze­rint — a Rakéták bandájá­nak legtekintélyesebb tagja, a fiúk között jelentős egyéni­ség. Az előadásban ebből alig láttunk valamit. Brian Beaton Tony ja érzelgős, sze­relmes fiú ^ — sajnos — semmi több. A Harlequin balett, amely közreműködött az előadás­ban, különösen a mozgalmas tánciskolái jelenetben és a bevezető képben táncolt szín­vonalasan, lendületesen, erő­vel, kifejezően. Helen Dines díszlete — az alapkonstrukciót tekintve — megfelelt a hatalmas színpad és a tér követelményeinek. Leszűkítette ugyan a színpa­dot, de nyomasztó hatalmas­ságával és szürkeségével hozzájárult a darab és az előadás atmoszférájának megteremtéséhez. Csak saj­nálhatjuk, hogy nem talált teljesen megfelelő megoldást a dóm semlegesítésére. Az egyes képek díszletmegoldá­sai is kevésbé sikerültek, né­ha szegényesnek, ötlettelen­nek tűntek. A zenekart William Reid vezényelte. Tehetséges kar­mestert ismertünk meg ben­ne, akinek feltétlenül van érzéke az olyanféle, színvo­nalas, modern muzsikához, amelyet Bernsteln alkotott. Azt viszont őszintén sajnál­juk, hogy az az érzelgősség, amely az előadás egyes ré­szeit, mindenekelőtt a sze­relmi motívum kibontakozá­sát jellemezte, néha az ő di­rigálására is rányomta bé­lyegét ÖKRÖS LÁSZLÓ Az 1958-as cannes-i nem­zetközi filmfesztiválon mél­tán tüntették ki a Nemzet­közi Sajtó Nagydíjával A bosszú című, színes széles­vásznú filmalkotást. Bardem, a film Írója és avatott ke­zű, az emberi Indulatok lo­bogását hiteles tudatosság­gal, nemes emberi tisztaság­gal érzékelte tó rendezője a lélekábrázolás mélységeit járatja meg a kiváló szerep­lőgárdával. Carmen Sevilla, Raf Val­loné és Jorge Mistral elmé­lyült játéka döbbenetes kö­zelségbe képes hozni a spa­nyol aratómunkások vad törvények szerint zajló, ve­rejtékes és küzdelmes éle­tét. Ragyogóan szerkesztett tablók, vibráló indulatú sze­mek és arcuk teremtenek mindvégig forró atmoszférát a vásznon, s a rendező és a szereplők egyetlen pillanat­ra sem engednek a könnyű megoldások csábításának: a filmdrámának szinte min­den kockáját avatott gond­dal, a művészi elhivatottság áhítatával dolgozták ki. En­nek megfelelően a nézők ta­pasztalhatóan lankadatlan figyelemmel feszülnek a film minden egyes Jelene­tére, pedig a történet az első pillanatra szokványos­nak tűnhet: a szükség, a pa­rasztcsaládok kenyérért va­ló harca egy aratóbandába sodorja az andalúziai hegyi falu három kiemelkedő egyéniségét, a „Régi-Udvar" családját képviselő banda­gazdát. Lulst (ragadványne­vén „Tüzest"), a 10 eszten­dei börtönbüntetését letöltő, Igazságtalanul elítélt Jüan Diazt és húgát, a tündöklő szépségű, vadul gyűlölni és végtelen rajongással szeretni képes Andreát — akik kö­zött „hagyományos" családi viszály viharzik ... Kétségtelenül nagypátoszü filmalkotás A bosszú, fel­felsejlő és robbanó tragé­diákkal, a végletekig felfű­tött légkörrel. Am pátosza hiteles, érzelmei és Indula­tai mélyen emberiek, s n®. mes humánumot sugallók. D. E. O/aasónk írja JÓL SIKERÜLT AZ ÖREGEK NAPJA Kedves eseményre gyűltek össze a napokban a tápéi Juhász Gyula Művelődési Otthonban a község munká­ban megöregedett lakói. Az öregek napját a tápéi Tisza­táj Tsz, a községi tanács végrehajtó bizottsága, a ha­zafias népfront helyi bizott­sága és a termelőszövetkezet nőbizottsaga rendezte. Nekünk, öregeknek nagyon jól esett a törődés, a megem­lékezés, amelyet már tavaly is, s az idén újra kaptunk a község és a tsz vezetőitől. Az öregek napja alkalmá­ból Vas Lajos, a Tiszatáj Tsz elnöke Ismertette a tsz je­lenlegi helyzetét. Ezután kö­vetkezett az ebéd, amelyet a tsz nőbizottságának tagjai tálaltak, miközben felsorako­zott a falu cltera-zenekara, s kíséretében Tari Józsefné régi nótákat énekelt A da­lokat tánc követte, a tápéi Acs György és felesége, a nép­művészet mesterei, a falu kedvelt Idős táncospára mu­tatott be egy párostáncot Molnár István Tőataanlayii német ének­es táncegyüttes Szegeden (Tudósítónktól.) A achwe­rini német vasútigazgatóség 60 tagú ének- és táncegyüt­tesének szegedi látogatására augusztus 18-án este 7 óra­kor kerül sor: a Vasutas Szakszervezet szegedi ének­karával és a vasutas filhar­monikus zenekar kíséretével közös, egész estét betöltő műsoros estét rendeznek a Vasutasok „Petőfi" Kultúr­házában. A műsorban vendégszere­pel az ÉDOSZ szegedi tánc­együttese is, mely a ma­gyar népi táncok bemuta­tásával érdekes párhuzamot állít a német vendégek né­pi tánccsoportjának műsor­számaival összefüggésben. A német vasutasok kultúr­gárdájával való találkozás tapasztalatcserejellegű is, mert a két napig Szegeden tartózkodó együttes vezetői­vel műsorcsere-ter vezetet is megbeszélnek. A műsoros est teljes jöve­delmét a művelődési ház igazgatósága az árvízkáro­sultak segélyezésére ajánlot­ta fel. Dr. Bánkfalvy Gyula Ezer szem ananaszeper Magyarországon az idén, 1932—33 telén, hozzávetőlegesen, egymillió a munkanélküliek száma. Életük pokol és a javulás minden reménye nélkül tengődnek. Arra a boldog emberre, akinek munkája van, irigykedve néz­nek. Az ilyen szerencsés azonban mindig kevesebb lesz. A gazdasági válság mindinkább növeli a munka­nélküliek tartalékhadseregét és ez a hatalmas tömeg — családtagokkal együtt kétmilliónyi lélek, az ország összlakosságának körülbelül 22%-a — a munkabérek alakulását természete­sen súlyosan befolyásolja. Ilyen kö­rülmények között nem érdektelen, ha a „szerencsés" magyarországi dolgozó fazekába nézünk. Hogy mit eszik, illetve, mit ehet a magyar földmunkás, a magyar ipari munkás és a magyar tisztviselő. Másra, mint élelemre, lakásra nem is Igen gondol­hat a dolgozó ember. No Igen — mindegyiküknek van még felesége is. Ez nem fényűzés. Mert a feleség ré­vén „háztartást" vezethet Igy olcsóbb az élet. A földmunkás Napszámja átlag egy pengő ötven fillér. A heti kereset (hat napos a hét) kilenc pengő. De a hét hatodik napján is élni akar... Tehát nap­számjából egy napra egy pengő hu­szonnyolc fillért költhet Családos ember, gyereke nincs — ha nincs. Ez t 1. a jobbik eset. Általában — optimista ez az írás végig, mert pél­dául a földmunkások 90%-a ma, Ma­gyarorszagon, munkanélküli, és mégis kereső napszámosról van szó ... La­kása egy hónapra egy mázsa búza ára. Ma, a búza ára Magyarországon, ha valaki megveszi: hat-nyolc pengő. Falun. Egy napra tehát huszonnyolc fillér a lakbér. Férj és feleség reg­gelije negyedliter tej (tíz fillér) és fél­kiló kenyér (tizennégy fillér), össze­sen husszonnégy fillér. Reggel hét­tői-este hétig van munkában a ke­reső. Uradalomban. Oda egy, vissza megint egy óra a gyaloglás. Elfoglalt­sága tehát napi tizennégy óra. Este nyolckor megeszi az est-ebédet: fél kiló liszt (tizenhat fillér), öt deka­gram szalonna (tíz fillér). Fél kilo­gramm kenyér is (tizennégy fillér) kell az ételhez, amelynek tésztaleves a neve. Másra nem telik. Tojás is kéne bele. Arra se telik. A főzéshez legalább öt kilogramm fa kell. Ez falun „csak" húsz fillér. Tehát: az estebéd hatvan fillér. Marad még az egész napra tizenhat fillér, a kétszeri „tápláló" étkezés után. A maradék gyufára, szappanra, petróleumra kell. Adófizetésre nem is gondolhat, bár­mennyire is szorítja a végrehajtó. Dohányra nem telik. Ruha, vagy csiz­ma javításra se. Semmi másra. Ha kéthetenként egyszer borotválkozásra vetemedne a férfi (husz fillér), sú­lyosan megbillen a háztartási költ­ségvetés egyensúlya. Ipari szakmunkás Városban. Órabére: negyven fillér. Heti keresete tizenkilenc pengő húsz fillér. Jut tehát egy napra két pengő hetvenegy fillér. Lakásért átlag egy pengőt fizet egy napra. Egészen kivé­telesen szerencsés a helyzete annak, aki nősüléskor szoba-konyha bútort kapott a feleségével. Igy a háztartás lehetősége biztosítva van. Tehát: reg­gelire jut kettőjüknek féliter tej (ti­zenhat fillér) és félkilogramm kenyér (tizennégy fillér) összesen harminc fillér. A reggelizés ideje: reggel hat óra. Gyalogol a gyárba egy órát. Hét­től délután négyig dolgozik. Félóra az ebédszünet. Ez alatt megmelegíti a magával hozott ebédet. Hajnalban főzte meg számára az ételt az asz­szony. Krumpllstészta. Kettejüknek fél kilogramm liszt (tizenöt fillér), egy tojás ítiz fillér), öt deka zsír (tia fillér) az ebéd ára krumplival és ke­nyérrel együtt harminchat fillér. Négykor kijön a férfi a gyárból, ha­zagyalogol ez újra egy óra. Vacsora krumplileves. Egy kilogramm krump­li, ebből az ebéd — tésztára is ju­tott (tizenhat fillér), öt deka zsír (tíz fillér), összesen huszonhat fillér. Tü­zelésre legalább hat kiló fa kell. Ara harminchat fillér. A villany ára na­4 DÍL-MAGYARORSZAG Kedd, 1965. augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom