Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

Véget éri az idei színházi é»ad lövőre életbe lép a szerződtetés! rendszer Tegnap délelőtt tartották a Szegedi Nemzeti Színház­ban az idei évadot záró tár­sulati ülést. A színház meg­jelent művészeit, műszaki és technikai dolgozóit Kormos Lajos érdemes művész kö­szöntötte, majd Vaszy Vik­tor i;0zgató tartott beszá­molót. A tdbtj között ismer­tette, hogy a színház — a tájelőadásokat is beszámít­va — az idei évadban 550 előadást tartott. Legtöbbet — 169-et — a Kamara, leg­kevesebbet — 120-at — a próza. Az operaegyüttes 116 előadást, az operettegyüttes pedig 115-öt tartott. A továb­biakban Vaszy Viktor be­jelentette, hogy a következő színi évadban életbe lép a szerzödtetési rendszer. Ez azt jelenti, hogy a végleges alkalmazások megszűnnek és a színház éves szerződé­seket köt tagjaival. A beszámoló után Eötvös Erzsébet a szakszervezet munkáját ismertette, majd Halasi Iván gazdasági igaz­gató bejelentette, hogy a színház az elmúlt évadban teljesítette bevételi tervét. Az évad művészi munká­ját Bozóky István főrendező értékelte. Ezután Juhász Nagy An­tal, az SZMT elnökségének képviseletében Alpár Máriá­nak, Jászai Lászlónak és Sihkó Györgynek átadta a szakszervezetek idei Juhász Gyula-díjait. Felszólalt a társulati ülé­sen Annus Antal, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának csoportvezetője is. A Manón Lescaut felújítása Szép ajándékot nyújtott át az ízig-vérig drámai zené­nek karakterisztikus meg­fogalmazását emeljük ki a karmester és a zenekar tel­jesítményéből. A címszereplő Karikó Te­réz drámaian erőteljes és lí­raian szép előadást nyújtott. A szólam szépségének min­az évad végén a Szegedi Nemzeti Színház a közön­ségnek: a Manón Lescaut felújítását. Valóban ajándék volt ez a produkció. Egy­részt azért, mert a pénteki bemutató után ebben az évadban már csak egy elő­adás lesz belőle, a mai, a ­vasárnapi, a szezonzáró elő- den részlete hitelesen és erő­adás. Másrészt azért is aján- teljesen szólalt meg Karikó dék, mert sikerült szép pro- Teréz tolmácsolásában. Ki­emelkedően sikerültek és jellegzetesek voltak a mű­vésznő nagyívű dallamfor­málásai. Színészi játéka, jellemformálása is magas Két _ új szereplőt láttunk színvonalú volt. Ügy állítot­ta színpadra Manont, aho­dukció ez a felújítás, olyan, amelynek minden néző, színházszerető ember szív­ből örül. a produkcióban: Karikó Te­rézt és Gyimesi Kálmánt gyan a szerz5k elképzelték: De új volt a felújítás leg- megértjük, miért kárhozott főbb főszereplője, a karmes- d érte Renato des Grieux ter is. Az előadást Szalatsy iOVag. István vezénylésével hallhat­tuk. A karmester igazi drá' mai zenét varázsolt elő a Testvérét Gyimesi Kálmán formálta meg. Erőteljes, zenekarból, s magas színvo- színvonalas alakítás volt ez nalú, pontos munkával köz- is- Főképpen a második fel­vetítette a zene gazdag ér­zelemvilágát. Különösen a negyedik felvonás intonálá­sának erőteljességét, ennek vonás drámai jelenetét emel­jük ki a jól megformált sze­rep szép pillanatai közül. ö. L. Szegedi író elbeszélése tv-fiimen Mocsár Gábor Pirostövű nád című elbeszéléskötete si­kert aratott a közönség kö­rében és kivívta a kritiku­sok elismerését is. A televí­zió is felfigyelt a Szegeden élő író munkájára: köteté­nek címadó elbeszéléséből film készül. Szönyi Sándor rendező ve­zetésével már második hete folyik a tv-film forgatása. A felvételeket Mestyán Ti­bor operatőr irányítja. A Pirostövű nád mai témájú elbeszélés, amely két terme­lőszövetkezeti elnök össze­koccanásának történetében időszerű problémát vet fel: a társadalmi felelősség kér­dését; a szocialista erkölcs­csel foglalkozik. Jellegzetes alakjai, fordulatos cselekmé­nyek egyaránt alkalmassá teszi a megfilmesítésre. A készülő tv-film fősze­replői között találjuk Avar Istvánt, Dávid Kiss Feren­cet, s egy színművészeti fő­iskolai hallgatót: Meszléry Juditot AJ/tsl Sidt Sfoty társulata. Az Ilarlequiii-balett (Siflis felv.) A West Side Story színpadképének makettje. A színpad fölött 10 méter magasan 50 méter hosszú és 3 méter széles híd ível át. Ez a konstrukció nagy szerepet kap az előadásban Az az együttes, amely az A 40 tagú csoportnak mint- lalkozás és nem színdarabo­idei szabadtéri játékokon egy a fele az Harlequin-ba- kat, hanem balettet visz a Bcrnstein világhírű musical- lett tagja. Ez az együttes nép közé. Hatesztendős te­remekét, a West Side Sto- hat esztendővel ezelőtt ala­ry-t színpadra állítja, alkal- kult Londonban. A társulat mi, stagione együttes. A két vezetője, John Gregory társulat Norman McCann rendező-koreográfus és vezetésével alakult, kimon- len Dines díszlet- és dottan erre a produkcióra. vékenységük alatt bejárták már Angliának szinte min­den szabadtéri és kőszínházi He- színpadát, játszottak isko­jel- Iákban és minden olyan he­meztervező — mint már je- lyen, ahol játszani lehet, sőt — tega Újabb nyári munkalehetőségek a diákoknak Az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is gondosko­dik arról a KISZ Szeged városi bizottsága, hogy a tanulók a nyári szünetben dolgozhassanak. A tanév utolsó napjaiban ismertették a statisztériát. Előrelátha­tólag 530 férfi és 150 nő sta­tisztára van szükség. A je­lentkezőknek körülbelül 20 alkalommal próbán, tíz al­kalommal pedig előadáson kell részt venniük. Július a diákokkal, hová mehetnek 5-ig jelentkezhetnek az ér­deklődők a KISZ városi bi­a nyáron dolgozni. Így he­lyezkedett el sok szegedi zottságán. tanuló a konzervgyárban, A másik az építőiparban, a MESZÖV­nél és a 10-es AKÖV-nél. Most újabb két munkalehe­tőséget biztosít a KISZ a fiataloknak. Az egyik: a KISZ városi bizottsága szer­vezi a szabadtéri játékokra munkalehetősé­get a Felszabadulás Tsz-nél biztosították. A feladat: bor­sószedés. Akik ezt a mun­kát vállalnák szívesebben, azoknak is a KISZ városi bizottságán kell jelentkez­niük. lentettük — az elmúlt hét végén két napra Szegedre lá­togatott. A játékok igazgató­még ott is, ahol — legalább­is a mi fogalmaink szerint — nem: templomokban. Az ságán bemutatták az előadás Harlequin-balett valósítot­díszlettervét, tanulmányoz­ták a szabadtéri színpadot, s megbeszélték elképzelései­ket a játékok vezetőivel. Mint a két vezetővel foly­tatott beszélgetésekből meg­ta meg a balettelőadásnak ezt a különös és szokatlan formáját, s felléptek többek között a II. világháború után újjáépült Coventry-i katedrálisban is. A közön­ség — amint angol vendé­tudtuk, az Harlequin-ba ett ink elmondták _ e16ször sajátos feladatokat vállat megrőkönyödve fogadta eze­magara. A tarsulat a három ket az elSadásokat^ de világhírű angol balettegyüt­tesen a Royal- a Festivál- ^'őkel es a Rombert-baletten kí­vül a legismertebb angol Az együttes balett-társulat. Az együttest feladataiból országszerte mindenfelé is merik. Az Harlequin-balett kaptak a ugyanis utazó együttes, alkotásai, Moldvay Győző egyiptomi útijegyzetei & KÍ sc INI ILUS Hlllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll völgyében BŰCSO A FARAÖK FÖLDJÉTŐL 1 A Felukkán, nílusi vitorláson látogattuk meg Asszuánnál a Kitchener-szigetet, amelynek botanikus kertjében a trópusok mindenfajta nö­vényét megtalálni. Ez az út Soó Rezsőnek, Kos­suth-díjas botanikusunknak jelentett különös csemegét. Fáradhatatlanul rótta a csapásokat, tanulmányozta a szivárvány minden színében pompázó forróégövi növényeket. Egy-egy ritka cserje, fa leveleiből, vagy kisebb növényből ju­tott gyűjtőzsákjába is, mely mindig oldalán füg­gött. A csoport két kerámikusművész tagja, Ga­rányi József és Staindl Katalin arab zenészek­kel akadt össze a szigeten. Alkudozásuk ered­ménye egy népi vonós hangszer, amely európai fülnek elég szokatlan hangokat ad, jól fog azon­ban mutatni az ilyenféle eszközöket gyűjtő ember lakásának falán. * Meleg szél borzolta a Nílus vizét és sűrűn megdöntötte vitorlánkat, miközben a balpart tá­volában villózó fehér épülethez közeledtünk. Riadalmat keltve elpattant az egyik korhadt merevítő kötelünk is, hajóinasunk, a mosolygó kis Juszuf azonban menetközben macskaügyes­séggel felkúszott az árbocra, összebogozta a csonkokat és néhány perc múlva már előttünk táncolt III. Aga Khán parti sziklára támasz­kodó, pálmalombok közé rejtett luxusvillája. Fö­lötte pedig a fatimida stílusú mauzóleum! Ki volt Aga Khán, aki e palotát lakta, s nem messzire alussza örök álmát? Mondták rá egy időben, hogy a világ leggazdagabb embere. Hi­vatala szerint: az izmaelita hitet követő pén­zesebb arabok egyházi fejedelme. Hogy oly gaz­dag ember hírében állt, mindenesetre e feje­delemségnek köszönhette. Híveinek ugyanis évente a testsúlyát kitevő arannyal kellett fi­zetniük az egyházi adót. Ez, figyelembe véve a Khán 110 kilogrammos testsúlyát és 80. életévét, valóban horibilis értékké növekedhetett. Legutolsó felesége, az 1930-as évek ünnepelt párizsi szépségkirálynője ma is itt él, a leeresz­tett redőnyű ablakok palotájában. Ritkán megy az emberek közé. A mauzóleumba azonban na­ponta. S névjegye egy szál rózsa, mely frissen, üdén lobogtatja tüzes-piros szirmait a fehér car­rarai márványból készült szarkofágon. IIL Aga Khán 1957-ben halt meg, s kicsit fellélegeztek az izmaeliták. Az egyház élére ugyanis fia került, aki Franciaországban él — és csak 67 kilós! * Elefánt-sziget, IV. Tuthmosis temploma. Bi­zony eléggé megviselte az idő ezt az építményt. Falai foghíjasak, díszítései kopottak, alig kive­hetők. A több méter magas falak alján azonban gyermekek sürögnek szokatlan munkában. Mé­terről méterre haladva sárral csapkodják be a domborműveket, régi hieroglifeket. Számtalan hamisítványra gondolva, amivel élelmes arab férfiak meglepik a turistákat, azt hittük, sablont készítenek ezek a gyermekek, hogy otthon sokszorosítsák és eredeti faltöredé gyanánt sózzák a hiszékenyekre. Arab vezetőnk azonban gyorsan felvilágosított, hogy lényegé­ben e műemiek óvása, gondozása zajlik szemünk előtt. A falra dobált sárral, ha kiszárad, a falak alját kiverő mállasztó sókat szívják le. Egyéb­ként egész Egyiptomban ezzel az egyszerű, olcsó művelettel konzerválják a műemlékeket. Tuthmosis temploma őrzi a hajdan ide láto­gatott fáraók kézjegyeit, s közelében van Asz­szuannak még egy nevezetessége, a Niló-méter. Már nevéből is következtethet az olvasó, hogy a Nílus vizének mércéjéről van szó. A part szik­lafalában mélyrefutó folyosót nem oly régen fe­dezték fel. Törmelékkel volt teljesen betömődve. Kitisztogatták, s a kopott lépcsőkön mélybe ha­ladva most jól kivehetők az óegyiptomi Írás­jelek, amelyek az aknában süllyedő-emelkedő víz szintjét mutatták az év különböző szakaszai­ban. A Niló-méter mélyen, hűvösben, a mindig színét váltó víz locsogását hallgatva, jó volt egy kicsit megpihenni, s elrévedezni a múlton, idők zúgásán, emberi szándékokon, melyek e tájat annyi vajúdás közepette alakították. * És megint egy napra Kairó, a négymillió la­kosú és ezeracú város. Először az Arab Liga Ilyen csónakokkal lehet Philare utazni tán megszokta és megsze­népmüvelő következik, hogy műsorán nagy helyet klasszikus balett Mendelssohn, olyasféle társulat, mint a Chopin, Csajkovszkij mű­mi Déryné Faluszínházunk, vei, de szerepelnek a mű­csak természetszerűleg jó- sorukban modern, sőt ultrá­vá 1 kisebb!, nem állami vál- modern, úgynevezett konk­rét zenét író szerzők alko­tásai is. Az Harlequin­együttes ezek terjesztését, népszerűsítését is feladatá­nak tekinti. Az együttesben húsz ba­lett-táncos szerepel. Ebből következik, hogy műsoraik­ban jórészt kamarabalettek szerepelnek. Működési te­rületük — mint már mon­dottuk — elsősorban termé­szetszerűleg Anglia, de jár­tak már Belgiumban is. John Gregory többször sze­repelt az Egyesült Államok­ban is. Magyarországi ven­dégszereplésük tehát vég­eredményben az együttes el­ső nagyobb szabású külföldi útja. De csak az együttesé: a szólisták külön-külön, a társulattól függetlenül a vi­lágnak jó egynéhány nagy­városában szerepeltek már, Kanadától Ausztriáig. A Szegeden járt John Gregory egyébként, aki fele­ségével, a balettmester Bar­bara Vernonnal együtt vezeti az Harlequín-balettet, ízzig­vérig színházi szakember, aki a baletten kívül dolgo­zott már prózai színészként, sőt rendezőként is és töb­bek között Shakespeare több művét is színpadra állítot­ta. A díszlettervező Helen Dines is régóta dolgozik színházakban — első terve­it 19 éves korában készítet­te — és az Harlequin-balet­ten kívül a West End Szín­háznak is készít díszlet- és jelmezterveket Az egész együttes augusz­tus 7-én érkezik Szegedre. Az első próbát 9-én tartják a szabadtéri színpadon, s az­tán naponta próbálnak, hogy a 14-1 bemutatóra minden pontosan készen álljon. modern, impozáns épületével, találkoztunk, amely zászlódíszbe öltözve Ben Bella algériai elnököt várta ezen a kimosakodott reggelen. Majd az Abdin palota következett, amelyet Isz­mail kedive építtetett, s 1874-től 1952-ig a kirá­lyok rezidenciája volt. 500 szobája, fogadó­terme káprázatos díszítésekkel emlékeztet az egykori uralkodók szerfeletti pazarlására. (Be­rendezése részben izlám, részben olasz stílusú bútorokból áll, s mindig nagyon sok látogatót csalogat az épületbe.) A forradalom nem volt finnyás, mindenestől átvette a nagyúri pompát hirdető épületet, mely most a Köztársaság-palotája név alatt szolgál a komoly bevételt jelentő idegenforgalomnak. Sokat fényképeztünk, filmeztünk utolsó egyiptomi nap-nkon az El Tahrir téren levő klasszikus vonalú múzeumot is, amely igen gaz­dag áttekintést nyújt az ország műemlékeiről. A látogató, betartva az időrendbeliséget, alapo­san elmélyedhet az „öreg", a „közép" és az „új királyság" különböző korszakainak életében, művészetben. Az óbirodalom anyagának egyik éke Kheopsz aranyszobra. Igen értékes leletet jelent Ra-Hotep hercegnek és feleségének, Nef­ritnek arcképe is. A múmiák sorozatán túljutva, az újbirodalom lenyűgöző emelékeit jelentik a Tuthank-Amon sírból kikerült tárgyak. A fáraó számtalan használati eszköze, s az óriási hár­mfs aranykoporsó, amelyben a bebalzsamozott test és a külön mumifikált belső részek nyu­godtak. Búcsú a fáraók földjétől. Búcsú az eszmélő arab világtól. Mint annyiszor az itt töltött hetek alatt, a búcsú pillanataiban is e világ kettős­ségével találkoztunk az Isis fedélzetén. Isis. Luxushajó a javából. Könnyű, gyorsjá­rású. Most, ezen az utolsó éjszakán itt szende­reg a tompán csillogó vén folyamon, időnként felkacsintva a partra, hol a Hilton Hotel hu­szadik emeletén amerikai és angol üzletemberek gint és whiskyt isznak jéggel, Coca-colával. Reggeli utasok, akik e karcsú, könnyű hajón majd Luxorig, esetleg Asszuánig utaznak. Pihen a hajó, bordáin időnként loccsanva porlanak szét a hullámok. Pihennek a fedélzet és a gép­ház barna bőrű emberei is. De azt hiszem, ez a pihenés sok lázas gondolattól terhes. S az eléjük türemlő viziók között felmerül egy olyan kép is, amelyen a Hilton huszadik emeletének teraszán barna bőrű emberek isznak gint és whiskyt jéggel, szódával, s az Isis kis uszodá­jának smaragdzöld vizébe arabok ugrálnak ruganyos mozdulattal. Jó reggelt, Kairó! Viszont látásra, kék Nílus királynője. (Befejezésül képriport következik.) Vasárnap, 1965. július 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom