Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-13 / 163. szám

Közéletünk hírei ZS..SZAMBU TÁVIRATA "DOBI ISTVÁNHOZ Zs. Szambu, a' Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének elnöke táviratban mondott köszöne­tet Dobi Istvánnak, az El­nöki Tanács elnökének üd­vözlő táviratáért, amelyet 70. születésnapja alkalmából küldött. MAGYAR KÜLDÖTTSÉG AZ SZVSZ VB-ÜLÉSÉN A Szakszervezeti Világszö­vetség végrehajtó bizottsága július 13—17 között Prágá­ban tartja 28. ülésszakát. A végrehajtó bizottság munká­jában részt vevő magyar küldöttség — Bruíyó János, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a SZOT elnöke, Geréb Sándorné, a SZOT titkára és Csákó Mi­hály, az SZVSZ pénzügyi el­lenőrző bizottságának tagja — hétfőn elutazott Prágába. MAGYAR—NDK KERESKEDELMI TÁRGYALÁS Mulató János külkereske­delmi miniszterhelyettes a Német Demokratikus Köz­társaságba utazott. Tárgya­lásokat folytat a két ország közötti kereskedelmi kapcso­lati* fejlesztésének tehető­Bégjeiről. GUMIGYÁR — belülről Alig 19 éves a budapesti Páiima Gumigyár. Tipikus nŐ{ üzem, hiszen 1500 dolgo­zója közül több, mint ezer nő. A 15 év alatt nagy elis­merésre tett szert. Termé­keit külföldön is jól ismerik. A gumitermékeken kívül többféle- műanyagárut is ké­szítenek. A latexet, a gumigyártás alapanyagát a tropikus vi­dékről hozzák, s ébbőL ké­szítik a í. legváltozatosabb használati cikkeket. Gumi­matracot, játékbabót, s egyéb más fontos tárgyakat. lOEINXZIt! RBU* tféínéjflffyi cikkeket kéuft m mártMzem. A latex fo­Iy»«kot mezíelelS »dalck»ny»­cokkal vegyítik és ebbe mártják • percclánformákat. Szánutá* után • kén árut otk le kell kúrái. Évente sok százezer gu­mikesztyűt készítenek itt. Egyre szelídül a Duna Hétfő reggelig nem volt lényeges csapadék a Duna vízgyűjtőjében. Így szombat reggeltől hétfő reggelig a Felső-Dunán Linznél 34, Bécsnél 38, Pozsonynál 27 centiméterrel apadt a folyó. A magyar szakaszon is gyors ütemben süllyedt a vízszint Vác—Budapest és Paks kör­nyékén az utóbbi két nap alatt 52—54, Bajánál és Mo­hácsnál 32, illetve 25 centi­méterrel apadt a Duna. A vízügyi és a meteorológiai előrejelzések alapján a hét végéig valószínűleg hasonló ütemben folytatódik az apa­dás. A hetedik árhullám tető­zésétől eddig Budapest és Komárom közötr több mint 2,5, Paks térségében pedig 2 méterrel csökkent a vízszint Ezért a felső magyar szaka­szon mér általában csak el­sőfokú, a fővárosban a budai parton másodfokú, és a pesti oldalon elsőfokú árvíz­védeln© készültséget tarta­nak. Budapesttől Paksig — Ercsi és Adony kivételével — már teljesen megszüntet­ték a készültséget Pakstól a magyar—jugoszláv határig azonban még mindig har­Visszaköltözhetnek a károsultak || Tízezerre csökkent a véderő || A gépek újra a termelésben dolgosnak madfokú árvízvédelmi ké­szültségben őrzik a gátakat Fejér és Tolna megyében úgyszólván teljesen meg­szűnt az árvízveszély. Meg­kezdődött azonban a Bala­ton megduzzadt vizének le­apasztó sa. A tó felesleges vizét a Sión vezetik eL A területi árvízvédelmi bi­zottság engedélyezte a biz­tonságból kitelepített lako­sok visszaköltőztetését Vísz­szatelepítés előtt a közegész­ségügyi hatóságok 2600 sze­mélyt oltottak be tífusz el­len, valamint elvégezték a veszélyeztetett területek fer­tőtlenítését és a szúnyogir­tást is, A Duna árvédelmi vonalai mentén tovább csökkentették a védekezés erőit A szom­bati 13 740 helyett hétfőn 9950 ember dolgozott a gá­takon. A védekezésben részt­vevő katonák számát 4418­ról 2600-ra mérsékelték. Ezenkívül 22 . földmunkagé­pet 127 tehérgépkoesit és 10 vízijárművet irányítottak vissza a békés termelő mun­kába. eljárással tescOmMt próbál ki a rneds. . A matraevászonra futósnlá­em Imik rá a guralréteget. A csalás végén már a kész Enmi­maUaeot emelik le. A csipogó babs a csecsemSk keOvenee. ISO—ICO Olstns fokon b« hatására megszilárdul a FVC­possta, éa máris késs az ój „Tu­dor" törpe, utána kerül a fes­tákhös, akik nagy ügyességgel festik a gyermekjátékokat. (BegSg István felvételei) Lezárultak a felvételi vizsgák Az ország valamennyi tel-, azeson mintegy 53 500 űatal sőoktatási intézményében vé- állt a vizsgabizottságok elé; get értek a felvételi vizsgák. 28 százalékuk 1964-ben, il­Június 25-től .július lOig a lelve korábban érettségizett tavalyinál 4000-rel több, ő®&- Különösen sokan kérték felvételüket a művészeti fő­iskolákra, a jogtudományi, a bölcsészettudományi karok­ra, az orvostudományi egye­temre ét a testnevelési tő­iskolára. A művészeti főis­kolákra körülbelül kilenc­szer annyian jelentkeztek, irikrt ahány hely van *x 1065/66-ob tanévben induló első évfolyamokon. A többi felsőoktatási intézményben átlagosan négy-ötszörös volt a jdsidwég, Az 1963/66-W tanévben — a népgazdaság érdekeinek megfelelően 13300 hallga­tót vésznek fel az egyete­mek és főiskolát első évfo­lyamára. A pályázókat Írás­ban értesítik a felvételi vizs­gán elért pontszámról, a részosztályzatokról, valamint a döntés okáról és a felleb­bezési lehetőségekről ás tá­jékoztatják. Akiket helyhi­ány miatt nem vettek fel, azok nyolc napon belül az Intézmény vezetőjéhez, rek­torához vagy igazgatójához nyújthatnak be feltebezést. (MTI) Együttes felelősség A mi világunk embere tisztességesen akar élni, hiszen jól tudjá, hogy igazán és tartósan boldogulni csakis úgy lehet. A szocializmus építő embere nagyon vigyáz tiszta lelkiismeretére, vigyáz arra, hogy tiszta legyen a keze. Ellenségeink sem tagadhatják, hogy a mi világunk­ban a szorgalmas, megbízható ember megleli a helyét Nálunk sem kísért a munkanélküliség réme, s aki a kö­zösen vállalt feladatok teljesítéséből derekasan .kiveszi a részét nem szorul arra, hogy tisztességtelen eszközök­kel próbáljon anyagi előnyökhöz jutpi. A gyakorlat sajnos néha szolgál olyan példával, mely­ből kiderül, hogy nem mindenki érti meg ezt ar igaz­ságot Nálunk is akad még néhány gyenge jellemű, er­kölcsileg fogyatékos ember,. aki képtelen ellenállni a csá­bító lehetőségeknek. Dolgozhatna, élhetne úgy mint tár­sai, gyarapodhatna becsületes munkával is, de a mohóság, a szerzési vágy, a régi harácsoló erkölcs maradványai olyan erősek benne, hogy az első kísértésre megtánto­rodik. i Nemrégiben például egy tsz-relnök, s a főkönyvelője ügyében hirdetett ítéletet a bíróság. A vád súlyos volt: közös vagyon hűtlen kezelése. S a tárgyaláson beigazoló­dott: az elpök és a főkönyvelő valóban-összejátszottak, meglopták a közösséget. Különösen az elnök bűne volt súlyos. Beosztásával, lehetőségeivel visszaélve,, jogtalan pénzeket vett fel, építőanyagot tulajdonított el á szövet­kezet készleteiből, hogy családi házat építsen, s szóra­kozásairól se kelljen lemondania. Az eset hetekig tartó vihart támasztott a tsz-ben, sok vitára, veszekedésre teremtett alkalmat. Volt, aki szemrehányásokkal illette társait, amiért nem hallgattak rá idejében, hiszen ő felhívta a figyelmet az elnök körül sűrűsödő nyugtalanító jelekre. Másokat a csalódás ren­dített meg. ök a tisztesség példaképének 'tartották az elnököt, aki mindig meggyőzően, hatásosan beszélt a kö­zösségi életről, az egymásért vállalt erőfeszítések értel­méről. S kiderült róla, hogy miközben másóknak az össze­fogásról, az egymásért vállalt áldozatok szépségéről be­szélt, őt az önérdek vezette, saját hasznát hajszolta, ha­rácsolt, jogtalanul felélte mások fáradságos munkájának gyümölcsét Az ilyen eset mindig megdöbbenést kelt a közösség­ben. Még akkor is, Ha szürke, jelentéktelen ember kezé­hez tapad valami. Hát még ha tisztátalan kéz gazdája maga a gazda, akit a Jószándékú, bizakodó többség állított poszt­jára, s akit az erkölcsi értékek, a tisztesség megtestesítő­jének szeretne látni. Jelen esetben az ls fokozta a gyanakvást, hogy az elnök jónéhány embert cinkosává tett, elnézte jogtalan szerzéseiket Elnézte, hogy hallgassanak, s azért is, mert neki sem volt erkölcsi alapja ahhoz, hogy felelősségre vonja őket Ezek a cinkosok nyugtatgatták a közvéleményt, amikor az visszásságot tapasztalt Ök bizonygatták — a fő­könyvelővel az élen —, hogy az elnök,. ha elvitt ls va­lamit be is fizette az ellenértékét A közösséget nem lehet sokáig kijátszani A szóbe­szédek vizsgálatot követeltek, s az elnök mind több em­bernek volt kénytelen előnyt ígérni hallgatás fejében. Csakhogy az emberek túlnyomó többsége nem kért a cinkosságból. A közösség megkárosítása, az önző hará­csolás mélyen sérti erkölcsi érzékét hisz'en ezek a hit­ványságok gyökeresen ellenkeznek életünk alapelveivel. A becstelenség mindig dicstelen, de a tiszta kéz soha nem volt annyira elsőrendű követelmény, mint a mi társadalmunkban. A közösségi élet sodrában, ahol az ér­tékek nagy bősége mindannyiunk közös tulajdona. S a közös értékekért felelősek vagyunk egymásnak. A kö­zösségi ember a gyalázat jelének tekinti a tisztátalan kezet és annak gazdájával nem hajlandó egy tálból cseresz­nyézni . K. tiy. Diákok — munkaruhában A Meg cd! építkezése­ken 50 középiskolás és általános iskolás tanuló, valamint 250 egyete­mista segíti nyáron a Biankát Jelenleg 40 ál­talános és középiskolás éí 70 egyetemi hallgató dolgozik az építkezése­ken. Az Oskola utcai építkezé­sen éppen ebédelni indul a 16 egyetemista. Munkazub­bonyuk ujját feltűrték, a sapkát fére vágták. Vidá­man. nevetve tartanak a kis felvonulási épület felé, ahol már várja őket a2 ebéd, s egy kis pihenés a kecskelábú asztalok mel­lett Iz állványokon Csörögnek a kanalak, gyorsan fogy az étel. — Itt hamarabb megéhe­zünk, mint a könyvek mel­lett mondja Takács Pál, a 16 fiú brigádvezetője. — Azért nem árt egy kis kikapcsolódás a tanulásból. Elég melegek voltak a vizsganapok. Melegebbek, mint itt az állványokon. — Mi a feladatuk? — Különböző munkákat végzünk, összefoglalva: épí­tőipari segédmunkát Szögte­lenítjök az állványokat, für­dőkádat csempéket hordunk fel az emeletre. —• Persze a homokot is felszállítjuk, ha kell — szól közbe Koch József. — Vödörben! — egészíti ki Veres József. — Miért jöttek az épít­kezésre? — A József Attila Tudo­mányegyetem és a Szegedi Orvostudományi Egyetem kéthetes építőtábort szerve­zett Mi is vállalkoztunk, hogy részt veszünk a mun­kában. I kedvenc feladat.^ — Itt lakunk Szegeden a kollégiumban. Onnan já­runk 7 órára dolgozni. So­kan néznek bennünket a városban, hiszen munkaru­hában vonulunk végig az utcákon. Nem beszélve az énekszóról. — Meddig tart a mun­kaidő? — Fél 5 óráig. Ha kell, szívesen túlórázunk is, bár nem volt még alkalmunk rá, hiszen csak néhány napja kezdtük a munkát — Mi a „kedvenc" fel­adatuk? — Aminek látjuk az ered­ményét — A szöghúzas biztosan nagyon hasznos dolog, de mi nem tudjuk értékelni. Inkább megfogjuk az ásó nyelét, semmint a szögek­kel pepecseljünk. Hamar befejezték az ebé­det már szedelöcködnek is. — Gyerünk uraim — biz­tatja a fiúkat, a brigádve­zető. — Várják önöket az igen tisztelt fürdőkádak. A második emeleti lakásokban is fürdeni akarnak az em­berek. Nevetnek, indulnak dol­gozni. Látszik az. arcukon, szívesen csinálják. Orvos-, bölcsész- és joghallgatók mennek a félig kész épü­letekre. Elismerés Az egyik satupad mellett lakatosok dolgoznak. Mel­lettük kőművesek. — Hasznukat veszik az egyetemistáknak? — kér­dezem. Szinte egyszerre válaszol­nak. — Régebben bosszankod­tunk, ha diákokat küldtek segítségül. Csak lábatlankod­tak, nem tudtunk tőlük dolgozni. Ezek a fiúk vi­szont megállják, a helyüket Látszik rajtuk, szívesen jöt­tek. Ez az elismerés többet je­jelent minden hivatalos papírnál. Hiszen, a munká­sok látják legjobban, be­csületesen dolgoznak-e a fiatalok, vagy sem. K. A. K«M. 1963. július is. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom