Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

A népfront munka a tanyavilágban Csütörtökön Szolnokon ta­nácskoztak Szolnok, Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Szabolcs és Pest megye Ha­zafias Népfront-bizottságai­nak megyei titkárai. A ta­nácskozáson Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott tájékoztatót a legnagyobb tanyavilággal rendelkező me­gyék speciális helyzetéről, a népfrontmunka további szé­lesítéséről a tanyavilágban. Már 600 tonna finomlemez A Dunai Vasmű vasárnap felavatott hideghengerművé­ben az ünnepi órák után hétfőtől folytatódott a terv­szerű hétköznapi munka. A hengerészek néhány nap alatt összesen már 600 ton­na finomlemezt hengereltek, simítottak. lágyítottak és vágtak táblákba. Elutazott Helsinkibe a magyar békedelegáció Csütörtökön elutazott Hel­sinkibe a július 10-én kez­dődő béke-világkongresszu­son részt vevő magyar de­legáció. A küldöttség vezetője dr. Sík Endre, az Országos Bé­ketanács elnöke. Tagjai: dr. Bognár József egyetemi ta­nár, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke, dr. Brezanóczy Pál címzetes püspök, apostoli kormányzó, Darvasi István újságíró, dr. Dezséry László, az Orszá­gos Béketanács főtitkára, Hubay Miklós író, a Ma­gyar Pen Club főtitkár­helyettese, Jeszán Sándorné, a Miskolci Pamutfonó szak­szervezeti bizottságának tit­kára, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, Pethő Tibor újságíró, dr. Réczei László tanszékvezető egyete­mi tanár, az Országos Bé­ketanács alelnöke, Sebestyén Nándorné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának osztályvezetője, Tolnay Klá­ri kétszeres Kossuth-díjas színművésznő, dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyete­mi tanár és dr. Bácskai Ta­más egyetemi docens, a Nemzetközi Béke Intézet magyar munkatársa, aki Helsinkiben csatlakozik a delegációhoz. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Bugár Já­nosné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkár-helyettese, Harmati Sándor, Terényi István, Tóth Anna, az Országos Bé­ketanács alelnökei és társa­dalmi életünk számos más vezető személyisége búcsúz­tatta. (MTI) Ütemesen, szervezetten A második fél év eleje a népgazdaság min­den szintjén a termelő­munka mellett a mérlege­lés időszaka is. Ilyenkorra tisztázódnak a tervkészítés időszakában még pontosan előre nem látott tényezők, a rendelésállomány, a nyers­anyagellátás, s az elmara­dás problémái is. Az év derekán már látni lehet, hol szorít a cipő, hol van szükség nagyobb erőfeszíté­sekre, esetleg pótlólagos feladatok megoldására. A mostani számvetésnek tük­röződnie kell, hogyan való­sítottuk meg második ötéves tervünk utolsó esztendejé­nek legfontosabb feladatait. Szegeden az éves terv teljesítését a korábbi évek­hez mérten kedvezőbb kö­rülmények között kezdtük. Az ipari termelés mérsé­keltebb ütemű növekedése lehetővé tette a helytelen tendenciák csökkenését. Ép­pen ezért a termelés üte­me is jobb volt mint ta­valy. Ennek ellenére sem Készülődés az ünnepi hetekre 0 Szegeden szer­teágazó és erőteljes a készülődés a jú­lius 24-én kezdődő ünnepi hetekre, sza­badtéri játékokra. A Dóm téren, a művé­szi produkció szín­helyén megelevene­dett az élet: a dísz­leteket állítják ösz­sze és holnaptól kezdődnek a próbák. Az idegenforgalmi hivatal, az IBUSZ, a kereskedelem, a vendéglátóipar, — az egész város ké­szül a magyar kul­turális élet e nagy eseményére, az ér­kezők fogadására. Erről adunk mozai­kot. Bővült a camping Kz öt holdon eltei-ülő új­szegedi campingről a meg­áradt Tisza visszahúzódott. A campingban a helyreállí­tási munkálatok folynak, hogy minden tekintetben megfeleljen az ideérkező belföldieknek, külföldieknek. A camping tíz szép újabb faházzal bővült s ezekből a kényelmes szálláshelyekből már 39 van a táborban. A Szegedi Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat pavilonja is áll már, s benne ételt, italt árusítanak majd. A posta megígérte, hogy bé­lyeg és levelezőlap-automatát üzemeltet a campingben. Az idegenforgalmi hivatal 40 személyes napozó és csó­nakkikötő mólója is elkészül az ünnepi hetekig. A Belke­reskedelmi Kölcsönző Vál­lalattól viszont jogos igény, hogy a campingben biztosít­son több sátort, különféle felszerelést, mert erre igény van. A campingező vendé­gek bizonyára örömmel ven­nék igénybe a szolgáltatáso­kat, s ezeken kívül még szá­mos más ötletnek örülnének, a strandon pihenő, szórakozó vendégekkel együtt. Holnap próbál a Bánk bán teljes gárdája A Szegedi Szabadtéri Já- tánckarok — a Magyar Ál- nyei Ferenc kétszeres Kos­tékok művészeti és techni- lami Operaház s a Szegedi suth-díjas, érdemes művész kai előkészítése teljes erővel Zenebarátok énekkara, a kivételével, aki július 27-én tart. A július 24-én, augusz- Szegedi Szabadtéri Játékok csatlakozik a szereplőgárdá­tus 3-án és 7-én este sorra zenekara és a Magyar Álla- hoz: a főszereplő Ruttkai kerülő Erkel—Egressy opera, mi Operaház balettkara —a Éva Kossuth-díjas, Nagy At­a Bánk bán főszereplői hol- statisztériával együtt július tila, Gábor Miklós Kossuth­nap, szombaton délelőtt ér- 12-én délután próbálnak, Jú- díjas érdemes művészhez, keznek Szegedre. Amint is- Uus 13-án már a magyar ma- valamint a jelentősebb sze­meretes, a főszereplők — gánénekesek — Réti Csaba, repeket vállaló Almási Éva, Komlóssy Erzsébet, Moldo- Szalma Ferenc, Radnai Békés Itala, Károlyi István, ván Stefánia, Simándy Jó- György érdemes művész, Kerpely Judit, Kiss Gábor zsef Kossuth-díjas kiváló Réti József, Palcsó Sándor Kovács János, Marosi Ká­művész, Szigeti László, Sza- és Gregor József — is részt roly, Miklóssy György, Ösi bady István, Marczls Deme- vesznek a próbán: Amy János, Págonyi Nándor, Raj­ter, Virágos Mihály. Tréfás Shuard-ot, 'Nikola Nikolovct na Mária, Sarlai Imre, Szabó István és Gregor József — és Jeanette Pilou-t a július Kálmán és Szénási Ernő az ország minden operatár- 20-i próbára várják. színművészhez. A Tragédia sulatát: a budapestit, pécsit, Az ember tragédiája sze- részpróbái egyébként — Vá­debrfecenit, szegedit együtt replői is kivétel nélkül mos László rendező irányí­képviselik. Szombaton dél- együtt lesznek július 14-én, tásával — június 6-tól fo­után 5 órától az operaelő- a külföldön tartózkodó Besse- lyamatosan tartanak, adás teljes gárdája próbál Békés András irányításával, a Szegedi Szabadtéri Játé­kok zenekarának, a Magyar Állami Operaház énekkará­nak és balettkarának, vala­mint a Szegedi Zenebarátok énekkarának közreműködé­sével. A próbát másnap dél­után és este megismétli a teljes stáb. A Turandot előadásában Gyors beutazási engedélyek a jugoszláv vendégeknek A magyar és a jugoszláv közreműködő ének-, zene-és illetékes szervek megállapo­Külföldről és belföldről már ezrek jelezték érkezésüket Nagy a postája a Szegedi Idegenforgalmi Hivatalnak. Érkeznek az újabb és újabb értesítések arról, hogy kül­földről és hazánk városaiból népes csoportok látogatnak az ünnepi hetekben a Tisza­parti városba. Gács György, az idegen­forgalmi hivatal vezetője, közölte, hogy a szomszédos Jugoszláviából sok ezer ven­dég fogadására számítanak. Csoportok jönnek a többi szocialista országból. A len­Virágkosár — ötezer rózsából Augusztus 1-én délután 6 órakor indul útjára a Marx térről a szegedi fiatalok színpompás felvonulása. Negyven KISZ-alapszervezet mintegy 200 tagja vesz részt a karne­válon. Számtalan teherkocsi és targonca vonul fel külön­féle mesealakokkal, látványos életképekkel a város utcáin. A menet élén a karneval hercegét vivő fogat halad majd. A Haladás Termelőszövetkezet KISZ-istái ötezer ró­zsából álló virágkosarat visznek. Itt mutatkozik be a hét méter hosszú paprika is. Hogy a többi alapszervezet mivel lepi meg a karnevál iránt érdeklődőket, az jelenleg még titok. Az útvonalat vi­szont már meghatározták: a Marx térről a Kossuth Lajos sugárútra vonulnak, majd a Széchenyi térről a hídon ke­resztül halad a menet a Vedres utcába. A Szőregi útró az Ogyessza körútra kanyarodnak, s a Bérkert utcábar a Liget vendéglőnél ér véget a felvonulás. Este nagysza­bású karneváli bálon szórakoznak a szegedi fiatalok az újszegedi Vigadóban. gyelországi Poznanból 300-an látogatnak Szegedre. A ka­pitalista államokból is egyé­nileg és csoportosan keresik fel a várost. Például au­gusztusban látogat Szeged­re Dávid Ekvall amerikai író, aki Magyarországról és benne Szegedről útikönyv­ben számol be. Bécsből több autóbusszal jönnek. Csopor­tok jelentetlék be érkezésü­ket — egyebek között — Franciaországból, Olaszor­szágból. Belgákat, svédeket, németeket is vendégül lát a város. dása alapján Jugoszláviából az idén is egyszerűsített be­lépési engedéllyel látogat­hatnak Szegedre, az ünnepi hetekre július 22 és augusz­tus 22 között. A Jugoszláviá­ból érkezők — akik a jugo­szláv hatóságok által meg­határozott kilépési utiokmá­nyokkal rendelkeznek — a röszkei közúti és vasúti ha­tárátkelőhelyen látogatói je­gyet kapnak a magyar szer­vektől az ünnepi hetekre. A kitöltött látogatói jegyet a magyar szervek képviselői bélyegzővel látják el. Ez a tulajdonképpeni vízum, be­lépési engedély, amit gyors vámvizsgálat követ és a ju­goszláv turisták utazhatnak is Szegedre. A beutazási en­gedély az érkezés napjának 24 órájától kétnapos szegedi tartózkodást biztosít. A Iá­Hazánk1 minden tájáról , ... . „ . . „„ ,„„.„.. .„ nagyobb csoportok érkezésé- J^Z'JJ. ről futott be jelzés már ed­dig is. Csepelről például több mint háromezren, Győr­ből 600-an keresik fel Sze­gedet. A játéknapokon ter­mészetesen az idén is külön­vonatok indulnak Budapest­ről. Az idegenforgalmi hivatal megteremtette a feltételeit a non stop-szolgálatnak. Az ünnepi hetekben éjjel és nappal a vendégek szolgá­latára állnak: a felvilágosí­tásokon kívül pénzt válta­fillért kell fizetni dinárban, a dinár értékét clearing dol­lárban számolva. A jugoszláv állapolgárok 300 forint értékű különféle ajándéktárgyakat és termé­szetesen pénzt hozhatnak magukkal. A 100 dinárnál nem magasabb címletű pénzt a határátkelőhelyeken, vagy a szegedi pénzbeváltó helye­ken beváltják. A röszkei közúti határát­kelőhelyen a városi tanács idegenforgalmi hivatala kor­nak, jegyet adnak a játékok- czerű pavilont állított fel. Az ra, szállásról gondoskodnak. Szeged külföldi és belföldi vendégei 74 idegenvezető közreműködésével ismerhe­tik meg a várost, nevezetes­ségeit. illetékesek gondoskodnak arról, hogy az érkezők a 'ecvorsabban kaDiák meg a kétnapos látogatási enge­délyt. s válthassák he a dinárt. mondhatjuk, hogy elégedet­tek lehetünk üzemeink ter­melésének ütemességével. A helyesen kialakított terv az időszak elejétől vé­géig egyenletesen feszített munkát követel. Nyilvánva­ló, hogy a befejezett ter­melés nem csupán az idő­szak utolsó napjában ké­szül — a termelés jellegé­től függően — az egész idő­szakban egyenletesen. Az ütemesség a termelés jobb, szervezettebb irányítását jelzi és különböző előnyök­kel jár. Sajnos a tavalyi év végi hajrá a készletek részbeni „kirablását" ered­ményezte. Éppen ezért ja­nuárban és februárban a kapacitás egy részét a be­fejezetlen és félkész-ter­mékkészlet feltöltése kötöt­te le. A készáru-kibocsá­tásra többnyire márciusban került sor. S ez ismét haj­rát jelentett. Az ütemesség alakulását befolyásolta az is, hogy több üzem későn kapott rendelést vagy disz­pozíciót a külkereskedelmi vállalatoktól. Késett az éves terv jóváhagyása is. Az első negyedév végi hullámzás a hajrá egyenes következménye volt, hogy a vállalatok egy részénél is­mét a félkész ós befejezet­len termékkészlet nagyobb mérvű felhasználását hozta a készáruteljesítés érdeké­ben. A hiány pótlására áp­rilisban, májusban került sor. Igaz, hogy áprilisban vállalataink teljesítették ese­dékes tervüket, de a má­just már több adóssággal zárta. Júniusban ismét haj­ráztak, de még így sem ér­ték el a márciusban telje­sített térmelési értéket. A termelés ütemét nem akkor nevezzük egyenletes­nek, ha az egyébként helye­sen megalapozott tervidő­szakban mindig azonos ter­mékmennyiség kerül kibo­csátásra. A terv a szegedi vállalatoktól is általában az egymás után követő terv­időszakokban egyre növeke­dő termelést követel. Ennek a növekedésnek havonta is meg kell mutatkoznia. Ép­pen ézért az első fél' év egyes hónapjainak vissza­esése igen szembetűnő. 47an olyan vállalatunk is, ahol az időiszaki lemaradást objektív törvény­szerűségnek tekintik és nem is igyekeznek elejét venni. Pedig a lemaradásnak, hul­lámzásnak könnyen fellel­hető okai vannak. Az ütem­telenség mérésének, az okok feltárásának kiforrott for­mái vannak. A szegedi üze­mekben általános tapaszta­lat, hogy nem megfelelő az éves időalap felosztása. Ké­szítenek ugyan szabadságo­lási tervet, de ezt a válla­latvezetés alsóbb parancs­noki kara nem veszi figye­lembe. A dolgozók is igye­keznek többnyire májustól szeptemberig terjedő idő­szakban szabadságukat ki­venni. Ez a szabadságolási hullám éreztette hatását a májusi tervteljesítésben is. A többi között ebből is ered a visszaesés. A termelés ütemtelenségé­nek következményei is könnyen felismerhetők. Romlik a kapacitáskihaszná­lás százaléka, gyakori a termeléskiesés. A havi, ne­gyedévi tervteljesítés érde­kében a tervidőszak utolsó napjaiban feszítettebb mun­ka folyik, s ilyenkor a meg­engedettnél is több túlórát használnak fel. Ez pedig a béralap túllépéséhez vezet. A feszítettebb munka mi­att romlik a minőség, na­gyobb lesz a selejtszázalék. Ráadásul a lökésszerű kész­árutermelés miatt átvételi, raktározási, szállítási ne­hézségek ls támadnak. Eb­ből pedig egyes vállalatok­nál pénzügyi nehézségek keletkeznek. 4 termelés terjedelmé­ben, s a termelékeny­ség alakulásában is érez­teti hatását a hullámzó üte­messég. Minden olyan té­nyező, amely befolyásolja a termelés ütemességét, szá­mottevően növeli a költ­ségeket. Ismeretes például* hogy a szegedi üzemekben tavaly kedvezőtlenül alakult a termelékenység növeke­dése. A termelésemelkedés­nek csak fele származott a termelékenység növekedésé­ből. Mivel nem állt rendel­kezésre elegendő munkaerő, ezért nem tudtuk megfele­lően bővíteni a termelést Most az első fél évben már érezteti hatását a tech­nika fejlesztése, a mun­ka szervezettségének ja­vítása, amely lényegében a termelés növekedésében meghozta az egyharmad­kétharmados arányt. A ter­melékenység növelésének az elmúlt 6 napban is elég­gé ki nem használt és beruházást sem igénylő esz­köze lehetett volna a ter­melés ütemessége az üze­mek, a munkahelyek egyen­letes leterhelése. Sajnos ezt akadályozta több helyen a rendeléshiány, az anyag­és alkatrészellátás nehézsé­gei. Az év hátralevő ré­szében éppen ezért csökken­teni kell a hullámzást. A termelékenyebb mun­kát igyekeztek megalapozni a komplexintézkedési ter­vekkel. Ezek megvalósítása azonban csak késve kezdő­dött. Az év első hónapjai­ban a termelést irányító apparátus idejét a napi problémák kötötték le, több­nyire csak áprilisban, má­jusban vették elő a terve­ket, s láttak hozzá meg­valósításukhoz. Az intézke­dések valóraváltásához nagyrészt beruházási, felújí­tási költségre van szükség. Az is késleltette a munkát, hogy nem tisztázódott idő­ben, mit hágy jóvá a fe­lettes szerv az intézkedési tervből. lyi indez természetesen csak töredéke az üze­mekben ma jelentkező problémáknak, amelyek ki­hatnak a termelés ütemes­ségére, a termelékenység alakulására, a tervek telje­sítésére. Félreértés ne es­sék, nem arról van szó, hogy üzemeink vezetői, dol­gozói nem akarnak, vagy nem tudják tökéletesebbé tenni a termelést. Sokkal inkább arról van szó, hogy a gazdálkodás színvonala ja­vulása ellenére egyes gaz­dasági, műszaki vezetők nem tudnak lépést tartani a gyártás mai színvonalával, követelményeivel és bonyo­lultságával. A termelés hul­lámzása nem szükségszerű* de megszüntetése — ponto­sabban az ingadozás opti­mális mértékének kialakítá­sa — komplex feladat, s a termelés, szervezés, irányí­tás függvénye. A hibák leküzdésében csak akkor jutnak előbbre vállalataink, ha kellő követ­kezetességgel szervezik a munkát és ellenőrzik a tervet, megvizsgálják az el­végzendő feladatokat, mit tudnak most és azonnal megvalósítani, mi az amit holnap és holnapután. Csak az eredmények és a hibák bátor feltárásával mozgósít­hatják a dolgozókat arra, hogy ne csak a várható eredményekben, hanem a felelősségben, a problénák megoldásában is osztozza­nak a vezetőkkel. BALOG ISTVÁN r Ujabb esők, zivatarok A kontinens belsejébe hűvös, óceáni légtömegek nyomulnak. A hűvös hul­lám csütörtökön a délutáni órákban érkezett meg ha­zánk nyugati tájai fölé. A nyugati hűvös front első hul'áma csütörtökön az esti órákban megérkezett az or­szág nagy részére. A 36 órára szóló előrejel­zés szerint északnyugatról növekvő felhőz-tre, a hűvös front átvonultával nyugatról keletre terjedő esőzésekre, záporokra, zivatarokra kell számítanunk. A péntekre virradó éjszaka 11—16 fokig hül le a talajközeli levegő. A pénteki maximumok északnyugaton már csak 19 —22. az ország délkeleti me­gyéiben azonban még 23— 96 fokig emelkednek. (MTI) Péntek, 1965. július 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom