Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

a Beregi Oszkár távirata szabadtéri igazgatósághoz Madách Az ember tragédiája ma esti szabadtéri bemutatója alkalmából Beregi Oszkár. a Hollywoodban élő neves magyar színész, táviratot intézett a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságához. „Emlékezve az első szegedi szabadtéri előadásra, melyben mag»m is részt vettem — hangzik a 91 éves színész távirata — egész szivemből köszöntőm az utódokat, akik tovább viszik a nagy magyar mti kultuszát is jókívánságaimat küldöm diadalmas munkájukhoz." Beregi Oszíkár, a meleghangú távirat küldője, 1935bnn a Tragédia Ádámjaként lépett a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége elé. De más szálak is fűzik Szegedhez. Beregi Oszkár a múlt század végén a szegedi színhúz rendes tagja, később — a század első éveiben — a színház állandó vendége volt. Közvetlenül a felszabadulás után, 1945-ben pedig ismét az újjászervezett szegedi színház tevékeny tagja lett. Vámos László, az idei Tragédia-előadás rendezője nemrégiben tett amerikai útján hollywoodi lakásában felkereste Beregi Oszkárt. A neves színésznek — színészi jubileumának 70. évfordulója alkalmából — a vasdiplomát adta át. Nikolov az ú szegedi szövőgyárban Kedves vendége volt tegnap a déli órákban a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat központi gyára dolgozóinak. A Turandot ismeretlen hercege, Kalaf, Illetve Nikqla Nikolov bolgár művész látogatott el az üzembe Tari Jánosnak, a szabadtéri játékok igazgatójának kíséretében. A találkozó szíves, baráti légköre nemcsak a dolgozóknak, de Nikolovnak is bizonyára kedves emlék marad. Számtalan kérdés hangzott el, s a világhírű énekes fáradhatatlanul válaszolt. Néhány kedves sort is írt az előkerült brigádnaplókba. Az üzemlátogatás során elismerően nyilatkozott a látottakról. ESTÉK A TÉREN Szegedi színészek a Tragédiában A szabadtéri játékok felújítása óta a nagynevű karmesterek, rendezők és vendégművészek mellett évről párizsi szín első újoncát, a Az athéni és bizánci szín londoni szín elítéltjét, s a polgára, s a prágai szín falanszter Cassiusát. Az iga- első udvaronca után az idén zi élmény azonban számom- a londoni színben mint máévre nagyban hozzájárulnak ra mégis az, hogy belülről sodik gyáros szerepel Káfigyelhetem, s láthatom, ho- rolyi István, a Szegedi Nemgyan születik meg, hogy zeti Színház közel egy éve alakul napról napra ezen az nyugdíjas tagja is. Mikor óriási színpadon egy igazi benyitunk hozzá, épp a főTragcdia. városi lapokat böngészi. Öt epizódszerep Azt hiszem, az idei Az első színben Mihály ™b«*tiri játékok előadásai AZ első szinDen Minaiy szinvonai és monumentalitás főangyal, a prágai színben „ . . harmadik udvaronc, a párt- terén egyarant olyanok lesz... 281 színben márki, a londo- nek, mint amilyennek már todik éve játssza a Tragédia niban zenész, s a falanszter- ezelőtt hat évvel is szeretlegkülönbözőbb epizódszere- ben Platon-ként találkozunk tük volna látni ökef pedt Az idén mint a prágai Szabó Kálmánnal. Kevés epizodista talált annyira Mikor szerepéről kérdezszerepére, illeK-e kevés epi- zük, így válaszol: lép zódfigura talált annyira . gazdájára, mint Szabó Kál- ~ Az en szerepem elmén és ezek a szerepek. .enyészően kicsi, szinte je— Hogy melyiket játszom féktelennek látszó pont a legszívesebben? Kétség- a Tra0édia hatalmas tömeaz előadások sikeréhez a Szegcdi Nemzeti Színház művészei is. Többen vesznek részt az idei ünnepi játékok egyetlen prózai darabjának, Madách Az ember tragédiájának szinrevi telében is. A színész bibliája Pagonyi Nándor már haszin első udvaronca, a londoni szín bábjátékosa, s a falanszter Luther-je színpadra. Arra a kérdésre, hogy mi az ami itt tartja, igy felel: — A Tragédia a színész JJl'kllZ?. telenül a márkit. Mert eb- °ében- Én ionban örömmel ben a szerepben a világi- es ^V szeretettel játszom, tát és az egész színpadi szi- mert az a meggyőződésem, tuáció révén megszűnik az hogy egy darab sikeréhez a szorongó érzésem hogy ezek az ó (ofc ís nem tudom „betölteni", élet- . . ... , uu tel telíteni ezt az óriás ban hozzájárulnak. megismerkedtünk vele, kóstolgattuk az izét, végigjátszhattak szinte minden szerepét. S hogy azóta sem tudtam betelni vele, annak az az oka, hogy számomra a Tragédia olyan, mint egy tel telíteni ezt csodálatos zenemű, melyet színpadot, menél többször hallgat az ember, annál tökéletesebben bontakozik ki igazi szépsége. Minden évben más Kovács János „legtesthezállóbb" szerepe talán az eszkimó, az északi színben. De a legkedvesebb az öreg Crlspos, akit Mlltiades tett rabszolgából szabad emberré, s aki mégis jótevője ellen szavaz. — Egy egész sorstragédia ran abban az egy mondatban, amivel ez a szerencsétlen ember igyekszik tettét menteni — mondja Kovács János. — S mindezt egy perc töredéke alatt kell megéreztetni a nézővel. Azt hiszem, minden színész számára érdekes, izgató, s nem utolsósorban nagyon tanulságos egy-egy ilyen feladat. Crlspos és az eszkimó mellett mint Robesplerre-t, udvaroncot, s a londoni szín első munkását látjuk majd a színpadon Kovács Jánost. •— Mi az oka annak, hogy ezek közölt egy sincs a tavalyi, s az azelőtti Tragédia szerepeiből? — Vámos László, a darab rendezője döntött úgy, ho-v senki ne játssza az előző években már megszokott, jól ismert szerepeket. Ezzel is kerülve az elmechanizálódás, üres szövegmondás veszélyét. Akit a monumentalitás köt le — Engem a Dóm téri színpad újszerűsége, monumentalitása és vámos László rendezői varázsa vonzott a Tragédiába — mondja Kiss Gábor. — Négy epizódszerepet játszom: a prágai szin negyedik udvaroncát, a Nagy Katalin Az ÉDOSZ együttesének nagy sikere az újszegedi szabadtérin A vidámsng mindenkinek szól - a karnevál mindenkié JON A VÍZ! Árvízi katonafilm készül Tápén Az utca megelevenedik, tarzisa. Mindennek mégdrá- Kerpely Judit Hőgye Zsu7 omhoroL-nn onőí yroco „:LL : • _ i. _ j 1 . * . . Az embereken erőt vesz a maibb színezetet ad az a menekülés rettegése. Ré- tény, hogy az árvíz idején mült arcok, ijedt kiáltások, játszódik történetünk. A sa— Jön a víz! Emberek me- játos drámai szituációban neküljünk! Jön a víz! végül mindketten rádöbbenA sáros, szűk kis falusi nek a közösség igazi, összeutcan bútorokkal megrakott tartó szerepére. Katonafilm szekerek zörögnek. Két ol- lesz, a filmszínházak is be- István játszik majd a filíoghíjas jáfdan' mT mutatiák- llles Mihálynak, men. A filtnnovellát Berkes nekulő népek. Asszonyok, a Katonai Stúdió vezetőjé- Péter írta férfiak, gyerekek. Van. aki nek köszönhető, hogy ilyen — mint egyetlen kincsét — jellegű film is közönség elé Csöndet kérünk, felvétel Izgatott néni keresi a renszentképet menti, van, kerül. Célja, hogy nagy já- ratőr és Fonyódi Tibor főu*Lnehé.Z ,CIPC' a tékfilmben is megismerked- világosító viszi magával a hátán. A főutcából teher- jen a közönség honvédsé- rendezőt autó kanyarodik a menekü- günk mindennapos életével, külők utcájába. A homok- helytállásával. Ez a kis közzsákokon katonák ülnek. A ség ideális környezetet nyújt gáthoz igyekszik az autó. a film elkészítéséhez. — Űjra kérem az egé- a beszélgetés félbeszakad, szet — intézkedi Lestár Já- Glósz Róbert. a rendező dezőt: nos rendező az út közepén, munkatársa újra indítja a — Jal lelkem, hadd legyek a felvevőgép mellől. próbát. Az utca ismét meg- ,már én is rajta. Most Az emberek visszaindul- elevenedik nak kijelölt helyükre. A Rata| sz|nészek találkozója Féreeső ház udvarán már rendelkezik a kellékes. A Tánc jelenet az együttes műsorából Az idén tízesztendős népi dest Az ünnepi bemutató mint Erkel—Mezey méltóegyüttes, az ÉDOSZ Szeged mintegy összefoglalója volt ságteljes Palotása, Mezey— együttese csütörtök este tízéves munkájuk legszebb Manninger Huszártánca, nagyszabású bemutatót tar- eredményeinek, s annak a Steiner—Waldmann—Mezey tott a Szegedi Ünnepi He- hitnek, amellyel a népi szinte monumentális Szeged tek alkalmából az új- kultúrát ápolják és terjesz- felölje. A táncok lendüleszogedi szabadtéri színpa- tik. Mindennnél ékesebben tes, erőteljes, s mégis pondon. A műsor Iránti nagy bizonyították ezt az együt- tos és árnyalt előadása szép érdeklődésre jellemző volt, tes új műsorai; igazolva, sikert aratott, nemcsak az hogy a nézőtér széksorai hogy a munka változatlanul ÉDOSZ népi táncosainak jó már jóval a kezdés előtt friss és lendületes az együt- munkáját, hanem azt is bizsúfoláság megteltek, s a tes ben, kifáradásnak, meg- zonyítva, hogy a népi tndíkésőnjövőkből egész kis szi- torpanásnak nyoma sincs. tékú és jellegű művészet get alakult ki a széksorok A műsor első félét jobbá- iránti igény az utóbbi Időkét oldalán. ra régi számok alkották, ben sem csökkent jelentóAz együttes meg ls érde- Olyan nagysikerű régi szá- sen. melte ezt a nagy érdeklő- mok szerepeltek benne, A mösor második fele . több kellemes meglepetést okozott. Ebben a részben mutatta be az együttes új számait. Elsőnek Waldmann —Mezey Eladósorban-jút láthatta a közönség. Ez a leánytánc székely motívumokból épül fel, s tulajdonképpen egy régi népszokás az alapja: az eladó lányok béli tánca. Steiner- -Lutor Pocsaji legényese, a műsor második újdonsága, verbunkos ihletésű tánckompozíció, abból az időből, amikor a verbunkos már elvesztette katonatoborzó jellegét és egyszerűen legénytánccá vált A músorzáró Pátfalví szvit, Stanics—Lutor és Mezey munkája, szvitszerű összeállítás egy készülő nagyobb munkából, az Apátfalvi disznótorosból. Két tápai népdal csokrot is hallottunk a műsorban. Anyagukat ugyan már az együttes régebbi műsoraiból ismertük, mostani szellemes összeállításuk azonban sok új vonással gazdagította a régebbi anyagot. Közreműködött a műsorban az együttes Waldmann József vezette kamarakórusa, 8 tagú népi zenekara Kovács József és 7 tagú citerazenekara Budai Sándor vezetésével. Nagy sikert arattak a szólisták, Bús Ferenc né és Pávó Ferenc, valamint a Szegeden először színpadra lépő két fiatal énekes, Kállay Klára és Nagy Sándor. Ki látott már valódi szörnyeteget? Hogy olyan nincs is, legfeljebb a mesék birodalmában? Éppen ez az: a mesék birodalmába visz el mindenkit vasárnap este a KISZ nagy karneválja, nézőket, résztvevőket egyaránt. A 23 méter hosszú csodaszörnyet — bizonyára össze is köti valami távoli rokonság a Turandot papírsárkányával — a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat fiazsa, Kovács János, Király Levente, Marosi Károly, Pagonyi Nándor, a pécsi színháztól Szabó Éva, az egri színháztól Szilágyi István, a budapesti József Attila Színháztól Bárány Frigyes, Budai A beszélgetés újra félbeszakad. Széplaky Gyula opetaljai vezetik végig a városon. Ök ám a bátor fiúk. Már miért ne lennének bátrak, amikor ott lesz kéznél tíz olyan nyalka huszár, hogy János vitéz is megirigyelhetné piros mentéjüket meg táncoló paripájukat! A huszárok a MEDOSZ fiataljai. A tíz húsvér ló mellett pedig majd ficánkolódik egy délceg faló is, kétszer akkora, mint amazok. Hogy mi lesz még? Tessék eljönni és megnézni! Hely van sok az út két oldalán, a Párizsi körúttól a Kossuth Lajos sugárúton, a Széchenyi téren, a Kállay Ödön utcán, a hídon, a Vedres utcán, az Ogyesszai körúton, a Bérkert utcán át, egészen a Liget vendéglőig. Ezen a helyen lesz csak vége a vidám, színpompás, mesebeli menetnek. A karnevál vasárnap este 6 órakor kezdődik. Aztán meg ne Ijedjen senki a kendergyariak tréfás hirdetőkocsijától, mert az már ma este járja a várost. A hívogató csim-bum mindenkinek szól, mert a karnevál is mindenkié! — ér locsolóautó pedig újra elárasztja vízzel a gödrös kocslutat. Kél ieliem drámája Tápé apraja-nagyja itt szorong, nézelődik az Ady Endre utca és Táncsics Mihály érkeztem haza, Itt lakom. Megnyugtatják. Jut neki ls szerep. A statiszták lelkesedése nem ismer határt. Fiatalok, idősek, egyaránt pontosan megtartják a renkövetkező jelenet színhelye dező utasításalt. Tari István már négy órája sétál karján hároméves kis unokájával. Játszott már az előző jelenetben is, most a kitelepüaz udvar. Itt gyülekeznek a színészek is. Ismerős arcok tűnnek fel. öreg csizutca környékén. Nagy ese- mas parasztbácsival fiatal mény ez a nap a község asszony beszélget. Marosi lők között készülődik az üdéidében. Itt forgaja a Ma- Károly az öreg paraszt, a varon. Az utcán hatalmas gyár Filmgyártó Vállalat fiatal asszony pedig Hőgye Katonai Stúdiójának stábja Zsuzsa. A pitvarban Kerpely a Kabala című filmet. Lestár Judit nézelődik a háziakkal. János rendezővel a próbák A felvétel közben véget ér és a felvételek szünetében A film k(ít főszereplője lehet csak szót váltani. — Két ember drámája ez a film — mondja. — Egy hetyke, magabiztos és egy csöndes, szerény katona kabuldozer, a BAT jelenik meg. Nyomában katonák. Az ő áldozatos munkájukat dicséri majd a film. És ők itt is helytállnak. Hirtelen Csíkos Gábor, a Szegedi felröppen egy mondat: CsönNemzeti Korács főiskolai Színház tagja és István harmadéves det kérünk! Felvétel. Csattan a csapó. Peregni hallgató. Rajtuk kezd a felvevőgép. kívül a szegedi színháztól Polner Zoltán A Szegedi Konzervgyár általános iskola VII., VIII. osztályát végzett lányokat azonnali belépéssel felvesz 4 órás munkára. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán reggel fél 7 órától délután 15 óráig x S 107 802 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1965. július 31.