Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-30 / 178. szám
Véget ért a len-kenderipari vándorgyűlés Tegnap délelőtt 9-kor „A lenfonóipar fejlesztésének irányelvei" cfmmel Reményi István, a Budapesti Lenfonóés Szövőipari Vállalat igazgató-főmérnöke tartott előadást a vándorgyűlés résztvevőinek. Korreferátumot mondott dr. Domes Ottó, a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa. A» előadást vita követte. A vándorgyűlés dr. Tömörkény László Kossuth-díjas nyugalmazott főmérnök, a Textilipari és Műszaki Tudományos Egyesület szegedi csoportja tiszteletbeli elnökének zárszavával ért véget. Új filmek — iskolásoknak Az Iskolai Filmintézet munkatársai 25 új oktatófilm forgatását tervezik ebben az évben. Tizenegy már az év első felében elkészült. Egyebek között elkészült a Hogyan épülnek a házak, című kétrészes oktatófilm az alsótagozatos általános iskolai tanulók részére. Az év második felében fejezik be a Budapest irodalmi emiikei című, középiskolásoknak szóló filmet része. — Milyen ügyek fordulnak eló leggyakrabban? A kérdést Antal Józaefnének, a munkaügyi döntőbizottság elnökhelyettesének Sivár homok9 vagy kincsesbánya? Jövedelmező gazdálkodás megalapozása a sövényházi Árpád vezér Tsz-ben A sövényházi Árpád Becsületes, emberséges ma- idén nem méltányolta ezt a Vezér Tsz idei termése is gatartásáért szerették, s hagyományt Gépesítették e , . J most saját közös „uradal- növény művelését aratását bizonyítja: néma fold gyen- mukban.. egyhangúlag vó- kombájnnal tervezik. Gyögieségém múlott évek óta jasztották elnökükké. Gazda- keresen változtattak a talajtartó szegényes aratásuk. A ságuk ntegorősödését várják előkés2Ítésen. Szerves- és gazdaság főagronómusa té- * .Lázír LaJOS f6ag^ műtrágyával serkentették a nyekkel érvelt amikor ki- ' homok termőerejét. Jövő jelentette: Azt hittem, si- Eltértek évre 7 ezer 900 mázsa művár homokra kerültem; a hagyománytól trágyát kapnak. 150 hold most látom, valóságos kin- bjzUtó jele a ^ tarlón már szétterítettek csesbánya vam itt gö« előrelépésének? Van, ket- 500—600 mázsát. Persze, a közös gazdaság- tő is. Az idei aratás tényei ban is szív ós szakértelem és a gazdaság fejlesztésé- t elmérték kell e „kincsesbánya" klak- ^^ tervezése. a lehetőségeket názásáhoss. És csakis a kö- . Az araitáa megmutatta, Tavasszal egy bizottság zösség javára! Mert akad- SbaTeró vaf aszóvá felmérte Árpád vezér tak e gazdaságban olyan K^taShaT £ SöSS^SSX' emberek, akiknek „pénzt tan. De szóljanak a tények: ^^ meg a tsz fejlreztermett" a közös határ. Jog- holdas buzatablan meg- ^^ Jövö év5en 50 fós te_ talan prémiumok és a jöve- A 18 henészetet létesítenek elődelem elherdálása jellemez- ^tSSTtilSLS. g&fiSgg; J^i ffi to - a hozzá nem értés most 60 mázsán felül taz. KMik íkScaáSt mellett — a korábbi gazda- 50 ho!d napraforgó 8 mázsa mányt Tavaly hozattak 30 sági vezetést. Mintegy más- átlagot ígér, korábban 2—3 Corvald fajtát, még 20 dafél éve új elnök és főagro "rózsa volt Igaz, a laza rabot vásárolnak. Idén 450 nómus került a tsz-be. Wo;- mwaks^esés lehrtővé Jg-fg ^érződtek nárovics László tsz-elnök tette> b°gy a te®°k otthon együttvéve, Lázár Lajos f6_ tapasztalt szakember. Régi fejtsék ki a napraforgó tá- agronómus a hizlalás slaismerőse sövényháza egykori nyérokat S ki tudja, hová tisztikájára hivatkozott: zselléreinek, hiszen a grófi -Pattogott szét" a termés JMJjxm 24 Wló birtok egyik intézője volt. egy része. Az új vezetőség tovaly Í& IS kilót használtak feil. Bevezették a táptakarmány adagolását, s idén mindössze 4,5 kiló abraktakarmányt etettek fel egy kiló hús előállításához. Meghonosítják a zöldborsótermesztést. Jövő évben 30 holdat vetnek be, a területet másodvetéssel is hasznosíthatják. Több napraforgót és burgonyát termesztenek, ami jó pénzt hoz a közös pénztárba Ki-ki munkája szerint A gazdaság megerősödése végső fokon a szövetkezeti gazdák szorgalmán, jó munkáján múlik. Az emberek többsége cselédkenyéren nőtt fed, hozzászokott a kemény munkához. A hozzá nem értő tsz-vezetés azonban érdektelenné tette a közös munkában. Rossz nevelést kaptak, nem fejlődött ki bennük a szövetkezeti gazdaszellem. A községben van munkaerő, hiszen többen máshová járnak dolgozni. Amennyiben a tsz megfelelően fizet, megnyeri magának az „ingázókat". Július véglén is mintegy 40 fiatal kapált a közös határban. Ezekre számíthatnak. A tsz igazgatósága úgy tervezi, hogy — amint pénzügyileg rendbe jönnek — készpénzzel fizeti a közös munkát. Teljesítménybérben dolgoznak majd a tagok. Így ki-ki munkája szerint kapja a fizetését. A tsz adottságait hasznosító, hozzáértő gazdálkodás, a szakszerű vezetés és az igazságos javadalmazás bizonyára meghozza azt a változást, amit a szövetkezeti gazdák remélnek. B. 0. Fórumok, ahol igazságot szolgáltatnak I Helyiadó és elutasító határozatok Körültekintő eljárás Megfelelni a bizalomnak S»pora jószág a panasz, • okkal születik, vagy ok nélkül — mindenképp jó, ha van fórum, ahol kivizsgálják ás igazságot szolgáltatnak. Az üzemen belül döntőMzottstatók! "tevékeny- örvendetes javulásról szá- körülményeit is, a döntőbi ségük az érdekképviselet be. Úgy látja, hogy az zottság méltányosnak találta a kérést, s csökkentette a kártérítési összeget. utóbbi időben sakkal meglapozottabbak a vállalat oelej tkártérf tésre vonatkozó ítéletei, s mivel jogosságuk- fftt hoz az esetek nagy többsé- toiF gében nem fér kétség, a Bagaméri Lajosnak, a dolgozók ritkábban élnek Csongrád megyei Munkaügyi panasszal. Döntőbizottság elnökének a A bizottság elé került 520 ^bb értelmében is •wHrftk tol » M^aVKábri- ügyek száma valóban cse- ""f®?*111 , Panaszkodnak. ^íU^^Xé- A 8 munkáslétszámig Fellebbezések érkeznek hozben. Elmondotta, hogy zöm- viszonyítva. Ez évben mlndmei eelejtkártérítési prob- 21. lémák foglalkoztatják a M- Csináltunk egy kis statiszzottságoti Szerencsére a tíkát. Hét eelejtkártérítési panasz jóval kevesebb, mint panaszra három helyt adó, az előző években: idén két, fele részben mindössze 17 ügyet kellett és két elutasító zá Szegedről, s a megye legkülönbözőbb részeiből a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen. — A munkaügyi döntőbiheíyt adó wttságok általában a törvéhatározat nyes rendelkezéseknek megfelelően, helyesen hozzák határozataikat — állapítja meg az elnök. — Különösen jól működik a textilművek, a ruhagyár, valamint Szeged város közös munkaügyi döntőbizottsága, amely a kislétszámű üzemek, kirendeltségek problémáival foglalkozik. Sajnos, több áltárgyalniak. felel. Tárgyaltak ezeken kíSajnálatos, hogy a dolgo- vül munkakör-változással, zók gyakran fordulnak hoz- munkaviszony-megszüntezájuk olyan panasszal, mely- téssel, igazolatlan hiényzásnek nincs létjogosultsága, gal és fegyelmi határozat Es derült tó például a elleni fellebbezéssel kaplegutóbbi tárgyalás során, csolatos kérdéseket. Csak amikor is a döntőbizottság egyetlen olyan eset fordult elismerte a vállalati eljárás elő, hogy a dolgozó nem helyes voltát, s megítélte a ismerte el a határozat he- , . . _„. . _ jogosan felszámított selejt- jyességét, s a Csongrád me- la™ Sazdaság, fóldművesKártérítési összeget a pa- gyei Munkaügyi Döntőbi- MÖvetkezet s ugyanígy a nasztevő ellen. zottsághoz fellebbezett. A*£V munkaügyi Természetesen születnek Eredménytelenül, hiszen a en.nek el" helyt adó határozatok is. A döntést alapos kivizsgálás W' ZfiTSSE^^ ELÖZTC SZÜ^ETTI ARRDVRI A MÁS^H wfw^trt ^ti A munkaügyi döntőbizott- fok nem érthetett egyet, igaS&J535 ^f h^J ®ág munkája nagy körülte- zat adott a fellebbezőnek b ai^K kintést igénylő tevékenység, ,.„ . . ,xlx xu selejt géphibából adodott ruhagyáriak ennek mw 1965 els6 félévében A kábelgyári szakszerve- ?efelSn láS el Wa^to- Csongrád megye 376 felleb8611 JFf'S? t^N ' h°P ket Sokat töprengenek egy- b0zést. ..tennett", s rengeteg a dontobizottsáp munka beadványon, utánanéz- adminisztrációt hozza komoly felelősséggel jár, hi- . . , . Ahogy elnezem a hízott szen esetenként ők a „mér- nek mindennek, ami az ugy dossziékat, hosszú olvasleg nyelve" a két vitatkozó: tisztázását elősegítheti, s mány lehet egy-egy ilyen az egyén és a gyáregység gondosan mérlegre teszik a v»tás ügy „peranyaga". Íme Fiatalok dicsérete 4 z ifjúság életkori sa- nincsenek, de rendelkezünk játosságaihoz tartó- a tavalyi számokkal, s őssze•• •• kül°nds hasonlításul ez is sokatmonorommel vállalkozik szokat- . „ , ... lan erőpróbákra, odaadást, dó. Tavaly „csak 24 és fel lelkesedést igénylő felada- ezer fiatal dolgozott a tábotokra, romantikusnak ígérke- rokban, s összesen 91 500 ző munkákra, mert mindez köbméter földet termeltek közelebb hozza a fiatalok- kilométer csahoz a már annyira óhajtott ~ • felnőttkort. Érthető hát, ha t°mat. 2900 méter toltést oly sokan jelentkeztek az építettek körülbeiül 4800 kaidén is a diákfiatalok közül tasztrális hold földet tettek a felelősségteljes munkát és hasznosithatóvá, 100 ezer a vele jaro méltó elismerést . _ , ígérő önkéntes ifjúsági épí- mázsa ^ümölcsöt és zöldsetőtáborokba. Jűnlus 27-én 31 Bet takarítottak be, felkoközponti, s 8 önálló egyetemi töztek 1600 hóid szőlőt, S 140 építőtábor nyitotta meg ka- ezer munkaórát teljesítettek púit s azóta négy tor- növénytermelésben. nusban mintegy 27 ezer fiatal ál! kéthetes időközönként Mindez önmagáért beszél, munkába. Most. július 25- Pedig, ha az építőtáborok étől már a harmadik váltás „tiszta haszon" rovatát nézdolgozik, aztán még egv cso- zük, akkor nem feledkezhenort következik, s augusztus tünk meg az egyik legfon21-től jön egv kis pihenés, tosabbról, a pedagógiáról majd az új tanév. sem. Kiváló nevelési ténye... ... , „ ző ez a kéthetes önkéntes Most még dolgoznak. Hu- munkai hiszen hasznos szonnégy táborban mezőgaz- irányba terelődik a fiatalokdasági munkát — növény- nak a szülői otthontól, rövid ápolást, zöldség- és gyü- időre szóló „kiröppenési" tömölcsszedést - végeznek; [ekvf^e' kalandJÍ*yalr J™! . , , .,. közelben ismerkednek meg a négy helyen csatornaépítés- fizikai munkával, önállóságot ben és patakszabályozásban tanulnak — s ami mindensegédkeznek; részt vesznek nél fontosabb: saját munkáBalatonszabadlnál a műút iuk- erőfeszítésük révén nagvon-nagyon közel kerülnek ahhoz, hogy igazán megukéépítésében, Révfülöpön a vasúti rekonstrukcióban és „ak érezzék az országok szoSzázhalombattán a vegyipari ciaiizmust építő hazánkat létesítmény munkálataiban. Hogy mit jelent ez a munAz egyetemisták közül sokan ka, azt azok tudják igazán, saját egyetemük építésében, akik mé6 ma is legszebb, feilesztésében vesznek részt legromantikusabb emlékeik fejleszteseben yennek részt. ^^^ örziki hogy két évti_ Es „terven felül" az árvíz- zeddel ezelőtt részt vettek a károk helyreállításából is Margit-híd útburkoló köveikiveszik részüket a fiatalok; nek csillézésében, vagy a például Répcelakon és Bü- r°.T^xel^arít!,S,lbA8Ilu 3 TZ ,, 7 . közlekedés helyreállításában, kön ilyen jellegű ifjúsági Ezek a ma már feln6tté vált építőtábort létesített a KISZ. akkori fiatalok, most is ponA felnőttek közül a min- losan tudják, hol, s mit csident számokkal mérők gyak- náltak, ml az ő kezük munran kérdezgetik: kifizető- kaía- S buszkék ra, azt a dők-e az építőtáborok. S kü- kis útszakaszt, azt a néhány lönösen kétkedő hangsúly- csille bazaltkövet — amit lyal szólnak, amikor az új- talán azota mar kl is cse" ságokban arról olvasnak, réltek — sokkal közelebb hogy sok-sok pénzért — a érzik a szívühöz, mint amit Helvéciái Állami Gazdaság 8 hivatásos útépítők raktak szikrai üzemegységében pél- a helyére. * dóul 2 millió forintért — él- ez az érzés érteti landó jellegű táborokat épí- meg igazán, milyen tenek, korszerű hálószobák- nagy jelentősége van kai, társalgókkal, fürdőszo- a nemzetközi cseretáborozébákkal, Jól felszerelt kony- soknak is. Az idén 400 mahákkal és éttermekkel. Ilyen- gyar fiatal vesz részt a külkor azt mondják: többe ke- földi építőtáborok munkájárül a leves, mint a hús. Pe- ban, s ugyanannyi szovjet, dig tévednek, nagyonis té- csehszlovák, NDK-beli, lenvednek. gyei és jugoszláv fiatalt fogért számoljunk egy ki- lalkoztatunk ml ls. S kell-e M csit. Az ifjúsági épí- bizonygatni, hogy a szűzföldi tőtáborok akkor mű- iskolaépítéseken, vagy a lenködnek, amikor a mezőgaz- Rvelországi Gliwicze-i ipari daságban és az építkezések- kombinát munkálataiban minél a legnagyobb szükség van 'ven mélyen fonódhat érzela munkáskézre. Nélkülük miIe* is össze a szocialista sok zöldség és gyümölcs sze- hszafisáe a proletár nemzetdetlenül megöregedne, meg- köziséggel. a szomszédos rohadna. Avagy idézzük a testvéri népek igazi megbeBalatonszabndi mellett veze- csülésével. tő műút építésvezető-mérnö- . T.,_„ kének véleményét: „Amit a A Klsz °"ke"tes építőtáfiatalok nem egészen két hó- borai tehát nagyon hasznanap alatt megcsinálnak, azt sak pedagógiai, politikai, era munkát nélkülük egy év kölcsi, sőt anyagi vonatkozásban is. Megérdemlik az alatt sem végezné e! az Útápftő Vállalat, mert . erre a munkára nem kapnának embert a környéken ..." Ami pedig ezenkívül a fiatalok munkáját Illeti: idei összesítő adatok még e táborokban dolgozó fiatalok a felnőtt társadalom legőszintébb megbecsülését és elismerését. T. L. között örömmel veszik elő lényeketi érveket erröf is, a fellebbezés is elég szapoa statisztikát, amely évről _!,• •» „. . , ra, s meg sokkal nehezebb évre nyomonkövethető pa- arroi 2By születnek, más- kivizsgálni, mint szülőanynaszcsökkenést mutat, s ar- ként nem is születhetnének a panaszt' gyűjteni keli £z£ fSté„kkehvTüífkt níitewk" "LT ^ ' rül tovább tőlük a Csöng- vó dontesek, melyek min- nyítékokat, s alapos tanulrád megyei Munkaügyi den körülményt figyelembe mányozás után helyes és Döntőbizottság elé. Munká- vesznek. megtámadhatatlan döntóseSreé A gyár '•égi dolgozó- ket hozni, segitseget dr. Koy Tiborne- . gGiGitkártérítés csökei „ ^ ientését kirte ElS sefett- Erre törekszik ml"den ie vmto t krietkerett. ereíével a Csongrád megyei je voit, s ugy KeietKezeu, hogy a műszak vege fele a terv teljesítéséért való igyeO kezet közben, olló helyett sietségében kézzel húzta meg az anyagot, s az beszakadt a A ruhagyár munkaügyi varrás mellett. Figyelembe döntőbizottságának elnöke, véve a dolgozó' munkához dr. Klonkay Gyula szintén való viszonyát, s szociális S. M. tói, a gyáregység jogtanácsosától, s ő mindig készséggel áll rendelkezésükre. Munkaügyi Döntőbizottság, erre törekszik, mert tudja, hogy csak így felelhet meg a bizalomnak és várakozásnak, amellyel a dolgozók és vállalatok ügyük elintézését kérik tőle. KÉT VENDÉG. NÉGY KtSÉRÖ — ÁTHÁRÍTOTT 0SSZ EG — FURMINT. III'B' RTUS R0VID KARAJ Népi ellenőrük a reprezentációról A népi ellenőrök a vállalatok igazgatói alapjának felhasználásával foglalkozó vizsgálatukban a különböző szervek, üzemek és intézmémegéket" vásároltatott és — vidkarajt tálaltak az asza megállapodás értelmében talra és fogyasztottak, illet— „természetben" vette át a ve könyveltek el. A népi elvizsgálat lenőrök ezenkívül olyan kiderült, esettel is találkoztak a válnyek reprezentációját is hogy több esetben a Patyo- lalatnál. amikor kozmetikáhozzájárulást. A tapasztalataiból megnézték. Megállapították hogy jóllehet általában csökkent a latnál is eltúlozták a ven- zással tették elfogadhatóvá déglátás méreteit. Egy alka- a számlát. Ez történt pélszabálytalanságok lommal például négyen kí- aául annak a két külföldi száma, még mindig előfor- sértek el két külföldi ven- vendégnek az esetében is, aki dul. hogy helyenként meg- dégüket a vacsorához. A hat eredetileg ötödmagával vasértik az előírásokat, az ész- személy fogyasztása mégha- csorázott a Mátyás-pincében. ladta az ezer forintot. Az / szerű takarékosság elvét. A fővárosi tanács ipari osztálya például úgy tetézte reprezentációs keretét, hogy — fölöttesének tudtával és jóváhagyásával — költségeiből havi 200 forintot áthárí- üveg tokaji furmintot tott a Patyolat Vállalatra. A pénzből kávét, barackpápénztári bizonylaton, étkezésen kívül 468 forintot amelynek alapján kifizették költöttek italra és feketére. A fővárosi gázműveknél a váci tanács képviselőinek a költségeket, azonban „hat személyt könvveltek el" a fogyasztás indokolásaként. A fogadásakor több mint tíz vállalati mérleg mellékletéegyegy üveg kecskeméti barackpálinkát és hubertust, linkát. valamint egyéb „cse- továbbá négy kilogramm röben szereplő kimutatáson pedig már nyolcra nőtt a vacsora résztvevőinek száma. (MTI) "Ántck, 1965. július 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 3