Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

N Változások a bolgár kormányban 0 Szófia (TASZSZ. BTA) A Bolgár Népköztársaság •emxetgyúlésének elnöksége Borisz Velcsevet felmentette • párt és állami ellenőrzési bizottság elnökének tisztsége alól azzal, hogy minden arejét « Bolgár KP Központi Bizottsága titkári teendőinek ellátására fordíthassa. A párt és állami ellenőrzési bizottság elnökévé •z elnökség Nínko SztefanoTot nevezte ki. A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége rendelkezett a belügyminisztérium kettéosztásáról a tulajdonképpeni bdügytrü•isztériumra és a minisztertanács mellett működő államvédelmi bizottságra. A rendelkezésnek az a célja, hogy ezzel a társadalom részvételét erősítsék a belügyminisztérium tevékenyrégében, A belügyi tárca élére Diko Dikovot. az államvédelmi bizottság elnökévé pedig Angel Szolakovot nevezték ki. Johnson ma nyilatkozik Vérhaté az USA vietnami beavatkozásának kiszélesítése # Washington, Saigon kai katonai szóvivő sajbóér(VTl, AP) teke2tetét, amely ezzel a A Fehér Ház közölte, kérdéssel foglalkozott volhogy Johnson elnök gya- na, váratlanul lemondták. korlatilag befejezte tor gyuláiéit katonai és politikai Az AP saigoni tudósítása I egy hosszal) időszak esemétanácsadóival és ma, szer- nyett elemezve rámutat, dán, sajtóértekezleten szán- hogy a dél-vietnami szárazdékoaák formába önteni az földi közlekedési hálózatot Egyesült Államok vietnami a partizánok gyakorlatilag katonai beavatkozásának ki- használhatatlanná tették. A szélesítésével kapcsolatos vasútvonalakat felrobbantatdöntését, ták, másutt néhány méteHétfön este Johnson há- renként árkok szabdalják rom órán keresztül tárgyalt keresztül az utakat, vezérkarával. A tanácskozó- Amerikai repülőgépek sem megvitatták azt a je- kedden Hanoitól 64 kilomélentést is, amely szerint térre északnyugatra témaszombaton Hanoi közelében dást hajtottak végre féltélégvédelmi rakétával lőttek telezett rakétakilövő állomále egy Phantom típusú eme- sok ellen. A Pentagon errikai repülőgépet. ről szóló közleménye azt álSaigonban az amerikai ha- lítja, hogy a VDK fővárosátóságok teljes hallgatásba nak védelmére a közelmúltburbolóztak a Phantom F— ban ebben a körzetben ra4c típusú amerikai repülő- kétabenendeaéseket helyezgépról. Hétfőn egy ameri- tek eL Összeesküvés a Brazzaville-I Kongó kormánya ellen 18 terroristát elfogtak 0 Brazzaville (TASZSZ, Leopoldville-ből egy terroAP) rista csoportot dobtak át Massemba-Debat, a Braz- Brazzaville-be azzal a felzaviUe-i Kongó elnöke hét- adattal, hogy döntsék meg fői sajtóértekezletén bejelentette, a közelmúltban ü forradalom elkerülhetetlen, ahol kizsákmányolják az embereket Fidel Castro beszéde értékesnek tart. Sólyom Jőzssf: SOY CUBA III. Fidel Castro sajtóirtekaxiete Mindezt el kellett mondani, mert enélkül nem La eosa-t tánc 0 Havanna (MTI. UPI, akarja más szocialista álla* ' mok tapasztalatait és alkotó A Kubai Köztársaság nem- _át,ve?» mindent, amit •eti ünnepe alkalmából hétfőn Sajtanta Clarában mintasy ötszázezer ember részvételével nagygyűlést tartottak. Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt országos vezetőségének első titkára mondott beszédet. Rámutatott, hogy a kubai forradalom egységesebb és •rősebb. mint bármikor eddig. Beszélt arról a küzdelemről, amelyet Kuba népe az Egyesült Államok szervezte ellenforradalmárok ellen vívott. Kuba ma már oly an katonai erővel rendelkezik — közölte a miniszterelnök —. amelyet éppen úgy nem lehet megsemmisíteni, ahogy nem lehet Kuba példáját figyelmen kívül hagyni. Ezzel kapcsolatban szólott a latin-amerikai forradalmi mozgalmak helyzetéről. Felszólítjuk Latin-Amerikát, kövesse példánkat — mondotta a kubai miniszterelnök. Latin-Amerikában a forradalom éppen úgy elkerülhetetlen, mint Afrikában és Aulában, mint a világ minden olyan részén, ahol kizsákmányoljál- a* embereket. Az ország belső gazdasági és oolltikai helyzetét elemezve. Fidel Castro hangsúlyozta, fel kell számolni a hely) vezetőség körében ittott tapasztalható kispolgári szellemet és tehetséges vesetőkkel kell felváltani a hozzá nem éridminlsstrátorokat. K ''vetlen ország politiká -em akarja lemásolni. de tanulmányozni a kormányt ós hiúsítsák meg az első afrikai sportjátékok megtartását A kongói elnök elmondotta, hogy a július 15-ére virradó éjjel átdobott 32 tagú terrorista csoportnak fel kellett volna robbantania a központi stadiont, a villanytelepet, elvágni a BrswzaviUe-ből Pointe Notreba vezető utat. A terroristák megbízatást kaptak pánikkeltésre és vezető személyiségek meggyilkolására. A terroristák közül tizennyolcat elfogtak, egyet megöltek, a többi a Brazsaville környéki erdőkbe menekült. sztrájk a vártnál is sikeresebb volt Új választásokat követelnek Görögországban 0 Athén (ADN, Reuter, rikaiakat és az angolokat az- Újból kezébe venni a tiatelAF) zal vádolta, hogy a görög mat, mint a többség veaeGörögország több várüsá- kapitalistákkal összejátszva tője, akkor a képviselőházat ban, Athénban, Pireuszban, idézték elő a jelenlegi gö- tel kell oszlatni és haladékSzalonikibán és másutt a rög politikai válságot. telanul ki kell ü-ni az új dolgozók tízezrei követték a Ha Papandreu nem akarja választásokat. szakszervezetek 24 órás éltalános sztrájkra szólító felhívását. A kormány mindent elkövetett, hogy megakadályozza a munkabeszüntetést, ezért a közüzemekben végzett munka biztosítására katonaságot vezényelt ki. a sztrájkba lépőket megfenyegették, hogy bíróság elé állítják őket. NAGYSZABÁSŰ CSATLAKOZÁSOK Ennek ellenére „A sztrájk a vártnál is nagyobb sí keivolt" — állapította meg kedden este Papageorgiu, az általános szakszervezeti szövetség főtitkára a keddre meghirdetett 24 órás sztrájk eredményeit összegezve. Eleusziszban és Görögország más iparvárosaiban az építő- és fémipari dolgozók, az autóbuszvezetők csatlakozása százszázalékos volt, a könnyűipari munkások és a hivatalnokok 80 százaléka csatlakozott a sztrájkhoz. Hasonlóképpen a taxisofőrök, a vízművek, a' távközlési dolgozók 90 százalékban követték a sztrájkfelhívást. TÜNTETŐ FIATALOK Athénban a forgalom olyan csöndes volt, mint vasárnaponként Azt a néhány autóbuszt, amely megjelent a város utcáin, a rendőrök vezették. A tüntető fiatalok Papandreu! éltetve vonultak fel Athén központjában. Szaloníkiben a felvonuló sztráj kólók követelték, hogy Görögország lépjen ki a NATO-ból. ILIIT VADJAI Kedd délelőtt sajtóértekezletet tartott Utasa Iliu, az EDA parlamenti csoportjának vezetője. Iliu az arneA genfi értekezlet ülése 0 Genf (MTI) kezlet amerikai társelnöka A genfi tizennyolchatalmi elöljáróban felolvasta Johnleszerelési bizottság kedden son amerikai elnöknek az Szemjon Carapkin szovjet értekezlet résztvevőihez inküldött elnökletével meg- tézett üzenetét, majd betartotta újabb ülésszakának szédében a már jól ismert első, 45 perces ülését. amerikai javaslatok megisAz ülést megnyitva Ca- métlésére szorítkozott rapkin visszapillantott a le- U Thant ENSZ-főtitkár a szerelési tárgyalások eddigi genfi értekezlet címére külmenetelére, s megállapító!- dött üzenetében hangsúlyozta hogy az nem kielégítő, za: a pillanatnyi helyzet Mint eddig is, most is fo- megköveteli, hogy mindent kőzni kell az erőfeszítése- megtegyenek a bizottság ket, hogy elháríthassuk ex. eredményes munkája érdéesemények további fenyege- kében. tő alakulását. A leszerelési bizottság ma Wilüam Foster, az érte- tartja következő ülését. Az EAK eredménye o nép forradalma Nasszer elnök alexandriai beszéde 0 Kairó (MTI) A farradalom ellensége! azt Faruk király eltávolításé- képzelik, hogy ha megsaanak 13. évfordulója alkal- badulnak Nasszer személyémából rendezett alexandriai tői, elérhetik céljukat, ünnepségek során Nasszer _ Tegyük fel, barátaim# elnök beszédet mondott hogy valami történnék veAz EAK elnöke lem, vagy forradalmunk bármrácáfolta az imperialista ^y más vezetőjével — propaganda állításait, amt- folytatta Nasszer elnök. —• lyek szerint merényletet Art tené-e ez. hogy a akartak elkövetni ellene. ^ telett ismét úrrá lehetAzt állították egyes beiruti „ének ellenségei? Ha ennelé lapok, hogy összeesküvők a forradalomnak csodaforbombázni akarták az elnöki r£sa ^ hogy a nép felsanreridenciát. bódult, — Mindez az imperializmus, a reakció szégyenteljes hazugsága — jelentette ki Nasszer elnök, majd Ismertette az EAK-ban végbement hatalmas változásokat ós hangsúlyozta, hogy Z nép más fial állnának csatasorba, hogy megvalósítsák a forradalom céljait, éj, hogy minden ellenségé azok nem egyetlen ember vei szemben győzelemre vt» nevéhez fűződnek. gyék. meg minkét Nemcsak nagyszerű érzés és nemcsak egyszerűen Jog. A szabadság az, hogy otthonod van, hogy reggeliztél, ebédeltel, s ha hazamész vacsorázol és tudod, hogy holnap megint ehetsz. Félmillió ember jött el Santiago de Cubába, hogy meghallgassa ezt a beszédet. — — A falumról beszélj Fidel! Kevés a traktorunk !... — Nekünk Ivóvíz kellene, nincs Jó viFidel Castro válaszolt a kérdésekre, a távoli földekről hozott üzenetekre. Elmondotta, nek 1953. július 26-a, az a nap, amikor Santiago de Cubábán Fidel Castro maroknyi csapata megrohanta a Moncada laktanyát, és kitört Kubában a forradalom. Aki ezt tudja, az megérti, hogy miért tombol olyan határtalan, önfeledt boldogsággal a győztes forradalom évfordulójának ün- . ifeteniötnnir kell nepi estéjén egész Santiago de Gubában a JJft'^ gSí^JSfíSS^U magunk sem tudtuk, hogy ml Vár ránk, s tn-' Ián nem is hittük, hogy milyen közeli á forradalom győzelme. Számoltunk azzal, hogy a harcban eleshetünk, fél kell áldoznunk életünket. Abban bíztunk, hogy halálunk majd felrázza népünket. Példát akartunk mutatni* Később, a harcban sem értünk fá terveígétnl, hogy ml lesz majd a győzelmünk után. Forradalmunk azonban győzött, népünk megszerezte a hatalmat. Ellenségeink a legkorseé-; rűbb fegyverekkel felszerelve, mindenre elszántan álltak velünk szemben. A győztes forradalomnak ugyanilyen jó fegyverekre volt szüksége, hogy meg tudja tartani a hatalmat) hogy a kubai forradalom legfontosabb feladata védhesse magát. Még ekkor sem voltunk komma az építés, a termelő munka. Traktort, kombájnt kell gyártant a földek munkásainak, Az utcákon virágfüzérekkel, színes lámpákkal díszített autókról, csipkékbe és fátylakba öltözött fehér, mulatt, s néger lányok szórják a konfettit, traktorok robognak és vontatóikban zenekarok vérpezsdítő rumbát rikoltoznak, és mindenki táncol. A hároméves kislány cukorkát majszol és édesanyja kezét fogva a zene ütemére mozgatja karját, vállát, derekét. Mész az utcán és egy fiatalember üveget nyom a kezedbe — igyál! S amíg iszol, egyedül járja a rumbát _ _ és énekli: la cosa... Két lépéssel arrébb egy zában, ha lehet még izgalmasabb hemzetközi jó, "egészséges Ivóvizet kell adni mindenkinek. Ma már ezt jelenti a kubai népnek a szabadság. Ekkor pillanatnyi szünetben a tömegből egy (érfi felkiáltott: — Fidel 1 Beszélj még a szabadságról I... S Castro felelt. A téren pedig félmillió ember zúgta a választ: — Si commandante 1... Igazad van parancsnok! Követünk Fidel! Mi megtaláltuk utunkat A forró hangulatú nagygyűlést másnap az Orlente tartomány pártbizottságának szekhábarnabőrü lány réd mosolyog, karját nyújtja feléd, s táncra hiv és biztat, hogy dalold vele: la cosa... A dal — ez az értelme, nincs más szövege, ezt énekli újra és újra a rumba ritmusára. A la cosa, a felszabadult, ujjongó öröm dala. S a büszkeség dala is: ez a nép mondta ki először Latin-Amerikában, hogy szabadon, minden más hatalomtól függetlenül akar élni, és országában saját akaratából felépíti a szocializmust. Ez a karnevál a boldogság éjszakája. Eljöttek a leghíresebb művészek, költök, énekesek, hogy dalban, rlgmusban tolmácsolják Plnal del Rio, La Habanna, Matanzas, Las Villás, Cnmagüey lakosságának szívből jövő, testvéri jókívánságait. Gyffztsssk karnevállá S nemcsak a jókívánságaikat küldték el a provinciák, hanem mindazt, amit náluk a föld megterem: ananászt, banánt, narancsot, papaját, a legízesebb gyümölcsöket, a legszebb termékeiket. Mindössze tizenkét esztendő telt el a Moncada laktanya megtámadása óta. Álmodozó, halálra szánt hősök rohama volt ez a zsarnokság ellen. Fidel Castro mondta el az ünnepi nagygyűlésen: — A szabadságról álmodoztunk, a szabadságért fogtunk fegyvert. Dehát, hogy mi is valójában a szabadság, arra az élet tanított sajtóértekezlet követte. Az amerikai újságírók teremtettek parázs hangulatot — huszonketten Jöttek el a konferenciára. Valamennyien, Jó előre alaposan felkészültek. A New York Times riportere az elsők kötött kérdezett: — Doktor Castro! Olvasóink nevében kérdezem: kommunista ön? — Azt hiszem, a választ ön ls tudja: Igen! — felelte Fidel Castro. — Elmondaná, hogy amikor elkezdték a harcot, amikor megrohanták a Moncada laktanyát, akkor is kommunista volt ön? — folytatta rendíthetetlen nyugalommal az interjút az amerikai újságíró, és az egész terem feszülten figyelt, hogy mit válaszol a kubai forradalom vezére. — Nem voltam kommunista, amikor elhatároztam, hogy fellázadok a2 embertelen zsarnokság ellen, Batista rémuralma ellen — mondotta Fidel Castro. Társaim sem voltak kommunisták. Nem ismertük a marxizmust— leninizmust és azt hiszem akkoriban még az amerikai újságok sem neveztek vörösöknek minket, mint mostanában. Nem voltak nagyszabású gazdasági, politikai terveink és csak kevés szó esett köztünk arról, hogy ml lesz a győzelem után. Álmodozók voltunk — ez az igazság. A zsarnokságot, a rabszolga sorsot akartuk eltörölni hazánk földjéről, ez volt a célunk. Ezért a célért nem sajnáltuk az életünket sem. Amikor rohamra indultunk még munistAk. Ezt bizonyítja, hogy legelőször világ legnagyobb, legerősebb kapitalista országaitól kértünk fegyvert. Nem adtak fegyvereke! a nagy kapitalista államok, és a kisebbek: sem. Utoljára Belgiumtól kértünk fegyvert) de ez az állam is megtagadta a segítséget tőlünk. Ekkor siettek segítségünkre a szocialista országok. Ez a realitás késztetett minket arra, hogy úgy nézzük a világot, amilyen Fel kellett Ismernünk, hogy a nagyvilágban hol találhatunk barátokra, kikre számíthat népünk élet-halál harcában. Ezt a felismerést újabbak követtek és ml megtaláltuk utunkat. Ma egész népünk vallja már, hogy egyetlen út áll előttünk: a szocializmus! Sohasem festünk árulók Az amerikai újságírók legtöbb kérdése es> után az Egyesült Államok éa Kuba viszonyának várható további alakuláséra vonatkozott. Fidel Castro türelmesen, véleményét újra és újra megindokolva válaszolt ezekre a kérdésekre. Az amerikai tudósítók azonban más szenzációra vártak: — Hajlandó lenne-e Kuba lazítani kapcsa latalt a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, ha az USA megszüntetné a blokádot* — ezt kérdezték több formában ls. Nem véletlenül hangzott el ez a kérdés. A1 legnevesebb amerikai publicisták hetek óta cikkeztek az USA es Kuba közti viszony várható fejleményeiről. Többen ls ostorozták a hivatalos amerikai külpolitikát, azt fejtegették; hogy a gazdasági blokád, a hivatalos Amerika ellenséges magatartása elkerülhetetlenül egyre inkább a ,,vörösök" táborába taszítja Kubát! Logikájuk szerint egy békülékenyebb politika a kubai forradalmi kormányt ls jobb belátásra késztetné éa megkezdődhetne a politikai közeledés is a két ország között. Est a politikai közeledést természetesen mindannyian úgy képzeltek el, hogy a kubai forradalom szakít szocialista barátaival és a szocializmus építése helyett fokozatosan a kapitalizmus restaurációja következnék. Fidel Castro válasza az Ilyen találgatásokra teljesen egyértelműen hangzott: — Kuba soha sem lesz a nemzetközi muor kásmozgalom árulója! (Folytatása következik.) 2 OáL-MAGYARORSZAG SsenU. IMS. Július S8.