Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

TÁJÉKOZTATÁS AZ OKTATÓFILMEKRŐL — AKIK TAVALY IS ITT VOLTAK — VENDEGEK LENGYELORSZÁGBÓL Látogatás a Szegedi Nyári Egyetemen A délutáni előadások a ről, s egyben igyekezzünk agy éve foglalkozik progra­Szegedi Nyári Egyetemen megteremteni a kapcsolatot mozott oktatással. Van egy nem köteleeóek a hallgatók is a jelenlevő pedagógusok kísérleti osztálya is, de erről számára. Az iskolai filminté- iskolái és intézetünk között Inkább ő tudna beszélni, zet oktatófilm bemutatójára — mondja Barcs Iván. Nafiy pohár málnaszörppel mégis szép számmal gyűltek ^ a kezében épp ekkor ér visz­össze a nyári egyetem hall- Akik először jöttek sza Kiss József, a harkányi gatói. az Ady téri egyetem A bjjfé előtt az egyik asz- általános iskola tanára, s n^gy előadótermében. A ve- tálnál kedves, szerény fiatal- most már hármasban folyik títés szünetében az iskolai asszony ül A kérdésre hogy tovább a beszélgetés, filmintézet munkájáról be- honnan jött, s itt volt-e ta- ~ Dr* Kelemen Lászlónak, a szélgetünk Sárvári István vady js a ny4ri egyetemen, Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatóval és Barcs Iván- júcsit zavarba jön majd így pedagógiai tanszéke vezető­női, az intézet munkatársa- válaszol* Jének irányításával a megyé­vaL _ Harkányfürdőből jöt- ^ néhány kollegával vál­— Az iskolai filmintézet tünk — s a férje felé int, aki Okoztunk arra, hogy egy­már tavaly is részt vett a éppen valami frissítő után néz uszályban — mintegy Szegedi Nyári Egyetem mun s az idén vagyunk itt elő- kísérletként — bevezessük az kájóban. Legutóbb, s legjobb szói*. úgynevezett programozott ok­filmjeink bemutatásán felül — S mi az oka, hogy ép- tatást, részvételünk fő célja az, pen ezt a nyári egyetemei hogy a jelenlevő pedagógu- látogatták meg? Szegednek, sokat tájékoztassuk az inté- vagy az egyetem programjá­zetünkben folyó munkáról, nak volt-e nagyobb vonz­meggyőzzük őket az oktató- ereje? filmek korszerű, helyes hasz- — Azt hiszem, mindkettő- , . nálatának eredményességé- nek. A férjem ugyanis már 3araíiból valók, s a • egyetemen — ahogy Az ötödik lovas a félelem I CJ fi,mak 1 Űrkutatási „tűzijáték" Az MTESZ központi asztronautikai szakosztálya csü­törtökön dr. Fonó Albert Kossuth-díjas levelezőtag el­nökletével sajtótájékoztatót tartott a Technika Házában. A magyar szakemberek — dr. Almár Iván csillagász, Érdi-Krausz György mérnök, Nagy Ernő gépészmérnök és dr. Echter Tibor orvosalezredes — az elmúlt napok való­ban túzijátékszerü űrkutatási eseménysorozatáról mondot­tak el eddig ismeretlen részleteket.. Rakétarekord Amint megállapították, a két legjelentősebb kísérlet, a Mariner—4 és a Proton—1 az űrkutatásban kezdettől fogva felismerhető kettős fejlesztési irányzatot képvi­seli. Az egyik: mind bonyo­lultabb automata berende­zéseket egyre távolabbra kül­latot, feladatainak túlnyomó többségét az űrszonda meg­oldotta. Miközben másod­percenként 25,8 kilométeres sebességgel száguldott célja felé, a bolygóközi térről és a Mars-környezetéről közölt számos érdekes észlelést. Még azt az 58 percet is jól deni. A másik: állandóan nő- kihasználta, amíg — a Föld­velni a berendezések mére­teit, és ennek megfelelően fokozni a rakéták teljesítő képességét. Az utóbbi téren elért haladásra jellemző, hogy a legjobb rakétatech­höz viszonyítva — a Mars háta mögött suhant el. Eközben beérkező rádióje­lein ugyanis olyan változá­sok voltak felismerhetők, amelyekből a Mars légköré­nikai .szakértők a Proton—1- re lehetett érdekes következ­et pályára állító rakéta tel- tetéseket levonni, jesítményének elérését még 2—3 évvel ezelőtt is csupán ennek az évtizednek a vé­gére várták. A Proton—1-et útanak indító rakéta bruttó súlya ugyanis 750—800 ton­nára, tolóereje pedig hozzá­vetőleg 950 tonnára becsül­hető. Az eddigi legnagyobb teljesítményű amerikai ra­kéta, a Saturn súlya ezzel szemben 505, tolóereje pe­dig 680 tonna. Megbízhatóságból: kitűnő Amíg a Proton—1 ilyen szempontból javított rekor­dot, a Mariner—4-ben töb­bek között a megbízható­ság tekintetében vizsgáztak kitűnően a különböző mű­szerek és berendezések. A mesterséges bolygó feladatai­nak teljesítéséhez 138 000 féle működést kellett 6500 órán keresztül hibátlanul vé­gezni. És bár a szoláris plaz­ma vizsgálatára rendelt be­rendezés, valamint a koz­mikus sugárzást tanulmá­nyozó ionizációs kamrája út­közben felmondta a szolgá­Másfajta élet a Marson Legfontosabb feladata a Mars lefényképezése volt, amint 30,5 centiméter fókusz­távolságú, 1:8 fényerejű ka­merájával váltakozva 0.2, illetve 0,08 másodperces ex­pozíciós idővel teljesített. Felvételeihez szintén válta­kozva négyféle — kék, zöld, narancs és vörös — színszű­rőt használt. Ilyen módon ugyanis a fekte-fehér képek is majdnem ugyanannyit „tudnak mondani", mint a színes felvételek. Az ma már bizonyos, hogy a földihez hasonló élet a Mars-beli viszonyok között nem lehetséges. Valamilyen másfajta — például ammó­niák-alapú — élet létezése elképzelhető. Az új megálla­pítások azonban módot ad­nak azoknak a Mars-beli vi­szonyokat utánozni hivatott, úgynevezett szimulátoroknak a tökéletesítésére, amelyek­kel tanulmányozni lehet földi élőlények Mars-beli tartózkodásának lehetősé­geit (MTI) Közúti vizsgáztatásra előkészített UTOS 45-ös traktor tipizálás végett eladó, valamint 4 darai 500 kg-os mázsa* Dózsa Tsz. Földeák. — Telefon: 12 S 122 400 „Másodéves" hallgatók Egy másik asztalnál vidám összeszokott — vagy legalább­is annak, látszó — társaság ül. Mind az öten a kalocsai nyári tréfá­san. ők maguk mondják — már másodévesek. Gergely László és Keleti József Ka­locsáról, Varga Miklós Duna­szentbenedekrol, Tóth László Homokmégyről és Mihály László Kiskőrösről, már má­sodszor jötitek Szegedre, hogy részt vegyenek a nyári egyetem előadásain. — A tavalyi, az audio-vi­zuális oktatás kérdéseivel foglalkozó program sok ér­dekes, jól bevált ötletet, gon­dolatot adott nekünk, gya­korló pedagógusoknak, s így érthető, hogy az idén is szí­vesen, várakozással tele jöt­tünk ide Szegedre — mond­ja Gergely László. — S az eddigi előadások után hogyan látják, megfe­lel-e várakozásuknak az idei program? — A programozott oktatás nálunk még teljesen új, gyö­kértelen dolog. S az általá­nos, széles körű elterjedésé­ről — főleg gazdasági, de egyéb okok miatt is— egye­lőre szó sem lehet — mondja Varga Miklós. Ot lány és egy fiú A folyosón egy újabb kis csoport tűnik fel. öt leány Mintha egy modern fotó­kiállítás képeit mutatná a kamera, úgy sorakoznak egymásután Az ötödik lovas a félelem című új csehszlo­vák film első felvételei. A kat többszörösen — néha már a komikumig — felna­gyítva. A rendezői elv a feldől­"^••••••••••SAAUUA ző, hogy a furcsa ritmus megtörik, hogy az egységes hangulatot disszonáns fel­hangok rontják. Ezek legin­gozási módot is meghatároz- kább ott jelentkeznek, ahol za. Különös, álomszerű ké­különös, merész kivágású péket látunk, kontrasztosan képek után különös embe­rek következnek: a prágai Józsefváros lakói, vagy in­kább egykori lakóinak nap­jainkban megidézett szel­lemképei, mert Zbynck Bry­nyeh rendező filmje sokkal inkább nevezhető egy láto­mássorozatnak, mint reális, a kiválasztott hősöket ön­maguk teljességében bemu­tató filmnek. Az, hogy a film rendező­je ilyen különös, látomásos módon idézi fel a német megszállás annyi kínnal és megalázással járó napjait, nagyonls érthető, hiszen ez a tragikus időszak az elmúlt évtizedek alatt a legtöbb emberben valóban egy bor­zalmas látomássá nőtt, amelynek figurái nem a köztünk járó hús-vér embe­rek, hanem a szenvedés megtestesítői vagy vészt és fájdalmat hozó faptomok. A történet hőse Braun do­cens, akit a fasiszta meg­szállók elmozdítottak állásá­ból, s a különben kiváló or­vos kénytelen-kelletlen egy raktár kezelését végzi. Órá­kat lajstromoz, étkészleteket tart nyilván, s közben ön­magát őrli, miért ez a rette­netes kor, s miért ez a meg­alázó állapot. A keserű egyhangúságot azonban egy váratlan ese­mény töri meg, Braun do­cens házának egyik lakójá­hoz különös vendég érkezik, egy súlyosan sebesült illegá­lis harcos, akin csak az azonnali orvosi beavatkozás segíthet. Az egyetlen meg­bízható orvos, az orvosi gya­korlatától eltiltott Braun. A sebesült megmentésével a történelem teszi fel Braun docensnek a kérdést: meri-e vállalni az életmentő be­avatkozást, s ezzel magát is az ellenállók, a fasizmussal nyíltan is szembeszállók közé sorolja, vagy pusztulni hagyja a szerencsétlent. Braun docens mint orvos, de még inkább mint ember vagy nagyon elmosódva fényképezett arcokat. Jan Kalis operatőr kamerája oly­kor szokatlanul sokáig ku­tat egy-egy különben lényeg­telennek érzett tárgyon vagy látképen, de ezek a vélt rit­mustörések a film további nézése közben megtervezett rendszerré állnak össze, s alapvetően meghatározzák a film hangulatát. Nemcsak a fényképezési mód, a hanghatások alkal­mazása is különös. Éles, szaggatott koppanások, hang­súlyozott neszek, bizarr, né­ha már szinte bántó muzsi­ka kíséri s — nyugodtan ál­líthatjuk — egészíti ki, építi tovább a történetet. Csak helyenként érzi a né­a rendező — nem bízva a film mondanivalójának köz­érthetőségében — főhősével kommentáitatja is a látotta­kat. Kár ezt tennie, a ké­pek úgyis önmagukért be­szélnek. A színészek láthatólag megértették a rendező el­képzelését: nem a köznapi értelemben vett embereket elevenítenek meg, hanem fé­lig élő, félig elképzelt páriá­kat, vagy démonokat. Vala­mennyi közreműködő sze­replő közül is kiemelkedik a főszerepet alakító Miroslav Machacek. Befejezésül még csak any­nyit, hogy a különös címet a magyar néző nem érti. Nemcsak a film megtekinté­se előtt, de miután kijött a moziból, akkor sem. A. U A windsori víg nők A jó, öreg Sir John Fal­staff ismételt feltámadása filmen méltán öregbíti szá­zadokon át kivívott hírnevét. George Tressler rendező nagy művészi hozzáértéssel fordítja le Ottó Nicolai víg­operáját a film nyelvére. Egy pillanatig sem lohad a szereplők komédiázó kedve. Ezért elsősorban a világhí­rű drámaírót, William Sha­kespeare-t illeti az elismerés. A hiú, piperkőc, hájas lovag olthatatlan szenvedéllyel hajhássza Windsor szép női­nek kegyét A női furfang azonban és nem utolsósor­ban a női hűség győzedel­meskedik a szoknyavadász felett. Végül mindenki jó képiét vág a mókához, még a póruljárt lovag is. Nicolai vígoperája egy bővérű kor­szak harsányan vidám ze­nei újjáélesztése. Hol van még olyan opera, ahol a szoprán hősnő áriát énekel, miközben levetkőzik és fü­rödni készül? Erős fizikumú főhőst kíván az, hogy meg­őrizze hangját, miközben egy kosárba gyömöszölik és a tóba dobják. Mindez azonban adva van. Colette Boky és Norman Foster személyé­ben. Külön érdekessége a film­nek, hogy régi ismerősünk, a tavalyi szabadtéri játéko­kon az Aidában fellépő Ed­mond Hurshel is szerepel a filmben. Kitűnő énekesi teljesítményt nyújt még Mildred Miller, aki tizenöt éve a New York-i Metropoli­tan tagja és a népszerű Igor Gorin. A közreműködő zág­rábi szimfonikusok zeneka­rát Horváth Milán vezényli. A szélesvásznú, színes an­gol film jó szórakozás mind­azoknak, akik a helyzetkomi­kumra épülő vaskos humort és a zenét szeretik. Pr. Z. <• IDI. VT I^OIIJ . AE meg UIKUDD mini enioer és egy fiú siet az előadóte- az előbbit választja. Gond­rem felé, hogy elfoglal ják I jaiba veszi az ismeretlen se­szokásos helyüket a fejhall­gatókkal felszerelt padok­ban. ök ugyanis nem magya­rok. Jadviga Karkas, Ja­nyina Majka, Jadviga Ko­lans, Elzbieta Balicka, Jo­lanta Pinatowska, Wojcek Brajnak, a Varsói Pedagó­giai Főiskola másod-, illetve harmadéves hallgatói, s az idén először vesznek részt a Szegedi Nyári Egyetemen. Reméljük, hazatérve — a nyári egyetem többi hallga­tóival együtt — óik is gyü­mölcsöztetni tudják majd az itt hallottakat. N. K. besültet, megoperálja, gyógy­szert szerez neki, s mind kevésbé mérlegeli, mennyire hasznos ez az ő életét te­kintve, sokkal inkább tetté­nek embersége s társadalmi — vagy még inkább politikai — haszna vezérli. Ez a reális történet azon­ban igen áttételesen, külö­nös szombólikával elevene­dik meg. Nemcsak Braun docens különös, jelképes fi­gura, de a film valamennyi szereplőjét ilyennek láttat­ják az alkotók. Lényüknek csak a legfontosabb momen­tumait érzékeltetik, de azo­Hermán Ottó-emlékünnepség Hermán Ottó, a nagy magyar természettudós 130 évvel ezelőtt született, élete nagy részét a Bükk-hegység vadregényes erdeiben töl­tötte, és ezt a tájat vallotta otthonának. Miskolcot és környékét nagyon szerette és gyakran emlegette, hogy halála után Hámorban te­messék el. Erről így írt 1914­ben Zorger Ignácnak, a há­mori bírónak: ... „de azt vegye tudomásul, hogy én azért nem szakadok el bíró uramtól és Hámortól, majd oda fogok temetkezni.. .* A budapesti Kerepesi te­metőben nyugvó nagy ma­gyar tudós végakaratának teljesítésére — születésének 130. évfordulója alkalmából — az idén kerül sor. Szep­temberben nagyszabású em­lékünnepséget rendesnek Miskolcon. Az ünnepi nap programja már elkészült. Kállai Gyula: Július 24-én MEGNYÍLIK a Lakás Berendezési Áruház Szeged, Kálvin tér. Lakástextil-árusítás augusztus 2-től. Csm. Vegyes-Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat xS72 639 A polgári nemzettől a szocialista nemzetig Kállai Gyula előadása — só vonalban álló katonáit, amelyet most füzet alakban ők voltak azok. akik helye­jelentetett meg a Kossuth sen állapították meg e harc Kiadó — 1965. június 11-én céljait és módszereit, hangzott el az MSZMP Köz- A második részben a szo­pontl Bizottsága Politikai cialista forradalom győzel­Akadémiáján. Kállai Gyula mének időszakát elemzi, s előadásában először a nem- megállapítja, hogy ez egyet zeti újjászületésért és fel- jelentett a szocialista nem­emelkedésért vívott harc zeí alapjainak megteremté­felszabadulás előtti szaka- sével. Ez alapról kiindulva — a párt vezetésével, s az általa kijelölt úton — ma a nemzeti egység megvalósítá­sán dolgozunk, s e különö­sen bonyolult folyamat ala­pos és részletekbe menő elemzése világos útmutatást ad mindenki számára. Kál­lai elvtárs előadása befejező részében a szocialista nem­zet kialakulásának nemzet­közi feltételeivel foglalko­zik, s e tekintetben is több érdekes elvi megállapítást tesz. Kállai Gyula előadása mai hazai történelmünk legje­lentősebb folyamatával fog­lalkozik, s éppen ezért min­Jenkl számára világosan és áttekinthetően összefoglalja e folyamat fő jellemzőit, s a fejlődés irányát. KŐMŰVESEKET ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKASOKAT alkalmazunk mórahalmi és szőregi munkahelyeinkre. LAKATOSOKAT, VILLANYSZERELÖKET ES ESZ­TERGÁLYOST karbantartási munkákra. Jelentkezés Szeged, Tábor u. 3. PINCEGAZDASÁG. x K 305 szának elemzésével foglalko­zik, s különösen nagy súlyt helyez a kommunisták sze­repének és tevékenységének értékelésére: megállapítja, hogy ők jelentették a nem­zeti függetlenségért és fel­emelkedésért vívott harc el­Kiállítások Szegeden július 24-től augusztus l-ig Kamaraszínház termeiben Horváth Mihály utca 3. Bemutatásra kerülnek: modern lakószobák korszerű lakásfelszerelési cikkek. Porcelán, kerámia díszműáruk, vázák, készletek Nyitva naponta 10—19 óráig. Szombat, vasárnap 10—20 óráig. BOTORÉRT, ÜVÉRT, IPARCIKK KISKER. V. x H 53 749 Péntek, 1965. július 23. DÉL-MAGYARORSZÁG I V

Next

/
Oldalképek
Tartalom