Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

HOL SZÜLETETT Vedres István? NEM SOKKAL az Idei szabadtéri játékok után újból ünnepet ülhet Szeged: egyik legnagyobb fiának 200 éves születése évfordulóját. Nem könnyű a feladata a Vedres Emlékbizottságnak, hogy töfiesszen a szülőváros csaknem kétszázadon adósságából. A nemzet nagy szülötte érdemben és sorrendben is a középső helyet foglalja el » reformkorszak három, mérföldkövet jelző alakja között (Tessedik Sámuel, , Vedres István és Széchenyi István), akik mintegy negyedszázadnyi időközökben követik egymást. A haladás három úttörője közül a két szélső iránt már Az egykori Sándor Réve (ma a Kistlsza utca egyik része) folytatásában, a száraz időben Tápéra vezető út mentén, a „Tabányi útza" közelében, a folyóval párhuzamosan elterülő házsor közepén. Mivel az egykorú térképen sehol másutt Vedrits név nem szerepel, feltehetően ez Vedres István szülőháza. ahol gyermekéveit is töltötte, házuk előtt láthatta még a hosszan elterülő Tisza-zátonyt, a a folyó túlsó részén, a párhoz közel, a „víz sebjében" működő vízi malmokat, a Statio mo1 a r u m-ot, a mai Bertalanemlék táján levő, egyik ún. „malomjáró"-t. Ami az anyai ágat illeti, a Féldeci — műszak előtt A safki kocsma — a „ven- mindazoknál, akik munkája déglátóipari egység" — reg- dolgozótársaik testi épségét gel hatkor nyit. A környék veszélyeztetheti, e munkaüzemeiben hétkor kezdődik köröket a vállalat igazgatója a műszak. A csapos feltolja a szakszervezeti bizottsága redőnyt, álmosan letörli a gaj egyetértésben jelöli ki. pultot, kikészíti a féldecis Az utasítás leszögezi azt is: pálinkáspoharakat, a kupi- azoknál a dolgozóknál, akikcákat. Várja a törzsvendé- nél az alk°h°l0? ó'lapot , , gyanúja mutatkozik, minden geket: a szomszédos gyarak t.setbcn alkoholszondás vizsmunkát kezdő dolgozóit, gálatot kell végezni. Az itJönnek is; megszokott moz- tasnak talált dolgozót a váldulettal felhajtják az italt, 'alat ,Ierij!fetél01 az0"nal f1 ,,...., ... kell távolítani, az így elűzetnek, köszönnek. „Leonti vesztegetett időre munkaaz ember és mindjárt job- bért nem kaphat, és felelősban érzi magát — mondják ségre kell vonni. megnyilatkozott az utókor Sári családnak Felsővároson elismerése. Nem mondható el ez Vedres emlékét illetően. Érthetetlen, miért feledték el őt halála után? Születésének első centenáriuma 1865-ben, úgyszólván nyom nélkül múlott el. Csak halála után száz évvel, 1930ban figyelt föl érdemeire a a térkép szerint nyolc helyen található ház- és telekhelye. míg Alsóvároson csupán egy. A keresztszülők nyomára nem akadtam, akik valószínűleg a szegényebb rokonság közül kerülhettek ki. A térkép megbízhatóságát, s pontosságát bizonyítja Dugonics Társaság. Elké- az is, hogy föltünteti idősb szült első életrajza, Farkas László tollából. Egy utcát is kapott Újszegeden, keresztnév nélkül, úgy hogy n látogató nyugodtan Vedres Márkra, a szobrászra is gondolhatna. Azóta rendbe hozták síremlékét, a fölszabadulás után az építőipari technikum vette föl nevét, előcsarnokában mellszobra is áll. Nagy Zoltán munkájával fölhívta a figyelmet Vedres művészi munkásságára. Most pedig kiivetkeznék Szeged népének osztatlan elismerése. ÉLETRAJZIRÓL köztük az első, Miskolczy István (1834) is. csupán annyit közölnek, hogy Vedres tstván a Felsővárosban születelt. Megkísérlem, újabb adatokkal megvilágítani születése adatalt. A Vedres család, mint a Dugonics fcsalúd is. idegenből származott városunkba, a XVIII. században, a török hódoltság utáni nagyarányú délszláv betelepedés során. A horvátok, dalmátok, hamarosan magyarokká lettek, s említett családok legkiemelkedőbb, tagjai meg egyenesen a magyar kultúra fákIy;f©>rdozói. Farkas László szerint a Vedrics, Vödrics, Vedresch név az 1790es években állandósult Vedre s-re. Ennek ellentmond az a tény,- hogy a családalapító Vedrics György (1764-ben szerezte meg a polgárjogot) neve a latin nyelvű anyakönyvben niár mint Georgius Vedres szerepel! A család elsőszülött fia, Stephanus születési bejegyzését egyébként hiába keressük a felsővárosi minoritáknál. mert Itt az első ilyen adatok 1778-cal kezdődnek. Mint Dugonics Andrásnál, itt is a palánki matrikula adhat felvilágosítást. A szeged-belvárosi anyakönyv 1765-iki. V. kötetének 521. oldalóról kitűnik, hogy Felsővárosról „ex suporiori civitate" Szt. Mihály hava, azaz szeptember 22-ik napján Georgius Vedres és Rosa Sarl szülők gyermekét Bemard atya jelenlétében A n d r ea s Boczy és Anna Santa tartották keresztvíz alá. Érdekes, hogy a családalapító keresztneve, Georgius után, tisztán kivehetően Szabó név van írva, s utólag tintával kétszer áthúzva, s Vedre s-r-e helyesbítve. (Nyilvánvaló, hogy ez a számunkra „szerencsés" téves bejegyzés, csakis a mesterségére utalhat. Ismeretes ugyanis, hogy a földmérő atyja szűrszabó volt.) HOL RINGHATOTT Vedres István bölcsője? Minden bizonnyal atyja (aki egy időben céhmester is volt) Tabán városrészben (latinosan Tobany), a Tisza partjára néző házában.* A szegedi múzeum birtokában " levő, Balla Antal 1770-1777ben készítette két „mappáján". tussal berajzolva világosan kivehető V e d r 1 t s (a másikon Vedritz) György 293. számmal jelzett háza a hozzátartozó telekkel. Dugonics András két házát Felsővároson (egyik az író szülőháza), s a vár sánca közelében létesített száraz malmát is. SZEGED MAI KEPÉN hova rajzolható be Vedres György mester egykori háza? Néhány ún. fix pont segítségével ez is lehetséges. Kössük össze az eredeti mappán a minoriták kolostorát a vár rondellájával, s a 293. számmal jelzett házzal. Áz igy nyert szög, s a vonalakra fölmért távolság egyszerű méréssel a későbbi térképekre ls átvihető. Többszöri bemérés alapján Vedres István, egykori hites földmérőnk szülőháza helye, feltehetően, a Felső Tiszapartnak a Tabán utca sarkától a Molnár és Gyártelep utcák találkozása közötti szakaszára esik. Csongor Győző —, a féldeci télen fűt, nyáron frissít". A munkásvédelmi irodában statisztikát tanulmányozunk. Kiderül belőle: a balesetek többsége a munkakezdés utáni egy-két órában történik, N nem a befejezés előtt, a fáradtság, a figyelem csökkenése miatt — mint ahogy az ember gondolná. Ez szinte törvényszerű azoknál az üzemeknél, amelyek közelében vendéglátóipari egységek fejtik ki megszokott tevékenységüket A vizsgálati tények javaslatokat érleltek, s a javaslatok rendeletet — az elsőt, de remélhetőleg nem az utolsót. A kohó. és gépipari miniszter — a szakszervezettel egyetértésben — a napokban utasítást adott vállalatainak az ittasságot megállapító vizsgálat bevezetéséről. Szúrópróbaszerűen és szükség szerint alkoholszondás vizsgálatot kell végezni a közúti gépjárművezetőknél, a targoncavezetőknél, a daruvezetőknél és az üzemi vasutasoknál. Úgyszintén ilyen vizsgálatot kell tartani Üdvös lenne, ha a KGM kezdeményezését mielőbb más tárcák is követnék. S még egyet, amit a rendelet nem tud eléggé hangsúlyozni: mindenkinek — szakszervezeti és vöröskeresztes aktíváknak, munkásvédelmi őröknek. munkatársaknak, feleségeknek, jó barátoknak — többet kell tenniök az ártatlan íéldecik okozta tragédiák megelőzéséért. Ikel Csaba Több mint 400 láda őszibarack Kilencvenhét borminta a szegedi kiállításon AZ ORSZÁGOS MEGHÍVÁSOS őszibarack-, bor- és virágkiállítást a szabadtéri játékok időszakában most is megrendezik Szegeden. Az eddigi jelentkezések alapján 48 részvevő küldi majd el a részben elismerés alatt álló, vagy még kísérleti, vagy A BORKIÁLLÍTÁSRA eddig 28 jelentkező 97 mintával nevezett be. Ezek között megtalálható az ország valamennyi jelentősebb pincegazdasága és állami gazdasága. Természetesen Igen sok nevezés érkezett a megyei, különösen a szegedi jápedig köztermesztésben már rós termelőszövetkezeteiből, elterjedt és elismerésnek ör- \ HAGYOMÁNYOS VIvendő fajtákat. összesen RAGKIÁLLITAST augusztöbb mint 400 láda ősziba- tus 17-től 20-ig tartják rackot várnak a rendezők, ugyancsak a Kamara SzínBaranya, Békés, Bács és házban. Ez alkalomból a Pest megye is képviseli ma- kertészeti vállalatok és a gót. Természetesen a kiállt- dísznövény-termesztéssel fogtós érdekessége lesz a Dél- lalkozó termelőszövetkezetek alföldi Mezőgazdasági Ki- bemutatják a virág- és díszsérletl Intézet bemutatója ls, a már elismert T-hibridekkel, a Tóth Pál által előállított sárgahúsú őszibarackfajtákkal. Az augusztus 8tól 10-ig nyltvatartó kiállításra külföldről is behozzák azokat a híres őszibarackfajtákat, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számot. növény-különlegességeket. A NÖVÉNYVÉDELMI ÉS GÉPKIÁLLÍTÁST az őszibarack- és borkiállítással egy időben rendezi meg az AGROKER. A hagyományos és legújabb növényvédő szereket, gépeket láthatják majd Itt a látogatók. ÖT PERC TUDOMÁNY Hibakeresés izotóppal Körülbelül 100 millió forintot takarított meg tavaly a népgazdaság az izotópok alkalmazásával. Ezt. állapította meg a közelmúltban az Országos Atomenergia Bizottság Izotópalkalmazási Szakbizottsága. A korszerű Izotópos technika hazai terjedéséről Straub F. Bruno akadémikus a következőket mondotta: — Magyarországon tavaly körülbelül 200 helyen használták ki — a tudományos kutatásban és más területeken — a radioaktív izotópok előnyös tulajdonságalt. Különösen eredményes volt például a karoltázs-vtzsgálatoknak az a válfaja, amelyet az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt alkalmazott. A szakemberek a kutatófúrásba leeresztett radioaktív izotóp sugárzása segítségével állapították meg, milyen ásványok találhatók az átfúrt rétegekben. — Rendszeresen értékesítik az izotópos hibakeresés, a defektoszkópia előnyelt — folytatta Straub akadémikus. — Például a Csepel Vas- és Fémmüveknél, a Lenin Kohászati Műveknél, az Április 4. Gépgyárban, a Magyar Hajó- és Darugyárban. a Dunai Vasműnél a lemezvastagság egyenletességét mérik vele. A kelleténél vékonyabbra sikerült rétegből nagvobb, a vastagabbakból pedig kisebb energiával lép kl az anyagon átjutott sugárzás. Minden más módszernél gyorsabban és pontosabban találja meg az izotóp a tartályok vagy csővezetékek rejtett hibáit is, az ügynevezett sugárzásmérő műszerrel együttműködve. A Dunai Vasműben a kohóelegy szintjét mérik az izotópokkal. — Magyar kutató, Hevesy György alkalmazta először — az izotópokat nyomjelzésre. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet élővizeinek áramlási viszonyait nyomjelző izotópokkal igyekszik megállapítani. Az iparban eddig inkább csak a kohászat, az élelmiszeripar, a nehézvegyipar és a könynyűfémipar látta meg a benne rejlő lehetőségeket. — A magyar tpar ma már nagyrészt hazai gyártmányú Izotópokkal dolgozik. Izotóptermelésünk mind nagyobb méreteket ölt és máris több olyan termékünk van, amelyet jelenleg kizárólag a Magyar Izotóp Intézet gyárt. Bulgáriai aratán Kombájnszérű Bresztovica főterén Az aratás lázában égnek most a bolgár termelőszövetkezetek gazdái is. Az utóbbi évek legbőségesebb búza- és árpatermését takarítják be az idén. Felvételünk a Plovdiv megyei 5500 lakosú Bresztovica szövetkezeti község főterén készült. Ideiglenesen még a központi tér ls egyetlen nagy kombájnszérűvé alakult át. A sima aszfaltot teljesen beborították árpával. Tisztítás, száradás után, mint képünkön is látható ismét zsákokba kerül a termés és a magtárba vándorol. Háttérben a bresztovica! Új Élet Tsz négy évvel ezelőtt éfiített művelődési háza látható. Ebben az épületben foglal helyet a szövetkezet színháza is, melyben a plovdivi Operaház egész évben teljes repertoárjával szerepel. A szövetkezet 11 ezer kötetes könyvtárának 1200 beiratkozott olvasója van, a szövetkezeti tagok és családjaik köréből. A tágas olvasóterem még Ilyenkor, aratás Idején sem néptelen teljesen. // A ynOMltyUfitk" UllillllllllllllllllllllllllUIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIlllllllllllill másili oldala Nagyszerű ötlettel jött elő a napokban a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal. Felfedezett egy talán már rég raktárban tartott, s Itt-ott porlepett, de örök aranyfedezettel bíró ötletet: a „Mosolyblock"-ot Megjelent hírek szerint a Szegedi Szabadtéri Játékok időtartamára a szálloda és vendéglátóipar dolgozói részére izzadtság nélküli, de annál eredményesebb munkájuk megbecsülésére, s nagyobb hivatalos jutalmazás lehetőségére feltalálták a valódi doppingolószert. A coffein s egyéb társai helyett itt a Mosolyblock! Ezt a sokatmondó papírlapot hazánkba érkező külföldi vendégeinknek nyújtják át azon célzattal, hogy a legudvariasabb, legszolgálatkészebb, s legeslegjobban mosolygó ki- és felszolgálónak, portásnak, szobaasszonynak, legmosolygósabb takarítónőnek elismerésük jeléül nyújtsák át az érdemeket bizonyító mosolyblockot. A mosolyverseny győztese pedig az lesz, aki a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkezik. A napokban az egyik Tisza-parti étteremben ebédeltem. Több külföldi kocsi parkírozott a bejárat előtt. A fehér asztaloknál pedig még többen ebédeltek. Egyiknél jómagam is. Ki fejezetten be voltam ékelve egy francia és angol társaság közé. Amint előbbiek betették a lábukat, mindén felszolgáló széles mosolyra derült. S mosolygott szakadatlan. Mosolygott sejtelmesen, jókedvűen, szívből jövőn. Az eddig feldúlt arcú felszolgálónők pedig gótikus szájívükre applikált mosollyal: klasszikusan, álmodozón, Mona Lisá-san, vagy sex-bombáson. Egyszóval: mosolyogtak, udvariaskodtak, szellemeskedtek nyelvük tudásától, vagy nem tudásától függetlenül. Megállás nélkül. Illetve csak akkor tartottak mosolyszünetet, ha egy-egy asztalnál édes anyanyelvünk megszokott dallamai csapták meg némelykor roszszul halló dobhártyáikat. Természetesen engem s a néhány belhonit levegőnek néztek. Bármit kértem, bármit mondtam, részvétlen csend honolt körülöttem. Menüt rendeltem, piccolo sörrel. Megvető, mosolytalan reagálás követte rendelésemet. Ebéd után 2 forint borravalóval tiszteltem meg az ajkáról letűnt mosolyú felszolgálót. Pár perc múlva távoztam. A tapasztalatokat leszűrtem. Magyar beszéd => 0/0, belhoni vendégek értékelése odalent, mélyen a szuterénben. Külföldiek mindenekelőtt! Ami tulajdonképpen rendben is van. Ha!... Ha a felszolgálók tárolnának annyi mosolyt, hogy imitt-amott nekünk is jusson. S többek között ne kelljen — gyorsabb kiszolgálás kérése esetén — zsebre tennünk különböző „szellemességeket": „Még siessek is! Nem a totón nyertem a lábaimat!" Három nap múlva újra betértem a Tisza-parti Étterembe két külföldi társaságában. Jómagam is párizsi franciasággal szólaltam meg. Leültünk. Hárman. Egy középső asztalhoz. Körülöttünk csupa külföldi. Alighogy leültünk, feltűnt három felszolgáló. A negyedik pedig, idegen nyelveket hallván, diszkréten sasszézott asztalunkhoz. Rám mosolygott Kifejezetten rám. Félreérthetetlenül rám. Franciául rendeltem: 3 soupes, 2 poulets, 2 salades, une boutaille du Rizling etc. — „Oui Madame"-mal távozott a konyha Irányába, s rögtön küldött maga helyett egy kollegát, nehogy felszolgáló nélkül maradjunk. Mosolyból, frisseségből, s udvariasságból kifogyhatatlan volt ő ls. Ugyanaz a pincér, a két nap ezelőtti. Ráismertem. Mintha kicserélték volna! Fizetésre került a sor. Fizettünk — franciául. Nagy mosoly, nagy hajlongás. S jött a drámai pillanat. Egyik Monsieur néhány udvarias francia szó kíséretében letépett 3 szelet „Mosolyblock"-ot, s átnyújtotta a széles mosolyú felszolgálónak, ki a borravalóval együtt hálás mosolyai gyűrte volna zsebre a napi zsákmányt. Volna!... De egy szempillantás alatt megszólaltam édes anyanyelvünkön: „Adja csak ide azt a Mosolyblockot, szeretnék valamit írni a másik oldalára." A garcon arcára fagyott a széles mosoly, kialudt a bedobott láng, s dermedten nyújtotta felém a Mosolyblockot; — sorsára várván. Én átvettem, s a következő sorokat vetettem rá: „Fűszerezzük meg hazai vendégeink étkezését is egy csipetnyi mosollyal. Megérdemlik. A mosolyszüret jutalma nem marad el! Mindenekelőtt pedig mosolyogjunk mindig és midenkire — egyformán. Mert soha nem lehet tudni, ki az a külföldi, aki magyarul is remekül beszél, s ki az a belföldi, aki még remekebbül beszél angolul, franciául, németül, vagy spanyolul, mert nyelvtehetség! És hát a hazai vendég ráadásul mindig vendég. Thurzó Margit 4 DB. L-M A G ÍARQRSZAG Kcdd- 1965- W"88