Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

Hazautazott u ogyesszai párl­és tanácsi küldöttség Tegnap, kedden délután elutazott hazánkból Szeged szovjet testvérvárosának, Ogyesszának párt- és taná­csi küldöttségé A delegáció — Ny. A Nyeizvesznij, az Ukrán Kommunista Párt ogyesszai városi bizottságá­nak első titkára, V P. Isza­jeva, az ogyesszai városi ta­nács vb elnökhelyettese, V. A. Maruhnyenko. a Nagy Októberi Forradalom Mezö­gazdasagi Gépgyár pártbi­zottságának titkára — az MSZMP Szeged városi bi­zottsága és a városi tanács meghívására érkezett Sze­gedre és egy hetet töltött rtt. Ezalatt megismerkedett a város életével, látogatást tett több nagyüzemben, a ká­belgyárban és a gumigyár­ban. megtekintette az I. sz. Belgyógyászati Klinikát, lá­togatást tett a Felszabadulás Tsz-ben, a Csongrád Me­gyei Erdőgazdaság ásotthal­mi üzemegységében s meg­beszéléseket folytatott Sze­ged és Csongrád megye párt- és tanácsi vezetőivel. A küldöttséget tegnap a budapesti Keleti pályaudva­ron a szegedi dolgozók ne­vében Perjési László, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára és dr. Biczó György, a városi tanács vb elnöke búcsúz­tatta. Körzetesítés és diákotthonok létesítése;Apad a Duna magyar szakasza Ülést tartott a járási tanács A szegedi járási tanács tegnapi ülésén a közoktatás problémáiról, az iskolare­form megvalósításának si­kereiről és gyengéiről, vala­mint a nyári mezőgazdasági munkákról tanácskoztak. A gyűlésen részt vett Döme Mihály, a Csongrád megyei tanács vb művelődési osz­tályának vezetője és Sas Béla. a Csongrád megyei ta­nács vb mezőgazdasági osz­tályának vezetője. A járási tanács végrehajtó bizottságának beszámolója alapos, reális képiét nyúj­tott az iskolai oktatás meg­annyi kérdéseiről, örvende­tes tényként állapította meg, hogy ar. iskolaköteles gyerme­kek túlnyomó többsége el­végzi az általános iskola nyolc osztályát. A szülők belátják a tanu­lás hasznosságát. De még mindig nagy (21 százalék) azoknak a száma, akik az általános iskola elvégzése után otthon maradnak. Az elmúlt iskolai évben 1726-an vegezték el a nyolc osztályt, ebből középiskolába jelent­kezett 629. ipari tanulónak 659. és mezőgazdasági szak­iskolába 67. A járás falvai­ban maradó 371 végzős egy­általán nem tanul tovább. A szegedi járás sajátos­sága. hogy a tanulók 35 százaléka ta­nyai iskolába jár. Ez elsősorban az V—VIII. osztályosok oktatására hat kedvezőtlenül, mivel a szak­rendszerű oktatás csupán A megyei pártbizottság ülésének vitaja (Folytatás az elsö oldalról.) kereskedelmi vállalat révén 35 országba exponál. a gyártmány minőségét már­kázással garantálják. Szóvá tette azonban. hogy nem mind® esetben gazdaságos, hogy a gyár számára a kül­kereskedelmi vállalat az ol­csóbb import nyersanyagot vásárolja meg, hiszen ebből gyengébb minőségű export­készáru, s ennek következté­ben kisebb devizabevétel származik Megemlítette, hogy a többszinnyomású po­lietilén tasak és más kor­szerű csomagolóanyagok fel­használásával lényegesen jobb árat érhetnénk el a pi­acon Ez az üzem nehezen tud lépést tartani a piac igényeivel, különböző anyag­ellátási problémák miatt, SZÁNTÓ GYÖRGY (TER1N­PEX) több felszólalóval vi­tatkozva arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a piackutatás­nak hazánkban tudományos intézete van. amelynek a se­gítségét szintén helyes fel­használni a szükségletek megismeréséhez. Hangsúlyoz­ta, hogy rendkívül fontos devizaforrást, jelent a nyu­gati piac, de nagy figyelmet kell fordítani a szocialista országokkal való kapcsolat fejlesztésére is. A továbbiak­ban a konzervtermelés és exportproblémáit részletezte, s kitért a világhírű szegedi szalámi iránti nagy és nö­vekvő keresletre is. BENCZE KAROLY (Panuit­úyomóipari Vállalat) beveze­tőben arról beszélt, hogy be­fejezés előtt áll a Szegedi Textilművek 500 milliós re­konstrukciója, a termékek minőségének javítását előse­gíti, ha nagyobb figyelmet fordítanak a szakmai okta­tásra, hiszen az utóbbi idő­ben a gyár kétezerrel nö­velte létszámát. BOGDÁN ISTVÁN (MERT) arra hívta fel a figyelmet, hogy noha az exportált áruk minősége iránt nincsenek lényegesebb kifogások, azon­ban egyetlen üzemben se bízzák el magukat, szüksé­ges állandóan vizsgálni a minőség helyzetét, mert ak­kor mindenütt rájönnek, hogy még további tartalé­kok várnak feltárásra. JURACSEK REZSÓ <AR­TEX) szintén több kérdéssel foglalkozott, s többek között felhívta a figyelmet a cirok­ternielés visszaesésére, vala­mint a vágóhidakon az ál­lati szőrök begyűjtésének jobb megszervezésére, az im­portanyagokkal való fokozott takarékosságra. Dr. ÁBRAHÁM ANTALNE (Szegedi Konzervgyár) igaz­gató a konzerv termelés nagyarányú perspektívájáról beszélt, többek között arról. hogy a szegedi üzem re­konstrukciójára valószínűleg sor kerül, s ezzel jelentősen nő a konzervtermelés. Fel­hívta azonban a figyelmet az állandóan jelentkező nyersanyag problémákra, amelynek egyik oka. hogy a zöldség- és gyümölcster­melésben alacsonyak a hoza­mok. A raktárhelyzet jelen­tősen javul a most épülő ezer vagonos kézi raktárral, noha további problémák is jelentkeznek. A konzervek minőségét jelentősen befo­lyásolja a csomagoloanyag. sajnos sok esetben a doboz­hoz használt import lemez minősége nem megfelelő. SZEGŐ GYÖRGY (TANIM­PFX) főként azzal foglalko­zott, hogy e vállalat által exportált divatcikkel kap­csolatban a minőség fogalma lassan oz esztétika fogal­mával párosul, az állandóan változó divat arra késztet minden gazdasági vezetőt, hogy rugalmas gyártmány­fej lesztést alakítson ki. Szin­tén felhívta a figyelmet a csomagolás színvonalasabbá tételére, hiszen egy megfele­lő csomagolás az áru értékét 10—12 százalékkal is növel­heti, miközben a ráfordítás csak három százalékos Dr. HORVÁTH ISTVÁN (AGRIMPEX) végül arról be­szélt, hogy a gazdasági vető­magtermelésben nagy lehető­ségek szunnyadnak, az utóbbi időben visszaesett az apró­mag termelés, ennek követ­keztében lassan elsorvad például a lucernamag ex­port. feltétlen figyelmet szükséges fordítani a nö­vényvédelemre. Az apró­mag termelésben Csongrád megyében nagyok a lehető­ségek. Végül a vitát Rózsa Ist­ván elvtárs foglalta össze s a beszámoló, valamint a vi­ta alapján a megyei párt­bizottság megfelelő határo­zatokat hozott. kismértékben biztosított. A tanyai iskolák jó részéb® — bár tavaly újabb 11 he­lyen villamosítottak — nincs villany, nem alkal­mazhatják a korszerű szem­léltetőeszközöket. Sürgető feladat tehát a körzetesítés folytatása. Csakhogy ezt a tanyákon lakó szülők maradi ellen ke­zese mellett megnehezíti a nehéz közlekedési lehetősé­gek, illetve a diákotthonok elégtelensége. A kisteleki és a mórahalmi diákotthonok csupán 80 középiskolásnak biztosítanak otthont. Altalá­nos iskolások számára szep­temberben nyílik az első diákszállás Balástyán, mely a távoli tanyák 50 gyermekét fogadja be. A megnövekedett tanulási kedv a tantermek gyarapí­tását is sürgeti. Az elmúlt evekben Dócon, Sövényháza­Újtelepen létesítettek osztályterme­ket. Jelenleg Balástyán 4 tan­termes általános iskola, öt­tömösön két új tanterem épül. Idén avatják fel az üllési új gimnáziumot. Jövő évben Pusztaszeren születik új iskola. Mindezek ellenére súlyos a tanterem­hiány Bakson, Deszken, Kis­kundorozsmán, Szatymazon, Gyálaréten és Rúzsán. Prob­léma a pedagógusok letele­pítése. Naponta mintegy 200 tanár és tanító utazik Sze­gedről munkahelyére és visz­sza. Több községi tanács, például a dóci, bordányi. kisteleki, pusztamérgesi, ül­lési már vásárolt pedagó­guslakást. Valamennyi ta­nács végrehajtó bizottsága nagyobb gonddal, anyagi hozzájárulással I segítse a kijáró tanerők meg­! gyökerezését. A hozzászólások során a tantermek zsúfoltságáról be­szélt Olasz Imre, a kiskun­dorozsmai tanács vb elnöke. Dr. Osváth József járási fő­orvos a felnőttoktatásról és az iskolák orvosi ellátásáról szólt. Szabó Lajos, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára a mezőgazdasági szakiskolák népszerűtlensé­gének okait sorolta. Elma­rasztalta azokat a tsz-eket, amelyek nem fogadják örömmel a szakiskolásokat és nem foglalkoztatják meg­felelő munkakörben. Kalapis István, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára és Papp József, az Ifjú Gár­da nevelőintézet igazgatója a tsz-vezetők felelősségé­hez apellált azért, hogy kevés fiatal je­lentkezik a mezőgazdasági szakiskolákba. Mohos Imre őrnagy a hazafias nevelés és a szocialista erkölcs kialakításának fontosságáról szólt. Döme Mihály, a me­gyei tanács vb művelődés­ügyi osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az is­kola a szülőkkel együtt pe­dagógustárs gyermekük ne­velésében. Az iskola tehát kérje számon a szülők fele­lősségét is. A járási tanácsülés meg­beszélte a mezőgazdaság nyári idénymunkáival kap­csolatos beszámolót. A já­rásban 55 ezer hold aratni­való van, melyből 32 ezer 773 hold gépi aratást és 22 ezer 200 hold kézi aratást terveztek. Ehhez 113 kom­bájnnal és 88 aratógéppel rendelkeznek. A kézi ara­táshoz közel négyezer kaszapart kell szervezni, hogy kellő időb® elvégezzék a gabonar­betakarítást. fl baktői kiskertekben épülhetneka családi házak Ülést tartott a II. kerületi tanács Tegnap délelőtt ülést tar­tott a szegedi II. kerületi tanács a postások művelő­dési otthonában. Napirenden szerepelt Móczó Istvánné­nak, az ipari és kereskedel­mi állandó bizottság elnö­kének előterjesztésében a kerület szolgáltatóipari és kereskedelmi hálózatának helyzete. Iglói Ferencnek, az építési és közlekedési állan­dó bizottság elnökének elő­terjesztésében a tanácsülés megtárgyalta a családiház­építkezés további lehetősé­geit. a lakó- és iparterüle­tekkel való gazdálkodást a kerületben. Lacsán Mihálynak, a IL kerületi tanács vb elnöké­nek megnyitója után Hódi Győző elnökletével kezdte munkáját a tanácsülés. Meg­állapították, hogy a kerület lakosságának nyújtott ipari, szolgáltató és javító munka, továbbá a keres­kedelmi hálózat eddig je­lentős eredményeket ért el. Ennek ell®ére sem teljes még a kerület lakossága igényeinek kielégítése. Igen széles volt az érdeklődés a felvetett téma iránt. Több kérdésre az ülésen jelen levő Farsang Lászlóné, a városi tanács kereskedel­mi osztályának vezetője és dr Kuti Árpád, a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója válaszolt. Nagy érdeklődéssel tár­gyalta a tanácsülés a máso­dik napirendet is. Keresz­tesi József, a kerületi ta­nács vb titkára arról tájé­koztatta a tanácsülést, hogy Szeged területére vonatko­zóan a korábban hozott épít­kezési tilalmakat most vizs­gálják felül. A jövőben lehetőség nyí­lik a II. kerületben is ar­ra. hogy a körtöltésen be­lül is lehessen építeni családi házakat a város fejlődésével összhangban. Szekeres István a telkek fe­lülvizsgálatával kapcsolatos munka meggyorsítására tett javaslatot. Koncz Mihály, a II. kerületi tanács vb el­nökhelyettese pedig arról beszélt, hogy a baktói kiskertekben több száz családi ház épí­tésére nyílik lehetőség. A felmerült kérdésekre Nemes József, a kerületi ta­nács építési és közlekedési csoportjának vezetője és dr. Kalmár Ferenc, a városi ta­nács tervosztályának veze­tője válaszolt. Végül interpellációkra és beje­lentésekre került sor. Soós Károlyné a Körtöltés utca csatornázását sürgette. Nagy László szóvá tette, hogy a Feltámadás és az Árvíz utca kereszteződé­sénél esőzések után megáll a víz. Javaslatot tett ennek elvezetésére. Solymosi Lajos azt tette szóvá, hogy az új aszfaltjárdák létesítésével egy időben nem ellenőrzik, hogy a régi gyalogjárda tég­láit mire fordítják. Fodor Béláné kifogásolta, hogy a Tavasé és a Hétve­zér utcán napokig elhordat­lanul áll a házak elé kira­kott szemét. Tornán Mihály­né a béketelepi pártház és az óvoda közötti útszakasz­hoz közvilágítást kért. Czi­rok Illés ugyanezt kérte az Aczéi utcába. Szekeres Ist­ván a Tündér utcai lakosok panaszát tette szóvá, akik­nek még 1963-ban megígér­ték a magasnyomású víz bevezetését, ez azonban a mai napig sem valósult meg. Goldea György a gedói csa­ládiház-tulajdonosok társadalmi munkájáról adott számot, amelyet a csa­tornázásért végeztek. Sánta Pál pedig azt kifogásolta, hogy egyes utcákban a bér­lők a füvet nem kaszálják. A Duna kedd® már az egész magyar szakaszon apadt. Az utóbbi 24 órában kedd reggelig- általában 1—10 centiméterrel csökkent a folyó vízszintje, örvende­tes. hogy az utóbbi napon Bajánál 9. Mohácsnál 7 cen­timéterrel süllyedt a víz­szint. A veszély azonban nem múlt el. Jelenleg is 21, illetve 34 centiméterrel ma­gasabb a vízszint, mint az 1954. évi maximum. A védekezésben mind®­esetre az eddigi apadás is nagy segítséget jelentett, mert kisebb víznyomás ne­hezedik a töltésekre. Az ár­védelemnek. az utóbbi na­pokban már nem annyira a legalsó, a jugoszláv határ­menti magyar szakasz, ha­nem feljebb, a Sió-torkolat körzete okoz a korábbinál több gondot. A Sió gátjai mögött egy nap alatt 4, a Duna töltése mellett pedig egy buzgár fakadt fel, d8 gyors beavatkozással reggel­re sikerült lokalizálni a feltörő vizet. A keddre virradó éjszaka még mindig csaknem 30 000 ember védte a megáradt fo­lyó gátjait. Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese az árvízvédelmi kormánybizott­ság elnöke es Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiz­tos, az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság vezetője kedd délután ismét ellátogatott a Duna leginkább veszélyezte­tett szakaszára. Tovább tart a heves, ideg­feszítő és kimerítő küzde­lem Újvidék közvetlen vé­delméért. Éjjel-nappal ezrek és ezrek dolgoznak a gátak erősítésén, a feltörő forrá­sok elzárásán. Befejezte munkáját a KGST végrehajtó bizottsága Apró Antal interjúja a TASZSZ tudósítójának A TASZSZ tudósítója kér­te Apró Antalt, a magyar­forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesét, az ülés elnökét, hogy kom­mentálja a végrehajtó bi­zottság által megvitatott problémákat és azok jelen­tőségét a KGST-országok gazdaságának további fejlő­dése szempontjából. Apró Antal elmondotta, hogy az ülésen a tagállamok gazda­sági együttműködésének fon­tos kérdéseit vitatták meg. Az év végén — mondotta — be kell fejezni a tagál­lamok 1966—1970. évi nép­gazdasági terveinek kidol­gozását. Tekintettel e fel­adat fontosságára, minden KGST-ország külön-külön, a tanács különböző szervei­ben és közösen is nagy munkát végzett e tervek összehangolása végett. Kö­zölte, hogy az elkövetkezen­dő öt esztendőre tervbe vet­ték a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés további növelését, a közlekedés ós a külkeres­kedelem fejlesztését és ezen az alapon a lakosság élet­színvonalának emelését. — Nem akarom azt állí­tani, hogy már minden fel­adatot megoldottunk — folytatta Apró Antal. A végrehajtó bizottság éppen ezért egyebek között meg­vitatta azt a kérdést is, hogy milyen módon kell biztosítani az országok nyersanyag- és energia­szükségleteinek tökéletesebb kielégítését, megjavítani kö­zöttük a munkamegosztást, bővíteni kereskedelmi for­galmukat a gazdasági fejlő­dés meggyorsítása és a ter­melés hatásfokának fokozá­sa érdekében. Az év végé­ig hátralevő időt felhasz­náljuk majd arra, hogy fel­derítsük a gazdasági együtt­működés további kiszélesí­tésének lehetőségeit. A napirend fontos kérdé­se volt a gazdasági együtt­működés nemzetközi bank­ja elsö évi tevékenységének eredményeiről szóló tájékoz­tató megvitatása. A találko­zó résztvevői megállapítot­ták, hogy a bank a sokol­dalú elszámolások központ­jává vált, ami lehetővé tet­te a pénzügyi tartalékok ésszerű felhasználását, a hi­telnyújtás hatékonyságának növelését a KGST-országok között lebonyolódó kölcsö­nös áruforgalom területén. A végrehajtó bizottság tag­jai megállapították, hogy helyes és hasznos volt a bank létrehozásáról hozott döntés. A végrehajtó bizottság ülésén — mondotta Apró Antal — megvitatták a gép­gyártás szakosításáról szóló javaslatokat. Több mint 20(1 fajta tex­tilipari gép és harminc er­dőgazdasági és fakitermelő­gép-fajta szakosításáról fo­gadtak el ajánlásokat. A végrehajtó bizottság megvitatta még a KGST titkárságának tevékenységé­ről szóló beszámolót és megállapította, hogy a tit­kárság sikeresen dolgozott. (MTI) Itt a Mayílower Megkezdődött az őszibarackszüret A Szövetkezetek Csong­rád megyei Értékesítő Köz­pontjának szatymazi felvá­sárlótelepére megérkezett az idei első őszibarack­. termés. A Maytiower — a legko­rábban érő fajta — már íz­letes fogyasztható. Egy-két napig csak kisebb mennyi­[ séget várnak, amit Szegedre, | illetve a fővárosba szállíta­nak. Vasárnap viszont már vagontételben indítják út­nak a homoki táj zamatos gyü­Magyar építésügyi m —bolgár egállapodás Hazaérkezett a Bolgár Népköztársaságból a magyar építésügyi küldöttség, ame­lyet Simor János és Szokup Lajos építésügyi miniszter­helyettesek vezettek. A de­legáció baráti eszmecserét folytatott a Bolgár Népköz­társaság Építésügyi Minisz­tériumának vezetőivel, meg­ismerkedett több lakótelep és ipari létesítmény építke­zésével. A tárgyalások során értékelték a két ország épí­tő- és építőanyag-iparának eddigi eredményeit és meg­határozták az 1966. évi mű­szaki-tudományos együtt­működés témáit. A megálla­podás tovább szélesíti az építésügyi kutató-, tervező­és kivitelező vállalatok együttműködését. (MTI) mölcsét, amely eljut a szom­szédos népi demokratikus és több nyugati államba. Az idei termés — becslé­sek szerint — kevesebb lesz a tavalyinál, mert a tava­szi gyakori viharos időjárás miatt nagyobb volt a természe­tes gyümölcsritkulás. A szegedi járá® ezer vagon­ra tehető terméséből hét­százötven-nyolcszáz vagon árut szállítanak el a felvá­sárló szervek. Szatymazon minden évben jelentkező • zsúfoltságot, túlterhelést lé­nyegesen enyhíti majd a szegedi új tranzittelep üzemelése. A szezon indulásával egy időben megkezdődtek az elő­készületek az immár hagyo­mányos őszibarack-kiállításra, amelyet augusztus 6-tól 10-ig rendeznek Szegeden, a ka­maraszínház nagytermében. A kiállítás fajta- és csoma­golási bemutató is lesz: Olaszországból, Bulgáriából hoznak új — nálunk még nem ismert — fajtájú gyü­mölcsöket eredeti csomago­lásban. Szerda, 1965. június 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom