Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-19 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 143. szám Ara: 60 fillér Szombat, 1965. június 19. Vasárnapi munkával 100 ezer tégla az árvízkárosultak megsegítésére A szegedi l-es téglagyár dolgozóinak felajánlása Több hete sok ezer ember birkózik az újabb és újabb dunai árhullámokkal. Az ed­digi erőfeszítések megvédték a nagyobb pusztulástól a folyó menti településeket. Elhárították a gátszakadást, de nem tudták megakadá­lyozni a feltörő talajvíz pusz­títását. Utak, házak pusztul­nak, értékek vesznek el az árban. Az árvízkárosultak megsegítésére felajánlásokat tesznek üzemek, vállalatok. Budapesten a Beloiannisz­gyár 44-es szocialista üzemé­nek brigádjai egy műszakot dolgoznak az árvízkárosultak javára. A Székesfehérvári Finom­mechanikai és Autójavító Vállalat nagymotortekercselő üzemének dolgozói pénzjutalmukat ajánlották fel az árvízkárok helyreállításá­ra. Szegeden a Csongrád— Bács megyei Téglaipari Vál­lalat l-es számú téglagyárának brigádjai csatlakoztak elsőnek az országos téglaipari moz­galomhoz. Vállalják, hogy vasárnapi munkával 160 ezer téglát gyártanak túlórabér felszámolása nél­kül. Ezzel járulnak hozzá az árvízsújtotta vidékek A lakosság széles körében megnyilvánuló együttérzés alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa „SZOT ár­vízkárosultak megsegítésére" elnevezéssel 10 200 számú csekkszámlát nyitott. Az üze­mek, hivatalok, intézmények, városok és falvak dolgozói az e csekkszámlára történő be­fizetéssel segíthetik a kár® épületének újjáépítéséhez, sultakat. A 10 200 szám üres A brigádok röpgyüléseiken (biankó; csekklapra is beír­egy felhívást is elfogadtak, ható amelyben arra kérik két m® gye Bács és Csongrád tégla­gyárainak dolgozóit, hogy csatlakozzanak ők is az országos mozgalomhoz. .... , adjanak minél több téglát az enntett videkekre együttvéve árvízkárosultak megsegítésé- több száz vagon lisztet, cuk­hez. A brigádok vállalásai- rot, konzervet és más élelmi­A Belkereskedelmi Minisz­térium és a SZÖVOSZ intéz­kedett, hogy az árvíz által hoz azonnal csatlakoztak a gyáregység vezetői, akik vál­lalták, hogy megszervezik a vasárnapi műszakot, irányít­ják a munkát. szert szállítsanak. A szállít­mányok egy része már meg­érkezett. a további szállítá­sok folyamatban vannak. Éjjel-nappal erősítik a gátakat Az árvízvédelmi kormánybiztos tájékoztatója Az Országos Vízügyi Fő­igazgatóságon Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos pénteken délután tájékoz­tatta a sajtó képviselőit az árvédelmi- helyzetről és a védekezési munkákról. Dégen Imre többek között el mondotta, hogy a védek® zés méretei minden eddigi anyagi, műszaki és emberi erőt meghaladnak. Néhány nappal ezelőtt mintegy 10 ezer. de pénteken már 38 400 em­ber — köztük 9500 katona és mintegy 700 karhatal­mista — dolgozott a gáta­kon. Megfeszített erővel segítet­ték a töltések erősítését, ma­gasítását, nyúlgátak építé­sét. a homokzsákok töltését, valamint a kő- és a külön­böző védekező anyagok szál­lítását. Rendkívül jelentős a lakosságból szervezett köz­erő is. Pénteken a falvak és a városok mintegy nyolc­ezer lakója vett részt a vé­dekezésben. de továbbra is nagy szükség van arra, hogy a veszélyeztetett területek lakossága segítse a mun­kát. Jelentős támogatást nyúj­tott a védekezéshez 322 nagy teljesítményű föld­munkagép, 182 dömper. 950 tehergépkocsi, 50 vízijármű és még sok száz egyéb gép, felszerelés. A gátakon eddig 2000 vagonnyi követ, 2 mil­lió 700 000 homokzsákot és — csupán a második bizton­sági árvédelmi vonalakon — 90 000 köbméter földet hasz­náltak fel. A magyar árvé­öelemben először került sor szivárgás ellen védő mű­anyagfólia alkalmazására. A Hungária Műanyag- és Gumigyárban készített poli® fiién fóliát különösen jól lehet hasznosítani a nyúlgá­tak szivárgásának megaka­dályozására. Az árvédelembe bevetett nagy erők segítségével M® hács és Baja alatt befejező­dött a második árvédelmi vonal építése és elkészült Bátaszék és még több köz­ség körgátja. A Duna menti töltéseket nyúlgátakkai magasítják azokon a szakaszokon, am® lyeken nem nyújtott volna kellő védelmet az 1954. évi maximumot meghaladó víz­állások ellen. Baja és M® hács térségében most újabb intézkedések történtek agát­magasítás meggyorsítására, mert tíz méter körüli vízállás várható. A Duna magyar szakaszán Dunaremeténél pénteken már némileg apadt a folyó. Ehhez hozzájárultak a cseh­szlovákiai oldalon bekövet­kezett sajnálatos gátsziaka­dások is. A magyar árvéd® lem anyaggal, gépekkel segíti a csehszlovák víz­ügyi szolgálatot. A csütörtöki esőzések ha­tására a Duna felső szaka­szán újabb — nem jelenté­keny — árhullám alakult ki. Az apadás tehát átmeneti, - s az újabb árhullám valószí­nűleg eléri a korábbi tető­zések szintjét, s meglassítja az előző, a h® tedik árhullám levonulá­sát. Komáromnál a csütörtök reggel mért 780 centiméter­ről pénteken délre 752 cen­timéterre apadt a Duna. Bu­dapestnél pénteken reggel 6 órára az 1954, évi maximu­mot 40 centiméterrel meg­haladó vízállással, 845 cen­timéteres szinttel jtetőzott a hetedik árhullám. Délig 841 centi méterre csökkent a víz. A jugoszláviai Duna-sza­kaszon, a magyar határtól egészen Szremszki Karlov­ci-ig több mint negyven­ezer íő dolgozik a védelmi vonalak megerősítésén. A Vajdasági árvízvédelmi szervek péntek reggeli tájé­koztatása szerint a gombosi gátszakadás következtében kiáradt víztömeg elérte Vajszka községet. A víz magassága ott már másfél méter, de óránként mintegy 15 centiméterrel emelkedik. A gyors ütem­ben előrenyomuló Duna vi­ze elárasztotta a „Labudnja­csa" nevű gazdaságot.. Bácsordas községtől Gom­bosig mintegy 14 kilométer hosszúságban a második vé­delmi vonal építésén dol­goznak. A sok esőzés következté­ben az Alföld mélyebb te­rületein összegyűlt a csapa­dék, a belvíz. Az eddigi fel­mérések szerint az ország­ban 140 000—150 000 holdat borít a belvíz. (MTI) A HADIHELYZET | DÉL-VIETNAMBAN PROVOKÁCIÓ AZ NDK ALLAMHATARAN IGÉNYES ELLENŐRZÉS 'ííií' NŐTT A TERMELÉKENYSÉG AZ ÉPÍTŐIPARBAN A csapágyipar fellegvára A motorkerékpárba való csapágyaktól egészen a nagy monstrumig, a vasúti tehervagonokba készített ágytokcsap­ágyig, sokféle változat hagyja el a debreceni Magyar'' Gördülőcsapágy Müvek automata cs félautomata gépso­rait. Az MGM termékei szép sikert arattak belföldön, de — a szocialista országok mellett — a nagyfontosságú csa­págyak felkeltették már a nyugati érdeklődést is. A rsa­págyművek ma már tíz tőkés államba exportál. Minél kevesebb veszteséggel takarítsuk be a gabonát Pártmunkások, szövetkezeti szakemberek tanácskozása Tápén (Regös István felvétele) A haragos folyó hátán uszállyal érkeznek a homokzsá­kok ezrei Pénteken délelőtt több mint 200 szegedi járási szö­vetkezeti szakember: mező­gazdászok, állattenyésztők, pártmunkások, községi ta­nácselnökök látogattak Tá­péra, a Tiszatáj Termelő Szövetkezetbe, hogy a nagy nyári mezőgazdasági mun­kák kezdetén kicseréljék ta­pasztalataikat. A járási pártbizottság és a járási tanács vb mező­gazdasági osztálya által ren­dezett tanácskozáson meg­jelent Török József, az MSZMP járási bizottságá­nak első titkára, Farkas István, a járási tanács vb elnöke, Simon Lajos, a já­rási pártbizottság titkára is. A vita bevezetőjeként Mada­rász Antal, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályá- m nak vezetője számolt be a tavaszi munkákban elért eredményekről, majd pedig az aratási előkészületekről és a nyári növényápolás legfontosabb mozzanatairól szólt. Megállapította, hogy a sziete példátlanul rossz idő­járás következtében a leg­több gazdaságban máris ko­moly termésveszteség mutat­kozik az üzemi tervekhez viszonyítva. Ez bizonyos mértékben befolyásolja a gazdák munkakedvét is. Épp ezért most, ha lehet, még nagyobb jelentősége van an­nak, hogy valamennyi vitás kérdésben szót értsünk. Kö­zös erővel az eddig keletke­zett elemi károkból még nagyon sokat megszüntethe­tünk az év végéig. Aratópárok szervezése Gyorsítani kell a nö­vényápolást, ugyanakkor na­gyon fontos feladat az ara­tás jó előkészítése. Több mint 55 ezer hold kalászos vár aratásra a szegedi já­rásban. A munkához 113 gabonakombájn és 88 ké­vekötő aratógép áll rendel­kezésre. A távmeteorológia azonban az aratás idejére is 30 esős napot jelez. Tehát máris számíthatunk arra, hogy a földek nem bírják el mindenütt a nehéz gépe­ket, s a termés zömét eset­leg kézzel kell majd learat­ni. Tehát a gépek mellett már most szervezzük meg a szükséges aratópárokat. Egyetértésben a gazdákkal, névreszóló szerződésekbe kell foglalni, hogy milyen aratási munkákért, mennyi gabonát ad a tsz. Sürgősen be kell fejezni — ahol még bátra van — a cséplő mun­kacsapatok szervezését is. A mezőgazdasági osztály vezetője kérte a tsz-ek ve­zetőit, hogy már most írják össze pontosan a szövetke­zeti gazdák háztartásában élő családtagokat is, akik­nek kenyérgabonával törté­nő ellátásukról a tsz-nek kell gondoskodni, nehogy alkalom nyíljon a vissza­élésekre. Nemzeti érdek, hogy a lehetőséghez képest minél több kenyérgabonát juttassunk az állam raktá­raiba. Gondoskodni kell a termés jó tűzvédelméről, le­hetőleg fedett kombájnszé­rűkről, takaróponyvákról és zsákokról. S arról, hogy az aratással egyidőben meg­kezdődjenek a másodveté­sek is. A gazdák érzik felelősségüket A vitában felszólalt Török József, a járási pártbizott­ság első titkára is. Köszö­netet mondott a szövetkezeti gazdáknak és vezetőiknek azért a hősies helytállásért, melyet a földeken tanúsí­tottak eddig. Mint mondot­ta, a művelhető földeken — bár korai jégveréssel, bel­vizekkel, másféle elemi csa­pásokkal kellett megküzdeni — eddig nem volt, s jelen­leg sincs a munkában lema­radás. Tehát a szövetkezeti gazdák érzik felelősségüket, mellyel az országnak tartoz­nak. A pártbizottság első titkára felhívta a figyelmet: a gyors, veszteségmentes aratás érdekében most olyan munkákra is fel kell ké­szülnünk, melyek más évek­ben feleslegesek voltak. Például az alacsonyabb föl­dekről fel kell majd hordani a learatott gabonát a par­tokra, hogy a víz pusztítá­sától óvjuk azt. Az aratásig hátralevő időben lehetőség szerint mindenütt végezzük el a soros növényápolást, a szálastakarmányok betakarí­tását, a szőlők és gyümöl­csösök esedékes munkáit. Folytassuk ezeket teljes erővel az aratás idején is. azonban arra is készüljünk fel, hogy szükség esetén az egész falu apraja, nagyja a. tarlókon legyen, mentse a veszélytől a maga és az or­szág kenyerét. Török elvtárs elmondotta, hogy a pártbi­zottság és a tanácsi szervek minden elképzelhető segít­séget biztosítanak a szövet­kezeti parasztság nehéz mun­kájához. s a gazdák is te­gyenek meg mindent, ahol csak lehet, csökkentsék a veszteségeket. Hasznosítsuk a fehérjepótlókat A vitában ezután Kiss Lajos, a zákányszéki Ho­mokkultúra Tszcs mezőgaz­dásza, Tóth József, a járási tanács vb főagronómusa, Dudás Imre, a bordányi Munkásőr Tsz elnöke, Tóth Géza, a mórahalmi Vörös Október Tsz főagronómusa, Siile József, a dóci Tiszavi­rág Tsz elnöke és mások szólaltak fel. A déli órákban a tanács­kozásra érkezett dr. Baitner Károly egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszékének vezetője, aki a legkorszerűbb takarmányo­zási eljárásokról tartott elő­adást. Sok gyakorlati tanács­csal szolgált többek között ahhoz; miként tudjuk leg­inkább hasznosítani a kar­bamidot. mint fontos fehér­jepótló anyagot a szarvas­marhák takarmányozásában. A tanácskozás Glemba Pal­nak. a járási tanács vb el­nökhelyettesének zárszavá­val ért véget. A magyar pártküldöttség látogatása az argesi vízi erőmű \ építőtelepén Az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amely Kállai Gyulának, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével Romániában tar­tózkodik, pénteken meglátogatta az Arges folyó menti „Gheorghe Ghecrghiu-Dej" vízi erőmű építőtelepél. A küldöttséget a látogatásra elkísérte Alexandru Dir­ladeanu, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnökhelyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom