Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

4 M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 128. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1965. június 2. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! diiMAmmsm Hajóiparunk az élvonalba* Előkészítik szállításra az 5/30-as típusú portáldarukat, a Darugyáregység Duna-parti szerelőterén A szegedi járás a tervezők asztalán VDK elleni kalóztámadások hat hullámban Ifjúságunk minden rétege képviselteti magát a VIT-en Már a szövetkezeti mozgalom szervezésének kezdetén is köztudomású volt. hogy á szegedi járás — mely egyébként az ország egyik legnagyobb járása —, termelési. közgazdasági gondjai nem oldódnak meg egy csapásra a tsz-ek megalakulásával. Ezzel csupán a korszerű nagyüzemi termelés elsö alapfeltételeit teremtettük meg. A -következő évek, évtizedek feladata, hogy a leromlott, egyéni viszonyok között helyenként már alig termo futóhomokokat talajjavítással úgymond közös nevezőre hozzuk. S kialakítsuk a táblás műveléssel együtt a táj nagyüzemi termelési kultúráját. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos kollektívája 1963 elejére elkészítette a járás mezőgazdaságának fejlesztéséről szóló tervtanulmányát. Ezt a tervezetet a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésén 1965. május Í5-én megvitatták, s elfogadták. Ezt követően 1964. január 9-én már a kormány is foglalkozott a szegedi járás mezőgazdaságának gyorsabb ütemű fejlesztésével. S a Minisztertanács a Gazdasági Bizottságot kérte fel a fejlesztési tervek, lehetőségek realizálására. Komplex elemzés így lett a szegedi járás kiemelt járás. Egy évvel ezelőtt az ügy ugyan lekerült az újságok hasábjairól, a munka azonban teljes erővel folytatódik. A Csongrád megyei pártbizottság határozata alapján a megyei és a járási tanácsok intézkedésére tápéi székhellyel a Tiszatáj Tsz-ben megalakult a Szeged Járás Üzemfejlesztési Csoportja. E csoport kapta feladatul, hogy a dél-alföldi intézel által készített általános gazdasági tervezetet gazdaságokra bontsa. Miután a csoportnak eddig országosan teljesen egyedülálló tervezési, termeléselemzo feladatot kell megoldani, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet kérték fel a munkák elvi és gyakorlati irányítására is. A járás gazdasági adottságainak részletes felmérése után most a gazdálkodás komplex elemzése folyik. Az így szerzett sok ezer adat feldolgozása alapján alakulnak ki a konkrét; nagyüzemi fejlesztési tennivalók. Tervjavaslatok A kis csoport a tápéi közrségi pártszervezet székházában ütötte fel tanyáját, s mint Kiss József, a csoport jelenlegi vezetője elmondotta a tervezőmunka előreláthatóan szeptember l-re fejeződik be. A tsz-ek és tszcsoportok küiön-külön konkrét javaslatokat kapnak, melyeket már jövő évi üzemtervükbe építhetnek. Cél, hogy e tervele alapján — melyeket most kapnak a gazdaságok — már 1966 végére elérje a járás a közepes termelési szintet. Pontosabban az egv szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény átlagosan meghaladja a tsz-ekben az 1200 forintot. Az üzemfejlesztési csoport tervei rögzítik majd a járás sajátos viszonyai között legmegfelelőbb üzemi méreteket is. Az eddigi adatok szerint a 6 ezer hold körüli mezőgazdasági üzemek lesznek a legmegfelelőbbek. Persze szó sincs arról, hogy a szövetkezeti demokráciát figyelmen kívül hagyva kényszerítenének tsz-eket, csoportokat más gazdaságokkal való egyesülésre. A tervek csupán a fejlődés, az árutermelés legjobb lehetőségeit tárják fel. S ezek ismeretében a gazdák maguk döntenek majd az ügyben. A készülő tervjavaslat alapján végső soron 36 mezőgazdasági nagyüzem működne a szegedi járásban. Tehát kevesebb, mint a fele a jelenlegi gazdasági egységeknek A párt- és tanácsi szervek és a tervezők is állandóan hangsúlyozzák: nem szólnak bele abba, hogy melyik gazdaság, melyikkel egyesüljön. Legfontosabb az. hogy az objektív adottságok — melyek mind a népgazdaság. mind pedig a parasztság szempontjából a legelőnyösebbek — jussanak érvényre. A készülő üzem fej lesztesi terveknek — mint a szakemberek elmondták — más hasonló tervektől eltérően nem céljuk az, hogy 10—20 évre előre megszabják a terméshozamok ütemének növelését. Ehelyett azt akarják. hogy a kedvező adottságok érvényesülésével elhárítsák lehetőség szerint az összes akadályokat, a fejlődés útjából. Tulajdonképpen ennek a munkának a sikere szabja meg: mennyivei lesz gazdaságosabb a években, évtizedeikben a szegedi járásban például a szőló-, a gyümölcstermesztés, a takarmánytermesztés, a kenyérgabona vagy éppen az állattenyésztés Recept a talajjavításra A tervek rögzítik majd a gazdaságban követendő sajátos agrotechnikát, zootechnikát, a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésének sajátos módszereit is. A talajjavításra is megalapozott receptet adnák így lehetővé válik, hogy a napi munkát irányító gazdasági vezetők, pártszervezetek 15—20 évre előre látják feladataikat, s hogy mit kell realizálni az egymást követő években. Tudományosan összehangolják a járás egész nagyüzemi mezőgazdaságát! A terveket pontos munkatérképekre is rávezetik. S minden gazdaság megkapja a maga térképeit. E térképek ábrázolják az objektív adottságoknak megfelelően a termelési méretarányokat is. Páldául egy-egy szövetkezetben területileg mennyi az a szőlő vagy gyümölcsös, melyen a leggazdaságosabb a termelés. Az akadékoskodás oka Sajnos, a tervezőknek bonyolult munkájuk közben rengeteg értetlenséggel is meg kell küzdeniük. Vannak vezetők, akik így érvelnek: ők nem kértek ilyen összefüggő terveket, ők maguk is „meg tudják" tervezni a tsz fejlődését. Az igazság azonban az. hogy ezek a vezetők a közgazdasági ismeretek alapfogalmával sincsenek tisztában. Akadékoskodásuk igazi oka az, hogy nem akarják megfizetni az egyébként nagyon alacsony — holdanként 2 forint 10 fillér — tervezési költségeket. A tsz-ek ós a csoportok többsége azonban niár felismerte, hogy ez a nagyarányú, mindent átfogó tervezői munka elsősorban saját javukat szolgálja. S anyagilag is elősegítik a jó ügyet, nem sajnálják ezért forintjaikat sem. Csépi József # A cinizmusról •W Harminc ember - kilencszáz kilométer # Árríx a Dunántúlon • Elnrtozdu Inak a hegyek Kedden hazaérkezett a Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely Molnár Györgynek, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével egy hetet töltött Algériában. A delegáció megbeszéléseket folytatott az Algériai Nemzeti Felszabadítás! Front ifjúsági szervezetének vezetőivel és megtekintette azokat a létesítményeket, amelyekben a 9. Világifjúsági Találkozó politikai, kulturális és sporteseményeit rendezik. Molnár György tájékoztatta az algériai sajtó és ifjúsági szervezetek képviselőit a VIT magyarországi előkészítésének programjáról. Mátyás László. hazánk algériai nagykövete, fogadást adott a KISZ delegációjának tiszteletére. * összeállították a Világifjúsági Találkozón résztvevő 400 tagú magyar küldöttséget. A KISZ Központi Bizottságánál elmondták az MTI munkatársának hogy a delegátusok között helyet kaptak az ifjúság úgyszólván minden rétegének képviselői, az ipar és a mezőgazdaság kétkezi munkásai csakúgy, mint a diákok vagy az ifjú mérnökök és 'echnikusok, illetve az egyéb hivatások művelői. A küldöttség tágjai valamennyien az alkotó munkában elért eredményeikkel, az ifjúsági szervezetekben végzett tevékenységükkel szolgáltak rá a megtiszteltetésre. Százan művészeti életünk, 35-en pedig a magyar sport követeiként utaznak Algírba. A világifjúsági találkozón résztvevő magyar küldöttek, akiknek egyharmada lány és fiatalasszony, július 22-én találkoznak Budapesten. Indulás július 26-án és 27-én. (MTI) Ez az 1400 tonnás tengeri teherszállító A hajózás, a víziszállítás az egész világon gyors ütemben fejlődik és emiatt a hajógyártás — ha az korszerű termékeket készít, s főként olcsón —• igencsak jó üzlet, s nagy jövője van. S mert a magyar hajóipar gazdaságosan exportképes termékeket gyárt, állja a versenyt a világpiacon. Ez a magyarázata annak, hogy hajógyártásunk termelését, már 1970-ig szerződésekkel, — 90 százalékban export megrendelésekkei — teljes egészében biztosította, sőt a keresletet kapacitás hiányában — nem is tudja kielégíteni. Az MHD nem kevesebb mint 26 — szocialista, kapitalista és volt gyarmati — országba exportálja termékeit. A legtöbb árut a Szovjetunió rendeli. Többek között Svédország, Csehszlovákia, Belgium, az Egyesült Arab Köztársaság, Románia, Juijó norvég megrendelésre készült goszlávia, Olaszország, Kína, Kuba és Brazília is rendel. De jönnek a már régi partnereken kívül az új érdeklődők is. mint például India, vagy Argentína. Még a fejlett kapitalista országok, köztük régi, híres, nagy hajóépítő tradícióval rendelkezők is vásárolnak tőlünk. A magyarázat: bajóink semmivel sem rosszabbak mint más fejlett országok hajói, sőt, több tekintetben (teljesítmény, sebesség, stb.) elérik a világszínvonalat, s valamivel olcsóbban is tudjuk adni, mint mások. A mi szakembereink semmivel sem maradnak el a világszínvonaltól, lépést tartanak a fejlődéssel, technológiában, formakivitelben, korszerűségben, s állandóan új és új, a rendelők igényeinek és kívánságainak megfelelő, nagyszerű konstrukciókat dolgoznak ki. Több mint tízezer továbbtanuló a mezőgazdasági iskolákban Az általános és középis- nak, s a harmadévesek havi" A felvehető hallgatók száma kólát végző fiatalok közül fizetése már elérheti a 800 lényegében azonos a tavaaz idén több mint 10 000-en forintot. A tanulók gyakor- lyival: az egyetemeken és folvtathatiák tanuimrivai latl foglalkoztatásáról gon- főiskolákon 1160, a felsöI rf rof o H ^ ^v d0Sk0dÓ Sazdaságok felett fokú technikumokban 1440 kat a mezőgazdaság kulon- ősztől kezdve a tanulóképző az egyetemeken és főiskoláböző területein. Főként a iskolák is felügyeletet gya- kon a jelentkezők száma is négy áilattenyésző — a k«™>lnak. hasonló a tavalyihoz: megszarvasmarha-, sertés-, juh- Az általános iskolát vég- kö^elíti a 2500-at. Az idén és baromfitenyésztő - szak- zettek közül csaknem 2000- mintegy 400 előfelvéma vár jelentkezőket. A en tanulnak tovább a kitt a^SSzeti & mezőgazdasági szakmunkás- zépfokú technikumokban, szőlészeti főiskola és az álképzésben egyébként. az 44:50 jelentkező közül kerül- latorvas-tudományi egyetem 1965-66-os tanévtől kezdve lek íf. a jobbak. Az ér- iránt: a 150, illetve 120 több új intézkedést és mód- o^odes az erdészeti es a helyre 370, illetve 270 diák szert vezetnek be. Az évente 5 ^rteszet, szakmák iránt jelentkezett. hónapig tartó elméleti okta- ^^^^hVkuS A hőfokú technikumok tás idejen valamennyi ta- ". j*~rr. , Ttt , , . ,„„„,.,.... , „ _ . nuló kollégiumi elhelyezés- "imdegyikeben legalább ket- fennallasanak 6 esztendeje ben és kedvezményes ellá- ten jelentkeztek minden alatt most történt meg előtásban részesül. Ugyanerre egyes yre' szőr, hogy a jelentkezők száaz időre havi 110—830 fo- A földművelésügyi mi- ma meghaladja a felvételi rint ösztöndíjat is kapnak, nisztérium irányítása alá keretet Töhh mint 9nrm A gyakorlati képzés idején tartozó egyetemeken, főisko- f /T , ° 3e" kedvezőek a kereseti lehető- iákon és felsőfokú techniku- lentfcezo kozul az 1440 legségek. o fiatalok teljesít- mokban június végén kez- alkalmasabb kerül majd be ménybérben is dolgozhat- dődnek a felvételi vizsgák, közülük. (MTI)