Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

Közéletünk hírei KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A POZNANI VÁSÁRRA Fehér Lajosnak. az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Miniszterta­nács elnökhelvettesenek ve­zetésével. csütörtökön ma­gyar kormányküldöttség uta­zott a poznani Nemzetközi Vásárra A delegáció tagja Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Tóth László, az MSZMP KB pártgazdasági osztályának helyettes vezető­je és Martin Ferenc, hazánk varsói nagykövete, aki [.en­gyelországban csatlakozik a küldöttséghez. A delegációt a Ferihegyi repülöteren Pap János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Marjai József, a Kül­ügyminisztérium csoportfő­nöke búcsúztatta. Jelen volt Jan Kiljancz.vk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykörele is. MAGYAR PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT JUGOSZLÁVIÁBA Pullai Árpádnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjá­nak, a KB osztályvezetőjé­nek vezetésével, csütörtökön magyar pártmunkásküldött­ség utazott Belgrádba, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága meghívására. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Keleti pályaudvaron Mit „tudnak" a titokzatos fusariumgombák? Egy új magyar találmány indult útjára Dr. Petróczi István, a gö- öregbítheti a magyar agrár­döllői Agrártudományi Egye- tudomány hírnevét, tem fiatal adjunktusa majd­tetben a fusariumgombák jobbak a búzalisztnél, rrtely­A palotasi állami gazdaság- ben csak 1.8 százalék a li­nem úgy járt, mint Kolum- ban és a Heves megyei nagy- sin. Jobb ez az új „csoda­busz. aki azt hitte. India gombosi állami gazdaságban szer" a maga nemében a tó­partjainál hajózik, s közben máris alkalmazzák a szarvas- karmányélesztőnél is. mely­marhák takarmányozásában nek francia szabadalom a fusariumgombákat. Mi alapjan éppen a közeljövő­telfedezte Amerikát. A kutatók előtt az mai korábban is ismeretes volt. ,öbb- a palotási állami gaz- ben Győrben kezdődik me® hogy a burgonya cérnahaj­tás képződésé, valamint gyű­daság ősztől kezdve kereslte- nagyüzemi gyártása. delmi forgalomba hoz majd rüs betegsége es a fusárium egy újfajta baromfi tápot, gombafajok között szoros melynek feherjetartalma ve­üsszel'üggések vannak Ezek fekszik a külföldi importból rejtelmeit fürkészte kitár- származó táptakarmánvoke­toan. hosszú éveken át Pet- val. azzal a különbséggel. Hogyan állatok a kapják meg az fusariumot? roczi adjunktus. Ugyanis a cérnacsirásodás — ahogy né­piesen nevezik — évente fel­becsülhetetlen anyagi karo­kat okoz a hazai és a nem­zetközi burgonyatermesztés­ben egyaránt. A fusárium gombafajok hogy ezt már hazai olcsó alapanyagból állítják elő. 4 tápéi 'liszatáj kipróbálja Az érdekes felfedezés híre boncolgatása Szegedre ls eljutott, s né­mcgjeient Sándor József, az ev en keresztül folytatlak á MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­vezetője és Gyenes András, a KB osztályvezető-helyet­tese. Jelen volt S. Borisal­jevic, a Jugoszláv Szocialista Szövetsegi Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa. Lucerna értékű répaszelet — Egészén egyszerűen — felelte az egyetemi pártbi­zottság titkára. A 38 száza­lékos fehérjetartalmú — az oltóanyag mintájára mester­ségesen előállított — l'usa­riumos oldatot más vegyi­anyagokkal együtt 50 szá­hány nappal ezelőtt Simon zalékos nedvességtartalmú késségre terjedt ki a kutató Lajosnak, a szegedi járási cukorgyári répaszeletre lő­tt gyei me. Meglepetéssel ta- pártbizottság titkárának ve- csoljuk. s a takarmányt négy pasztalta. hogy e kártékony zetésével útra kelt egy kis napig füllesztjük. Ez idő delegáció, hogy a helyszínen alatt az alacsony kalóriatar­talmú répaszelet emészthető fehér jeértéke 18—20 száza­magától adódott a A kutatók boldogan ajánlót- lékra szökik fel, s tápláló­következő tudományos fel- ták fel segítségüket, s meg- értéke a zöldlucernáéval ve­adat —. a megtalált kincsei áliapodás született köztük fekszik. népélelmezés javára kell és a Csongrád megyeiek kö- A tapasztalatcsere később zött, hogy elsőként a tápéi a nagy gombosi állami gaz­Tiszatáj Tsz-ben kezdik meg daságban folytatódolt. A te­áz üj módszer kipróbálását, hénistálló közelében kőpad­Ugyanis a tudomány már lóra terítve negy kis répa­inegoldotta a Tusariumgom- szelet-halmocskát találtunk, bák mesterséges szaporítá- Egy ilyen kis halmocska 50 pártbizottság titkára, az ál- sának nagyüzemi probléma- fejőstehén egynapi adagja, lattenyésztési tanszék tanára ját is. Mi teszi áz állatok Egy tehénnek két kilót por­takarmányozására alkalmas- cióznak belőle naponta. S ez sa ezeket az eddig rendkí- is elegendő az egyszerűbb vül kártékonynak vélt te- gazdasági takarmányok mi­nyészgonVbákat? — kérdez­100 tük Soltész elvtárstól. — Az többek között, hogy például az ember és az ál­lati szervezel számára olv nélkülözhetetlen lisintartal­közben egy váratlan érde­gombafélesóg sejtjei nagy mennyiségű emészthető fe- tanulmányozhassa a t'usari hérjét tartalmaznak. S ha ez rmok etetésének módszereit igaz fordítani. IJj, olcsó magyar baramf itáp Soltész István, az egyetemi azonnal Petróczi adjunktus segítségére sietett, s két nagyüzemi kísérleteket. Ez } idő alatt több mint szarvasmarhán. több ezer baromfin próbálták ki. mit I tudnak a titokzatos fusá­riumfehérjék? A hosszas laboratóriumi ; és üzemi meretű kutatómun­ka után megszületett egy új nőségének javításához. Folytatják a kísérletet Egy mázsa répaszelet be­muk közvetlenül a nyers tej oltásához 5 kilogramm me­után következik. A tej lisin- laszra. két kilogramm oltó­tartalma 8,7 százalék, a fu- folyadékra, másfél kilo­magyai felfedezes. mely sariumgombáké pedig 7,2. gramm pétisóra és egy ki­' hamarosan az egész világon Tűzkeringő Ahol legvörösebbek a téglák Huszonhat, éve dolgozik a téglaiparban, tíz éve égető­szakmunkás a fiatalos kül­sejű. fiatalos kedvű Joó Józsefné. Az ÉM Csongrád— Bacs Megyei Téglaipari Vál­lalat Szeged 1. gyárában ö adagolja a szenet a Hoff­mann-féle körkemence nyi­tásaiba. őrködik a tégla­gvártás befejező folyamatá­ra. De csak most. a délelőt­ti műszak idején: délután, e--te a váltótársuk követ­keznek. Teme.ti Jánosné és Beck György Mert ennek a tűznek nem szabad ki­aludni. IWO április 20-a óta Falépcső visz fel a ha­talmas. ovál alakú padlás­tőrbe" A tetőt ablakok sza­kítják meg. fejünk fölött sűrű gerendasor. Kint nem túl meleg még a június, de itt' izzó. izzasztó kánikula vall. A félmeztelen szén hor­dó. Bende Ferenc húzató­csőrlóvel ..csavarintja' idáig a szenet, s aztán nekiindul a talicskával. A kiöntött szén két ellipszist képez fe­kete halmaival, egy külsőt közvetlen a cserép mellett. 6 egy belsőt középtajon Kö­zöttük találhatók a nyilasok, melyekel a vizeskannák te­tejére emlékeztető fedők ta­karnak el Míg beszélgetünk. Joóne folytatja munkáját. Kampós vassal felemeli az egyik £e dót. Fény és hő csapódik arcunkba, odalenn vakító­an vöröslenek a téglák. Iz­zik rajtuk a szén, aztán el­feketü! egy pillanatra, amint az apró, de mély lapátról Joóné rászórja az ú.jabb adagot. Közben elmondja. hogy Öreg tűz ez nvár odalenn. Portosan emlékszik. 1960 április 20-án gyújtotta meg. Azóta járja a láng a körke­mence szabta körűtját. Ma még itt van ezen a két ke­reszttel határolt, körülbelül 15 méteres szakaszon — ennek a területnek a ke­mencében három kamra fe­lel meg —, jelenleg ez a tűzmező. Aztán fokozatosan terjed tovább, ahogy a köz­ponti huzatcsatornák által okozott légmozgás csalogat­ja, ..szívja" maga után. Út körbe-körbe Itt nincs megállás. Pár lépessél mindig odább kell adagolni a szenet, lépésen­ként halad előre odalent az úgynevezett előizzás, a tűz eleje, halad a téglákat izzí­tó tűz. Ahol ma a tűzme­ző végét jelentő kereszt áll. holnap ott lesz a kezdetet jelző, a fedők lekerülnek majd a nyílásoktól, szaba­don dől belőlük a forróság, éppen úgy. ahogy ma az előző tüzmezö nyilasaiból. Ezt az utat járja a tűz 1960 április 20-a óta. ezen az uton táplálják szénnel, csalogatják a levegő szívo­mozgásával az égetők — Joó Józsefné és társai — A tégla 24 óráig van a tűzben, a kemencebo! azonban csak a berakás után öt nappal lehet ki­venni — mondja egy ujabb lapál szén utan felegyene­sedve az asszony — Ennyi kell neki. hogy kihűljön. Nagy a kemence, egy hó­napban összesen 4—5 tűz­forduló van De azt nehéz volna számokban kifejez­ni. hányszor hajol az égető lapul jávai a szénhez, hány­szor emeli a fedőt, önti a szenet egy műszakban, egy heten, egy hónap alatt. Mindenhez kellő piros kincs Nehéz. derékhajtogató. monoton munka ez. ha a szellőt len hőséget.. szúró gázt nem számítjuk is. És érteni is kell hozza: szak­értő szemmel figyelni a hű­tést, igazítani a „harango­kat" — melyek az egyes kamrák úgynevezett bekötő hiiaotcsatornáit nekesztik­Erdekes, hogy ilyen tekin- logramm karbamidra van - szükség. Ezeket az anyago­! kat vegyítés után a lőpasze­letre locsolják, s összekeve­j rik. S ha füllesztés után a | takarmányt visszaszorítják l — magyarázta Soltész elv­társ —. zsákokba rakva ba­romfi tápnak is kifogástalan, három-négy hónapig is el­tartható. Borjűnevelőkben a fölözött tejbe keverve nagy­szerűen segíti elő a kisbor­jak fejlődését. Láthattuk azt is, hogy ínyenc cseme­geként fogyasztják a szarvas­marhák. A Filaxia Vállalat az oltóanyagok nagyüzemi gyártását is megkezdte már. Megrendelésre postán szinte filléres áron mindenkinek elküldik. A kutatások ter­mészetesen még nem zárul­tak lc egészen. További té­ma. hogy milyen má8 ta­karmányok erjesztését lehet­ne még elősegíteni a fusa­riumgombákkal? Vas Lajos, a tápéi Tiszatáj Tsz elnöke kérte a kutatókat: folytassa­nak kísérleteket a száraz, tépett kukoricaszár, vala­mint a búza- és árpapoly­vák. esetleg a sörtörköly fusariummal való feljavítá­sa érdekében is. Ugyanis a cukorgyárak nem győznek jelenleg annyi száraz répa­szeletei adni. hogy a fusa­riumgombák adta fehérje­szerzési lehetőséget minden gazdaság kihasználhassa. Ha más gyenge takarmányokat is tudnának „fusariumosíta­tani", talán elmondhatnánk: szarvasmarha-tenyésztésünk takarmánygondjainak egy részét hosszú időre megol­dottuk Csépi József nyitják, utat. adnak vagy útját állják a levegőnek, ahogyan éppen szükséges. Most kisméretű tömör tég­lát égetnek a kemencében. Akik építeni fognak vele, gondoljanak majd arra a 21 emberre, akik a kemence „kiszolgálását'" végzik: a be­hordókra. berakókra (ez a technológia egyik legdön­tőbb láncszeme, tőle függ a szén helyes elosztása, ami . az égéshez rendkívül fon­táé). a kihordókra es az egetőkre Mert ők bábás­kodnak szorgalmasan a mindenhez kellő piros kincs, a tégla születésénél. És jól: 104 százalék, t millió 8 ezer légla a májusi eredmény. Megérdemlik, hogy tisztelet­tel adózzunk a nehéz és fontos munkájuknak. Joóné tíz éve dolgozik az égetotérben. Néha fáj a de­reka a hajolástól, de meg­szokta. szereti, s azt mond­ja, nehéz lesz majd egyszer végképpen abbahagyni ezt a munkát. Otthon, családi körben sokat pihen. ami­kor megfárad, így gyűjt erőt az újabb „tűzkeringő­höz" ez a mosolygós, ked­ves karmester — hogy az­tán tovább dirigálja apró lapátjával, szorgalmas haj­longásával a hasznos lángo­kat. Simái Mihály Gyógyít a nukleáris műszer Nemrég az orvosszakértők figyelmét is felkeltette az egyik nagyteljesítményű nukleáris műszer, a 128 csa­: tornás analizátor, amelyet a , KGST ajánlására a Közpon­ti Fizikai Kutató Intézet kí­sérleti üzeme készít hazai felhasználásra és exportra Felmerült ugyanis annak gondolata, hogy a műszerrel nemcsak a nukleáris techni­kában előforduló rezgéseket, hanem bizonyos átalakítás­sal az emberi szervezet ara­mait is mérni, értékelni le­het. Ez felbecsülhetetlen se­gítséget nyújthat a betegsé­gek felismeréséhez, gyógyí­tásához. Mégá 11 apított ák. hogy a műszert minden olyan területen kitűnően le­het alkalmazni, ahol bioára­mokat bocsát ki az élő szer­vezet, de ugyanolyan jól fel­használható a szívműködés, a vérkeringés, a szem. a fül stb vizsgálatában is. (MTIt A szövetkezeti demokrácia őre A közös gazdalkodas evei nemcsak a határ külső ké­pében, s távolról sem csupán a gazdálkodás anyagi eredményeiben hoztak változást, hanem a gazdák szemléletében is. A szóvetkezeti gazdálkodás gyakorlata nyomán a múlt ködébe veszett egész sor szorongást keltő balhiedelem, amelyekkel terhelten kezdték a szövetkezetek tagjai az új életet. Nem állíthatjuk, hogy ma már min­den szövekezeti tag megtalalta helyei a közösben, de senki sem tagadhatja, hogy ma milliónyi — hajdan magának éle — parasztgazda sajátjává vált a tudat, hogy társaival együtt, gazdája, tulajdonosa a szövekezetnek. Nem magától ment végbe ez a változás. A kommu­nisták, a szövetkezeti pártszervezetek szívós, kitartó mun­kája kellett ahhoz, hogy a dolgozó parasztok rendszeretete és igazságérzete a demokrácia „megtanulásával'', „a bele­szólás" lehetőségének és hasznosságának felismerésével pá­rosuljon. Évek munkaja kellett ahhoz* hogy a szövetkezeti tagok az elnökben, a főagronómusban. a brigád vezetőkben a bizalmukkal megtisztelt gazdasági vezetőt lássák, aki társuk a gazdálkodásban, megbízatása folytán vezeti a kö­zös ügyeket, de egyébként mindenért felelős a tagok előtt Ha most azt mondhatjuk: a közös gazdaságok tagjai­nak többsége a szövetkezei lényegéből fakadó demokra­tikus jogok tudatában él és dolgozik, az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy pártszervezeteink— kötelességük­nek megfelelően — őrködtek afölött, hogy mindenütt be­tartsák a szövetkezeti demokrácia elvét. A kétségtelen eredmények ellenére mégsem állíthatjuk, hogy a pártszer­vezetek kimerítették azokat a lehetőségeket, amelyeket a demokrácia helyes alkalmazása a gazdálkodás fejleszté­sében, a vezetők munkája hatékonyságának fokozásában, a tagok tudatának formálásában nyújt. A szövetkezeti demokrácia kibontakoztatásóhoz azzal nyújtanak legna­gyobb segítséget a kommunisták, ha mindenekelőtt a párt­szervezeten belüli demokráciát biztosítják. így mutatnak példát, a szövetkezet egész tagságának. A termelőszövetkezeti partszervezet ellenőrzést gya­korol a gazdasági vezetők munkája, tevékenysége, ve­zetési módszere fölött. A pártszervezet sohasem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a demokrácia a szövetkezetekben — nem formaság, az a szövetkezet vezetésének legfontosabb elve, s egyben a jó gazdálkodás elengedhetetlen emelője. Ennek betartására ösztönözni, az egyik legfontosabb kom­munista kötelesség a szövetkezetekben. írott szabályok rögzítik a szövetkezet vezető szerveinek, a közgyűlésnek, az igazgatóságnak, az ellenőrző bizottságnak, az elnöknek jogkörét és feladatát. Vezetni általában nem kis feladat. demokratikusan vezetni pedig művészet. Nos, a legjobb szövetkezetek vezetői már megtanulták a módját, miként lehet a szövetkezeti demokráciában rejlő lehetőségeket a leggyümölcsözőbben felhasználni. H ányszor találkozhatunk elnökökkel — nagy munka­időben —, akik a hozzájuk fordulókat azzal hárítják el: „Ugyan, hagyjál, barátom, hisz' azt sem tudom, hol áll a fejem, annyi a gondom!" Pedig, ha a kommunis­ták az ilyen elnöknek azl tanácsolják, hogy gondjaival forduljon a tagokhoz, biztosan sikerülne megosztania a gondokat, a feladatokat. Van olyan végletes eset is, ami­kor az elnök — ha kell. ha nem — közgyűléssel szavaz­tat meg minden intézkedést, hogy ne kelljen neki magá­nak vállalnia a felelősséget. Egyik nem él, a másik vissza­él a demokrácia lehetőségeivel. Világos, hogy azok a veze­tők gondolkodnak helyesen, akik igazukról igyekeznek meggyőzni a tagokat: érvelnek, vitatkoznak helyesnek ítélt elgondolásaik mellett, de tanulnak is a tagoktól, felismerik a józan, tárgyilagos javaslatokat, s képesek saját elgon­dolásaikati a többség akaratával egy közös akarattá ö-f­vözni. A szövetkezeti demokracia betartása vagy be nem tar­tása természetesen nem az évszakok függvénye. Mégis, némi megengedhető túlzással mondhatjuk: a nagy munkák ideje, a demokratikus vezetés próbája a szövetkezetekben. Télen nemigen szokott baj lenni. Amíg a határt hó borítja, a legtöbb szövetkezet tagjai órákig is elvitatkozgatnak a végzett munka tanulságairól, az újabb célokról. S bár a vezetőknek jócskán ad munkát télen is a zárszámadás, a tervkészítés és a tél napi gondjai, mégis gyakran módját ejtik, hogy szót értsenek a tagokkal is erröl-arról. S tö­kéletesen helyénvaló, ha a tagok azt akarják, nyáron is legyen szavuk, akkor is beleszólhassanak a vezetés ügyei­be, megjegyzéseikkel, javaslataikkal segítsék a közöst s ellenőrizzék választott képviselőik útján, hogyan sá­fárkodik a vezetőség a közösség vagyonával. A legjobb szövetkezetekben a pártszervezet még a munkák dandárja idején is talál módot a tanács­kozásra a tagokkal, őrködik afölött, hogy minden vezető igazodjék a demokratikus vezetés követelményeihez. Amikor a kommunisták taggyűlésükön beszámoltatják ai elnököt, vagy az agronómust egyes folyó munkák hely­zetéről, s ha olykor figyelmeztetnek is egyes vezetőket a demokrácia követelményeinek betartására, akkor az egész szövetkezeti tagság érdekében teszik ezt. Itt-ott előfordul, hogy egyes szövetkezeti vezetők — főleg akiknek vezetési gyakorlatában eluralkodott a paran­csolgatás — nem szívesen veszik, ha a pártszervezet ve­zetősége. vagy taggyűlése beszámoltatja őket. Nos, a párt­szervezetek. a kommunisták helyesen teszik, ha ilyen ese­tekben a felsőbb pártszervek segítségét is igénybe veszik, hogy választott vezetőiket a demokratikus vezetés módsze­reire szoktassák A szövetkezetekben nincs helye a parancsol­gatásnak, és parancsokkal igazgató vezetőknek. Ott csak egyetlen parancs létezik: a közösség érdeke és akarata. Csak a demokratikus vezetés ad lehetőséget és erköl­csi alapot ahhoz, hogy a szövetkezet vezetői következete­sen harcoljanak az olyan szemlélet és gyakorlat ellen, amely a szövetkezeti demokráciát anarchiává akarja vál­toztatni. Egyesek szóján még ma is könnyen kiszalad a meggondolatlan mondás: Nem érdekel, nem az enyém!" Az ilyen szemlélet és gyakorlat természetesen ugyanúgy sérti a közösség érdekeit, mint a parancsolgatás. ezért érthető, hogy a kommunisták ez ellen is harcolnak. Ő rködni nagy munkák idején afölött, hogy a szövet­kezet tagjainak véleménye, javaslata vagy kriti­kája meghallgatást nyerjen, igen fontos kommunis­ta kötelesség a szövetkezetekben. Ahol minden tsz-tag érzi. hogy gazdája a szövetkezetnek, józan, tárgyilagos vélemé­nyének súlya van. otl jó a hangulat akkor is, ha sűrű­södnek a tennivalók S a jó hangulat nemcsak önmagában jó, hanem arra is. hogy szélesen kibontakozzék a szövet­kezeti gazdák alkotó kezdeményezése. Formálni, védeni a demokratikus légkört a szövetkezetekben pártunk tag­jainak nemcsak kommunista kötelességük, de egyben olyan tett is, amely később gazdag termést hoz a közösség javára. TÖTH PAL De*ek, im. tumtti IL DtL'MA9Y ARORSlAt 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom