Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

Méhek akácszüretje Asszonyok a közös földeken Férfiak, dicsérik a termelőszövetkezeti asszonyok munkáját. A kiskundorozsmai József Attila Tsz két szakembere. Seres Ferenc fó nezögazdusz és Szemeredi István íőallat tenyésztő. így jeli® mezték Kakuk Jánosné növénytermesztő csapatát, mikor a nők közös munkájáról kérdezősködtem . — Nem annyira a gyor ,aságuk dicséretes, inkább a megbízhatóság. Amit ez a csapat megmunkál, azt szükségtelen ellenőrizni. Nincs abban hiba. Kakukné. a csapatvezető 50 körüli nyugodt, türelmes, határozott asszony. Hat emberével tempósan, de tisztán dolgozik Asszouy szakmunkáitok Csak jót hallottam az aszszonyok munkájáról. A József Attifa Tsz termelésében döntő szerepet vállaltak Egy-egy reggelen 80—100 nő rajzik ki a határba kerékpárján. A növénytermesztő csapatokban 150 ember dolgozik, ebből 140 nő. A kertészetben 30 16 közül 28 nő <A férfiak a fogatokkal, gépekkél dolgoznak.) — Nehéz kiválasztani a legjobbakat. hiszen akkor egész névsort kellene feljegyezni — mondják. A falra függesztett plakátnyi teljesitménylapok tanúsága szerint Bönde Szilveszterné szerzett a legtöbb munkaegységet. 108-at. De miért lennének kevésbé példásak azok. akik szaktudásukat gyarapítják? Tavaszon 11 asszony szerzett szakmunkásbizonyitványt, 60—70-en a téli tanfolyamokon ismerkedtek a mezőgazdasági tudománnyal. Molnár Istvánné, a növénytermesztési brigád tagja hetenként átutazik Hódmezővásárhelyre, hogy meghallgassa a mezőgazdasági technikum előadásait. Pető Sándorné. a kertészet csapatvezetője — kétgyermekes édesanya — a kihelyezett technikumban tanul, jövő év tavaszán érettségizik. Szorgalmas, érdeklődő asszony. A szaktudást a gazdaság fejlődése igényli, hiszen a 30 holdas kertészetet, jövőre 60 holdra növelik. Az egész területet öntözik. Motorizált egység A fömezögazdász azt mondta: a legütőképesebb csapat a Rózsi Károlyé. Úgy kell érteni, hogy a legösszeszokottabb, a legegységesebb. Tévedés ne essék: U tagú női csapatról van szó. csupán á vezetőjük férfi. — Rettentő szorgalmas — ebbe sűrítette véleményét Seres Ferenc, amikor Gyuris Piroska csapatvezetőről, szólt. Ha valamit elvállal, azt biztosan el is végzi. Nagyon lelkiismeretes. Tízfős csapatáról ugyanezt mondhatják. Teljesen „motorizált" egység Kotogán Ferencné kerékpáros csapata. A munkában is? Igen. nagyon gyors és szapora kezük van. Kotogánné a szaktudás gyarapításában is jeleskedik, idén végezte el a kétéves szakmunkásképző iskolát. tme, az asszonymunka dicsérete a tuskundorozsmai József Attila Tsz-ben. Persze, nem mind a 235 nő dolgozik hibátlanul. Túlnyomó többségük azonban szépen, gondosan. gazda módra vigyázza a jó termés érését. B. ö. A szakma ifjú mestere Az akacillat nagyobb, mint az akácerdő. A rúzsai öreg sori tanyák udvarai, házai is e mézédes illattal telítettek. Csendes a táj, napfényben fürdik a természet, végre június nem fukarkodik. Valósággal muzsikál a nyár. A méhészek boldogok, nemhiába táboroznak az akácerdő mellett. Zsong, zenél a kaptár — dolgoznak a méhcsaládok. — Június első napjain eszményi idő volt a méhek számára, nincs nagy forróság, sem szélmozgás. Egy ilyen napon 3—3,5 kiló mézet gyújt egy-egy méhcsalád — mondja A rac.ri Lajos, a szegedi roskikészítő vállalat dolgozója Harminckilenc éve méhész, évek óta a rúzsai erdő melle csalogatja az akacvirágzás. Huszonkilenc méhcsalad érkezett és három hétig szüretelnek az akácosban. A méhészkedés olyan Aracsi szamara, mint másnak a horgászás, vagy vadászat. Bár olykor fárasztó munkával jár, mégis amolyan szórakozás és pihenésféle. öröklött szenvedély ez a családban, apja is nagy méhész volt, 20—20 családot hagyott három fiára. Ismeri a méhek életét, valamennyi hozzáférhető szakkönyvet elolvasott. S a méhek is ismerik őt. hiszen védősapka nélkül rakja be a mülépeket a kap tárakba. — Nem banlanak senkit, csak óvatosan kell köztük dolgozni. A méhek érzékeny lények. Most azonban annyira elfoglaltak hogy nem is érnek rá támadni Igazi szüretjük van itt. *\t „ Valahogyan megérzem 99 % -y Á népművelés „aranykoronája" a tsz-eké A szamvetes kedvező: a szegedi járás 3u községe közül már mindössze négynek nincs művelődési otthona. Üllés. Forráskút. Szatymaz községekben kapott utóbb korszerű, szép otthont a népmüvelés. Rúzsán és Pusz. tamérgesen idén fejezik be éjHtését. Tiszasziget. Baks művelődési háza már a tervezők asztalán, a zsombói községi tanács pedig évek óta gyűjti pénzét a nagy építkezésre. A népmüveles igenye azonban ma már túlnő az otthonok puszta létén. Most az a kérdés kerül előtérbe megfelelnek-e az otthonok a korszerű követelményeknek? Többségük nem. Acs Zoltán, a művelődési osztály vezetője mondta el. hogy hel község művelődési háza kivételével a többit régi épületekből alakították át, berendezésük. felszerelésük hiányos. A müvelodest otthonok szűkös anyagi körülmények között élnek. Az ingyenes népművelő rendezvények, szama csaknem megduplázódott két év alatt. 1962-ben 1323 előadás, 1964-ben pedig már 2400 műsoros est volt díjmentes. A községi tanácsok a községfejlesztési alapból segítik a művelődési otthonokat. Több földművesszövetkezei pénzadománnyal járul hozzá kiadásaihoz. A járási, vb-ülésen elhangzott az a vélemény, hogy a tsz-ek érezzék jobban magukénak a művelődési házak gondját. Hiszen a neptnüvélö munka — a felnőttoktatás. szakiskolak, tanfolyamok, előadássorozatok megszervezése — a múgyis a szövetkezeti gazdák iskolázottságát szolgálja. Országos kezdeményezés, hogy a gazdag tsz-ek gondjaikba veszik a községi művelődési otthonokat. Járásunkban az öttömösi Magyar Loszlá Tszszel beszelgettek erről az illetékesek. Különösen azokban a falvakban indokolt ez. ahol egy gazdaságba tömörült a lakosság. Nem megoldhatatlan azonban máshol sem. hiszen nagyságuk és erejük szerint osztoznának a tsz-ek a művelődési ház gondjain. Igaz, a népművelés értékét nem lehet arany- | koronával mérni, de köztu- ! dott: hasonló kincseket „te- j rem" az agyakban és a szí- i vekben. S ennek elsősorban ' a tsz látja hasznát. 1 Budatcleny ben rendezte meg a SZÖVOSZ az ifjú cukrászok. szakácsok é« pincérek országos versenyét. A vetélkedőn szép eredményt ért el Lele István, a tápéi földművesszövetkezeti cukrászda fiatal tanulója. Az országos ranglistán a 16. helyet sz® rezte meg magának piramis alakú dobostortájával. Bíró László, a tanítómester legalább olyan büszke a sikerre, mint a tanítvány. Képünk egy ínycsiklandó „fatörzs" díszítése közben mutatja be a cukrászipar ifjú tápéi mesterét Örültem, amikor a megjutalmazott társadalmi munkások között Makra János nevét hallottam. Alighanem a parasztrendezó. A nagysikerű Zsuzsi című színdarab betanítója — gondoltam. Zömök, könnyed járású ember, a magas homlok alatt derűs, nevető kék szemek. Tanyan lakik, nem könnyű otthonában megtalálni. Gyűlés után hozzáléptem. — Igen. én rendeztem a Zsuzsit Május közepén adtuk elő ötödször. Április 4-én meg az Akna címú színdarabbal léptünk fel; azt is én rendeztem. Honnan szerezte ezt a tudományát? — kérdem. Mosolyog és gondolkodik. — Honnan is? .. Valahogy megérzem, hogyan kell. Amikor a színdarabot olvasom, megjelenik előttem a kép, látom a szereplőket, hallom a hangjukat. S már tudom, ki játszaná el legjobban — mondja. Már kisiskolás korában feltűnt Makra János színészi játéka. Tanítója biztatta, hogy legyen színész. Szülei azonban nem taníttatták. A színpadhoz azért hű maradt. Ma is játszik és rendez, Legbüszkébb a Noszty fiú, meg egvik Molier főhős szerepére. Ma is gyakran ellátogat a színházba. Olyankor mindig test a rendezés fortélyait, figyelj a színészi alakításokat. Az évek során így „lopta" magába a rendezés tudományát. — Sokan mondják, amikor színdarabot tanít a falusiaknak: ..Mit vergődsz velük, mi értelme ennek a te korodban?" Hiába, szeretem. Egy-egy sikeres előadás után olyan boldog érzés fog el — magyarázza. A zákányszekj színjátszás „fáján" az utóbbi években új hajtási fakadt. A falu egyik szülötte, a tanári diploma megszerzése után viszszatért. Korábban hallottam a községi tanácsnál az alábbi megjegyzést: Szabó • •• István cafolja a közmondást: ő próféta a saját hazájában. Igen, a művelődési élet másik igaz híve. Tavalyelőtt és tavaly a színjátszó csoport, melyet ő tanított arany oklevelet nyert a járási kulturális szemlén. — Mikor nyolcadikos elemista volt, együtt szerepeltünk a Noszty fiúban. Most. mivel hogy tanultabb, sokat segít nekem. De kíváncsi az én véleményemre is, mikor ő rendez valamit — mondja Makra János. Zákányszéken és a közeli falvakban mindenki ismeri és tiszteli a színjátszás e kél falusi mesterét. A szaklapokból elolvasásra ajánljok MAGYAR MEZŐGAZDASÁG A Magyai' Mezőgazdasag június 9-i 23. száma gyakorlati jelentőségű cikket közöl a tsz-eket. és a háztáji gazdaságokat egyaránt: érintő, jelenlegi zöldség- és gyümölcsértékesítés lehetőségeiről. A cikk fontos útbaigazítást ad az eladás, felvásárlás lebonyolításához. Az időszerű tavaszi munkák menetével több írás is foglalkozik. A Zala megyei, valamint a gyulai, a püspökladányi és a pétervásári járás legjobb gazdasagai nak módszereit ismerteti. A növényvédelmi rovat az ..Aranka fajai és irtásuk néhány problémája" cíimi cikke IÍ rendkívül hasznos tudnivalókat közöl a gyakorlati gazdák számára. Az állattenyésztésről sz® ló Írások a bodonyi Mátragyöngye Tsz és a székesf® hérvári közös gazdaságok eredményeit mutatják be a szarvasmarha-tenyésztésben. A lap legújabb száma betekintést ad az olasz mezőgazdaság életébe. Az állattenyésztés gépeiről, épületeiről közölnek képes anyagot. Figyelemre méltó az NDK mezőgazdasági gépkezelőinek új képzési rendszeréről szóló cikk is. FIGYELŐ A Figyelő 22. száma erde- Ugyanez a cikk foglalkozik | kes mezőgazdaság-politikai a KGST által biztosított új cikket közöl a zöldség-gyü- üzleti lehetőségekkel is. Szai mölcsértékesítés és a jövő badpiaci ár tabella. Az élőexportálási lehetőségeiről, csirke Budapesten, illetve i Figyelmezteti többek között Zalaegerszegen a legdrágább, a gazdókat, hogy a piros bó- 44, illetve 40 forint kilója, i ű almák iránti kereslet vi- A száraz bab pedig 20 fon* lagszerte erősen csökken a tos kilónként.) árral Makón | fehér bőrű almák javára, tartja a rekordot,. Johh itjúsási munkát Zákányszéken (ür. Somogyin'1 feiv.J TT __ _ .,, JL _ _ 1 __ _ _ L, _ 1 __ A tetszetős, modern székek Van mai olyan hely... puhasága. a világítás ha* guiata, a térkiképzés bensőscgcssége különös intimitást kölcsönöz a kisteleki preszszónak. A kis asztalok körül csokrosodó barátok „tompított" hangerővel beszélgetnek. így presszói a hangulat. A kistelekiek büszkék e szórakozóhelyükre. És joggal. A vendégek — helybeliek és szegediek, vagy országjáró turisták — egyaránt jól érzik magukat. Esténként zongorajátékkal szórakoztatják a vendégeket. Szombaton cs vasárnap este pedig táncos program van, A télen arró! panaszkodtak a fiatalok, hogy nincs olyan hely Kisteleken, ahol szépen, keltetne"" * • "halnának. Nos. kaptak zenés press/.ót. Talán szebbet, mint kén-"-' A zakányszéki tszcs-k 1 KISZ-alapszervezetei meg; beszélték az ifjúsági elet helyi kérdéséit és a falusi fiatalok feladatait a mezőgazdaság nyári munkaiban. Mátrai János, a KISZ egységes vezetőségének titkára elmondta, hogy az első teendő a vezetőség megerősítése. Néhányan ugyanis semmit sem tettek az ifjúság szervezeti életének fellendítéséért. A legjobbak közül friss erőket választottak a KlSZ-vezetőségbe. Ugyanakkor egyesítettek három KlSZ-alap•» "-vezetet, melvek korábban az idén egyesült három tszcs-ben működtek. A Május 1 Tszcs 60 fős alapszervezete most létszámban is jelentós erőt képvisel. A községben legjobb a Homokkultúra Tszcs ifjúsági szervezete. mely a tavaszon a gyümölcs- és szőlőtelepítésben jeleskedett és vállalta 20 hold közös telepítés gondozását, míg termőre fordul. A fiatalok ígérték, hogy a nyáron lelkiismeretesen kiveszik részüket a növényápolás es gabonabetakarítás munkálataibó'