Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-09 / 134. szám

Reformév előtt a levelező felsőoktatás Új módszerek — dolgosalrendszer — gyakorlatok 'Június 15—16: felvételi vizsgák a szegedi Liszt Ferenc Zeneiskolában Aligha van ma izgalma­sabb. összetettebb oktatási­nevelési problematika a fel­nőttoktatásnál ... Mindenek­előtt azért, mert sokakat érintő, sokak számára égető kérdés, hiszen közhelyszám­ba menő tény ma már, hogy az egész ország tanul. — Bizonyos mértékig ért­hető és rendjénvaló ez a nagyfokú tanulási szándék — mondja dr. Ágoston György egyetemi tanár, a Bölcsészettudományi Kar dé­kánhelyettese, aki a problé­makör elméleti és gyakorlati vonatkozásával évek óta fog­lalkozik. — Tényleges társadalmi szükséglet a felnőttoktatás dolga. Azonban, mivel friss szükséglet, s alapjában vé­ve kitaposatlan utat jelent a pedagógiában, mind elméle­tileg, mind gyakorlatilag, több megoldásra váró prob­léma vetődött fel a közel­múltban. Sok minden meg is változott a társadalom fej­lődésével. — Például kiderült, hogy a középiskolai tanárszükség­let nem lesz oly nagymérvű a jövőben, amilyennek né­hány évvel ezelőtt látszott. Ugyanis a jövőben nem a középiskola lesz a kizáróla­gos további lépcsőfok — az általános iskolát követően. Így aztán indokolatlan „fel­futtatás" következett be eb­ben a tekintetben is. Ideje, hogy igen reális számvetés­sel állapítsuk meg a való­ban Indokolt keretszámokat; csak így remélhető, hogy a bizony eléggé alacsony ok- zások óraszámát tatási színvonal tekintetében nyen fölemeljük lényeges javulás követke­zik el. velező oktatás e „reform- elmélete kidolgozásának ion­jának"? — A létszám, a „szakok", és a tanulmányi idő racio­nalizálása eleve biztosítani fogja, hogy többet és tartal­masabban foglalkozzunk a levelező hallgatókkal. Meg­felelőbb tankönyveket, jegy­zeteket, s a forrásmunkák­kal való foglalkozást is biz­tosítani kell számukra. Olyan tanulási módszereket kell érvényesíttetnünk, me­lyek a tanulás elmélyítését lokozzák. Nagy segítséget ígér ebben a tekintetben a programozott oktatás bizo­nyos elemeinek érvényesíté­se. Ez mindenekelőtt azt je­lenti, hogy a jövőben a kö­telező tananyag mellett ön­állóan megoldandó részfel­adatokat is kapnak majd hallgatóink. Tehát olyan piopramot kapnának, mely nemcsak a tananyagot je­lezné, hanem megkívánná az önálló kutatómunkát is. Nagyobb teret kapna az ön­ellenőrzés. Feltétlenül na­gyobb jelentőséget kívánunk biztosítani az írásbeliségnek. Bevezetjük az évfolyamdol­gozatok rendszerét. — Megmarad-e a kon­tosságát, s rámutatott arra, hogy a felnőttoktatás peda­gógiájának kimunkálásában rendkívül fontos szerep jut a szocialista tábor országai közötti együttműködésnek, hisz az alapkérdések azono­sak. — Melyek ezek a prob­lémák, amelyeket elmé­leti vonatkozásban napja­inkban vizsgálnunk kel­lene? — Azt kell a többi között feltárnunk: a dolgozók ok­tatása és nevelése milyen módon teheti egyre alkal­masabbá a felnőttet társa­dalom adta feladatai ellá­tására. A „társadalmi fel­adat'' a felnőtt számára ke­vésbé általános fogalom, mint a gyermek számára. Véleményem szerint a ná­lunk folyó oktató-nevelő munkának kétféle funkciója van: egyrészt az, hogy a felnőtt ember számára olyan ismereteket kell nyújtania, s benne olyan készségeket kell kifejlesztenie, amelye­ket tulajdonképpen mór gyermek-. Illetve serdülő­korban el kellett volna sa­zultáclós rendszer, mely játítania. Ilyen értelemben szerint félévenként általa- a múlt rendszer bűneit fel­han háromszor konzultá- számoló funkcióról beszél­clókon vettek részt a hall- hetünk. Van azonban a fel­gatók? — Remélhető már a kö­zeljövőt illetően ez a ja­vulás? — Igen. már a következő iskolai évben, tehát ősztől — Ez a rendszer nem volt eléggé célszerű. A jövőben a folyamatos tanulás bizto­sítása érdekében a foglalko­jelentéke­Az eddi­ginél sokkal több időt kell a levelező hallgatóknak az egyetem falai között tölte­niök: egyrészt kötelező elő­adásokat szervezünk szá­mukra. másrészt — három­négy alkalommal — szemi­náriumi foglalkozásokon kell el kell következnie. Ugyanis részt venniük, harmadrészt nőttek oktatásának és neve­lésének az előbbitől eltérő, saját funkciója is, ez pedig a „továbbfejlesztés". E két funkció pszichológiai vonat­kozású kutatása, a felnőt­tek oktatásának és nevelésé­nek jellegét befolyásoló té­nyezők elemző felmérése nagyrészt még a jövő fel­adata, sokrétű, izgalmas, el nem odázható feladat, mely­'nek megoldása tekintetében ma rnár nem késlekedhe­tünk ... Dér Endre Végetért az 1964/65-ös tanév, befejeződtek a vizs­gák is a szegedi Liszt Fe­renc Zeneiskolában. Vasár­nap, június 13-án, délelőtt den és 16-án, szerdán kerül sor a felvételi vizsgákra, délelőtt 9 és fél 12, délután fél 4 és fél 6 óra között. Felvételre lehet jelent­11 órai kezdettel kerül sor kezni: hegedű, zongora, az évzáró ünnepélyre és a bizonyítványosztásra az in­tézmény nagytermében — ek­kor adják át a vizsgákon legjobban szerepelt növen­dékeknek a jutalmakat is. Másnap, hétfőn délelőtt tanszakra 14 éven 9—11, valamint délután 3 és ís jelentkezhetnek cselló, nagybőgő, fa- és réz­fúvó, valamint ének tan­szakra. Az általános Iskola I. osztályát elvégzettek ré­szére előképző osztály indul. A fúvó, nagybőgő és ének felüliek a töb­5 óra között iratkoznak be bi tanszakon elsősorban az az intézet felsőbb osztályba általános iskolába járó nö­lépő növendékei. majd — vendékek zenei képzése fo­az eddigi szokásoktól és gyakorlattól eltérően, az is- A felvételi vizsgákra az kolareform előírásainak intézmény Tábor u. 3. szám megfelelően — 15-én, ked- alatti épületében kerül sor. Magyar—indiai kulturális megállapodás Dr. Rosta Endre, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek ügyvezető elnöke és R. M. Hadzsarnavisz indiai művelődésügyi miniszter, kedden a KKI székházában aláírták a Magyar Népköz­társaság és az Indiai Köz­társaság 1965—67. évi kul­turális munkatervét. Mind­két ország elsősorban a szakemberek képzésévii kí­vánja szolgálni a kölcsönös közeledést: egyetemi taná­rok, kutatók, egyetemi hall­gatók kölcsönös tanulmány­útjait biztosítják olyan té­makörökben, ami a tudomá­nyos érdekeiknek leginkább megfelel. (MTI) Bűnre csábító „apró" mulasztások Szolgalatuk közben a rend- Ha rajta múlott volna, éjsza­őrjárőröknek a figyelme sok mindenre kiterjed, s észrevé­teleiknek konkrét nyoma van a Szeged városi és járási rendőrkapitányság társadal­mi tulajdon védelmi alosztá­kákon át annyi fekete fuvart bonyolít le, amennyit akar. A deszki földművesszövet­kezet 2-es italboltjának veze­tője a kapu alatt tárolta hor­dóban a bort, sört, noha ren­lyán. A dossziéból elsőként delkezésére állt megfelelő emeljük kl azt a feljegyzést, amely arról szól, hogy a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat Gutenberg utca 4. szám alatt levő építkezéséhez tartozó felvonulási épületet raktárhelyiség. Hogy az őri­zetlenül hagyott hordókat nem ütötte csapra senki, az csak a véletlenen múlott. Feledékenység miatt egy­szer estétől reggelig nyitva találka céljaira igénybe le- voU petőfitelepen, a 8-as ut hetett venni. B. I. segédmun­kás ital ellenében megkapta a felvonulási épület kulcsát Sz. F.-től. B. I. ott találkozott cában az orvosi rendelő. A műszereket és a felszerelése­ket el is vihették volna. egy makói fiatalasszonnyal A mfnf £"rJ<1Ytá"alat pék" qn <a ho „Jár, sütemény kiszállítói az esti órákban. S ha netán más szándékért kérik köl­csön a kulcsot, akkor akár egy kocsira való építkezési anyagot is elvihettek volna. Boroshordók a kapu alal! A 10-es AKÖV egy nyer­ges vontatójával járt haza munka után A. P. Deszkre, s a gépjárművet ott parkírozta másnap reggelig a háza előtt. a reggeli nyitás előtt az Oskola utcá­ban a 23-as, a Hunyadi Já­nos sugárúton pedig a 79-es üzlet előtt hagyták a péksü­teményeket, s mikor a bolt­ban nyitottak, meglepődve vették észre, hogy a szállít­mány hiányos. Egy tokercs drót A kerékpár kormányára liméteres dróttal távozott a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat Dorozsmai úti előre­gyártó telepéről M. A. Az úton megkérdezték tőle, hon­nan hozza a drótot. — A telepről. Ott kaptam ajándékba B. L. és M. J. munkásoktól — válaszolta. Később megkérdezték a portást, N. B.-t, hogy mikép­pen lehet innen egy tekercs drótot kivinni. — Nem szoktam én min­den szállítmányt megnézni, csak egynémelyiket. Tőlem kivihették a drótot is ­mondta. A társadalmi tulajdonból könnyű ajándékozni. Vajon B. L. és M. J. előregyártó te­lepi dolgozók a sajátjukból is ilyen könnyen adakoztak vol­na egy tekercs drótot? Gazdátlan csépifi A szegedi révőrség járőrei hosszú hónapokkal ezelőtt fedezték fel, hogy a szegedi Felszabadulás Tsz a Tisza­töltés közelében ott hagyott felsőbb szintű felmérést vé­geztek a közemúltban a fel­sőfokú felnőttoktatás terü­letén. melynek következmé­nyeként ősztől racionalizál­ják ezt a sokágú ügyet. A gondoskodni kívánunk ar­ról. hogy a levelező hall­gatók is elvégezzék ugyan­azokat a gyakorlatokat (pél­dául gyakorló tanítás az is­kolában!). amelyek a nap­három. felnőttoktatással fog- paliak számára is kötele­lalkozó magyar egyetem kö­zött ésszerű munkamegosz­tás lesz már ősztől kezdő­dően, a tényleges társadal­mi szükséglet és az egyete­mek kapacitása legmesz­zőek. Ez a felemelt foglal­kozási terv bizonyára sok problémát jelent, különösen, ami az időt illeti. Éppen ezért — véleményem sze­rint — új. ésszerű szerve­szebbmenő figyelembevételé- zetl rendet kíván a levelező vei. Erre már nagyon meg­érett a helyzet, hiszen az utóbbi években valóságos „katasztrófával" fenyegető káosz volt tapasztalható a szegedi egyetemen is: az ez év őszén fölvett 840 levele­ző hallgató például —negy­venhat tanulási formában tanult... — Ez nyilván önmagá­ban ls zűrzavaros helyze­tet teremthetett. Hogyan fognak ezen segíteni? — Mindenekelőtt fel kell számolnunk a rengetegfa.ita „szakcsoportosítást", más­részt a tanulmányi idő sok­féleségét. A jövőben csak egy-két variációja lesz. mind a szakcsoportosításnak, mind a tanulmányi idő tartamá­nak. Csak hat-, illetve csak hároméves képzés lesz ez­után. — Tartalmi vonatkozás­ban mi a lényege a le­oktatás ily módon való re­formálása. Az új szervezeti rend mel­lett nyilván az eddiginél sokkal intenzívebben kelj foglalkozni a levelező fel­sőoktatás eddigi gvakorlata által fölvetett elméleti kér­désekkel is... Erre a problémakörre vo­natkozóan sikeres előadáso­kat tartott Csehszlovákiában Drien Károly, a szegedi fő­iskola tanszékvezető do­cense. — Mi a helyzet a fel­nőttoktatás elméleti prob­lémái tekintetében? — Égető kérdése ez a pe­dagógiának a szocialista tá­bor országaiban. Az elmúlt év áprilisában Prágában nemzetközi ankétot rendez­lek e problémakörről, s ezen BareS professzor tartott be­vezető előadást. Hangsúlyoz­ta a felnőttoktatás marxista A tejnek mindennap a boltban kell lennie! A Szegedi Konzervgyár felvételre keres azonnal műszaki an yagrak tarost valamint hűtőgépészt. Jelentkezni a gyár munkaügyi osztályán reggel fél 7 órától délután 15 óráig. 121 421 A kora reggeli út a sze­gedi üzletbe és vissza hetek, hónapok, évek alatt -oly megszokottá válik: termé­szetes, hogy a tej ott várja palackpzottan a háziasszonyt az üzletben. Természetes a mozdulat, ahogyan táskájá­ba állítja az üveget, s az is, hogy 20—30 perc múlva a forró tej ott gőzölög az asztalon a bögrékben. Nem gondolnak rá, keve­sen ismerik azt a hosszú „földi tejutat", amelyen zörgő tejesautók haladnak a tejüzemtől a boltokig a szegedi éjszakákban, hajna­lokban. Legfeljebb zörgésre riadnak fel, fordulnak, s nyomban alszanak tovább, végig sp gondolva a gon­dolatot: itt a tejes ... A Cspngrád Megyei Tej­ipari Vállalat szegedi tej­üzemében arról a minden­napos munkáról beszélge­tünk Absolon Ottó üzemve­zetővel, ami a legtöbb em­ber szamára észrevétlenül húzódik meg az üvegek, kannák között. — Az üzem 82 dolgozója közül különösen a kocsi­kísérők munkája nehéz. A kiszállításra előkészített te­jet 1 órától kezdik hordani a város különböző részeibe, hogy 6 vagy 8 órai nyitás­ra minden a helyén legyen a boltokban. Munkájuk 1 órakor kezdődik, ök azon­han jóval korábban kelnek, ugyanis jórészt vidékiek. Biciklin és motorkerékpá­ron járnak be, s dicséretük­re legyen mondva, még csak nem ts késnek. Látszatra nem nagy a szegedi tejüzem, a látoga­tónak legalábbis ez a benyo­mása a helyiségeket nézve. A szűk területen — valami­kor 3 ezer literes kapaci­tású „maszek" tejfeldolgo­zó volt itt — modern pasz­tőröző-, palackmosó és pa­lackozó", valamint kanna­mosó gépek osztoznak. — Tavaly 23—24 ezer li­ter tej kellett naponta a szegedieknek, idén 32—33 ezer. Ennyi fogyasztás ré­gen csak a szombati csúcs­időszakban volt. Most szom­batonként 42—43 ezer liter­re van szüksége a város­nak. A nagy igényt saját körzetből nem is tudjuk ki­elégíteni. a különbözetet a társtelepek, Hódmezővásár­akasztva egy tekercs 2 mii- az ősszel egy rizscséplő gé­pet. Verte az eső, a hő. A cséplőgépnek azóta már egy kereke kiesett. A tsz-t érte­sítették is már a cséplőgép „kinnfele jtésérol", de a na­pokban még mindig ott lát­ták a régi helyén. Elfolyt A ezer forint értékű bor Bordányban, a Munkás­őr Tsz pincéjében. Mikor megkérték a főkönyvelőt, hogy adjon számot a kár okáról, még hetek múlva sem küldött rá választ. 30 ezer liter gázolajat tá­roltak a szabad ég alatt hor­dóban Rúzsán a Juhász Gyu­la Tsz harmadik brigádszál­lásán. Az alaposabb körülte­kintés azt ls kiderítette: itt az a szokás, hogy kiutalás nélkül bárki bármikor <—­kolhat a gázolajból. hely, Makó, Kistelek, Szen­tes adják össze. A tejtermékek fogyasztá­sa egyébként általános emel­kedést mutat: a tavalyinál jóval több tejfelt és sovány túrót vásárolnak, mintha a sokoldalúbb táplálkozás agi­tációja meghozta volna ered­ményeit. — A tanácsok és falusi dolgozók kérésére többek közt kiszélesítettük a pasz­tőrözött tejjel való ellátást Dorozsmara, Szőregre, Deszkre, Tiszaszigetre 's — folytatja az üzemvezető. Az üzemben öt brigád dolgozik, valamennyi küzd a „szocialista" címért. Ab­ban, hogy a nehézségek el­lenére is sikeres a tejüzem munkája, nagy szerepe van a brigádokon belül kiala­kult jó kollektív szellem­nek. S. M. Oktatótisztek szocialista brigádja (Tudósítónk jelenti:) Néhány hónapja a sze­gedi posta oktatótisztjeiből szocialista brigád alakult. Ez a brigád országosan is első­ként kezdeményezte a szak­ma ifjú mestere arany- és ezüstjelvényeseinek vetélke­Szegedi Gázmű /ors- és gépírói azonnali belépéssel felvesz. k. 4380 Két vegyésztechnikust azonnali belépéssel felvesz a Mezőhegyes! Cukorgyár Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban. V 48 229 dőjét. A vetélkedőn 24 dol­gozó vett részt, akik bebi­zonyították, hogy nagy fel­készültséggel végzik munká­jukat. A szoros versenyben vé­gül is Szabó Ida, a békés­csabai postahivatal dolgozója szerezte meg az elsö helyet s a vele ,iáró kéthetes kül­földi üdülést. A második helyen Bicskei Sarolta hód­mezővásárhelyi postás vég­zett. akinek jutalma kéthe­tes siófoki üdülés. Balogh Sándor, a békési postahiva­tal dolgozója a harmadik helyen végzett, s így két hétig Balatonalmádiban nya­ralhat. Olyan sikere volt a vetél­kedőnek, hogy hamarosan újabb postások kapcsolód­nak a nemes versengésbe Angyal Rezső postaigazgatóság fiiszik az éjjeliőr Az újszegedi 2-es számú kertészeti telepen éjjel II órakor úgy aludt a portár) ue, éjjeliőr, mint a tej. A gabo­nafelvásárló és feldolgpzó vállalat Tisza pályaudvari raktáránál A. J. éjjeliőr a munkahelyén Italozott, s mán előtte ls ittasan ment odaj Amikor ezért távbeszélőn fel­hívták a vállalattól egy G.' nevezetű embert, az közölte: — Nem baj. Ugyanott tel-; jesít szolgálatot B. B. éjjeli­őr ls, az maradéktalanul el-; látja szolgálatát. Akkor miért van szükség két éjjeliőrre, ha az egyik ihat a munkahelyén? Külö­nös felfogása ez a munkamo­rálnak! A kisteleki Feketehalml Tsz Tanya 422. szám alatt le­vő hizlalójában napokig nem volt állatgondozó, mert aki ott volt, annak a szerződése lejárt. Másik ember beállítá­sáról pedig nem gondoskod­tak. A gondatlanság miatt az állatok addig nem ettek, amig nem kaptak új gondo­zót. * „Apró" dolgok ezek, de al­kalmasak a társadalmi tulaj­don megkárosítására, a bűn­cselekményre. Ezt megakadá­lyozni viszont elsőrendű kö­telessége azoknak, akikre a társadalmi tulajdont bízlak: Régi Igazság: alkalom szüli a tolvajt. L. F. Szerda, 1965. június 9. DéL-MAGYARORSZAQ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom