Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-04 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI) EGYESÜLJETEK] dfi-Mmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Tiszaiak a Duna ittenién 55. évfolyam, 130. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1965. június 4. Szeged egészségügyileg a legjobban ellátott városok közé tartozik m m ülést tartott a III. kerületi tanács A szegedi III. kerületi ta­nács tegnap délelőtt ülést tartott a Rákóczi utcai párt­ház nagytermében. A ta­nácsülésen részt vett Papp Gyula, a Szeged mj. városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese és dr. Dudás Béla főorvos, a városi tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője. Vincze Antal­nak. a III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága elnöké­nek megnyitó szavai után a tanácsülés Nagymajlényi László elnökletével végezte munkáját. A tanácsülés tárgyalta a kerület egészségügyi ellátá­sát Balla Jánosnak, az egészségügyi állandó bizott­ság elnökének előterjesztése "lapján. Országosan Szeged egész­-égügyileg a legjobban el­látott városok közé tarto­zik. s ez a jellemző a III. kerületben is. Bizonyítja ezt a körzeti or­vosi és üzemorvosi hálózat, a fogászati, bőrgyógyászati, gyermekszakorvosi ós nőgyó­gyász szakrendelés, az anya­és gyermekvédelmi ellátott­ság. A bölcsődék iránt az igény állandóan növekszik, s ezek az intézmények jól be­töltik szerepüket. A vitában sokan szót kér­tek. Tteleki Ferenc kifogásolta, hogy a jutaárugyári bölcső­dében nem tudnak zavartala­nul dolgozni, mert a szom­szédos területen az útépítő vállalat aszfaltfőző üstjei rossz, egészségtelen szeny­nyezödéssel rontják a leve­gőt. Rózsa István az ellen emelt szót, hogy a Kolozsvá­ri téren, közvetlenül az álta­lános iskola szomszédságá­ban nem a célnak megfelelő­en hasznosítják a játékteret. Azt kérte, hogy a jövőben ezt a terültlet ne adják oda cirkuszi rendezvényeknek. Felhő József a tanácsi böl­csődék bővítését szorgalmaz­ta. Szalma Gézáné pedig a Párizsi körúton levő ügyele­tes orvosi rendelő nem kielé­gítő működését és berende­zését kifogásolta. Gyuris Ist­ván az egészségügyi propa­ganda és felvilágosító mun­ka kiszélesítését javasolta. Papp Gyula, a városi ta­nács vb elnökhelyettese meg­állapította. hogy az egész­ségügyi feladatok ma már nemcsak a hivatali apparátu­sokra tartoznak, hanem a la­kosság, az egész társadalom ügyévé vált. Rámutatott, hogy az alapvető egészségügyi ellátásban a III. kerület­ben sincs különösebb probléma. A meglevő le­hetőségeket azonban még jobban ki kell használni. A lehetőségekhez képest a jövőben is fejleszteni kell az egész város egészségügyi el­látását, s ennek arányában a III. kerületét is. Hangsúlyoz­ta azonban, hogy e tekintet­ben a kerületi tanács végre­hajtó bizottsága továbbra is kezdeményez­zen. s a feladatok megoldásához járuljon hozzá saját anyagi erejével is. Többen szóvá tették egyes utcák és egyes házak nem kellő tisztaságát. Szilágyi István, a móravárosi part­szervezet titkára a vízelveze­tő árkok tisztántartására hív­ta fel a figyelmet. Kovácshá­zi Lajos arról szólt, hogy a Cserzy Mihály utca környé­kén a főútvonalakról össze­sepert szemetet az úttisztítók a mellékutcákban tárolják. A bölcsődék bővítése Tiszta házak — tiszta utcák A társadalmi munkák szervezése Interpellációk — javaslatok Karla Gyula javasolta, hogy a Bécsi körúton folyó építke­zés területét kerítsék körül, hogy oda a gyermekek ne mehessenek be játszani. Bor­ka László a tanácstagokat ar­ra kérte, hogy segítsék nagy és fontos munkájában az egészségügyi állandó bizott­ságot. Ezt követően a III. kerületi tanács szakigazgatási szervei­nek tevékenységéről1 tárgyalt a tanácsülés Borka László­nak, az ideiglenes bizottság elnökének előterjesztése alapján, majd interpellációkra és javasla­tokra került sor. László András azt kérte, hogy egy-egy területen a tár­sadalmi munkát jobban szer­vezzék meg. Nagy Istvánné a nagyállomásnál levő ven­déglő higiéniai fogyatékossá­gáról szólt. Finta Kálmán a Topolyasor rendezését tet­te szóvá. Többen megemlítet­ték, hogy a külső városrészek gyalogjárdáit egyesek kerék­pározásra használják. Gyuris István javasolta, hogy a Kál­vária teret tegyék teljes ér­tékű játszótérré. A tanácsülés Vincze Antal válaszával, illetve Nagymaj­tényi László zárszavával ért véget. A vietnami háború az amerikaiak gyengeségét bizonyítja Fellőnék a Geminl—4 űrhajót Papírbarikádok Ünnepi röpgyűlések az építkezéseken Ferencváros -SZEAC 1:0 Jelentős beruházások — több termelés Az új megyei szervezet jól látja el feladatát . r ...1 .1) f „1 alriil f- I1, 1.-.1 L". .v1.lL- mrkif: 31 fi krvi át.1a£á Egy évvel ezelőtt alakult meg megyénkben az állat­tenyésztési felügyelőség. Egy nagy szervezetbe vonták össze a törzskönyvi felügye­lőséget, a tenyészállat for­galmi irodát, a lótenyésztési felügyelőséget és a Csong­rád megyei mesterséges megtermékenyítő főállomást. Ezáltal egy kézbe összponto­sult az állattenyésztés fej­lesztésének irányítása S máris nagyszerű eredmények igazolják, hogy az új me­gyei szervezet jól látja el sokoldalú, bonyolult. fel­adatát. Törzskönyvezés, termelési ellenőrzés A korszerű szarvasmarha­tenyésztés nem nélkülözheti például a szigorú tenyészté­si és termelési ellenőrzést. Csak így lehet kiválogatni a továbbtenyésztésre leg­alkalmasabb, legtöbbet ter­melő egyedeket A Csongrád Megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség 1964-ben mái- 7761 darab nőivarú szarvasmar­hát tartott ellenőrzése alatt. Tizenhat tsz-ben 1302 te­hén volt a múlt év elején termelési törzskönyvi ellen­őrzés alatt, s ezt az állo­mányt — amint Balabás Sándor, a felügyelőség ve­zetője elmondotta —, de­cember végéig 3Í00-ra emel­ték fel. Az 1965-ös eszten­dő feladata hogy a törzs­könyvezést és a termelési ellenőrzést 6550 tenyészte­hénre terjesszék ki. Az év­végén összesen 13 ezer 600 szarvasmarha felett gyako­rolnak majd tenyésztési fel­ügyeletet.. A megyei felügyelőség egyik központi feladata a legkorszerűbb tartási. ál­lattenyésztési viszonyok ki­alakításának irányítása. En­nek megfelelően az idén megyénkben újabb 20 tsz­ben térnek át a hagyomá­nyos kézi fejésről a gyor­sabb. higiénikusabb gépi fe­jésre. Eddig már jelentős beruházások árán 9 gazda­ságban valósult meg ez a terv. Tavaly összesen 1415 fé­rőhellyel rendelkeztek a megye tsz-ei az itatásos borjúneveléshez. Az itatá­sos borjúnevelőkben a fé­rőhelyek száma most egyet­len év alatt további 1445­tel gyarapodik a felügyelő­ség tervei alapján. A Csongrád Megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség hivatott többek között az ál­latvásárok megszervezésére is. Képzett szakemberek bírálják el az állatokat, hogy megfelelnek-e azok az adott gazdaságban a köve­tendő tenyésztési, termelési céloknak. így lehetetlenné válik, hogy egyik gazdaság egy rosszul sikerült üzlet kapcsán megkárosítsa a má­sikat. Gondoskodnak a ház­táji gazdaságok megfelelő tenyészan yag-u tánpótlásá­ról is. Törzstenyészetek Nem kisebb az új testü­let felelőssége a sertés- és a juhtenyésztés tudományos alapokon nyugvó fejleszté­sében sem. Jelenleg 1350 anyakoca törzskönyvi ada­tait gyűjtik, s az adatgyűj­tés kiterjed többek között az utódok hízékonysági vizs­gálatára is. S végül csak azok a kocák maradhatnak tartósan tenyésztésben, me­lyeknek szaporulatai jó takarmáriyértékesítőnek bi­zonyultak. s a hús- és zsír- ! minőségük is a legjobb, j Ilyen magas követelmények- j nek megfelelően 1965-ben ' 710 törzskönyves kocát és 110 tenyészkant juttat a fel­ügyelőség a megye szövet­kezeti tőrastenyészeteibe. A juhászaiban eddig 8 ezer tenyészállatot vontak teljesítőképesség szempont­jából állami ellenőrzés alá. Négyezer anyajuhnak az I utódellenőrzését is megszer- I vezték. Cél. hogy a legtöbb és a legjobb minőségű gyap­jút adó, s a tejtermelés szempontjából is kifogásta­lan egyedek kerüljenek fo­lyamatosan a köztenyésztés­be. Három juhtenyész-körze­tet alakítottak ki a megyé­ben, hódmezővásárhelyi, szentesi és szöregi közpon­tokkal. Tenyészkos-telepet létesítettek Szentesen, ahol most 316 kos átlagában már 9,17 kilogramm gyapjúh"za­mot sikerült elérni Korszerű takarmányozás - több állat A megyei állattenyésztési felügyelőség sokoldalú gaz­daságpolitikai szervező mun­kát is végez. A felügyelőség szakembereinek feladata, hogy bebizonyítsák a he­lyenként tapasztalható rossz gazdaságpolitikai szemléle­tek tarthatatlanságát. Ilye­nekkel most a szegedi já­rásban is találkozhatunk. Rúzsán, Csengelén, Kübek­házán és másutt ahelyett, hogy a több takarmányter­méshez keresnék az új lehe­tőségeket, az állatállomány létszámát, akarják lecsök­kenteni az átmeneti alacsony takarmánytermesztési szín­vonal mértékéhez. Ez már­is előrevetíti annak árnyé­kát, hogy a szarvasmarha­és a sertésállomány fejlesz­tésében nem érjük el az év végéig tervezett létszámokat. Nagy munkáit vállalt ma­gára a megyei felügyelőség a táptakarmányok alkalma­zásában a szakszerű takar­mányozás megszervezésében. (Enyerti Z. felv.) Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi készenléti osztaga, melyet a 10. sz. AKÖV 16 tehergép­kocsijával és egy autóbuszával erősítettek meg, már 10 napja a Duna árvízvédelmi rendszerében dolgozik. Je­lenleg homokzsákokkal erősilik a töltést. Munkájukról kiküldött munkatársaink a 3. oldalon számolnak be Felkészülés az aratásra Javul a falvak ellátása Tízezerrel több kaszát, har­mincezerrel több sarlót, öt­venezerrel több kaszakövet, s több mint kétszer annyi ka­szanyelet hoznak forgalomba a földművesszövetkezeti bol­tok az idén, mint tavaly — közölték a SZÖVOSZ illeté­kes osztályain a falusi ke­reskedelem aratási, nyári felkészülésével kapcsolatban. Kaszaveró üllő és kaszaka­rika ugyancsak elegendő lesz az üzletekben. Hasonló­képpen nem lesz hiány zsákban, kötélben és ponyvában sem. Az aratás, s még in­kább a betakarítás idejének egyik legtöbbet forgatott szerszáma a négyágú villa. Az elmúlt években ez is hi­ánycikknek számított. Az idei ellátás biztosítására a kereskedelem százezer darabot hozott be külföldről, s ez a szakemberek becslése szerint fedezi az igényeket. Kiemelten gondoskodik a kereskedelem a falvak nyári élelmiszer-, ruha- és cipőellátásáról is. Az ebben az időszakban különösen keresett egy- és kétrészes munkaruhákból, at­létatrikóból. szövött és kö­tött rövidujjú ingekből az egész idényben minden igényt Ifi tudnak elégítem. . Az alapvető élelmiszere^­hői — lisztből, cukorból, zsírból, étolajból — nem lesz hiány a, falvakban sem. A hús-, hűskészítmény-, tej- és tejtermékellátás körülbelül a tavalyi szinten alakul. Szalonna elegendő lesz az üzletekben, s az aratas ide­jén kerül „pultra" az az ezer vagonnyi házi füstölt hús is, amit a földművesszovet­kezetek a téli időszakban vásároltak fel a háztáji gaz­daságokban. A múlt évi jó termés bő­ségesen fedezi a nyári idő­szak fokozott borkeresletét néhány százalékkal javul a sörellátás is. A boltok nyitvatartási ide­jét az idén is 'a helyi igé­nyekhez alkalmazkodva ál­lapítják meg. (MTI! Jugoszláv kitüntetés magyar személyiségeknek Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke a Ma­gyar Népköztársaság és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti együtt­működés és baráti kapcsola­Magyar-koreai műszaki együttműködés A magyar—koreai műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság május 29-től 31-ig Phenjanban megtar­totta ötödik ülésszakát. Ez alkalommal megvizsgálták a 4. ülésszakon hozott határo­zatok eredményeit, megtár­gyalták a feleket kölcsönö­sen érdeklő kérdéseket, t* jegyzőkönyvet írtak alá. Az ülésszakról készült jegyzőkönyvet dr. Jávor Er­vin, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese, valamint Ro The Szok, a bizottság koreai tagozatá­nak elnöke, az Állami Terv­bizottság alelnöke irta alá. Az aláírásinál magyar részről jelen volt Kovács József, phenjani magyar nagykövet, koreai részről pedig Nam Csun Hva, a Minisztertanács nemzetközi gazdaságs bizottságának el­nöke is. Ten Dum Thek koreai miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke fogadta a dr. Jávor Ervin vezette magyar küldöttséget. A megbeszélésen jelen volt Kovács József nagykövet is. Kovács József nagykövet a magyar küldöttség tisztele­tére fogadást adott, amelyen bemutatták a „Haldex" cí­mű dokumentumfilmet (MTI) tok fejlesztése és erősítese terén szerzett érdemei elis­meréséül magas kitüntetés­ben részesítette Bíró József külkereskedelmi minisztert. Vályi Pétert, az Országos Tervhivatal első elnökhelyet­tesét, Darvasi Istvánt és Gyenes Andrást, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának osztály­vezető-helyetteseit, Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettest, Gergely Miklóst, a Külügyminisztérium proto­koll osztályának vezetőjét. Barity Miklóst, a Külügymi­nisztérium megbízott főosz­tályvezetőjét, Reményi Gyula vezérőrnagyot, Faragó Feren­cet, a Külügyminisztérium protokoll osztályának helyet­tes vezetőjét, Sebestyén Fe­renc ezredest.. Kállai Sándor alezredest, Makiári Györgyöt Zegnál Jánost, a Külügymi­nisztérium főelőadóit. A kitüntetéseket csütörtö­kön ünnepélyes keretek kö­zött dr. Dusán Csalics, a Ju­goszláv Szocialista Köztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nyújtotta át a jugoszláv nagykövetségen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom