Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-29 / 151. szám

Fokozódik a dél-vietnami szabadságharcosok tevékenysége Amerikai röpcédulúk a VDK. területére (T Stdgon (MTI) Dél-Vietnftmban a szabad­ságharcosok tovább fokozták tevékenységüket. Hétfőn a kora hajnali órákban a par­tizánok fél órn alatt 10 gránátot lőtték ki a Saigon­tól 320 kilométerrel északra levő Nha Trang-i támasz­pontra. amely Saigon és Da Nang között az amerikaiak és a dél-viétnami kormány­csapatok legfontosabb bázi­sa. A támaszponton nagy­mennyiségű hadianyag, egy repülőiskola és különleges rendeltetésű egységek kikép­ző tábora található. A bázis repülőterén állandóan sok dél-vietnami és amerikai re­pülőgép állomásozik. Első jelentések szerint a partizán­támadás következtében egy dél-vietnami helikopter el­pusztult és ogy amerikai szállítógép erősen megrongá­lódott. A szabadságharcosok a Nha Trang elleni támadás­sal szinte egpidőbén aknák­kal árasztották el a Da Nangtól 04 kilométerre dél­re fekvő Nghia I-lanhban gépesített dcl-victnami ka­tonai parancsnokságot. Egy dél-vietnami katona meg­halt, kél másik megsebesült. Ugyancsak megsebesült n parancsnokságra beosztott két amerikai tanácsadó is. Amerikai repülőgépek va­sárnap délután 00 bevetés­ben támadták Tuo Marong járási székhelyet, amelyet a szabadságharcosok szomba­ton foglaltak el. A Reuter jelentése szerint a dél-vlot­naml kormánycsapalok el­menekültek n városból. A dél-vietnami parancsnokság az amerikaiak tanácsára egyelőre lemondott arról a tervéről, hogy a város visz­szafoglulására akciót indít­son. Az UBI jelentése szerint n partizánok a hétfőre virradó éjszaka Saigontól mindössze 20 kilométerre lelőttek egy amerikai repülőgépet. A dél-vietnami szabadság­harcosok „felszabadulás" hírügynökségének jelentése szerint a partizánok szaba­don bocsátották a kormány­csapatok június 9-én foglyul ejtett 408 katonáját. A fog­lyuejtett katonák ugyanis kifejezték azt a szándékukat, hogy nem harcolnak tovább az Egyesült Államok zsol­dosaikónt. Az. AP hírügynökség sze­rint Hanoitól körülbelül 90 kilométernyire délre az ame­rikai hadvezetőség körülbe­lül egymillió röpcédulát szórt szét Phnt Diem, Thanh Hoa és más helységek környékén. Folytatásos képregényekre emlékeztető rajzok ékesítik a röpcédulák egyik oldalát, míg n másik oldalra hyom­talolt szöveg az amerikai kormány állítólagos béke­szándékát bizonygatja és azt ajánlja a helyi lakosság­nak. hogy követelje kormá­nyától a rizs-fejadag növe­lését. Az AP emlékeztet rá, hogy nem is olyan régen azok a városok és falvak, amelyek most ezekben az amerikai égi üzenetekben ré­szesültek, a bombázók cél­pontjai voltak. A hétfői napon egyébként újabb amerikai bombatáma­dás érte a demokratikus Vietnamot. A Hanoitól 160 kilométerre délre végrehaj­tott terrorbombázáson kívül Skyraidcr vadászbombázók a 17. szélességi ffoktól 16 kilométernyire északra is bombáztak. A Saar-vidéki tartományi válaszíások Saarbrttcken (ADN) Vasárnap a Saar-vidéken megtartották a tartományi választusokat. A tartományi választáson a szavazók tgen nagy szám­ban járultak az urnákhoz: 750 000 szavazásra jogosult közül 600 000-en adták le vok ­sukat. A szavazás 50 tarto­mánygyülési mandátum sor­sát döntötte el. A leadott 594 393 érvényes szavazat közül a CDU 254 113 szavazatot kapott (42,7 száza­lék), s Ily módon 23 mandá­tum birtokába jutott. Jóval nagyobb sikert köny­velhetnek el a szociáldemok­raták. akik csaknem 11 szá­zalékkal kaptak többet, mint öt esztendeje: összesen 241 934 voks birtokába jutot­tak. Titkos tárgyalások Bismedien és Ferhat Ábbasz közölt? ® Algír (MTI) pekingi külföldi tudósítók- kl az afrikai és ázsiai or­Az AP algíri megbízható adotl ^.n8l,kozatba" ?U "ág0kbíl"' , , , források alapján blyan érte- téli az algerini nepi tűnte- Néhány állam bejelentette, sülést közöl, hogy napok óta tések e fojtésát es követeli hogy nem vesz részt a kon­titkos tárgyalások folvnak a haladéktalan visz- fercnclán, musok amellett „,< azatórését. Bumcdien, a forradalmi ta­nács elnöke cs két régi poli­tikus, Ferhat Abbasz és Ra­bah Bitut között. Rabati Bi­tat, aki a június 19-i fordu­lat után tért vissza Algírba, kardoskodtak, hogy a konfe­Az Aibán Népköztársaság renclút feltétlenül meg kell algériai rendkívüli nagykő- tartani az előre kitűzött idő­vete kormánya nevében ér- pontban. A Brit Ncmzetkü­tcsiteUo" az algériai kor- zösség tagállamai a konfe­mányt, hogy Albánia az Al- rcncia elhalasztását Indítva­forradalom egyik vezér: fenmUW barátság- nyozták. alakja volt. Bilat hosszú Ide­ig működött együtt Ben Bel­lával, majd 1964-ben u cabí­llal zendülés idején az ellen­zékhez csatlakozott. Ferhat Abbasz 1963. augusztusában mondott le a nemzetgyűlés elnöki tisztségéről. A kabí­liai felkelés idején intarnál­ták. Ben Bella egyik utolsó politikai ténykedése Ferhat Abbasz háziörizetének meg­szüntetése volt. politikája szellemében támo- A szovjet lap az előkészítő galja a forradalmi tanácsot, bizottság halasztási döntésé­A szovjet sajtóban az első Vel kapcsolatban két mozza­állásfoglnlás, nmely nz nlgé- natot emel ki Először, hogy rial eseményeknek nz afro- egyhangú döntésről van ázsiai értekezletre gyakorolt hatásával foglalkozik, ' helyesli az értekezlet elha­lasztását anélkül, hogy az algériai események jellegé­nek kérdésében állást fog­lalna. „Az előkészítő bizottság szó, másodszor pcdle, hogy azért maradlak nz értekez­let színhelyének kijelölé­sénél Algír városa mellett, mert "Afrika és Ázsia népei kellő megbecsüléssel visel­tetnek az algériai nép iránt, amely olv nagy árat fizetett A Szovjetunió és a nemzeti felszabadító harc Szerkesztőségi cikk a P Moszkva (TASZSZ) ,'dábart felszabadnás erői előtt álló legfontosabb feladatok egyi­A Pravda hétfői számában ke manapság a hós vietnami szerkesztőségi cikket közöl n<$p határozott támogatása az „A Szovjetunió és a nemzeti amerikai imperializmus ag­f el szabadító harc" címmel. A rcsszlójával szemben. A VI­clkk hosszú történelmi visz- etnami Demokratikus Köz­szapillantásáfcan megállapít- társaság kormányával tor­ja. hogy az elnyomott népek tént megállapodás alapján a függetlenségi harcában az el- Szovjetunió segítséget ad a só nagy fordulatot az októ- VDK védelmi képességének bert forradalom győzelme növeléséhez, hozta meg. , ... . Ma sürgetőbbe vált, mint A második világháború valaha — folytatja a Pravda után — folytatja — a nemze- bogy megszilárduljon az tl felszabadító harc lángja összes szocialista országok, elterjedt Ázsiában, Áfriká- az összes haladó, békeszerető ban és Latin-Amerikában. erők akciúcgysége a fékte­Három ázsiai országban — lenné vált agresszor vissza­Kínában, a Koreai Népi De- verese céljából. Ilyen akció­mokralikus Köztársuságban, kat végre lehet és végre is a Vietnami Demokratikus kell hajtani, tekintet nélkül Köztársaságban — győzött a arra, hogy az imperialista­szocialista forradalom. A ellenes táborban nézeteitéré­szovjet emberek büszkék ar- sek vannak egyes kérdésak­ra. hogy következetesen lel- kel kapcsolatban. Az egysé­jesítlk internacionalista kö- ges akciók szükségességét ta­telességüket, minden vonn- gadnl egyértelmű az antiim­ion segítséget nyújtottak periallsta harc érdekeinek, a ezeknek az országoknak. vllágszoclaliz.mus és a nem­Szakadatlanul növekvő se- . felszabadító mozgalom ,. . . , „ , , ., . ,, érdekeinek veszelyeztetésé­gítségével a Szovjetunió bék- vej lyókba veri az imperialista . , , ... . , . ... , A cikk példákkal tlluszt­hatalmak főerőit - írja a to- rálva mutatja be. hogy a vábblokbnn a Pravda. — A Szovjetunió hatékony segitsé­Szovjetunló, az egész hatHl- get nyújt a gyarmati rend­mas szocialista világ sokol- 8Zer bástyáit rohamozó íor­dalú segítséget és támogatást nyújt a nemzeti felszabadító erőknek. A Szovjetunió a nemzeti felszabadító küzdelem érde­rndalmi, erőknek. antiimperialisla A világot átfogó forradal­mi folyamai jellemző vonása — írja a továbbiakban a Pravda —, hogy elszakítha­kében igyekszik felhasználni jg* Í^ffiíí az F.NSZ-et és más nemzet- Vető része a szocialista A TASZSZ és az AFP je- ^ntése amelyet az Algérlé- „emzeti függetlenségéért - • • ban kialakult helyzet'diktált, lentése szerint az algíri rend­# Varsó A poznani nemzetközi vá­sár vasárnap este bezárta kupult. Az idei vásáron hat­van ország vett reszt — s ez rekordot jelent a vásár tör­ténetében. Első ízben mutat­ta be termékeit a poznani vásáron Szíria, Malgas és Lanzániu. Hosszabb szünet után ismét megjelentek Poz­nanban a Klnni Népköztár­saság, Burma, Ghana, Indo­nézia, Tunézia és az Egye­sült Arab Köztársaság kiállí­tói. $ Bukarest Nicolae CoHUsescu, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott a buka­resti területen fekvő, pózsa Györgyről elnevezett falu­ban. llfing.súlyoz.lu, hogy az amerikai '/uparlallzmus dól­vietnnml intervenciója és a VDK bombázása nyilt ag­resszió, amelyet az. egész emberiség elltél. Az, ami Vietnamban, a Dominikai Köztársaságban és másutt lejátszódik azt mutatja, hogy az amerikai imperializmus a legreakclósabb erők fő tá­masza. Er nira kötelezi a népeket, hogv Innkndntlnn éberséggel egyesül ionok nz.ok ellen, akik veszélyeztetik n békét. Ma inkább, mint va­laha elengedhetetlenül szük­séges. hogy a szocialista or­szágok. n kommunista- és munkásnártok, a nemzeti felszabadító mozgalom, vagyis az egész imperinlisia­elienos front megerősítse egységét — Jelentette ki Ceausescu. flt B"nn Nyugot-Nénv'ini's zá" több helvétt folvlrtiódták »* í'ilné­cik garázd'Ukoö *at. Köln közelében Morsbachban Is­meretlen tettesek bemocskol­ták a háborús hősök sírem­örség hétfőn délelőtt letar- Kétségkívül előmozdítja az tóztatta ftöW Ldmboltet. nz. asyse« dsa Kölcsönös meg­Humanité algíri különtudósí- nrtés en.sodésct az afrikai és áz.slnl országok népei között" . ' , ... — állanftja meg n Pravda A Kínában élo algériai dl- k((,ön,„rt(<is(t6l hármasa Al­akok egy csoportja hétfon a gfrból krlte7ett eIs5 jelenté­sében, amelyet a lap mai szánta közöl. A tudósítók — Beljajev, Majevszkij és Prozsogin — rámutatnak, hogy az impe­rialista erőknek a második afro-ázsiai értekezlet előké­szítésével kapcsolatos mes­terkedésci egyöntetű elutasí­tásra találtak, azonban az ér­tekezlet összehívásának út­ján előre nem látott újabb akadályok bukkanlak fel Az algériai események kü­lönböző reakciót váltottak lékét: náci jelszavakat má­zoltak rá. A jelszavak éltet­ték Hitlert és a zsidóság ki­irtását sürgetik. Heilbronn­ban az amerikai laktanya közelében a házfalnkon ho­rogkeresztek jelentek meg. Újabb bizonyítékok as imheriinia ver i>ngm énekről 0 Santo Domingo (MTI) Az Amerika-közi jogi bi­z-ottság vasárnap ismét öt holttestet talált azon a ta­nyán, ahol a.z imbertista erők tömegesen végezték kl az al­kotmányos rendszer híveit — jelentik a nyugati hírügy­nökségek mindeddig nem tudták meg­állapítani. A bizottság brazil vezetője, San Francisco de Macoris városában (ahol pénteken vé­res ősszelűzésre került sor az alkotmányos rendszer hí­vei és az Imbertista junta csapatai között), látogatást kívánt tenni a börtönben. Az. újabb felfedezéssel 14- Eredménytelenül tért az.on­re emelkedett a napvilágra ban vissza vasárnap Santo került áldozatok száma - «: ^ személyazonosságukat azon- megi bogy átlépje a börtön ban — egy Ifjú kivételével kapuját. közi szervezeteket, állhatalo- világrendszer, a nemzeti fel­san törekszik a haladó erők szabadító mozgalmak, a tő­mozi ósítására, az lmperlalia- Kés országokban elo mun­tn gyarmatosítók elszigetelő- kasosztály forradalmi harca P(yrt, — között. Minden olyan lé­pés, amelynek célja e három A Pravda hangsúlyozza, rész megosztása, valamelyi­hogy a társadalmi és nemzeti kének a másik kettővel való 'zembeállftára: csupán az imperialisták malmára hajt­ja a vizet. A mostani bonyolult viszo­nyok között a kommunisták­ra hárul a nagy történelmi felelősség az összes haladó erők megszervezéséért és egybeforrasztásáért. A Szov­jetunió Kommunista Pártja tudatában van a felelősség­nek, szívósan és állhatatosan küzd e célért. Pártunk foly­tatja és a jövőben ls folytat­ni fogja e harcot, minden próbálkozás ellenére, amely a széthúzás és a testvérharc útjára akarja taszítani a kommunista mozgalmat. A francia külön út kísérelje leválasztani az NSZK-t, gadnl De Gaulle Amerika-ellenes „az USA első számú európai szö- sakkhúzásait. Dél-Vielnam dolgá­vetségesét", a washingtoni politika járszalagjúról. Az 1964-es esztendő, ban nyilvánvaló az összefüggés a francia monopóliumok indokínai „A franciák nem vesznek részt a ban az utolsó tényezővel kezdjük: méginkébb pedig az idei. újabb és gazdasági érdekeltsége és a tábor­Fallex—66 fedőnevű NATO-hadgya- a francia diplomácia lépéseire nyil- újabb, egyre nyíltabban Amerika­korlaton." — „Párizs hátat fordít a ván hatással lehetnek a közelgő ellenes lépések sorozatút hozta, a delkelet-ázsiai agresszív katonai tömbnek, a SEATO-nak." — „De Gnulle az aranyalapra való vissza­térés szorgalmazásával hadat üzent a dollárnak." — „Franciaország az ENSZ pénzügyi válságában Is szem­bekerült az Egyesült Államokkal." köztársasági elnökválasztás esélyei. De Gaulle tábornoknak (vagy ha mégsem indulna: jelöltjének) szük­sége van a békevágyó széles fran­eia tömegek szavazataira. Francia­országban pedig milliók és milliók helyeslik az amerikai agressziók el­sZocialistn táborral való francia kapcsolatok fejlesz! ésévél párosul­tak a De Gnulle-i diplomácia kez­demény ezósei, A tábornok-elnök személyes tö­rekvései súllyal esnek latba a Quai d'Orsay, a francia külügyminiszté­rium tevékenységének irányításá­ban. De Gaulle valóban a múit szá­— „A francia kormány elítéli az ítélésének, a kelel—nyugati viszony USA dominikai fegyveres interven- megjavításának, az európai bizton­clójét," — „A francia köztársasági ság új alapokon való megteremtésé- zacj0k világhatalmi rangjára akarja elnök az amerikaiak dél-vietnami nek politikájút. emelni azt a Franciaországot, amely agresszióját elmarasztalva kitart a Természetesen fontosabb szerepet IMO-tfll a megaláztatások egész so­Délkelet-Azsia semlegesítésére vonat- 44jszanak „ rnoi francia kiilpoliti- rát szenvedte el. (Összeomlás h ma­kozó terve mellett." kai" "vonal meghatározásában a vi- sodik világháborúban, vereség az Tucatjáónl idézhetnők még a vl- lágpolltikni meggondolások. De indokínai gyarmati háborúban, a lágsajtó hasábjairól a lentiekhez Gaulle tábornok 105B-tól kezdve gyarmatbirodalom kényszerű felsza. hasonló főcímeket. Hat hónap lefor- szakadatlan azon fáradozik, hogy — molása, a vereséggel felérő algériai gnsa alatt bőven szolgáltatott anya- ,,RV amerikai hírmagyarázó szavai- kompromisszum.) Meg kell monda­got a hírmagyarázóknak a frunclu vn'i 4lve — .u világ sorsát eldöntő nunk: a „grandeur". a „nagyság' politika. A nyugati világban a fel- tárgvalúsokon a tárgyalóasztal mel- keresésében a francia politika a soroltak mellett még külön feltű- i iott 'Franciaországnak is helyet biz- reálisabb látásmód és a pozitív ki­keltettek n francia diplomd- tosítson." Az 1956 őszén megírt hí- x i^sl ucltettei: a frunclu diploma- losítson." Az 1958 Őszén nának ama lépései, amelyek a szo- rcs memorandumában nmeriknt­cialis'a országokkal való kápesola- angol—francia hármas vezetést sür­tatnak fejlesztésére Irányullak. (A Rctcti a tőkés világban, s amikor e szovjet, a magyar, a bolgár, a cseh- javaslatára nem kapott választ, sőt szlovák, n jugoszláv stb. külügvml- Kennedy í-s Macmlllan emtékeze­niszter párizsi meghívása, külke- )PS nassnui tárgyalásán csak még szervezetlébb formát öltött az ..an­golszász vezetés", a francia tábor­nok-elnök „hadüzenet nélküli diplo­mánál háborút" kezdett, szövetségé­éi ellen. reskedelmi megállapodások kötése a szocialista országokkal, hosszú le­járatú hi (elek nyújtása stb.) A francia külpolitika 'új vonásai­nak olemzcs"k.or észre kell ven­! nünk. hngv azokra a francia i: I daságl érdekek éppúgy rátíyomják bélvegiikét mint De Gaulle tábor­nok személyes törekvései, a világ politikai meggondolások azonban éppúgy érvényesülnek, mint a fran­cia belpolitikai célok. Hogy nyom­-an". ípnen tr A nassaul ameriko1 állapodásrn vátaszki mondott Angliának a hoz tervezett csatlakozású;, netileg szövetkezett Adenauc, gat-Németországával is, hogy vél" • ii „' tma Nyu­meg­deményezéseit mellett Imperialista célokat ts kitűz maga elé. s csu­pán az egyes alrtkal államok ügyei­be történt beavatkozásait említsük: az újgyarmatosftás, a neokolonia­llzmus módszereit is alkalmazza. A tőkés Franciaország ellentmon­dásos-.agát példázza, hogy a „keleti keresi; ••delem" fejlesztését ugyanaz a i :• r,opnltökc határozza el — "-»'­ismer e saját érdekeit —. nmei n ; al afrikai vonatkozásiján, v az „atomütőerő" kiépítésébert okozó előjelű befolyással van a ncia politikára. A párizsi nagy­kések egy jelentős csoportja az nerlkatak gazdasági térhódítása láttán — a maga érdekeinek védel­mében — kész ugyanekkor elfo­nok-elnök által hangoztatott semle­gességi követelések között. A fran­cia „külön út" megválasztását — s ezt ne feledjük! — az magyarázza, hogy az ország kincstárában 5 mil­liárd dollárra nőtt a valuta- és aranytartalék, a gazdaság megerő­söcjött és versenyképessé lett. vala­mim módosultak az erőviszonyok az USA és Franciaország viszony­latában is. Azok a tények, hogy De Gaulle kormánya fejleszti a szocialista or­szágokkal a kapcsolatait, elismeri az Odera—Nciise-határt, és « német kérdés ..európai rendezése" mellett foglal állást, hogy ellenzi az NSZK atom felfegyverzését, az európai biz­tonság megerősödésének irányában hatnak. Kétségtelen, mindeddig nem lépett előre a mai Franciaország azon a téren, hogy egy közép-euró­pai alomment.es övezet kialakulhas­son. vagy a NATO és a Varsói Szer­ződés tagállamai között megnemtá­madási szerződés jöjjön létre, De nem beesülhetjük le annak jelen­tőségét. hogv De Gaulle fokozatosan lazit.in leomolni V' •}> Vlanti Szö­vetség k" ""-i| sznyvezet '"Vei. nme­' adott el igHzán, i egyedirányítása lyet soha'*"v annak arv miatt, AZ elköve' sen pedig a •'•') hónapok, különö­einökválasztásl harc eldőlte után következő időszak fran­cia kezdeményezi sei fogják a tel­jes érvényű \ >1 me-. dm kér­désre: milyen * dagaulle ; külön űt, és merre tart Franciaország? Púlfy József 2 du-maqyaiiokhag Kedd, 1963. június 29. t t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom