Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-26 / 149. szám

VILÁG PROLETÁR]Ali EGYESÜLJETEK! MMmmiim 4 magyar szocialista munkáspárt lapja 55. évfolyam, 149. szám Ara: 60 fillér Tökéletesíteni kell a lakosságnak végzett szolgáltatást Ülést tartott a városi tanács A szegedi m. j. városi tanács tegnap,, pénteken dél­előtt 8 órától ülést tartott a Kálvin téri pártház nagyter­mében. Árvái Józsefnek, a városi tanács vb elnökhelyet­tesének megnyitó szavai után az ülés Pántya Józsefnek, a városi tanács végrehajtó bizottsága tagjának elnökleté­vel kezdte munkáját A napirenden szerepelt a város piaci ellátottsága, valamint a lakosságnak végzett javító, szol­gaitató tevékenység helyzete, s a további feladatok. Alap az állami kereskedelem Szeged piaci ellátottságát a városi tanács mezőgazda­sági és kereskedelmi állan­dó bizottságának előterjesz­tése alapján tárgyalta a ta­nácsülés. Szeged áruellátását is alapvetően és zömmel az ál­lami kereskedelem biztosít­ja, de a piacok szerepe is jelentős a lakosság zöldség­gel, gyümölccsel, s külön­féle élelmiszerekkel való kielégítésében. Szegeden je­lenleg piac van a Marx té­ren. a Szent István téren, továbbá állatvásárt tartanak az Izabella-híd után. A Marx téri piacon a szegedi Üj Élet és a Móra Ferenc Termelőszövetkezetnek var elárusító pavilonja. A Szent István téri piacon a szege­di Felszabadulás és a Hala­dás tsz-ek. valamint a tá­péi Tiszatáj Tsz árusít kü­lönféle termékeket pavilon­ban. A földművesszövetkezet a Marx téren két pavilont, a Szent István téren pedig egy pavilont működtet. A környező községek termelő­szövetkezetei, valamint a háztáji gazdaságok is vál­tozó mennyiségű áruval je­lentkeznek a piacokon. Korszerűbb piacokat! A piacok területét — ép­pen azért, mert az áruellá­tást döntően és egyre ja­vulóan az állami kereske­delemnek kell ellátnia — nem kell növelni. Viszont jogos igény, hogy a terme­lőszövetkezetekből ós a ház­táji gazdaságokból még több friss és jó minőségű ter­mék kerüljön a piacokra is. Természetesen a mezőgazda­sági termelés további növe­kedése fontos feltétel ah­hoz, hogy az állami keres­kedelem ós a piacok útján az eddiginél több. olcsóbb mezögazdasagi termék ke­rüljön a fogyasztókhoz. A tanácsülés állást foglalt, amellett, hogy a meglevő piacokat korszerűsíteni kell, s szakosítással, az árusítás kulturáltabbá tételével nö­velni teljesítőképességüket. A következő években az anyagi lehetőségeket tehát a piacok korszerűsítésére for­dítják, s ebben fokozottab­ban gondolnak a higiéniai követelményekre. Természe­tesen nagy gondot fordíta­nak arra is, hogy a Marx téren az autóbusz-pályaud­var építése és a gőztáweze­ték lefektetése után a le­hető legjobban megvalósít­sák a piac rendjét, amely mind az eladók, mind a vásárlók érdekeit szolgálja. A piac üzemeltetését, a pi­ac ellenőrzését új tanácsi rendelet szabályozza majd. Felmerült, helyes lenne a Marx téri mázsaház áthelye­zése. Ezért a városi tanács utasította a III. kerületi ta­nács vb elnökét, továbbá a városi tanács építési és köz­lekedési. valamint terv- és kereskedelmi osztályainak vezetőjét, vizsgálják meg a mázsaház áthelyezésének lehetőségét és erről tegye­nek előterjesztést. Nagyobb gondot az üzletekre A lakosság ellátása kap­csán került szóba a Szövet­kezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának sze­repe. Követelmény, hogy az üzleteket fokozottabban és jobban lássák el friss zöld­séggel. gyümölccsel. Erre a feltételek javultak azzal, hogy a Dorozsmai úton új, korszerű raktál- épült. A Szövetkezetek Csongrád me­gyei Értékesítő Központja arra is törekszik, hogy jobb minőségű burgonyával lás­sa el az üzletek útján a la­kosságot. Felmerfilt a felvá­sárlási és fogyasztói árak kérdése, s ezt az országos hatáskörű szervek jelzik. A tanácsülés állást fog­lalt amellett is, hogy he­lyes. ha a termelőszövetke­zetek és a kereskedelmi szervek továbbfejlesztik együttműködésüket: a tsz-ek közvetlenül szállítsanak zöldséget, gyümölcsöt a bol­toknak. A napirend második pontjaként tárgyalta a ta­nácsülés a lakosságnak vég­zett javítások, szolgáltatások helyzetét, a városi tanács ipari állandó bizottságának előterjesztése alapján. Sze­ged lakóinak életkörülmé­nyei is kulturáltabbá vál­tak. Ugrásszerűen növeke­dett a rádiók, televíziók és tartós háztartási eszközök száma. Ebből, s az általá­ban kulturáltabb életviszo­nyokból jelentkezett a tar­tós fogyasztási cikkek ja­vítási igénye, valamint a személyi szolgáltatások iránti szükséglet. A tanácsi, valamint a szövetkezeti ipar a második ötéves terv­ben a lehetőségek szerint fejlesztette javító, szolgálta­tó tevékenységét, s bővítet­te ennek hálózatát. Problé­ma viszont, hogy a javító, szolgáltató tevékenység vi­szonylag sokszor nem töké­letes: hosszú a javítási idő. vagy a végzett munka nem jó. A lakosságnak végzett ja­vítások, szolgáltatások körét tejleszteni, tökéletesíteni kell. Különösen fontos, hogy az építőipari szövetkezetek is alkalmassá váljanak több emeletes társasházak építé­sére. El kell érni. hogy a magánházak javítása, tata­rozása megoldott legyen. Még körültekintőbbé kell tenni a szakmunkás után­pótlást, mert ez feltétel a lakosság növekvő javítási, szolgáltatási igényének ki­elégítéséhez. Figyelem a külső városrésze kre Szegeden mind a tanácsi, mind a szövetkezeti ipar a külső városrészekben üzle­teket, illetve szolgáltató há­zakat létesített. A külső vá­rosrészekben azonban a kö­vetkező években — az anya­gi lehetőségeknek megfele­lően — tovább kell tökélete­síteni a javítást, szolgálta­tást. Erre a harmadik öt­éves tervben újabb intézke­dések történnek. A magánkisiparosok ís hasznos munkát végeznek, ám indokolt, hogy a külső városrészekben is többen te­vékenykedjenek, hiszen ott munkájukra különösen szük­ség van. A tanácsülés határozatban mondotta ki, hogy megfelelő koordinálással biztosítani kell a tanácsi ipar javító, szolgáltató munkájának fej­lesztését olyan tevékenységi körökben, amelyekben a mi­nisztériumi és a szövetkezeti ipar nem irányoz elő növe­kedést. Ilyenek például a mosás, festés, vegytisztítás. A tanács felkerte a Kisipari Szövetkezetek Csongrád Me­gyei Szövetségét, hogy to­vábbra is tegyen erőfeszíté­seket a város ellátatlan te­rületein- jelentkező igények fokozottabb kielégítésére, s általában bővítse a javító­szolgáltató tevékenységet. A lakossági szükségletek jobb kielégítéséért a tanács arra is kérte a Kisipari Szövet­kezetek Csongrád Megyei Szövetségét, hogy segítsék elő az Üveges Ksz és a Cserép­kályhakészítő Ksz kapacitá­sának növekedését A tanács szükségesnek ítélte a minisztériumi ipar körébe utalt javító, szolgál­tató körökben a nagyobb­mérvű fejlesztést, különösen a GELKA vonatkozásában. Sok felszólalás A napirendek élénk vitá­jában sorrendben felszólalt Peták József, Bézi I mre, dr. Kalmár Ferenc, Ördögh Jó­zsef, Török Ferencné, Nit­singer Gyula, Oltvai Fe­renc, dr. Nagymihály Sán­dor, Kalmár István, Egyeki Zsigmond, Nagy Sándor, Engi József. Antali Sándor, Gerebecz Béla. Árvái Jó­zsef, Kovács János (a Szö­vetkezetek Csongrád Megyei Értékesítési Központja áru­forgalmi főosztályának veze­tője). dr. Imre Ottó, Varga István, Farkas István. Kiss Kálmán. Kovács Alajos, Papp Károly (a Kisipari Szövetkezetek Csongrád Me­gyei Szövetségének képvise­letében), Sass Ferencné (a KIOSZ Csongrád megyei titkára). Zombori János, Igaz Sándor (a Könnyűipari Minisztérium helyiipari fő­osztályának vezetője), Mo­nath László (a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat központjának ter­melési főosztályvezetője). A napirendek tárgyalása után előterjesztésekben dön­töttek. Ennek során jóvá­hagyták a városi tanács ren­deletét a járművek megőr­zéséről. ezek helyéről és használatáról. Szombat, 1965. június Megnyílt a KGST VB ülése Pénteken Leningrádban megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 18. ülése, ame­lyen részt vesznek Bulgária, Magyarország, az NDK, Mon­gólia, Lengyelország, Romá­nia, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia kormányképviselői. Az ülésen Apró Antal mi­niszterelnök-helyettes elnö­köl. A Végrehajtó Bizottság 18. ülésének résztvevői megvi­tatják a KGST-országok gaz­dasági, tudományos és mű­szaki együttműködésének több fontos kérdését, egye­bek mellett, meghallgatják a deviza- és pénzügyi állandó bizottság tájékoztató jelen­tését a gazdasági együttmű­ködés nemzetközi bankja 1964. évi működéséről. (Enyedi íelv.» Aratnak Rncrlrón A íárás egyik nagy gabona­maiuan nuaiaeu termelő gazdaságában, a rösz­kei Kossuth Tsz-ben 1050 holdról takarítják be a kalá­szosok termését. A legkorábban az őszi árpa érett sárgá­ra, s Palotás Gyula, Póczos Emil traktorosok, valamint Tanács Pál és Fülöp József gépkezelők kévekötő arató­gépeikkel már szorgalmasan dolgoznak BUMF.DIEN-ELLENES JELSZAVAK — AZ ELSŐ GAZP ASAGI INTÉZKEDÉSEK — KEREKASZTAL-ÉRTEKEZLET ALGÍRBAN — KÉTSÉGES AZ AFRO-ÁZSIAI ÉR­TEKEZLET MEGTARTÁSA — AZ EAK BEN BELLA PÁRTJÁN — AZ OLASZ KOMMUNISTA PART KÖZ LEMÉNYE — RENDŐRI ER ŐKET VONTAK ÖSSZE A FŐVÁROSBAN Még mindig nem tisztázódott az algériai helyzet # Algír (MTI) Algírban csütörtökön az egymást követő negyedik este Visszhangoztak ismét az utcák a tüntetők Ben Bellát éltető kiáltásaitól. Az épü­letek falaira Bumedien-elle­nes jelszavakat festettek. A rendőrség készenlétben állt, de csak akkor lépett közbe, amikor a tüntetők száma már megközelítette a szá­zat. Ekkor a közben megér­kezett erősítés segítségével szétoszlatta a főként diá­kokból álló tüntető cso­portot. Az ország többi városaiban uralkodó helyzetről nem áll­nak rendelkezésre értesülé­sek, mert a főváros és a vi­dék között a telefonössze­köttetést még mindig nem állították helyre. Az algériai rádió beszámolói szerint a helyzet nyugodt és normális. Az egyiptomi MEIN hírügy­nökség Algírból érkezett utasok beszámolójára hivat­kozva viszont azt írja. hogy a helyzet veszélyekkei ter­hes. A fiatalok és a munkások nagy többsége nyíltan tá­mogatja Ben Bellát. Az algériai hadsereg poli­tikai bizottsága egy pénte­ken reggel kiadott közle­ményben felhívja az ország lakosságát, legyen éber az ellene készülő összeesküvé­sekkel szemben. Az algériai forradalmi ta­nács bejelentette első gaz­dasági intézkedését: harmincmillió algériai di­Az algíri rádió és televí­zió nagy stúdiójában vezető politikai személyek részvé* telével kerekasztal-értekez") letet tartottak lényegébea ugyanezzel a céllal. A ke­rekasztal-értekezleten részt vett Ali Mendzseli, a nem­zetgyűlés alelnöke, Mohand Ou El Hadzs, az FLN poli­tikai bizottságának tagja, ez­redes. annak idején a ka­biliöldi lázadás vezetője volt, Besir Bumaza iparügyi nárt utalt ki a termés be- és energiaügyi miniszteri takarításának munkála­taira. Ezzel egy időben Bumaza iparügyi miniszter felhívást intézett a dolgozókhoz a ter­melés fokozására. Hazatért párizsi száműze­téséből Raban Bitat, volt államminiszter és nyilatko­zatot adott az El Mudzsahid című lapnak. Ebben azt mondja, hogy a rend megzavarása a kül­földiek érdeke és hogy az algériai népnek helyeselnie kell a nemzeti forradalmi tanács akcióját. Megkezdődött az MTESZ VI. közgyűlése Huszonöt tagegyesület mintegy ötszáz küldöttének részvételével pénteken a Technika Házában megkez­dődött a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségének VI. köz­gyűlése. A tanácskozáson részt vett dr. Csanádi A vietnami kormányküldöttség látogatásai A vietnami kormánykül­döttség, Le Thanh Nghi mi­niszterelnök-helyettesnek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának vezetésével pénteken a Cse­pel Vas- és Fémművekbe lá­togatott el. A vendégek meg­tekintették a szerszámgyár, a kerékpár- és varrógépgyár, valamint az egyedi gépgyár több szerelvénvét. elbeszél­gettek a munkásokkal, majd a motorkerékpárgyár vég­szereldéjében röpgyűlésen találkoztak a dolgozókkal. A kormányküldöttség pén­teken délután az Egyesült Izzóba látogatott el. A gyár munkájáról adott vezérigaz­gatói tájékoztatás után a kormányküldöttség tagjai több üzemegységet kerestek fe' György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Szili Gé­za, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető­helyettese, Beckl Sándor, a SZOT titkára és dr. Ortutay Gyula, a TIT elnöke is. Hevesi Gyula akadémikus, az MTESZ elnöke elmondotta, hogy az MTESZ tagjainak száma majdnem húszezerrel emelkedett és most már meghaladja a hetvenhatez­ret. Az MTESZ-ben tömörült egyesületeknek 55 százalék­kal több mérnök. 47 száza­lékkal több technikus tag­juk van, mint 1960 végén. Hangsúlyozta, hogy az eddi­ginél sokkal tevékenyebben kapcsolódtak a műszaki tu­dományos munkába a vidé­ki szakemberek. A jelentésekhez Valkó Endre, az MTESZ főtitkára fűzött kiegészítő szavakat, majd megkezdődött a jelen­tés feletti vita. (MTI) Medeghri belügyminiszter és pénzügyminiszter, Tahar Zbi­rí. az algériai hadsereg ve­zérkari főnöke, és Ali Mah­szasz földművelésügyi mi­niszter. Sorban elmondották, hogy Algériában a szocializmust nem lehet egyetlen ember nevéhez kapcsolni. Medeghri belügyminiszter közölte, hogy a kormány a rövidesen kiadandó fehér könyvben fogja megmagya­rázni Ben Bella árulását. Mohand Ou El Hadzs kije­lentette, hogy Algéria nem fogad el beleszólást ügyeibe egyetlen testvéri vagy baráti ország részéről sem. Buma­za iparügyi és energiaügyi miniszter kijelentette, hogy ezentűl az új kormány va­lóban kormányozni fog, de nem az utca hangulata sze­rint Mahszasz miniszter azt hangsúlyozta, hogy a párt vezető szerepét ezentúl biztosítani kell az élet minden területén. Az El Mudzsahid vezér­cikkében azt írja. hogy az algériai forradalomnak visz­sza kell térnie forrásaihoz. A cikk lényegében elveti a Ben Bella vezetése alatt el­telt három esztendőt, és azt javasolja, hogy az algériai forradalmat ott folytassák, ahol Ben Bella hatalomát­vételekor abbahagyták. Az Algírba érkezett afro­ázsiai újságírók egy jelen­tős csoportjának az a véle­ménye, hogy a nagj találkozót nem le­het a jelenlegi körülmé­nyek között megtartani. Indiai és japán újságírók szerint ha megtartják a nagy afro-ázsiai találkozót, az nem össz-afro-ázsiai jel­(Folytatás a 2. oldalon.) k

Next

/
Oldalképek
Tartalom