Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

Az üzemek támogassák jobban ,IZGALMAS 0GY a középiskolás levelező oktatást Tizenhétezer feleietet ér- • Áttekinthetőbb tankönyveket tékelnl — nagy türelmet ® • ^ s felelős a levelezők „hibaszázagondosságot igénylő, munka. — Tihanyi Nándor, a Radnóti gimnázium igazgatóhe- |B lyettese tizenhétezer kérdésre adott feleletek alapján nél vetette össze - a középis- léka" csupán 24> a kör kekola, tananyagra vonatkozo rüietének kiszamítása tekinlsmeretek tekintetében - a telében ^ u Az j ^ na,PPaaÍu ' tö80" tályos levelezők a folyamzat diákjainak ludasat, táj® mentl kultúrákra vonatkokozottsagat .smereteit. Az zoan és Q Nagu októberi összehasonlítás alapjat a le- szocialista Forradalmat ilTantervi átcsoportosítást a fizikában és kémiában Közvetlenebb, színesebb iv-adást Lakógyűlés a Jósika ú. 21-ben — Nagyon fontos lenne az is, hogy minden tankönyvet a világos áttekinthetőség jegyében állítanánk össze, ahogyan például az új II. ós III. osztályos fizika, Illetve az I. és III. osztályos új biológia tankönyvelezó tagozat tanterve ké- letfien azonos leijeSítményt vek készültek. Legsürgősebpezte. s a Kísérlet eredmé- nyújtottak a nappaliakkal... ben a matematika tankönynye az I. osztályban az első negyedévvégi, a IV. osztályban pedig a negyedik negvedévvégi állapotot tükrözi. veket kellene kicserélni célElőkészítő tanfolyamok Sbbfk'^V nem ártana Egy kis összehasonlítás áldozatvállalási ugyanezt tenni a történ® tanúskodnak azok lemkönyvekkel sem. A tanhallgatók, akik anyag logikus felépítése, áttanulással, négy tekinthető tagolása, a változatosabb nyomdatechnika — n betűk variálása, a színes nyomás, táblázatok — mind ezt a célt hozná közelebb. Nagy készségről a levelező szorgalmas év kitartó munkájával megSok hasznos, értékes álta- szerzik a középiskolai véganositást vonhatott le a zett.séget. s ezért minden tákisérletből Tihanyi Nándor, nógatást megérdemelnek. A — A főcél valóban a ta- levelező tagozaton tanító .. ,,. , nulsagok summázása volt — tanároknak aa a tapasztala- Honnyítfsek éSeöSzréezé^hőiertUho^ h<W ,lz'mek VezeM - Könnyé lenne, ha a értékes osszegezesből, hogy nem minden esetben adják i„iPnw aí , ,, uj nc?tá pé daul történelemből a le- meg a méltányos támogatást. San Mott M^iát udk velezo hallgatók a IV. osz- _ A lemorzsolódás elke- ,1 ' T ,1.0 ^ tályban is megközelítően rülése fegalS SS a fizikdfS fn áCtiyértek ST rökken^„ rértátoban kLwI l le?ne röv d ^l^észítő tan- ^ a „. éí fv, osztályban. ^ osztásosok 2 t folyamra Is - mondja Tl- változatlan tananyaggal A IV siL, ha7' Nand°!; S II. osztályban felszabaduló ékkaT totaT rosazabh Mt ** iiV^ Konzultációs órákat a kémia jeKKai aatak josszabb fel® hetősegemek az eddiglné kuDn,. B tti osztály vi letet a nappaliaknál A két, célszerűbb felhasználására. sSatában oedta a flzlka iffUSi S leitta^' Konkrétan mit j® tatálható az a kétségtelenül _ Azt. hogy a tv-adások ^yu^^'^l könnyebb lenne a jelentős tudásbeli fejlődés, hangvételét, didaktikai mód- mA-Í4 SlLum!We1aLmáS íe,Ie.nc t0" hal'««tók helyzete, hiszen S rírétei- y k & Az • a ^emén?*m' egyszerűbb dolog hat tanÉróek« hoev tóu3l„ n Stü™> törgyra koncentrálni. mint Érdekes. hogy például a kbzerthetőbb nyelv, több hétre különösen ha a hete magyar regényírókra vonat- közvetlenség, életszerűség düt éon a fizika összevetésé- fcell. kozó ismeretek Mindenki érdeke az utcák tisztasága Szegeden az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportján valóságos listát vezetnek arról, hogy Szegeden mely utcák köztisztasága kifogásolható. A többi között szerepel, hogy Újszegeden az Alsókikötő sort és a Bal fasort egyáltalán nem seprik. A Marostő utcától a Haladás Tsz-lg viszont havonta csak egyszer takaríttatja az úttestet a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat. Az Ady tér környéki utcák tisztán tartása is eléggé kifogásoható. noha a tér központja a József Attila Tudományegyetem négy utcára néző épülete. Kapásból 15— 20 utcát; tudnánk felsorolni még ezeken kívül az I. kerületben, amelyek köztisztasági szemDontból többé-kevésbé elhanyagoltak. Kevés a munkaerő Az észrevételekkel kapcsolatban dr. Hammel Fldél. a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója elmondotta, hogy ezek a problémák sajnos nem újkeletűek. A vállalatnál dolgozó úttisztítók létszáma j® lenleg is vagy 10 fővel k® vesebb, mint amennyire szükség lenne. Nem kapnak embert erre a munkára. A státusz szerint a jelenlegi létszám 85. Csakhogy ezt a létszámot is erősen megkurtítja a betegállományban és a szabadságon levők száma. Az igazgató azt is elmondotta, hogy erre a munkára azért sem kapnak elegendő munkaerőt, mert a munka kezdetével, illetve végeztével nem tudják biztosítani a központi üzemen kfvül azokat a szociális és higiéniai feltételeket, amelyeket az úttisztítók jogosan megkövetelnek. Mindhárom kerületben szükség lenne olyan helyiségek kialakítására, ahol cltözőt, ebédlőt, fürdőt, s a szerszámoknak kis raktárt tudnának kialakítani. E szociális létesítmények elengedhetetlen feltételei annak a munkának, amelyet az úttisztítók végeznek. II harmadik kocsi Gépesítéssel nem tudnák-e pótolni a hiányzó munkaerőt? — kérdeztük. — Három útseprő kocsink van •— mondotta az igazgató. — Ebből sajnos csak kettőt tudunk használni. Egy kocsink a múlt év ősze óta áll, alkatrészhiány miatt. Pedig erre a kocsira lenne a legnagyobb szükség, mert ez azonnal tartályba is emeli a szemetet. Előreláthatólag egy hét múlva áll ismét munkába ez a kocsi a kényszerű „pihentetés" után, s akkor remélhetőleg behozzuk a lemaradást az utak tisztításában. Kerékrázó szakaszok Van azonban egy olyan problémája a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnak, amelyet elegendő ember és gépi erő segítségével sem tudna folyamatosan megoldani. Sok főútvonalba ugyanis földes utak torkollnak, s az onnan behajtó kocsik és gépjárművek a sarat a főútvonalakon rázzák le n k* rekekről. Az eddigi esős Időjárás ezt a problémát csak súlyosbítja, mert a főútv® nalra torkolló mellékutcákban nincsenek úgynevezett kerékrázó szakaszok. Sajnos, a szekerek hajtói és a gépjárművek vezetői sem fordítanak gondot arra, hogy mielőtt a sáros útról a főútra hajtanának, a kerekekről eltávolítanák a sarat. A köztisztaság pedig nemcsak vállalati feladat. A város egész lakosságának érdeke, hogy ügyeljenek az utak és utcák tisztaságára, s felelőtlenül ne okozzunk nehézséget az amúgy is problémákkal küzdő városgazdálkodási vállalatnak. L. F. — Az egyes évfolyamok közül mindenekelőtt a 11. osztály 7 vizsgatárgyas tanulmányi munkáját kellene könnyíteni, így három beszámoló- és egy évvégi vizsgatöbblettel lenne kevesebb. DÉR ENDRE Állítólag fél esztendővel ezelőtt terjedt el a hir a Jóslka utca 19-ben, 21-ben, 23ban, hogy úgymond: valamire készül az IKV. Februárban már azt beszélték, hogy talán a fáskamrákkal lesz valami. Márciusban hizott a hir annyival, hogy lesz valami az udvarokkal ls, Áprilisban már széltében-hoszszában beszélték, hogy a vállalat terjeszkedik, elveszik az udvarokat, átköltöztetik a fáskamrákat. 29-én néhány lakó ajánlott levélben intézett kérdést az IKV vezetőihez. Májusban és júniusban várták a választ — lilába. Ez újabb hírhullámokat vert, végül is Június közepén már senki'sem tudta, ml lesz, csak azt, hogy valami lesz, mert imitl-amott motozni kezdtek a vállalat kőművesei. Felbolydultak a lakók Így aztán természetes, hogy felbolydult a Jóslka utca 19, 21, 23. Hiányzott ugyanis a tájékoztatás. Persze a lakótársak nem nyugodhattak. Hogyan ls nyugodhattak volna, hiszen keringtek a hírek, meg a kőművesek ls, az ajánlott levélre pedig semmi válasz még június közepén sem. Panaszt emeltek a tanácstagi fogadóórán is — június 14-én az SZMT székházban —, de ott sem reméltek túl sok támogatást. Mit tehet a szegedi kisember ilyen helyzetben? — Irány a Dél-Magyarországi Jusson gond a lakóknak is Bejöttek hárman, asszonyok, küldöttségben a Jósika utca 19, 21, 23-ból. Ml Hofgesang Péter megyei jogú városi tanácstag elvtárs segítségével felkértük az IKV vezetőit: hívjanak öszsze lakógyűlést. Megtették. A gyűlésen Tóth Sándor elvtárs a vállalat nevében tájékoztatta a szép számmal jelenlevő érintetteket, akiknek a tájékoztatás következtében láthatóan leesett az álluk. Meglepődtek. — Hiszen az. amit Itt most hallottunk, egészen más, mint az eddigi szóbeszéd — mondta az egyik felszólaló. — Ha csak arról van szó, amit hallottunk, akkor lényegében minden rendben van — hangzott a másik vélemény. De a későbbiekben úgy tűnt, hogy elmúlt a meglepődés és nem éppen kedveskedő kritika zúdult az elnöki asztal felé. — Miért nem azzal kezdték fél évvel ezelőtt, ami most itt történt? Miért nem tájékoztattak bennünket arról. hogy mit ls akarnak voltaképpen? — Miért nem válaszoltak a levelünkre? — Miért akarták kalap alatt intézni a táskámra ügyet? — Miért csak akkor ültek le velünk tárgyalni, amikor már más szervek ls közbeszóltak? Es így tovább. A válaszokat nem ismertetem. Igen szerények voltak. Végül is kiderült, hogy az IKV fejlesztéséről van szó, emiatt a vállalatnak rengeteg gondja van, hely viszont nincs, át kell helyezni néhány lakó fáskamráját, vagyis... úgy Igyekeztek Intézni a dolgot; hogy jusson gond a -akóknak is. Megállapíthattam; hogy az egész eljárásban, ami a Jósika utca 19. 21, 23 fáskamra, udvar és egyéb ügyében történt — ez sikerült a legtökéletesebben. Pedig meggyőződésem, hogy senki sem akarta ezt. Mégis hónapokig Izgatta a három ház lakólt az, hogy a vállalat vezetői nem tudtak Időt szakítani a lakógyűlés megtartására. A7. érdekelteket mindig hallgassák meg Helyes lenne, ha a jövőben számolna ezzel a vállalat és a lakosságot érintő, fontos ügyekben nem döntene az érintettek meghallgatása nélkül. Akkor kevesebb olyan Izgalmas ügy keletkezne, mint ami szerencsére most véget ért a Jóslka utca 19, 21, 23-ban — nem egészen az IKV jóvoltából; Kaczúr István GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA Miért nem lehet kátránypapírt kapni? B. J. szegedi olvasónk azzal a kérdéssel fordult lapunkhoz, miért nem lehet a szegedi háztartási boltokban méterben kátránypapírt vásárolni. Az elárusító a TÜZÉP-telepre küldte olvasónkat, mondván, ott ugyan nagyobb mennyiségben, de kaphat kátránypapírt. Tlécfi ftÍHZtU $>xtwltnt&t A Csongrád megyei Kiskereskedelmi Vállalat Szegeden működő 303-as háztartási boltjának helyettes vezetőjétől, Juhász Lászlótól kérdésünkre a következő választ kaptuk: — A Csongrád megyei Kiskereskedelmi Vállalat háztartási árudéiban a rendelkezés szerint árusítunk méterre kátránypapírt. Sajnos, másfél hónapja kaptuk az utolsó szállítmányt, azóta a vásárlók hiába keresik nálunk a kátránypapírt. Tudomásunk szerint a TÜZÉPtelepeken lehet kapni, de ott csak nagyobb mennyiséget árusítanak. Felkerestük ezután Fabula Jánost, a Csongrád megyei TÜZÉP igazgatóját, akitől megtudtuk, hogy a kátránypapír jelenleg hiánycikk a háztartási boltokban és n TÜZEP-telepeken egyaránt. A kora tavasszal megindult nagyarányú építkezések felemésztették a Szegedre érkezett kátránypapírt, de ígé ret van, hogy hamarosan nagyobb mennyiségű kátránypapír érkezik Szegedre, s ebből természetesen a háztartási boltok is kapnak. Megnyílik az 5-ös posta Fél éve adtunk hírt arról, hogy átalakítás miatt bezárják az 5-ös postát. Most arról számolhatunk be, hogy megfiatalodva, új köntösben Július elsején újra megnyílik, s a közönség rendelkezésére áll. A régi posta mindössze 46 négyzetméteres volt. Most ennek háromszorosára nőtt a terület, öt felvételi munkahelyen dolgoznak majd a Av otwasá íiia Köszönet a gyors intézkedésért Néhány napja csak, hogy az Olvasóink írják rovatban felhívtam az illetékesek figyelmét a Hajnóczy utcában tárolt sóder okozta problémákra. Máris örömmel tapasztalhattam, hogy az illetékesek intézkedtek: a szétszóródott sódert prizmákba rakták, letakarították a lefolyókról és az utca egyik oldalára elhelyezték a Behajtani tilos táblát is. Köszönet a gyors intézkedésért. H-né postaalkalmazottak. Modern írópultokat szereltek fel. Aki hosszabb levelet akar írni, annak rendelkezésére állnak a kényelmes íróasztalok. Bélyegért nem kell sorba állni, mert 20—60 filléres bélyegautomatákat .szereltek fel. Hamarosan elkészül a két levelezőlap-automata is. A régi. egy telefonfülke helyett most kettő áll a telefonálók rendelkezésére. Az egyikből az interurbán, a másikból a helyi beszélgetések bonyolíthatók le. A technikai felszerelések korszerűsítése mellett a tervező, Lengyel Sándor gondolt arra is, hogy szép környezetben fogadja a posta a lakosságot. A falak világosak, ízléses, erős fényű csillárok ontják sötétedés után a fényt. A padlót modern mozaikberakások díszítik. Az újjá varázsolt posta naponta, délelőtt 10 órától délután 6 óráig tart majd nyitva. Barázdás barna arca egyszerre felderül, szeme csillogni kezd, amikor érmeiről beszél — Ezek még a rómaiak idejéből maradtak itt. Megvannak már kétzer évesek is — mondja. Mezei Imre, hajdani téglaégető, Szeged, egyik legérdekesebb s egyben leggazdagabb éremgyüjteményének tulajdonosa. Kivesz egy-egy szépveretű, fényesre tisztogatott pénzdarabot, latolgatja, játszik vele. Aztán felém nyújtja. 8 «zóra se várva úi* ra a gyűjteménybe mélyed, keresi, melyiket ls mutassa, melyik a legnevezetesebb a sok ezer érme közül. — Ezek Itt az első magyar pénzek. Első István verette. Ez itt mind az Árpádház idejéből való. Ezek meg Anjouk uralkodása alatt voltak forgalomban. S kezének egyegy széles mozdulatával határolja el őket. És ezek tán a legszebbek — mutat egy különálló kis csoportra. — Ezek az erdélyi fejedelemségből valók. Nemcsak azért értékesek, mert ilyen ritka szép veretüek, de elég kevés is maradt belőlük. Ai első érm» — S ez Itt miféle pénz? — mutatok egy külön kis dobozkában fényeskedő tallérra. — Ez — mondja és szárnyas nagy bajusza gyermekesen büszke mosolyt takar. — Ez az első érmém. Egy 1807-ből való 30 krajcáros. Szántás közben találtam még gyerkőc koromban. — Ez adta aztán a kedvet a pénzgyűjtéshez? — Ez is, meg a nagy történelemszeretetem is. Előtör 8—10 éves koromban kezdtem gyűjteni. Az első néhány száz darab elég könnyen összejött. Aztán megakadt az egész. El is ment a kedvem tőle. Később — úgy 16—17 éves lehettem —. amikor megint nagy buzgalommal nekiláttam a gyűjtésnek. Ma már háromezernél ls több érmém van. s ehhez Jön még a papírpénz, mert azt is gyűjtőm. Már húzza is kl a szekrénv eevlk fiókiát. ahol a különböző paoirpénzek korok szerint kötegekbe kötve sorakoznak egymás mellett, az érmék. megkapom a Társaság szaklapjait. értesítőit. Azóta aztán jobban eligazodom saját gyűjteményemben is. — Es mik a forrásai? Honnan szerzi ezeket az érméket? — A legfőbb forrásom talán az, hogy itt a környéken, meg a munkahelyemen ls már mindenki Ismer, tudja, hogy gyűjtöm a régi pénzeket, érméket s ha valaki Ilyesmit talál, mindig elhozza nekem. Meg aztán szoktunk ml gyűjtök egymással is találkozni, s Ilyenkor mindig néhány új érme áll a házhoz. A „trónörökös" — S mit szólnak ezekhez a „kincsekhez" a gyerekek? Nem akartak időnként társtulajdonosok lenni? — Ügy érti, hogy játszani vele, szétszórni? Npm. nem emlékszem rá. Talán míg egész kicsik voltak. De mindig volt egv pár olyan pénzem. amiből több ls volt; meg nem is voltak különösebben értékesek, azokat adtam oda nekik játszani. Később meg már maguk segítettek nekem gvűjtenl. meg vigyázni is rá. Csak az volt a gond. hogy kire ls maradjon, ki vigye majd tovább a gyűjteményt, hiszen a hat gyerek közül öt lány. S komolvan egyiket sem érdeklik Hiába: rend a lelke mindennek. — Hát még a gvűjtő munkának — szól közbe buzgón helyeselve Mezei bácsi. Az Éremtani Társaság tagja — Azt még nem is mondtam. hogy 1949 óta tagja vagyok a Magyar Eremtani Társasáénak is. Rendszeresen De mint a mesében, végül hatodiknak Mezeléknél is megszületett a várva-várt egvszem fiú, az „igazi trónörökös". — Valóban a fiam fogja örökölni a gyűjteményt, de nemcsak azért, mert ő az egyetlen fiú. hanem mert ieazón szereti az érméket; ízig-vérig gvűjtő. Akár az apja — teszi hozzá. Naev Katalin Csütörtök, 1965. június ül. qel-magyarqrszá6 5 V