Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

Védőfülke, traktorra Sokat emlegetett, régi kezdhettem elölről. De kedv- — 8090 forint, probléma a traktorvédő fül- vei dogoztam. A napokban a kisiparos kék hiánya. Foglalkozott a Már majdnem kész a vé- műhelyében bemutatták a megoldás lehetőségével még dőfüLke. Csak az üvegezés traktorvédő fülkét a szak­a Minisztertanács is. Isme- és a fényezés hiányzik a embereknek. Ott voltak az rétes, hogy olyan határozat mar traktorra szerelt fülké- Állami Gazdaságok Igazga­született, mely szerint az év rd] tósága, a Földművelésügyi harmadik negyedétől csak Minisztérium, az Agrotröszt, védöfülikével ellátott trakto- TIZSgaZIK a ÍUIKe a Gépkísérleti Intézet, a rokal vesznek ót a gyárak- Migrai Miklós már évek Vörös Csillag Traktorgyár tói. Csakhogy a már has/.- óta foglalkozik a traktorvé- képviselői. A fülkét alapo­nálatb&n levő fülke nélküli traktorok jelentik a komo lyabb gondot. per traktorokra is felszerel­hető. Felrakható va­lamennyi olyan tí­pusú traktorra, amelynek hátul van a feljárója. A fül­ke felül farostlemezzel szi­getelt. Oldalát kinyitható üveglap védi. Hátul redőny a zárófal. Tttbb módosítás — December óta ezt az öt fülkét csináltam — mutatja Ispán János —, bizony sok gonddal. munkával jár. Szétszedtem, űjra szabtam, aztán jött a mérnök úr, új­ból igazítani kellett valamit, dó fülke tervével. Több ki- san „levizsgáztatták". Azt vitelezővel, ktsz-szel és kis- mondták: ügyes, használható iparossal próbálkozott már, konstrukció. S hogy a me­Az onszágban vagy 50 ezer de csak nem lett a tervből zőgazdaságnak sok-sok trak­traktoron dolgoznak, esőben, valóság. Most végre sok torvédő fülkére van szük­hóban. szélben, az időjárás munkával. ' sége. viszontagságainak kitéve a _ Mennyibe kerül? Kádár Márta traktorosak. Véd az időjárás viszontagságaitól Ezen a gondon enyhítendő összefogott egy mérnök és egy kisiparos. Migrai Mik­lósnak, a Járműfejlesztési Intézet konstruktőrjének ter­vei alapján az UE—28-as tí­pusú traktorra védőfülkét készített Ispán János budafoki lakatos kisiparos. — A fülke részekből áll — magyarázza Migrai Mik­lós—, egy felső és egy alsó úgynevezett szoknya rész­ből. A szoknya a kerékkí­vánság nagysága sze­rint változtatható. Elő­re, Illetve hátra tolással. Így nemcsak az UE—28-as traktorhoz jó, hanem példá­ul a D—4—K, a Zetor Su­Túl a megyehatáron Három folyó, három város A nyáron délelőtti mozi is lesz Szegeden ÍM muta jók be először a Háry lánost filmen A Duna, a Rába, a Rábca folyók vidékén 409 ezer négyzetkilométernyi területet foglal el Győr-Sopron megye 396 800 lakossal. A kelták hagyták itt az első emberi nyomokat. Négy fontos űt maradványai emlékeztetnek a római korszakra. A hon­foglalás után I. István ala­pítja hazánk e nyugati me­gyéjét. A középkorban a megyének már mind a há­rom városa kialakult. Győ­rött, Sopronban és Moson­magyaróvárott ma is áll a I történelmi városmag. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok kiegészítő műsorába kes filmalkotást hoznak mű­sorra a szabadtéri játékok 1965-ben belépnek a mozik idején. Megemlíthetjük közü­is — olyan értelemben, hogy először készítettek ünnepi programot. A nyári műsort úgy állították össze, hogy fi­lük a Shakespeare vígjátéka alapján készült Windsori vig nők című vígoperát, az an­tik görög irodalom egyik ki­gyelembe vették az érkező emelkedő alkotásának mo­vendégek egésznapos prog­ram iránti igényét és több napszakban is a közönség rendelkezésére álljanak. En­nek érdekében o Vörös Csil­dern változatát, a Phaedra-1. A nagy sikerű Szerelmem, Hirosima utón a nyáron a Szívfájdalmam, Hirosima című japán filmet láthatjuk Iag Filmszínházban az ünne- Szegeden. Ismét vetítik a szegedi mozikban a Kőszívű ember fiait, naponta két elő­adásban. A szórakoztató fil­mek köréből Szegedre kerül a nyári program gazdagítá­sára A hazug lány című francia filmalkotás, Marina Vlady főszereplésével, Az el­tévedt ágyú című csehszlo­vák filmszatíra, a Van, aki forrón szereti című amerikai és a Hölgyeim, vigyázat! cí­mű francia filmvígjáték. Az utánjátszó Fáklya Filmszín­ház műsorára tűzték a ko­rábban nagy sikert aratott Mr. Hobbs szabadságra megy Emellett számos amerikai, és a Minden meg­művészileg érté- történhet című angol filmet. pi hetek idején délelőtt fél ll-kor is tartanak előadáso­kat. Itt a három nagy szege­di mozi műsorán szereplő filmek közül azokat vetítik, amelyek iránt legnagyobb lesz az érdeklődés. A Csongrád megyei Mozi­üzemi Vállalat gondoskodott arról is, hogy a szegedi ün­nepi hetekre megkapja a legújabb filmeket. így a nyári moziműsor szenzációja lesz a Háry János című film, amelyet a budapesti és or­szágos vetítést megelőzően jóval előbb mutatnak be Szegeden. eszmeileg. Egyidős a matróz és a flotta Levél a laktanyába — Mit Ind a négy vasmacska? — Tyereskova csókja Egy magas matróz és egy szőke kislány támaszkodik a korlátnak az újpesti öböl partján. Üj az ismeretség, mert csak kérdezgetik egy­mást. „És hány éves?" — hallatszik egy fél mondat, mire a fiű kicsit szégyenlő­sen, kicsit büszkén mondja: „Húsz leszek a jövő héten..." Épp ennyi idős néphadse­regünk folyamőrsége is. Meg­a'akulásuk után egy hónap­pal a szovjet hadsereg segít­rom gitár zenéje tölti be a jói. Az őrségen álló fiatal termet, a sarokban televízió, az asztaloknál sakkoznak, mások a zenére figyelnek. — Vigyázz! — hangzik a matrózt sokan irigylik a sor­kötelesek közül, hiszen ha a sorozáson elhangzik a kér­dés, leggyakoribb válasz: vezényszó az őrnagy belépé- „Matróz szeretnék lenni..." sekor, aztán visszaülnek he- I-ehet, hogy a lányoknak lyükre és ismét megpendül a tetsző csinos egyenruha is három gitár. A „Vasmacskák" próbál­nak — magyarázzák. vonzó. Sok fiú 16—17 éves korban ír levelet a laktanyá­ba, hogy a flottillához kerül­jön, lényeg: nagy megtisztel­. _.. , _ tetés a húszéves folyamőrség tóy°Slno ^ katonájának lenni. tábla sorolja fel, mit kell regével ország vízi útjait elérnie matróznak ahhoz, kellett megtisztítaniuk a há- hogy a Néphadsereg kiváló b°™, dr1á"lal en?Lékeltl: UM katonája legyen. Még elolvas­aknáktól és az elsüllyedt ha- ni is sok a követelményeket. jók roncsaitól. A folyamőrök közül ötven­Akik ma a Balatonhoz ketten érték el ezt a kitün­mennek nyaralni, bizonyára tető címet. Egyikükkel épp nem gondolnak arra, hogy a tábla előtt találkozunk, húsz éve kétszázezer akna Kenéz Attila emellett azzal rejtőzött a tó vizében. A Du- js dicsekedhet, hogy hajós na evezősei sem félnek a „kolléganőjétől", Tyereskova partra lépni, hiszen a fo- űrhajóstól kapott csókot, lyamőrök onnan is kiemelték A nagy esemény a szovjet és ártalmatlanná tették a űrhajós házaspár tiszteletére több mint kétszázezer aknát, rendezett sportcsarnoki nagy­ba gyűlésen történt. Kenéz ti­Laktanyájukban most zodes is tagja volt az elnök­csend van. A kapuban őrség, Ztf^T^l az udvaron súlyt emel két 1! trikós fiű, az egyik ablakból ^ hármatt • tefp hozza gitárzene szűrődik, s kato- f °"a"' ™ testvéreire is nas léptekkel vonul szolga- f^'Lfrésőkaífe ^eml latba egy szakasz. Bozsik Ti- f™" a'f ™?kat es az em­bor őrnagy ,948 óta szolgát nc,noka a7 tJS^S^^ élvtárs sem dtcse­Benedek B. István Győr, a folyók és gyárak városa A szabaddá vált megye la­kossága lelkes építőmunká­ba kezdett. Győrött a felrob­bantott tíz híd helyett úja­kat, szebbeket építettek. Fel­épült az ország egyik leg­szebb, legkorszerűbb vasúti személypályaudvara. A fel­szabadulás óta ötről tizenhá­romra növekedett a város középiskoláinak száma. Ra­gyogóan szépek az új okta­tási intézmények. A város legszebb részén — a Duna és a Rába alkotta félszigeten — 1965-ben már hat különböző hőmérsékletű (hideg és meleg termál) víz­zel feltöltött medence nyújt üdülést. A Duna, a Rába és a Rábca partjain az üzemi, intézményi klubok, csónak­házak sorakoznak. Űj, kor­szerű lakótelepek épültek és épülnek. Győr nemcsak a folyók, hanem a gyárkémé­nyek városa is. A felszaba­dulás óta a Wilhelm Pieck Járműipari Művek az ország (MTI foto — Járai Rudolf felvétele) Műszakváltás a Uilheln Pieck Járműipari Műveknél (MTI foto — Vadas Ernő felvétele) Kilátás a Gyűri Vasas SE klubházának teraszáról a Dunára. A túl­só parton a Püspökvár látszik ipari és Erdészeti Egyetem, gesen a kisalföldi falvak né­A város iparában a legje- pe lépett rá a közös szocia­_ ,. , , , . , lentősebbek a textilgyárak, lista nagyüzemi gazdálkodás egyik legkorszerűbb gepgyé- Az Épületasztalosipari Vál- útjára ra lett. Termékei kozul az lalat az üj gyárak egyike A megye városainak és A Kisalföld síkság észak- falvainak lakói nemcsak kul­nyugati részében Mosonma- turális intézményekkel, új gyaróvár is jelentős ipari lakótelepekkel lettek gazda­várossá fejlődött. A Mező- gabbak, hanem személyes jö­gazdasági Gépgyár többszö- vedelmük is gyarapodott. A rösére növelte kapacitásét. A kiskereskedelmi forgalom hazai timföldgyártás két 1961-től 1964-ig 16,9 száza­üzeme közül az egyik Mo- lékkai emelkedett. A na­sonmagyaróvárott működik, gyobb értékű gépek és be­A Mosonmagyaróvári Kö- rendezések vásárlása nem töttárugyár az elmúlt évek- csökkentette a takarékbetét­ben új berendezéseket ka- állományt. 1961-ben 235, pott és ezzel elérte, hogy 1964-ben 593 millió forintos termékei sok országba ex- volt a megyei lakosságnak portálhatók. Az ipar átszer- nz Országos Takarékpénztár­vesen látogatják a termé- vezése óta a Mosonma gyar- ban elhelyezett pénze, szeti szépségeiről és műem- óvári Fémfeldolgozó Válla- A jövő tervei most van_ lékeiről nevezetes 42 ezer lat készíti hazánk ópítkezé- nak kibontakozóban.' A két lakosú Sopront. A felszaba- seihez a szerelvényeket. baráti ország Magyarország dúlás óta két új gyógyintéz- A mosonmagyaróvári Han- és Csehszlovákia összefoga­mény is létesült itt Először sági Állami Gazdaságban jol . . az Állami Szívszanatórium jövedelmező állattenyésztés saval felépul a bösi—gap­és két éve a gyermekszana- és növénytermesztés folyik, csikovói nagy vízi erőmű, tórium kezdte meg gyógyító Országszerte ismert a Az erőmű és létesítményei munkáját. Győr-Sopron megyei dolgo- „^üto^tják az egész Az ország legnyugatibb zó parasztok 1959-es kora- y m városának legnevezetesebb tavaszi nagy forradalmi Szigetköz kepet. kulturális intézménye a Fa- cselekedete. Elsőnek egysé- Lónyai Sándor automatikusan légszabályo­zós vasúti személykocsi, a Diesel-motoros mozdony, a kikötői portáldaru stb. Euró­pa-szerte öregbítik a magyar ipar hírnevét. A Richards Finomposztógyár szövetei, a Győri Keksz és Ostyagyár édesipari készítményei öt világrészben ismertek. A közös gazdaságok fellegvára Az ország legkülönbözőbb részeiből és külföldről is szí­szik az elmúlt két évtized minden eseményére; a küz­kedhet. Arról*azonban büsz­rtrlmokrn a sikerekre eev- kén számo1 be 6 is. milyen delmekre, a sikerekre egy has7nos feladatokat teljesíte­aránt. Rohamosan korszerű­södött a flotta felszerelése, és a matrózok ls megálltók mindig a helyüket. Az emlé­kezetes 1954-es árvíz Idején nek a lakosság védelmében. Hozzájuk tartoznak a tűz­szerészek. akikhez naponta legalább 30 bejelentés érké­i 7'k. hogv háborúból meema­? itóv foosL k * radt tátáltak valahol, roen ették meg. 1956-ban Ba- artalmat­• .-ég,tettek, es ket éve a ,„nná ügyességgel és megvadult Tiszán is feldubn- m-„ • ~ rogtek a segelyt hozó hajóik Matrózok Holgoztak a pesti motorja,, s most újra helyt- 7 Pn;n körúton is a Nemzeti állnak. „Hazamat szolgálom «,7fnh4zní, ,hol a robban. - mondták a legbátrabbak. Wsi munkákat v/íezték amikor átvették a kitünte­tést. •• Fényképes tabló emlékez- Búcsúzóul elmegyünk a kl­teti a klub falán az újakat kötőbe. Karcsú naszádok so­a régiek hőstetteire. Itt most rakoznak a part mellett: a azok pihennek, akiknek le- Néphadsereg szerves részét telt. a mai szolgálatuk. Há- képező folyami flottilla ha­Békülés Elisabeth Monica Delafleld 1890-ben született Londonban. Valódi neve Elisabeth Monica dc la Pasturo. Az első világháború végén vette fel a Delafleld álne­vet.. ugyanis azóta jelentek meg folyamatosan, körübelül egy-két éves idóközzel, általában női té­májú regényei. Irt novellákat, humoros történeteket is. Humo­reszkje a Modern Humour című gyűjteményes kötetből való. E. M. Delafleld 1943-ban halt meg. — Csak azért szólok, mert ez az egész dolog ostobaság. — Szerintem is. Én mindig annak tartottam. — Még félannyira sem, mint én. De komolyan mondom, ha az ember belegondol..., hogy annyi év után ilyesmin veszekedjünk! — Tudom. És állítom, ha te nem szólsz, akkor én mentem volna hoz­zád. Áz biztos, mindent szívesebben tűrök, semhogy ez így menjen to­vább. Hiszen nagy ostobaság az e gés7„ — Pontosan erről van szó. Tehát akkor minden rendben van? — Részemről tökéletesen. Én sosem duzzogtam sokáig. Nem tartozom ehhez a fajtához. — Ami azt illeti, én sem. — Tudom drágám. De meg kell mondanom, te nem úgy értetted, ahogy én mondtam. Nem mintha most sokat számítana. — Nem, hiszen már túl vagyunk rajta, de hogy őszinte legyek, meg kell mondanom, el sem tudom kép­zelni, hogyan lehetett volna más­képp érteni. Komolyan, nem tudom elképzelni. — Nos, Te azt mondtad, és én azt állítom, hogy mindenki azt mondja: te­elrontod a gyereket, márpedig amit én állítottam, nem ez volt. — Nos, drágám ezúttal így mon­dod, de aJckor pontosan azt mondtad, amit én állítottam ... — Hát nincs sok értelme, hogy új­ra kezdjük. Nem igaz? De ha akkor odajössz hozzám, az egész dolog sok­kal egyszerűbb lett volna. Persze most már nem számít, túl vagyunk rajta és többé nem beszélünk róla, de én most is úgy vélem, akkor minden egyszerűbb lett volna. — Ugyan, drágám, hiszen most Ls tökéletesen egyszerű így, ahogy van. Nem? Ha te úgy gondolod, hogy én elrontom a gyereket, rendben van. Mindenkinek joga van úgy véleked­ni, ahogy akar. Természetesen. Én mindössze annyit szóltam: kár azt mondani, hogy mások úgy gondol­ják, mikor csupán Te gondoltad azt. És meg kell mondanom: rendkívül szórakoztató, bár azt mondják, min­dig a kibicek élvezik a legjobban a játékot —, de mindegy, engem ak­kor is szórakoztat. Ennyi az egész. — Jól van, drágám, ha minden­áron meg akarsz sértődni, akkor sér­tődj meg, nincs más hátra. Ahogy akkor is mondtam és vallom, sen­ki sem szereti jobban a gyereket, mint én, de hagyrrt. hogy törjön és zúzzon: helytelen. Akárki akármit mond. Egyszerűen helytelen. — Ahogy gondolod, drágám. Eszem ágában sincs, hogy ellentmondjak ne­ked. Tulajdonképpen épp a minap jegyezte meg valaki, milyen rendkí­vül jól nevelt az a gyerek, de hát ennek semmi köze a dologhoz. — Nos, én nem mondhatok mást, ez így helytelen. — Mindenesetre egy valamire nincs bennem hajlandóság, ez pedig a sér­tődés. Nem fogok megsértődni se most, se később. — Mindegy, de ha már a témánál tartunk, nem értem a kék gyapjú ügyét és sohasem fogom megérteni. — Azt hiszem, már legalább húsz­szor tárgyaltuk, de lehet, hogy hu­szonegyszer. — Erre mondhatnék valamit, de azt hiszem, jobb, ha nem teszem. — Ha már arról van szó, nekem sincs erről sok mondanivalóm. Nem is az én stílusom, de az már hazug­ság lenne, ha azt állítanám, hogy nem emlékszem, micsoda hűhót csap­tál a könyvtári könyvek miatt. — Már akkor is megmondtam és fenntartom, a könyvtári história vi­har volt egy kanál vízben. — Jól van. drágám, senki sem utálja jobban a veszekedést, mint én. — Én mindig azt mondom, hogy a veszekedéshez kettő kell. És egyéb­ként is ostobaság. — De hiszen épp ezt magyaráztam az előbb. Miért legyen az ember any­nvira ostoba, hogy veszekedjék? Ami elmúlt, elmúlt. A könyveket elintéz­tük, s most már minden rendben. — Ez is olyan ügy, mint a kék gyapjú. Ha egy dolog elintéződött, azt ne bolygassuk, én mindig ezt hangoztatom. Többé ne beszéljünk róla. se másról. Az egyetlen dolog, amit mégis meg kell mondanom: amikor te azt mondtad, hogy én azt állítom, hogy mindenki azt mondja, hogy te elrontod a gyereket, az egy­szerűen nem úgy volt. Ez minden. És többé egy szót sem akarok szólni róla. — De hiszen ez természetes. Most már csak egyetlen dolog van, amit meg kell mondanom, és ez ... Fordította: Zilahi Judit A DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd- 1965. íűnius 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom