Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-19 / 143. szám

„Az egész ország drága gyémántja" Barátaim már a harma- tintották saját kis gyémánt- Ismeretlen rejtelmeit. A dik teremben nézegették az jaikat. Ki előbb, ki később botanika birodalma felett a egyetemi kiállítás sokszínű itt kapta diplomáját. Mek- hegy lankáján ismét ragyotablóit, én még mindig ott kora is ez az egyetem? Ta- góan tiszta mészszagú épüálltnm egy elsárgult vén Ián akkora, mint Szeged letek sorakoznak. Istállók, s újságpapír előtt. A riportot két egyeteme együttvéve, az állattenyésztés különféle Móricz Zsigmond írta 1919 Gépészmérnöki és agrármér- laboratóriumai. Hallottuk, nöki tagozatán jelenleg 3 hogy ezekre is ötmillió fo-tavaszán, az első magyar proletárdiktatúra születésének történelmi napjaiban: „Koronagyémánt és ezer koldustarisznya'' a elme. Délelőtt már láttam a mai Gödöllőt, s hogy most nem tudtam elszakadni a vásott, vén papírtól, annak a csodálat volt az oka: milyen hatalmasat álmodott 46 esztendővel ezelőtt Móricz, írja, hogy Gödöllő hajdanában a Grassalkovich hercegek kezéről a banktőke karmaiba jutott. 1867-ben azonban a magyar állam visszavásárolta és koronázási ajándékul adta a királynak. tagozatán jelenleg 3 ezer 52 hallgató tanul. Sol- rintot költött legutóbb az tész István — ki amellett, egyetem. Itt folynak többek hogy a pártbizottság titká- között Magyari Andrásnak, ra, az állattenyésztési tan- a tudományegyetem rektoszék tanára is — újságol- rának immár országos hírű ja: harminchárom tudomá- szarvasmarha-keresztezési nyos tanszék működik az kísérletei. Az a végcél — egyetemen, s összesen 300 magyarázta Soltész István oktató — köztük sok nem- —, hogy a régi magyar zetközi hírű egyetemi tanár szürkemarha és a kosztro— tanít itt.. Egy oktatóra mai fajta ésszerű „házasítá10—11 leendő agronómus, sából" egy olyan új fajtát in i iliiifi||l^ nök jut. Az egyetem a hoz- sági nagyüzemek számára, zátartozó állami tangazda- melyek tejtermelésben 4 ságok széles hálózatával ezer liter körüli évi tejhorendelkezik, melyekben a zamot biztosítanak, ugyanjövő szakemberei a magyar akkor a tehenek átlagos A szépség, a béke és a barátság jegyében Nemzetközi balettverseny Várnában Az első nemzetközi klasz- Kulturális Bizottság és a helyet Harangozó Gyula., a szikus balettversenyt 1964. Bolgár Hangversenyigazgató- Magyar Állami Operaház nyarán Bulgária kezdemé- ság, mint a verseny szerve- balettmestere is. nyezésére rendezték meg. zői már tavaly hírül adták. ^anniiaekeetetl Július 4-én a kellemes bol- hogy a balettversenyt újból / gár fekete-tengeri üdülőhe- megrendezik 1965. július 10- alkati tehető deleli lyen, Várnában hatvan — 30 tői 23-ig. éven aluli — balettmúvész gyűlt össze 11 országból, és vha$ad<zS& igényelt 10 napon át versenyezve bemutatták legmagasabb Idén a versenyzőkkel szemszínvonalú klasszikus tánc® ben támasztott igenyek bízókat. Az egész világ balettre- nyos tekintetben magasabpertoárjaból - mint például bak- Az uj verseny feltetelei a Giselle, a Hattyúk Tava. a mindenekelőtt gazdagabb reDiótörő, Coppélia sbt. -, va- Pertoart igénye nek, mivel lamint számos modern ba- ezúttal a feltételek szerint a mutattak lettműből mutattak be rész- verseny három különböző müve ™tattók A fiatal bolgár baleHművészek már hosszú ideje megkezdték előkészületeiket, felkészülésüket a Második Nemzetközi Balettversenyre. Az érdeklődés azonban nemcsak az egyes balettművészek felkészülésében nyilvánul meg, hanem abban is, hogy több olyan balettbe az biIgy lett ez a festőien szép mezőgazdasági kultúra vala- testsúlya 650 kilogramm. üdülőváros „koronagyémánt". A király azonban — Móriczot is csodálatra késztető nagylelkűséggel — a várost és a gödöllői uradalmat visszaajándékozta a nemzetnek, csak a ma is álló királyi kastélyt és az erdők vadászati jogát tartotta meg magának. Móricz Zsigmond, Az Est munkatársa határtalanul lelkesedik. Megírja, hogy kereken ezer tarisznyás koldus követeli most történelmi jussát, a földet Gödölssaraa: sas ssfsr i sa » " jellegét, különösen az első raház bemutatta Sz. Profordulóban a kötelező klaszszikus balettszámok tekintetében, melyeket az egész vimennyi ágazatát tanulmá- Ezzel egy olyan új tenyésznyozhatják. S lám Gödöllő anyagot kap a mezőgazdacsak ma ilyen nagy és szép, holnap talán éppen egyszer ilyen nagy és még szebb lesz! A hajdani kolostorépület ma már liliputi. Csak hivatalok, éttermek, egy 300 ezer kötetes egyetemi könyvtár és kiállítás van benne. A kiállítási szobákban most a 20 éves fennság, mely hús- és tejtermelésben egyaránt felülmúlja eddigi marhafajtáinkat. Évente ülszáz mérnök felura Valaki felvetette közülünk: célszerű dolog-e az, hogy itt az egyetemen szinszép dokumentumai láthatók. Itt „találkoztunk" Móricz Zsigmonddal is. Most ... . . 200 millió forintból egy 1la\":LZjLrn*ÍÖ±dí? újabb egyetemi városrész állását ünneplő egyetem L^töSic/ az uradalomnak, amennyi kellene, amely egyébként megért arra, hogy szétoszszák, hiszen „létezése óta még kint az életben ma még egészen mást találnak a végzett hallgatók? — Tudjuk ezt — mondta épül. Aljább városrész " Jészaknyugati oldalán áll már egy hatalmas központi pen az a cél, hogy bizonyos idő múltán az egész magyar mezőgazdaság az elsők közé semmilyen nemzeti célt nem TekfnttrékorTho^a kerüllön-3 —tközi szolgált." Móricz mégis a „felséges nép" megértését, hozzájárulását kéri: a gödöllői nagybirtokot hagyják meg egyben! írja: „Ki kell alakítani ezt az uradalmat a magyar földművesképzés igazi központjává. Ide kell helyezni a legfőbb gazdasági akadémiát, Budáról a kertészeti tanintézetet. Már Itt van a méhészeti tanintézet..Lehet itt felállítani burgonyakísérleti telepet, baromfitenyésztési tanintézetet," s azután így zárja a zseniális gondolatsort: „Meg lehetne teremteni itt a jövendő magyar mezőgazdasági kultúra ideális gócpontját. így ez az egy koronagyémánt az egész ország drága gyémántja lenne, mely örök Időkre áldást hozna az egész magyar mezőgazdaságra." listán. S végzetes hiba lehetne részünkről, ha csak a !£et Sféi^SS Tisza fölé komótosan építették volna, összekötné Szemég a mesteremberek birtokolják a kecsességében ls kolosszus palotát Megtudjuk. hogy három olyan előképeznénk. Évente 500 mérnököt küldünk a falura, s azt adjuk nekik útravalóul, hogy a tsz-ekben, állami adóhelyiség lesz benne, mint ü űü a szegedi Auditórium Maxi- ^^^tra^í^5^ mum. Rajtuk kívül sok-sok ^'ék 3 , °lyan laboratórium, szemináriumi amilyet az terem, szertárak. Ha kész lesz — mondják —. egy szép üveghíd köti majd össze a központi épülettel, az egykori kolostorral. látegyetemen tanultak, s tak... Mennyi érdekes látványosság van itt még! S ha ezt most mind láthatná az, aki először megálmodta, mily boldog lenne. Minden „ ,. . . . „ , úgy történt, ahogy sejtette: Feljebb a hegyoldalon Gödöllő „az egész ország TM,uraP0g,egy.-°kJ?,g' drága gyémántja"! és örök tn, Rzlnez0tu diak" időkre áldást hoz az egész szálló. Később benyitoga- magyar mezőgazdaságra, tunk a szobakba... Ez már Modern diákszállók nem az ötvenes évek diákkollégiuma. Kényelmes, szép, ragyogóan tiszta hotel. A forradalomért egy nagy Epedás, drága gyapjúszövetelme megszállottságával ra- tel bevont rekamiék, m® Jongó újságíró Ideája azon- dern falilámpák, tükrös, ban a Tanácsköztársaság hideg-, melegvizes fürdők, s Csépi József get kölcsönzött a versenynek, amelv így nemében ritka szépségű, valóságos balettolimpiává vált. A tdütielnök: Tllanaaa összesen 23 versenyző lett gattak össze A balettverseny a várnai első balettverseny prospektusában azonban u és érdekes az a pont, mely kofjev zenéjével a Kővirágot, a ruszei Operaház pedig Bartók Béla Csodálatos lág klasszikus balettreperto- mandarinját, árjának kincsestárából váló- Gershwm Kubai Nyttányat. A varnai Operahaz a Ch® peniána nagysikerű bemutatása után jelenleg Adam kitüntetettje. Nevük már is- J" * romantikus balettművének, mert. Az arany-, ezüst- és szerint két dí1at irányoznak _ „„,. „ » í igí. o. no ai ciuj —, lluoi gö "1 /ii i v. cl Giselle-nek a színrehozabronzérmek olyan kiváló ií- f^SZnZTLÜÜ^Tre talán dolgozik. Nem kicsiny jú tehetségeket ékesítettek, tatott modern balettmuvekre ^ ^ sikertelen erőpró_ mint Vladimír Vasziljev, J® 1S- EzeK a ö,:1aK ™ "enT ba volt a szófiai Operaház katerina Maximova, Ala CRak a Wassz.kus balettmu- ^^együttesének „laszorSzizova, Szergej Vikulov, vek ismert koreográfiájára szágl és a várnai Operaház Nyikita Dolgusin szovjet ba- és bemutatására irányítják a balettegyüttesének jugolettművészek, Vera Kiróva, zsüri figyelmét, hanem a szláviai vendégszereplése. Kraszimira Koldamova és klasszikus koreográfia korA bolgár kulturális körök már türelmetlenül és örömmel várják a Második Nemzetközi Balettverseny megnyitását Várnában, mely a szépség, s a világ népei közötti béke és barátság A NAGYMAMA bukása után hosszú Időre szertefoszlott. A királyi kastély, melyet Móricz Zsigmond, a jövendő magyar mezőgazdasági kultúra pal® tájának képzelt, Horthy Miklósé lett, de azért csakminden szoba előtt erkély. Emeletenként társalgók, klubszobák. Ha kitekintünk a hegy felé, szemünkbe ötlik még két hasonló szállodamonnem tíz évvel később a mó- strum. Ezek is most épülnek riczi realitásnak kénytelen- s szintén külön-külön 400 kelletlen a reakció ls enge- ágyasak lesznek. Tetszik az dett 1928-ban a kastély kö- építési megoldás. Szépívű zelében az akkori premont- üveghíd vezet majd az egyik rel rend kolostorában és szállodapalotától a másikig gimnáziumában helyet ka- oly módon, hogy a lejjebb pott egy szegényes, de még- épült ház első emeletéből is létező mezőgazdasági kiinduló átjáró a következő szakiskola. 11 húszéves egyetemi város Most Soltész Istvánnal, vendéglátó házigazdánkkal, az egyetemi pártbizottság titkárával és néhány agrár- szédságában mérnök barátommal járjuk az egyetem a 20 éves egyetemi várost, ök Soltész Istvánnal együtt valahányan már a hajdani koldustarisznyások unokái. Ebből a „gyémántból" patépület földszintjébe torkollik. A környéken bontják a régi istállókat, klímaházakat, helyüket a szállodák leendő parkjának adják át. A botanika birodalma A szállodák keleti szomfoglal helyet új botanikus kertje, melyben sokféle növénnyel folytatnak tudományos kísérleteket. Tanárok és diákok kutatják itt év® ken át a növényvilág még lesko Lazarov bolgár ver „ . senyzők, Magdaléna Popa és szerű fejlődésére is. Vsevolod Stefanski román A Második Nemzetközi balettművészek, Woicek Wi- Balettverseny zsűrijének is Mendes^' Rudolfo' iSffiS ^ - I Marta Pia kubai versenyzők nöke- A ™agas színvonalat újabb megnyilvánulása lesz. és a balettművészet még szá- képviselő zsűriben foglal V. KonSzulova mos mestere. —— A zsűriben a világ balettművészetének 18 kiemelkedő képviselője foglalt helyet, Galina Ulanova a világhírű szovjet balerina elnöklésével. A balettművészet sok száz kedvelője gyűlt össze Várnában, hogy jelen lehessen ezen a versenyen, s melegen ünnepelte, magasra értékelte a verseny résztvevőit. — Bulgária kis ország, de nagy kezdeményezései vannak — mondotta Galina Ulanova. — Ennek a kezdeményezésnek tradícióvá kell válnia — tette hozzá Alicia Alonso kubai balerina, a zsüri tagja. S valóban azzá vált... A bolgár minisztertanács mellett működő Művészeti és Szürke kosztümös anyóka szólított meg tegnap reggel a Tisza partján. — Mondja, kedves, hová lett a nagyhajó? — Elment még a múlt héten — mondtam, mire keserű lemondás pírja öntötte el a mama arcát. Csapott a kezével: — Pedig hogy szerettem volna látni. Tényleg olyan nagy volt? — Ö, igen — mondtam — még háromszor akkora is. — Nahát! — csodálkozott és majdnem sírvafakadt. — A vásárhelyi tanyákról vonatoztam ide, hogy láissam Aztán újra felragyogott a nagymama arca, gyorsan otthagyott, Tápé felé ballagott. Ügy éreztem boldoggá tettem azzal, hogy megmondtam n® ki: ott van még a nagyhajó. Cs. J. Szombat este Késő a délután, korai az este. Az útmenti „asszonybosszantóban" emelkedett már a hangulat. Ilyenkor, szombaton a heti fáradtságot kifújják a nótában. A söntés előtt a terített asztaloknál javakorabeliek emelik, eresztik a hangjukat, beletercelnek az egyszál roma hegedűszólójába: „Tegnap se ragyogott több csillag az égen, Nem járkálnak többen lenn a faluvégen" Puccini s a komor Wagner érzéseket rázó zenéjénél is több itt ez a nóta. Ugy érzem, életük végéig több is marad nekik, mert számukra nyugtatóbb, életkönnyítőbb, mint a zeneértőnek Chopin. Ha ezt egy-egy pedánslelkű zeneesztéta olvassa, biztosan szekundálok nála! Pedig az élet nem mindig igazodik a művészi pedantériához. Lármásan váltják a szót a nótán kívüliek. Szemerédi József magyarázza, hogy milyen magabiztosan vitte a vörös lobogót a kommün idején, amikor inas volt Aradon. A maiszter majd elcsapta ezért Idősebb Kócsó Béla meg a fia ügyes kezéről beszél, s mellette egy nyugdíjasforma ember aprehendálja az asszonyt, mert üldözi a furiatermészetű házastárs. (Hej, de milyen boldogan issza a sört a panaszkodó ember. Végre nem bántják, és még hallgatósága is akad!) — Csúnya kis lebúj ez — mondom Molnár Gábornak, a vendéglősnek. — Az. De már foglalkozik vele a MÉSZÖV. — Már húsz éve foglalkoznak ezzel !. .. Csakugyan megérdemelne ez a sok ember tisztessé- . , , . . ... . ,,. , .,» ges, szolid kisvendéglőt. Egészen más erkölcsi hatást kel- ?szr0 a kukorica a padláson, az építési engedélye* időA mellettem levő asztalnál baktóiak teszik a törvényt a félliteres söröskriglik fölött. Belekeserednek a bajba, elönti a pincéket és a laposokat a talajvíz. Nehezen emésztik meg, hogy a tanács városrendezést valósit meg: „Mi a jézus-máriának köll ide városrendezés". (Üj utcákat yágr.ak, meggyorsítják a telektulajdonosoknál az építkezést, stb.) Pedig végtére a tanácsnak van igaza. Hiszen Szeged legszebb villanegyedét formálhatják itt ki magánerőből, munkások, parasztok és nem hétvégi városi vlkendezők. A törvényhez pedig igazodni kell, még Baktóban is. A lakosságnak kis hányada szórakozik itt. A fiatalok közül sokan a körtöltésen belüli helyeken szombatestéznek. A telepi lakosok többsége ilyenkor otthon van, a házkörüli teendőket végzi, a hétvégi tisztálkodással van elfoglalva. Rádiót hallgatnak, újságokat „böngésznek" azután, s a gyerekek heti munkája kerül mérlegre. Az aszszonyok meg a vasárnapi ebéd előkészítésén fáradoznak a konyhákban. Errefelé nem divat a vasárnapi vendéglői koszt. ; Sok helyen unalmasak még a szombatesték, meg a vasárnapok. A házkörüli tiblábolást sajnos nem váltja fel a könyv. Tartalmasabb kulturális Igény lassacskán jelentkezik. Kevés a színházbérlet és még kevesebb a külföld utáni — turisztikai — érdeklődés. Ilyesmiket mondogatok Koncz Mihálynak. — Igaz, de ennek egyelőre főként anyagi okai vannak — fogalmazza tűnődve a véleményét. — Csak féligmeddig áll így. Inkább a hiányát nem érzik. Mert hiszen telik ruhára, hízóra, házra, motorkerékpárra. Futná könyvre, színházra, ország-világjárásra ls azoknál a családoknál, ahol több kereső van. De mert nincs ilyen igény, ezért nem is merül fel szükségletként. Fontosabb, hogy az udvarban legyen a víz, meglegyen Kazánszerelő, központifűtés-szerelő és általános lakatos ipari tanulókat szerződtet, vidékről is a Szegedi Kazánjavító Ksz. Szeged, Dorozsmai út 8. szám, a benzinkúttal szemben. H. 159 tene bennük, mint ez a füstös fészer az út mentén. — Hát igen, mert a szórakozásra szükség van — folytatja a vendéglős. — Egészségesebb körülmények között. Erre nem válaszol Molnár, mert ha tíz keze volna, akkor sem győzné, annyi a rendelés. — Te meg mit állsz itt! — szólít Koncz Mihály, a kerületi tanács vb elnökhelyettese. — Bámészkodom. Aztán lehet, hogy megírom. A belső szobában is fölerősödik a muzsika, ott meg a fiatalok teszik a szombat estét. Lányok, fiúk a másik szál cigánnyal és a mai slágerrel: „Kicsit szomorkás a hangulatom máma — kicsit belémszállt a' boldogtalanság. .." Szépen dúdolják, tán a hawaii gitár hangját utánozzák. A szöveg is értelmesebb, mint egykor a „Tenyeremen hordom, lehozom a csillagot én..." Fölerősödik a dallam: „Gyer®gyere, édes cimborám, gyorsan vigasztalj.. ben érkezzenek, bontástéglát megfelelő mennyiségben kapjanak. — Praktikus igények — mondja a tanácselnök-helyettes. Olyan nagy a póto' Mvaló, hogy az 1956 utáni hétnyolc esztendő nem lehetett erre elegendő. S annak is örülhetünk, hogy rádiót mindenütt találunk és újságot is, képes lapokat. És érdeklődést olyan politikai, nemzetközi kérdések irán*, amelyekről azelőtt nem is hallottak a telepi lakosok. — Későre jár. — Én is elballagok. A vastag esőfelhők megritkultak, a hold átcsillan egy percre. A csöndes országúton — egy-egy autó fut el néha Hódmezővásárhely felé. Alig járnak az utcán. A körtöltésről nézve ilyenkor este alig látszik a telep. Csak a közvilágítás lámpái jelzik, hogy élő emberekre borult az este itt, a két országút szögletében. SIKLÓS JÁNOS 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1965. június I* 4