Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-21 / 118. szám

HÁZAK TÖRTÉNETE Elkészüli a Virág utcai ház, Kiss Imréék fölépítették, bálákkor — 1930-ban — még nem voltak utcák, csak karóval jelölt városi telkek és hajlékot sóvárgó családok. A Kiss lányok közül Ica ezen az őszön került be a „Bakai"-ba (mai szegedi kenderfonógyár). Olyan szép lápy volt. hogy még az Irigyebb természetű, hervadó noszeméJyek is fenségesnek tartották. Egészen elütött a családtól, szépségével, finom modorával, borongós hangulatával. Engem tisztelt meg — nyolcesztendős fiatalember létemre, — a személye körüli titká'ri teendők ellátásával. A.mi nagyjából annyit jelentett, hogy magával vitt a strandra, elmesélte apró kis gondjait. lenézte a kisstílű, buta, ravaszkodó lányokat, fiúkat, Valán ez okból lettem én a "kiválasztott, engem „még nem rontott meg az élet". Egy kora tavaszi délelőttön Iga közölte velem, hogy nemsokára férjhezmegy. Követi a nővérei példáját, mert hát ez az élet rendje. Vőlegényét így mondta el nekem: „Pillinger Rezső alkalmi munkás, sovány ember, kese hajú, nem dohányzik, nem is iszik". Amikor megláttam életben is, egészen elképedtem- Ehhez a komoly, fekete, telt szépséghez nem illett ez a cingár ember, akinek egérszeme mindig gyanúsan ugrált, amikor beszélt. — Nem hozzád való ez az ember. Küldjed el a fenébe — ajánlottam gyerekésszel. — Kis butuskám — mondta nagyon szomorúan —, hét mit remélhet egy gyári lány? Amilyet kap. Csak tisztességes legyen. De nem bizonyult tisztességednek. Egy/év után megszületett a kis Rezső. Továbbra is ott húaódtak meg az apóséknál, Ira kikerült a munkából, a férj sem tudott álláshoz jutni, jóformán semmiféle munkát nem kapott. S a házasságot követő második esztendő végén szó nélkül eltűnt, mint akit a föld nyelt el. Ica várta viasza, hogy majd talán a gyerekszeretet előkeríti. Egy évig várta. Nem ment többé B strandra, velem is csak kurtán-furcsán beszélt. Esztendeig a kis Rezsőt babusgatta, azután már ahhoz sem volt kedve. Nem dolgozott, otthon Ült egész nap. Marólúgot ivott, hogy meghaljon, Az orvosok megmentették, és kiadták az öreg szülőkhöz. Átmentem oda, meglátogattam. Lesoványodva, erőtlenül feküdt a pokrócok kőzött, a fenséges lányból szánalmas emberi roncs lett. Nincs értelme az életnek, semmi értelme. Látod, nem sikerült meghalni — hörögte, súgta a szavakat ronesolt torkából. Többet nem mentem el látogatóba, Ezen az őszön fölakasztotta magát a padláson. Kissék egyetlen fiúgyereke, a Jóska is felnőtt. Munka nélkül. Később már akkor sem dolgozott, ha munkaalkalom kínálkozott. Egy/7 SIKltfS JÁNOS = i(Jfkötáméjenkú/M szer egy közismert éjjeli pillangót vitt haza. — Ez a feleségem. Ezután itt lakik — közölte anyjával. Kiss néni háttérbe szorult és később már semmi szava sem volt saját otthonában. Ha mégis pörlekedni mert a „menyével", Jóska ügy megrázta, hogy majd belehalt. Egy hideg februári hajnalon rendőrök jöttek Jóskáért, megvasalták és elvitték, mert betörő lett belőle. Többé nem látták. 1956-ban kiszökött valamelyik fegyházból és november elején nagy razziákat rendeztek a telepen, hogy kézrekerítsék, Élethossziglant kapott valamikor, mert agyonverte cellatársét. Mindez gyorsan zajlott akkor. Kiss Imréné nem bírta ej sorsának terhét; megzavarodott, Egy ideig kezelték, azután visszaengedték a telepre. Egy óvatlan pillanatban kötélhez jutott és felkötötte magát oda, ahol két esztendeje a lánya befejezte. Kiss Imre magára maradt, összerónám, Eladta a házat és elment valahová az öregek otthonába: meghalni. Ú| tulajdonos jött a Virág utcába. Kicsinosította a házat, rendbehozta az udvart, s nyugodt, kiegyensúlyozott életükkel feledtették a környéken az elődök tragédiáját. Fiatal házasok voltak, a férfi állami alkalmazásban állt — ami egészen kivételes volt a telepen — jövedelme bőven fedezte létfenntartásukat. Berendezték a két szobát a háború előtti években divatos bútorokkal, háló- és kombinált garnitúrával, szőnyeggel borították a padlót. Takaros, tiszta kis konyhájukban a fiatalaszszony főzöcskézett, más dolga nem volt. A szomszédokban áz érdeklődést lassacskán enyhe vágyakozás váltotta föl valami hasonló kiegyensúlyozott, biztonságos élet iránt. A környék gyerekserege gondolatban belopta magát a szép tiszta szobákba, hogy körülnézzen és fogalmat alkosson az egészségesebb otthonról. Zárkózott emberek voltak az új tulajdonosok. T. György nem szerette, ha fiatal felesége a szomszédokkal trafikéi. Ennek az elkülönülésnek több oka lehetett: anyagi ós műveltségbeli különbség, meg a csinos fiatalasszony féltése, s talán a rangbéli különbség érzékeltetése is. Jött a háború. A férj a frontra került és közben megszületett a gyerek. Az asszonyt az első Időben lefoglalta a gyereknevelés, betöltötte érzelmi világát. Később azonban egyre kínzóbbá vált a magány; az örökös egyedüllét megtörte a gőgös elzárkózást. S a háború végén a riadt hónapok fölzaklattak minden nyugalmat: „Jajj megjön-e a férjem?" Másnap újra: „Él-e vagy meghalt?" S azután mindig: „Miből tartom fenn a gyerekeket, mindenemet eladok." Az idillikusnak inMegérkezett a művelődési autó Délután, mikor a gyerekek már hazatértek az iskolából, megérkezett a művelődési autó a Petróczi iskolába. Néptelen volt ez a párháznyi tanyaközpont. László Mihályné tanítónő, a könyvszeretet helyi magvetője, várta a vendégeket, akik kissé felfrissítik a művelődés-szórakozás szűkös tanyai forrásait. Az újonnan érkezett könyveket elrendezték a tanterem asztalán, Nagy Zoltán járási könyvtáros megszemlélte a könyvállományt. A tanyalakók hamarosan beköszöntek az iskolába. Gyermekek és felnőttek kutattak a könyvek között: vajon melyik a legérdemesebb barátságukra. Aztán, mikor ki-ki eldöntötte, melyik regényt vagy szakkönyvet választja. Fodor István járási művelődési felügyelő igen érdekes előadást tartott a föld mélyének mozgásáról, a földrengések okairól ós természetéről. Mindezt egyszerű ábrákkal, rajzokkal szemléltette. Beesteledett. Míg bent a tudomány szavára figyeltek az emberek, kint Huszka Sándor, a művelődési autó sofőrje szórakozási „csemegét" készített elő, Bekapcsolta a villanyáramot fejlesztő aggregátort, hogy előadás után nyomban filmvetítéssel jutalmazza a kilométereket gyalogoló 50— 60 tanyai lakó fáradtságát. Szellemes, vidám angol filmet, a Vasszűz-et vetítették a tanteremben. Emlékezetes estet szerzett a járási művelődési autó az öttömös községhez tartozó tanyai Iskola környékén lakó gyeim ekek nek és felnőtteknek. Felfrissülve, jó hangulatban tértek haza. dult és látszott életet fölborította a rideg valóság. Ilyenkor a férj-feleség legnagyobb próbája jelentkezik, amelyből megerősödve, megtisztultan kerülnek ki a házastársak, vagy pedig fölbomlik ez a kötelék. Ez a próbatétel itt a fölbomlást hozta. „Igazán és őszintén úgy sem szerettük egymást sohasem" — m<mdt3 az asszony később, amikor már külön éltek. Ha ez igaz, akkor a széjjelhullás nem is olyan természetellenes, a józan gondolkodásúak között. Azóta a kisgyerekből legényember lett, de a ház a háború után két-három évvel új tulajdonos birtokába került. Nem maradt más az üres szobákban, csak egy szépen induló élet szomorú végének felejtésre való emléke. Harmadik tulajdonos él most családjával a házban. Csöndes, szorgalmas, földműves emberek. Alig hallik hangos szó a kerítések mögül. Az új gazda — ha a közel húsz esztendőre tekintő tulajdonjogot egyáltalán újnak nevezhetjük — nem tud semmit sem az előző húsz esztendőről, mert a falak némák. Beszédes az ember, de egy részük a gyev| temetőben porlad, az élők meg nem szólnak, életüknek nagy balsorsát még önmaguk előtt sem merik tisztázni. Ugye a házaknak van története? Igaz nem minden történet ilyen kegyetlen. Itt a telepen két részre osztható történet: az elsőben az embereknek nem volt életfogódzójuk. Nem volt mentsváruk, védelmezőjük. A sors játékszereként éltek, emelkedtek, hullottak az élet aljára, rosszabbik esetben döbbenetes tragédiák örvényébe, amelyből legszörnyűbb volt itt is: a háború. A második rész a kiegyensúlyozottabb élet története. A sors szeszélyein jobban uralkodik a közösség, mint az egyes ember. S van éjetkapaszkodó, lehet hova fordulni segítségért, védelemért, ha eudarabbul kegyetlenkedik az élet. Kegyetlenkedik az most is; a házak története ma sem tündérmeséket írat, de moot nyugalmasabb, tisztább és emberibb Itt minden. Igen, a házaknak van története. És nem is megy veszendőbe, hiszen hiteles emberi sorsok története ez. — Ha megírják, akkor sem megy veszendőbe — mondja apám, az utolsó mondatok után. Értem a célzást. De az nem olyan egyszerű vállalkozás. A régi történelem elmerült az idő végtelenjében, Korát mér akkor megírták sokan, amikor még létezett az az életforma. Móricz Zsigmond elesettjei, Gelléri Andor Endre nyomorúságos proletárjai, csak lakótelepüket tekintve voltak mások; sorsukat tekintve Ilyenek voltak, mint az itteniek. — Nem ismerem olyan jól a mai telepet, hogy a másik feléről is hiteles krónikát mondjak. — Ez baj. Csak a kettő együtt ad egészet, — Természetesen. Egészen más a mai életszemlélet, életérzés, mint régen. — Hagyjuk a témát, mert ez nem csak elhatározáson múlik. (Következik: Ml a végeredmény?) Több figyelmet a csaiádi eseményeílE korszerű rendezésére A szegedi városi tanács igazgatási osztályán tegnap, csütörtökön c családi események korszerű megtartásának kérdéseiről tanácskoztak. Ezen részt vettek a városi pártbizottság, a városi tanács, a kerületi tanácsok igazgatási és jogi bizottsága családi eseményeket elősegítő albizottsága, a szakszervezet, a városgazdálkodási vállalat, a városi és a kerületi anyakönyvi hivatalok, a társadalmi és tömegszervezetek — képviselői. A témáról dr. Varga János, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője tartott előadást. Egyebek között hangoztatta, hogy Szegeden is honos már és fejlődik a családi eseményeknél — házasságkötésnél, névadásnál, temetésnél —az egyházi szertartás nélküli forma. Az üzemek, intézmények, vállalatok vezetőinek, a társadalmi- és tömegszervezeteknek azonban — és erre is rámutattak a felszólalók — több figyelmet kell fordítaniuk a dolgozók családi eseményeire, s rendezésükhöz valóban támogatást, segítséget kell adniuk. A dolgozókkal való törődésnek ilyen vonatkozásban is és általánosan kell megnyilvánulnia. A hozzászólók észrevételeket tettek. Ezek alapján a tanácskozás megállapította, hogy szélesíteni kell a családi események korszerű rendezéséhez nyújtott közreműködést minden üzem, vállalat. intézmény vezetőinek, társadalmi és tömegszervezeteinek. Helyes is és szükséges ls, hogy a párt-szervezetek a maguk eszközeivel továbbra is hozzájáruljanak a segítségnyújtás kiterjesztéséhez. Helytelen, hogy a családok életének fontos eseményei iránt sok még a közömbösség, ami pedig idegen szocialista államunktól. Nagyon fontos, hogy a korszerű házasságkötéshez, névadáshoz, továbbá a temetések alkalmával mindig biztosítsuk a megfelelő, illő keretet. A családi események korszerű megrendezésének feltételeiben is van előrelépés. A városi tanács hattagú kamarakórusa házasságkötéseknél, névadásoknál, temetéseknél térítés Több támogatást, törődést Központi házasságkötő termet nélkül áll minden család rendelkezésére. A II. kerületi és a III. kerületi tanács házasságkötő terme hosszabb idő óta már elfogadható stb. A helyzet azonban az, hogy a tárgyi feltételek többnyire nem kielégítöek a névadásoknál, házasságkötéseknél, temetéseknél. Például az I. kerületi tanács házasságkötő-terme egyáltalán nem felel meg a követelményeknek, hangulatrontó. Nagyon hiányzik Szegeden egy valóban szép, jól felszerelt és a fontos családi eseményhez méltó központi házasságkötő-terem. A város vezetése a problémákat ismeri, keresi is a megoldást. Indokolt viszont a sürgetés: a tanács, az államhatalom helyi szerva konkrétan, határozottan intézkedjék, illetve találjon megoldást a családi események rendezése tárgyi feltételeinek gazdagítására. Annál is inkább, mert évek óta húzódik — objektív éa szubjektív okok miatt — a központi házasságkötő-terem megvalósítása. Az első Tennessee Williamsdarab Szegeden Holnap lesz a Nyár és füst premierje Elérkezett az évad utolsó prózai bemutatója ls. Május 22-én, szombaton Tennessee Williams Nyár és fűst című drámája kerül bemutatásra. A darabról, annak sajátos rendezői és színészi problémáiról beszélgettünk Bozóky István főrendezővel. — Ez lesz Szegeden az első Tennessee Williams-bemutató. Miért éppen erre a darabra esett a színház választása? — Igaz, vannak Williamsnek érettebb, izgalmasabb, s talán látványosabb drámái is, Hogy a választásunk mégis erre a korai művére esett, annak nemcsak az az oka, hogy egy, még nálunk csak Pécsett játszott újdonsággal lepjük meg a közönséget, hanem az, hogy WilUamsnek ebben a művében érződik legtisztábban, legembertbben az intellektus és az ösztönök összefonódása. — A darab női főszereplőjének, Alma Winemillernek — folytatja tovább a rendező — minden tökéletessége, tisztasága ellenére el kell buknia, mert környezetének helytelen irányítása, s a maga túlérzékenysége miatt képtelen az élei! valóságának elfogadására, az ahhoz való alkalmazkodásra. — Hogy Williams drámáit rendezni nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé. " mindannyian tudjuk. Véleménye szerint mi az, ami problematikussá, nehézzé teszi a darab alakjainak megformálását? — Elsősorban talán az alakok összetett, bonyolult volta," s ennek az érzékeltetése az, ami egy igen letisztult, egyszerű és ugyanakkor nagyonis tudatos játékot követel a színésztől. Ami persze nem könnyű dolog. — Nem okoz-e gondot a rendezőnek, hogy aktuálissá, igazán maivá tegye ezt a század elején játszódó darabot? — Egyáltalán nem. Hiszen Williams ízig-vérig mai szerző, aki akármilyen korba helyezi hőseit, akármiről beszél, mindig a ma emberének nyelvén és a ma emberéhez szól. Reméljük, igazán az ő szavát sikerül! tolmácsolnunk a szombati bemutatón is. N. K. A puli mögött... Kétszer nyerték el a szocialista brigád címet - Kiváló Bolt oklevél Aki lekicsinylően nyilatkozik a mai fiatalokról, az menjen el például a Szegedi Élelmiszerkereskedelmi Vállalat Kossuth Lajos sugárúton működő két tanboltjába. A 12-es és a 120-asba. Előbbi hagyományos, utóbbi pedig önkiszolgáló módszerrel működik. Példás rend — 1961-ben alakítottuk át a boltot tanbolttá — mondja a 12-es áruda vezetője, Király József. — Sok régi vásárlónk, amikor ezt meghallotta, fel volt háborodva, s azt mondta, no akkor másik boltot kell keresnie, mert milyen kiszolgálás lehet ott, ahol csupa tanuló dolgozik. A tanboltban most is példás a rend, s az áruk ízléses összhangja fogadja a belépőket. A fehér szalagos kislányok kedvesen kérdezik: — Tessék parancsolni... Miután a vevő elmondja a kívánságát, még felhívják a figyelmét több fontos Kőműves, ács, tetőfedő, asztalos szakmunkásokat és segédmunkásokat alkalmaz a Pincegazdaság szöregi, pusztamérgesi, kisteleki munkahelyekre, lakatosokat karbantartásra. Jelentkezés a pincészeteknél és Szegeden, Tábor utca 3. x 120 975 árucikkre, nem felejtett-e el valamit, nincs-e még valamire szüksége. Rend, tisztaság van a pultok mögött, a a raktárakban is. Nagy forgalom — Nem akarom dicsérő jelzővel illetni a fiatalokat, hiszen elég, ha a puszta tényekre szorítkozom — mondja Piros Lászlónó, a Szegedi Élelmiszerkereskedelml Vállalat személyzeti osztályának vezetője. — A 12-es árudéban most, május elsejével' másodszor nyerték el a fiatalok a szocialista brigád címet, Két brigádban dolgoznak, egymással versenyezve, s mindkettőjük egyformán elérte ezt a kitűntető címet. Sőt, a központi ünnepségen átadták a bolt dolgozóinak a „Kiváló bolt" oklevelet. Rendkívül lelkesek a fiatalok és Király József vezetésével minden újat felkarolnak. Jó a bolt ellátása is, bőségesen kapható itt friss zöldségáru, felvágott, tejtermék, pék- és cukrászsütemény. A lelkes munka meghozza az eredményt: néhány évvel ezelőtt havonta mintegy 450 ezer forint értékű árut adtak el, jelenleg már 600—700 ezer forintértéket forgalmaznak. A lelkes társaságban néha „szomorúság" Is akad: a legutóbbi iparitanuló versenyen a boltban dolgozó egyik kislány. Dobó Erzsike olyan jó eredményt ért el. hogy soronkívül felszabadították, s elkerült a boltból. Mutasd a panaszkönyvet! Itt meg lehet nézni a panaszkönyvet. A vásárlóig csupa dicséretet írtak, elismerően nyilatkoztak a fiatalokról. A jó boltvezetésért, a fiatalokkal való megfeleld foglalkozásért a bolt vezetője, Király József ls el4 nyerte egyszer a Belkereskedelem kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. Most legutóbb pedig a Kiváló dolgozó oklevelet. Hasonló eredményekről számolhatnak be Turzó Ferenc és Bauda Istvánné is, a bolt „idősebb" dolgozói. Nem egyedülálló A 12-es tanbolt példája nem egyedülálló, mert hasonlóan két szocialista brigád dolgozik a 120-as Kossuth Lajos sugárúti önkiszolgáló boltban is. A vállalat a rendszeres, jó foglalkozás mellett jutalommal is honorálja lelkes munkájukat. Most példáui Debrecenbe készülnek a vállalat legjobb fiataljai — köztük számosan a két tanboltból — többnapos kirándulásra, tapasztalatcserére. S ezt a gondoskodást a hazatérés után biztosan még jobb munkával hálálják majd meg, a vásárlók örömére. H. M. Fentek, 1965. május 2L DÉL-MAGYARORSZÁG 5 é ér