Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

/7 SIKLÁS JANOSi Egyszerű ember, aszta­los a mestersége, ismeri a szakma csínját-bínját. Tíz­éves kora óta a maga ke­nyerét eszi, dolgozott már több helyen is, jövőre — 55 éves korában — nyug­díjba megy. mert a fegy­veres testületeknél ez a nyugdíjkorhatár. Otthon jól megvannak, a gyerekek las­sacskán a saját lábukra áll­nak, Marci lakatos, most szolgálja katonaidejét, La­jos meg rádió-, tv-szerelő tanonc; a katonaságtól ha­lasztást kapott, a korban van ugyan, de érettségi után kezdett a szakma tanulásá­hoz. Először letölti az inas­esztendőket, azután megy katonának. Ezzel készen is volna Eiler Márton szok­ványos életrajza. De a valódi életrajz csak ezután következik. Amint egyik kérdésről áttérünk a másikra, egyik gondolat szü­li a következőt, úgy bonta­kozik ki egy másfajta élet­rajz, ami eltér az egyszerű­től. Sok terefere után fel­teszem Eiler Mártonnak azt a kérdést is, hogy mi volt élete legszomorúbb epizód­ja? Gondolkodás nélkül fe­lel: — Amikor elvették a párttagsági könyvemet 1952­ben. — Milyen indokkal? — kérdeztem meglepődve, mert ezt még nem is hallottam. — Osztályidegen, karrie­rista vagyok. Se meghall­gatás, se vizsgálat. Ez csak közlés volt 1944 óta vesz részt a munkásmozgalomban, elő­ször a szociáldemokrata pártban, apósa Szappanos Lajos mellett, s az egyesü­léssel került a párt petőfi­telepi szervezetének vezető­ségébe, s itt választották alapszervezeti párttitkárrá 1948-ban. Azóta viseli ezt a tisztséget, a tagság mindig újra választotta. Megszakítá­sa csak a kizárási időszak... Sokat beszélgattünk a telepen, de azután széj­jelszóródtunk és ráléptünk saját pályánk útjára. Marci ottmaradt a pártvezetőség élén, intézte a telepi la­kosság ügyeit. Találkoztunk ugyan néha, futólag váltot­tunk is pár közömbös mon­datot, de alaposabb beszél­getésre alig kerítettünk sort. Kilométerekben messze ke­rültünk a teleptől, de azért Marcit nem felejtettük el, számon tartottuk magunk­ban. Idősebb volt nálunk, szerettük nyugodt, termé­szetes modoráért, meggyőző­déséért ós bátor szókimon­dásáért. — Talán az volt a baj, hogy sokat járt a szám. Nem hagytam szó nélkül, ha egy-egy akkor vezető be­osztásban levő elvtárs os­tobaságokat mondott, vagy igazságtalanul cselekedett. fnyanyslvflkiin tanulhatnak, művelődhetnek H uszeves Személyi haragosokat sze­reztem. — Mire alapítod ezt? — A pártból kizártán még üzemi munkához sem jutottam. Az igazgatók nem mertek alkalmazni. Rossz véleményt kaptak rólam. Dani Ferenc, abban az időben a börtönnél működő bútorgyár vezetője, kereste meg cs hívta dolgozni, mert a családnak kenyérre van szüksége. A börtön igazga­tója alkalmazta, azonban később közölték vele, hogy ilyen exponált helyen nem dolgozhat. De karakán volt az igazgató: — Ha ilyen szakerőt ad­nak helyette, és politikailag is ilyen iskolázott asztalost küldenek ... akkor teljesí­tem a kívánságot, de ad­dig nem. Ott maradt. Ma is ott van. Főművezető, hivatalosan börtönőr százados. „Civil­ben" a petőfitelepi pártszer­vezet titkára. — A KEB azonnal vissza­vett Ott megerősítették ér­zésemet, hogy személyeske­dés történt. 1953 végén visz­szakaptam a párttagsági könyvemet visszamenőleges érvénnyel. Néhány hónap­pal később újra titkár le­tem. — Megrázott annak ide­jén? — Az első két napon — szégyen, nem szégyen — nagyon sírtam, de azután összeszedtem magam, és fel­vettem az eldobott kesztyűt én is. — Jól tetted, hogy nem hagytad annyiban az iga­zadat. — A KEB-nél is ezt mondták. — Rendbejött, ez a fon­tos. « Tovább beszélt Eiler Már­ton. Egymás után gomolyog­tak a mondatok. Boldog volt, hogy újra ott lehet a telepiek között, emelt fő­vel és az utcagyűléseken hirdeti szép. tiszta hitét, meggyőződését, örült, hogy kútkifolyók kerülnek az utcák végére, betonhidak a csatom ára, közvilágítás a sáros sötétségbe ós főiépült házak az üres portákra. — Nagyon szeretek ftt lenni, dolgozni, segítem és vigasztalni, ahol rászorul­nak. Enélkül én már ta­lán nem is tudnék jól él­ni — mondja egyszerű éle­tének mély erkölcsiségét. Nem pénzért csinálja még csak dicséretért sem, hanem a közösségi életér­zés és a megjobbítható élet­ben való hite ad erőt neki. Szőke haját megtűzdelték már az őszi tincsek, de fia­talosan, gyors járással té­rül-fordul Petőfitelepen és Fodortelepen. Benyit a ka­pukon, érdeklődik, vitatko­zik. kilincsel, tárgyal fá­radhatatlanul. — Mi volt életed leg­szebb eseménye? — szakí­tom meg az emlékezésben. — A Munkás-Paraszt Ha­talomért Emlékérem. Ak­kor éreztem újra igazán, hogy mindenki előtt levet­ték rólam haragosaim intri­káját Ezt az érzést abból me­rítette, hogy valaki meg­jegyezte előtte, az ünnepé­lyes alkalomkor: — Marci, nem gondoltam, hogy te így megállód a he­lyedet. A ti pártvezetőség® tek egybe maradt. — Ebben a véleményben füstölt el a maradék fenn­tartás, amit a hátam mö­gött rosszakaróim rám szórtak ... Azóta is eltelt már majd kilenc esztendő. Eiler Márton sok taggyűlési be­számolót mondott el a veze­tőség nevében. Sok visz­szaérkező elvtársat üdvö­zölt, akik 1945-ben elmen­tek és most, mint nyugdí­jasok visszaérkeztek. Sok száz beszélgetés maradt mö­götte, kis telepi házak kony­hájában, szobájában, hogy mindenki érezze és értse, az újonnan érkező lakosok is: a kommunisták közössége munkálkodik itt is életet és érzéseket formáló eszméjé­vel. — Ami az én erőmből. képzettségemből tellett, megtettem és a jövőben is megteszem — fejeződik be a mi beszélgetésünk. Eiler Márton elégedett ember. Nem kíván többet az élettől, mint amit ka­pott. Azt is tudom én, hogy megtette tizenhét esztendő óta a magáét és kívánom, hogy még sokáig folytassa ezt a becsületes munkát. Mert eredménye nemcsak a telep utcáin látszik; ér­ződik az emberek gondolk® dásában is. Ezt ő is tudja, s a telepiek is. (Következik: VELEI ) Voltaire le­a délszláv szövetség A Magyarországi Délszlá- egy 40 kultúresoport szin­vok Demokratikus Szövetsé- vonalas műsorát több mint ge jubileumi ülésen emlék® 150 000 dolgozó tekintette zett meg a szövetség fenn- meg Nagy szerepet játsza­állásának 20. évfordulójáról. nak a délszláv ajkú lakosság Ognyenovics Milán ország- körében a pécsi rádió dél gyűlési képviselő, a szövet- szláv adásai, ség titkára beszédében ki­emelte, hogy megvalósult a délszlávajkú lakosság régi A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Krizston Ká­roly, az MSZMP Központi vágya: gyermekeik az alsó Bizottsóga kulturólis ^^ és középfokú iskolákban anyanyelvükön tanulhatnak, művelődhetnek. Hatszázötven lyának munkatársa és Mé­száros György, a Művelődés­Minisztérium nemzet gyermek jár nemzetiségi közl osztályának vezetó]e is. óvodába, 5389 diák tanulja (]\j>pB anyanyelvét általános isko­lákban, csaknem 140 a gim­náziumban, s a főiskolákon pedig 40 hallgató végzi ta­nulmányait. A lakóhelyüktől távoli iskolákban tanulóknak diákotthonok állnak rendel­kezésére. A délszláv lakta vidékeken egyre többen jelentkeznek az esti iskolákba, szövetkezeti akadémiákra, a különféle tanfolyamokra ós techniku­mokba. Az általános és szak­mai műveltség színvonalá­nak emelését segítik elő az anyanyelvükön megtartott ismeretterjesztő előadások is. A kulturális és esztétikai nevelést eredményezik az évről évre erősödő kul túr­csoportok. Csupán az elmúlt évben az országot járó mint­Megholt Zsák ?ózsef elvtárs Rövid szenvedés után, má­jus 15-re virradóra 71 éves korában meghalt Zsák Jó­zsef elvtárs, a belvárosi pártszervezet titkárhelyette­se. Zsák elvtárs 1946 ota párttag volt, s ez idő alatt gazdasági munkája mellett mindig lelkesen kivette a részét a párt és társadalmi munkákból. A Vas- és Fém Ktsz-ben hosszú éveken át propagandistaként dolgozott. A munkásőrség megalakulá­sa óta munkasör volt. So­kan ismerték. szerették a párt fáradhatatlan harcosa­ként, igaz emberként. Zsák József elvtárs teme­tése május 18-án, kedden délután 3 órakor lesz a Bel­városi temetőben. Jól sikerült kezdeményezés KISZ-nap a Radnóti gimnáziumban Egy KISZ szervezet egész , ségüket. Segítségül híva évi munkájába, eredményei- olykor a krétán kívül egy­be nyújtott betekintést a egy brikett darabot, sőt a Radnóti gimnáziumban teg- seprűt is. A rajzverseny nap első ízben megrendezett győztese Kun Margit II. d. iskolai KISZ-nap. osztályos tanuló lett. Más® Már kora reggel vidám dik Bakacsi Lajos ugyancsak II. d., harmadik helyezett nyüzsgés tette elevenné az iskolát. Az udvaron, a tor­nateremben a különböző előadó- és tantermekben egymást váltogatva folytak Bóka Róbert III. d. tanuló lett. Az irodalom kedvelői a fiatal egyetemista költőkkel, Veress Miklóssal. Kelemen az izgalmas vetélkedők, ta- . . . . . , . , , lálkozók, s várták látogatói- Janossal es R%go Belaval ta kat a különböző kiállítások. A rajzolás kedvelői külö­nös anyagon, az udvar asz­faltján mérték össze tehet­Dijnyeríes amatőrfilmek Alig egy hebe számoltunk be lapunkban a Ságvári Endre kulturális szemle balladisztikus hangvételű amatőrfilm-pályázatának eredményeiről, s máris egy újabb, jelentős amatőrfilm­eseményről számolhatunk nek köszönheti be. Pénteken este a Csöng- második díját, rád megyei Amatőrfilm Klub összejövetelén be­Német kulturális est az Aulában A magyai'—német kultu- előadás után magyar és rális hét befejező esem® német nyelvű szavalatokkal nyeként pénteken este 8 működtek közre a József órakor német kulturális es- Attila Tudományegyetem tet rendeztek a József At- hallgatói közül tizenketten: tála Tudományegyetem Au- Agai Katalin, Belanka Ju­lájában. dit, Dékán Ildikó, Maurer Az estet dr. Dietrich Löff- Adél, Nagy Endre és Pa­lernek, a Germán Nyelvek pes Béla magyarul —, és Irodalmak Tanszéke lek- Hartmann Márton, Kelemen torának előadása vezette be Magdolna, Pörnye Etelka, a XX. századi német líra- Szabó Kázmér, Szabolcsi II­ról. Előadásaban főként a dikó, Varga István pedig progresszív, antifasiszta né- németül tolmácsolta Georg met költők és írók mun- Trakl, Rainer Maria Rilke, kásságának elemzését nyúj- Erich Kástner, Bertholt totta, egy-egy jellemző idé- Brecht, Kuba, Becher, zettel támasztva alá fejte- Hermlin, Helmut Preissler, getéseit. I.ouis Fürnberg. Bernd Az érdeklődéssel kísért Jentzsch, Sarah Kirsch köl­teményeit. Az est kellemes színfolt­ja volt a Tanárképző Fő­iskola és a Zeneművészeti Szakiskola növendékeinek zeneszámokkal való közr® működése. A műsorban Pó­lus László főiskolai hallga­tó, Árvái Irén szakiskolás, Nagy Éva szakiskolás. Sin Katalin szakiskolás, Fábián Erzsébet szakiskolás műkö­dött közre. Hídavatás, érdekesen szer­kesztett, kicsit homályos, film. Gondolatébresztő, me­rész asszociációinak, nagy­szerűen komponált képei ­a fesztivál Különös figyelmet és tet­szést váltott ki Sípos Ist­Rövidesen munkához látnak az elhelyezési bizottságok A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán az idén mintggy 9500 hallgató fejezi be tanulmányait. A végzős hallgatók egy része „hazatér" azokra a munka­helyekre, ahonnan a tanul­mányi idő alatt társadalmi ösztöndíjat kapott, s a töb­biek is szakképzettségüknek megfelelően helyezkedhet­nek el. Május második felében kezdik meg munkájukat a felsőoktatási intézmények­ben a hallgatók elhelyezésé­vel foglalkozó bizottságok. Ezekben mindenütt helyet kapnak a különböző szak­minisztériumok, illetve aa érintett vállalatok vagy ezek főhatóságainak képviselői, továbbá az egyetem, főis­kola vezetői, a helyi párt­ás K ISZ-szervezetek megbí­zottai. A : zaktárcak a fel­sőoktatási intézményeknek mar korábban megküldték a különböző területeken be­tölthető állások jegyzékét, amely tartalmazza a mun­kahelyen, a munkakörön és a beosztáson kívül a ke adó­fizetést és a munkakörrel járó esetlege® kedvezménye­ket is. Egy-egy hallgató a jegy­zékbe foglalt állások közül háromra nyújthatott be írás­beli pályázatot. Az elhely® zési bizottságok a végleges munkahely kijelölése előtt a fiatalokkal megbeszélik, mi­lyen feltételeknek kell el® get tenniük jövendő munka­helyükön, körülményeik, fel­készültségük. adottságaik al­kalmassá teszik-e őket a megpályázott munkakör b® töltésére. Ha egy-egy helyre többen jelentkeznek, a dön­tésnél nemcsak a pályázók tanulmányi eredményét ve­szik figyelembe, hanem az egyetemi évek aiatt tanúsí­tott magatartását is. (MTI) - mutatták az alig pár hete ván Futtában című film­lezajlott Egyetemi Amatőr- je, mely egyben a fesztivál film Fesztivál díjnyertes első díját nyerte el. Arra a I filmjeit nehéz kérdésre keresi a Petényi Endre elsőként választ, hogy mit jelent a bemutatott Egy csésze feke- felszabadulás a mai fiata­te című kisfilmje egy maga- lóknak. Rokonszenvessé to­ra maradt asszony, s egy t® hetetlen, szinte élő halott öregasszony mindennapját szi filmjét a tömörség, a lényegretörés, s az a meg­elevenítő erő. amellyel ábrázolja megkapóan ben- szinte villanásnyi idő alatt soségesen, egyszerű rokon­szenves humanizmussal. A film legnagyobb erőssége — paradox módon — ép­pen egyik alapvető hibája. megmutatja egy ember, egy egyéniség igazi arcát. Nagy várakozás előzte meg Gulyás Gyula filmjé­nek, a Várjatok ránk-nak Éspedig az, hogy túl sokat a vetítését is. Az általa járt bíz a már szinte irodalmian út talán a legmerészebb, s szép szövegre, és ehhez ké- íg.v természetesen a legvita­pest nem elég „beszédesek" tottabb. Filmjében egyete­önmagukban is kifejező ké- mista fiatalokat mutat be. pei. Révész László Terézváro­si búcsú című kisfilmje, a egyszerűen és bonyolultan egyszerre. Okos szemlélődés, mély megfigyelés és kitűnő tavalyi fesztiválon szintén technika teszi emlékezetessé díjazott Turf-hoz hasonlóan ezt a filmet, melyet operatő­gunyoros fintor, a társadal- rí különdíjjal jutalmazott a munkban furcsa anakroniz- zsüri. musként továbbélő „giccs- A bemutatott filmek kö­kultusz" ellen. Egyik leg- zül legkevésbé sikeres Balla főbb erénye a tömörség. Mindkét filmet megosz­tott harmadik díjjal jutal­mazta a zsüri. Mertz Nándor és Kardoss Sándor közös alkotása a G. Tamás Gólyamese című rajzfilmje volt. Egy megle­hetősen elcsépelt gondolat vérszegény, erőtlen megf® galmazása. N. K. lálkoztak a regggeli órák­ban. Lelkes fiatal gárda váxtta az ünnepi alkalomra meghívott munkásmozgalmi veteránokat, dr. Záport De­zsőt, Kovács Istvánt, Mária Bélát és Bokányi Jánost is. S közben a tornateremben már javában folyt a ver­seny az iskola tizenhárom legjobb vívója között, akik közül végül is Pór István III. c. osztályos került ki győztesen. A SZUE-ban megrendezett úszóversenyen Balázs Gábor II. c„ Sípos Attila IV. á.. Révész András III. c„ a lányok közül pedig Árokszállási Judit I. b.. Csonka Zsuzsa IV. e. tanu­lók értek el első helyezési az úszás különböző ágaiban. Az ügyességi motorverseny győztese Schulder János II. s. osztályos tanuló lett. A művészettörténeti vetélkedő első helyezettje Fröchlih Ida III. b„ a sportvetélkedő győztese Varga István II. c. tanuló lett. A kora délután az iskola tanárai és diákjai folytattak barátságos labdarúgó, illet­ve kézilabda mérkőzést Az előbbiben a diákok, kézilab­dában a tanárok bizonyul­tak jobbnak. Délután a Móra Ferenc Művelődési Otthonban foly­tatódott a KISZ-nap. Itt az idei nyári divatról szóló elő­adás és a gimnázium diák­jainak előadói és szerzői estje követte egymást, hogy végül átadja helyét a tánc­zenekari fesztivállal egybe­kötött vidám májusi majá­lisnak. r írókat köszöntött Ullés lakossága UlJés szép, modern műve­lődési otthonában fogadták tegnap íróvendégeiket a köz­ség lakói. Berkesi András, József Attila-díjas író és Mezei András költő találk® zott a könyvszerető embe­rekkel. Az író—olvasó talál­kozó egyben a tavaszi ünne­pi könyvhét járási megnyitó esemenye, melyen részt vett Kiss István, a szegedi járási zei András költő közvetlen, a találkozás ihletéből szül® tett beszéde tulajdonképpen nem is beszéd volt, hanem őszinte vallomás életéről. Válságokkal. megpróbálta­tásokkal teli emberi sorsáról, melyeket verseiben is el­mondani kényszerült. Köz­ben Négyökrü Mária és Baj­nóczky István, a szegedi egyetemi Irodalmi Színpad pártbizottság agitprop. osz- tagjai előadták a költő né­tályának vezetője. Az író—olvasó találkozó résztvevőit Hugyecz András­né, a községi tanács vb tit­hány versét. Berkesi András József Attila-díjas íróval már a k® rábbi években is találkozott kára, a könyvbarát akció- Ullés lakossága. Könyvei itt bizottság elnöke üdvözölte. Majd Berdál Valéria Liszt­díjas operaénekesnő, a Sz® gedi Nemzeti Színház tagja — Hirsch Bencze, a Szegedi Nemzeti Színház karnagyá­nak zongorakíséretével — két operaáriát énekelt. Lé­is közismertek. Berkesi András a Húszévek című r® gényéről beszélt. E könyvben bemutatott hősei — mint mondotta — a valóságban is élnek, a szocialista brigád­ban ismerte meg őket. Az érdekes beszámoló után Pol­nyegében ezután kezdődött ner Zoltán tanár, fiatal köl­az ülléisi olvasóközönség is­merkedése a szerzőkkel. Me­tő munkásságával, verseivel ismerkedett a közönség. Vasárnap, 1965. május 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom