Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

Alkotó Közéletünk ^ bőséges paprikatermés előfeltétele: hírei Melegágyi palántanevelés , Korai kiüitetés feszültseggei DR. SJAR1F THAJEB BUDAPESTRE ÉRKEZETT Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására, csütörtökön délelőtt Budapestre érkezett dr. Sjarif Thajeb, indonéz felsőoktatási és tudományügyi miniszter. Kíséretében van: dr. Widjojo Mitisastro professzor, a djakartai egyetem közgazdaságtudományi karának dékánja. Az indonéz vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Ilku Pál művelődésügyi miniszter, dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszter-helyettes, a Külügyminisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium több más vezető munkatársa üdvözölte. MAGYAR PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT FINNORSZÁGBA A Finn Köztársaság parlamentjének meghívására csütörtökön reggél Vass Istvánnénak, az országgyűlés elnökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség utazott Finnországba. A küldöttség tagjai: dr. Gcmda György, a Vas megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, G. Kovács István, a döbröközá Zöld mező Tsz elnöke, dr. Schnitzler József egyetemi tanár, VasXVitteg Miklós, a SZOT alelnöke, országgyűlési képviselők. CYRÜS EATON LATOGATASA PÉTER JANOSNAt eyrus Eaton, a hazánkban tartózkodó amerikai közéleti személyiség és felesége csütörtökön látogatást tett Péter János külügyminiszternél. A külügyminiszternél tett latogatást megelőzően Tímár Mátyás pénzügyminiszter ebédet: adott Cyrus Eaton és családja tiszteletére. Még lehel segíteni Erős, fejtett palánták kellenek A szegedi és általában a magyar fűszerpaprika hírneve világpiaci helyzetének erősítése az egyre növekvő exportigények, a több és jobb fűszerpaprika termelésére ösztönzik évek óta a termelőket a szövetkezeti gazdaságokat, állami szervek vezetőit, az ipar szakembereit. Ezért hódít mind nagyobb teret a korszerű termesztési eljárás, palántanevelés, öntözés stb. Ismeretes, hogy a feldolgozó vállalattal Békés és Csongrád megye termelőszövetkezetei több mint 7 ezer katasztrális hold fűszerpaprika termelésére kötöttek szerződést. E termőterülethez elegendő palántát igyekeztek nevelni. Sőt ma elmondhatjuk, hogy mintegy 50 százalékos tartalékkal is rendelkezünk. Mégsem nézünk nyugodtan a paprikapalántázás elé. A hideg időjárás ugyanis visszavetette a palánták fejlődését, a 232 ezer négyzetméter palántanevelő telepekből csak 92 ezer négyzetméter a melegágyi. Tehát az összterület kisebb része. Ez azt jelenti, hogy a szépen fejlett palántából igen kevés áll rendelkezésre, a hidegágyakban pedig éppen a rossz idő hatására elmaradtak a palánták a fejlődésben. Sőt néhány helyen gombabetegség támadta meg a növényeket. Igaz, gondos kezeléssel még segíthetnek Nagyobb trljesílményű traktorokat szállít az NDK Az NDK-ban gyártott me- próbálnak ki a magyar gazzőgazdasági gépekből a ma- daságok. (MTI) gyar gazdaságok eddig mintegy 30 000-ret vásároltak. A napokban érkeztek meg az RS 09/124-es traktorok, a régebbi típus továbbf'ejlesz- • tett változatának első szál- < lítmányai. Ez évben 550 ilyen nagyobb teljesítményű NDK gyártmányú traktorral gyarapszik gazdaságaink gépparkja. Ezekhez a traktorokhoz 27 féle munkagép kapcsolható. Az NDK-ban készülő legújabb géptípusok közül az évben húsz félét fejlődésükben. Különösen ha az ágyakat letakarják ablakkeretekkel. megóvják az éjszakai hidegtől. A közvetlen Szeged környéki termelőszövetkezetek az idén is ragaszkodtak a régi módszerekhez, legalábbis egy részük. Békés megyében 21 ezer négyzetméter területen nevelnek palántát, ebből 18 ezer a melegágyi. Viszont a Csongrád megyei 135 ezer négyzetméter területű palántából csak 65 ezer négyzetméter melegágyi van. Furcsa dolog, hogy a tudomány által kikísérletezett, a gyakorlatban már sikerrel alkalmazott palántanevelést éppen a szegedi körzetben nem hasznosítják. A hidegágyi palántanevelés a maradiság jele, pedig már több évben meggyőződhettek arról, hogy a melegágyi palántanevelés, a korai kiültetés a bőséges fűszerpaprika-termelés előfeltétele. Hogy elejéi vegyük a maradiságból eredő nagyobb mérvű kárnak ablakkeretekkel kell óvnunk a zsenge növényeket az éjszaka hidegétől, hogy rövidesen fejlett, erős palántákat ültethessünk ki. Békegyűlés az orvostudományi egyetemen Solohov látogatása az Európa Könyvkiadónál Szegeden csütörtökön délután 4 órakor az orvostudományi egyetem dolgozói a Szemészeti Klinika tantermében részt vettek a Hazafias Népfront orvostudományegyetemi bizottsága békegyűlésén A béke es a leszerelési hetek keretében rendezett békegyűlésen megjelent Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkára, dr. Búza László akadémikus, egyetemi tanár, a népfront Szeged városi bizottságának elnöke. Dr. Kedvessy Györgynek, az Országos Béketanács tagjának, az egyetem rektorhelyettesének megnyitó szavai után Egertz Péter gyógyszerészhallgató szavalt, majd dr. Petri Gábor országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az L sz. Sebészeti Klinika igazgatója tartott előadást a békeharc jelentőségéről. Hangsúlyozta, hogy a béke utáni vágynak minden emberben élnie kell, függetlenül attól, milyen társadalmi rendszerben él. (Wormser A. felv.) Mihail Solohov, a hazánkban tartózkodó világhírű szovjet író ellátogatott az Európa Könyvkiadóhoz. Képünkön: M. Solohov (balról) Korniss Pállal, a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetőjével pen is, hogy serkentette az ésszerűség tőkés erőit, az önpusztulástól visszarettenőket odaát, hogy — ha visszavisszacsúszva is régi, elavult pozícióikba keressék, vagy legalább vegyék fontolóra az együttélés lehetőségeit. Ezért mondhatjuk joggal a Varsói Szerződésről: benne a béke anyagi erővé vált. Ügy is mondhatnók, a béke a Varsói Szerződésben katonai hatalommá is lett. E

GÉSZ LÉTÉVEL, TEVÉKENYSÉGÉVEL bizonyította ezt a katonai tömb, hogy védelmi szövetség. És azt is, hogy nem pusztán katonai tömörülés, hanem részvevőinek barátsági és együttműködési szerve, amely fóruma a kölcsönös önzetlen segélynyújtásnak (ennek nagyszerűségéről, jelentőségéről a mi népünk meggyőződhetett és azért különösképpen hálás.) Az is jellemzője e szövetségnek, hogy kifejezetten a tömböket ellenző tömörülés, hiszen a szerződés kimondja: tagjai állhatatosan törekednek egy olyan kollektív biztonsági rendszer kialakítására, amely a többi európai államot is magában foglalná. A Varsói Szerződés kapuja nyitva áll minden békeszerető ország előtt. S ami a legfontosabb, ez a szövetség önmagától megszűnik, ha létrejönne a széleskörű biztonsági egyezmény. Ezért javasolta újra és újra a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete az európai rendezés és biztonság ú) meg új megközelítési módjait, kezdve az első év májusi felhívásával, amely közös nyilatkozatot javasolt a NATO-nak az erőszakos megoldások elvetéséről. Ezért születtek szövetségünk olyan javaslatai, hogy a két kat® nai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés államai kössenek meg nem támadási egyezményt, mert az ilyen kölcsönös kötelezettségvállalás a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére lényeges lépés lenne az európai biztonság megszilárdításának útján. A Varsói Szerződés újtípusú szövetség is, s ennek történelmi példáját mutatta a világnak. Elsősorban azáltal, hogy nem hatalompolitikán alapult, hanem eszméi és céljai egybeesnek a történelmi fejlődés irányával. Ezért. példája e szövetség a nemzetek közötti kapcsolatok magasabbrendű formájának és katonai szövetség létére elmélyítette országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait is. Természetesen a Varsói Szerződés megerősítette a szocialista országok védelmi potenciálját. Közösen hasznosítjuk mindazokat az előnyöket, amelyeket a szocialista társadalmi rend, a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a szocialista nemzetek közössége nyújt hadászati téren. Lehetővé tette a szövetség, hogy gazdasági potenciálunkat minőség és mennyiségi tekintetben egyaránt nagyobb hatásfokkal használtuk ki katonai céljainkra, mint ahogy ez a kapitalizmusban lehetséges. Rendszerünk előnyeiből fakadóan rendelkezünk fejlettebb haditudománynyal, jobbak a fegyvereink, és jobb harci morálunk. Mert a Varsói Szerződés katonáinak erkölcsi ereje a történelmi haladásból táplálkozik; amíg a NATO-katona mögött az amerikai—angol—nyugatnémet milliomosok állnak, a Varsói Szerződés katonája mögött a néptömegek milliói. E milliók közé tartoznak a mi népünk milliói is, e szövetség aktív részese a mi hazánk i.s, amely történelme folyamán először talált igazi és odaadó szövetségesekre. Erőnkhöz mérten tettünk és teszünk meg mi is mindent a varsói egyezmény céljainak megvalósításáért. M

OST. AZ ÉVFORDULÓN, a világ igazolva látja a Varsói Szerződés múltját és továbbra is e szövetségbe — amely oszlopának a történelem legnagyobb katonai hatalmát, a Szovjetuniót vallhatja — helyezi reményeit. Különösen megnyugtató most, amikor az imperializmus agresszív erői fokozzák a nemzetközi feszültséget, hogy miénk az erő érve is. S ez az erő, amely szoros egységben van a világ minden haladó erejével, a nemzetközi munkásmozgaloméval, a felszabadult és felszabadulni akaró népekével, a békét szerető mindenkivel — a jubileumán több és nagyobb, mint valaha. AVAR JÁNOS létünk patakjai másmás mederben csörgedeznek, de a szűkebb kollektívákban, brigádokban, üzemi közösségekben f® lyammá, majd tengerré egyesülnék. Örömeink, foglalkozásaink, barátaink is különbözők, mégis a többségnek ma egy közös vonása van a gondolatok mélyén: többre, jobbra törekedni a magunk, * a társadalom érdekében. Ezt a munkát ma már mind nagyobb öntudattal, felelősséggel végezzük, hirdetve, hogy a szocializmus építéséből ránk eső részt hivatásként vállaljuk. A munka hivatásként való felfogása az öntudat, a végzett munka szeretetét jelzi és rangot jelent a munkának és végzőjének. Jelzi azt a felismerést, hogy mindazt, amit csinálunk, magasabb cél érdekében cselekedjük. Munkánk eredményei jelzik — ezt mindenki lemérheti magában és meggyőződhet róla: amit szívből csinál, kedvvel, szeretettel végez, abból siker, jó minőség, sőt, esetenként remekmű születik. Az a nagy mű, amin mi most dolgozunk, sokakat lelkesít, s egyre több ember szívéből váltja ki az odaadást a szenvedélyességet, ahogy a minap egy közgazdász tanácskozáson mondták: alkotó feszültséget Az eredmények, az újabb célkitűzések erősítik ezt a feszültséget a gyárakban, a földeken, a kultúra, a tud® mány műhelyeiben. Az alkotó feszültség nagyon nagy dolog. Olyasmi, amiről bátran mondhatjuk: ha megerősödik egy közösségben, anyagi erővé válik. Olyan erővé, amelynek segítségével teljesíteni tudjuk az állandóan növekvő feladatainkat, az elénk állított terveket akadályokat tudunk elhárítani, jobban tudunk dolgozni, s teljesíteni az elénk kitűzött célokat Az alkotó feszültség a mi viszonyaink között kétirányú. Egyrészt a közösség felé mutat. A közösség iránti felelősségérzettel munkálkodókat hatja át és az egyéni tervek teljesítésére ösztönöz, mert tudjuk, ez nemcsak a mi ügyünk. Másrészt felelősséggel tartozunk saját magunknak azért, hogy munkánkat jól végezzük el. Mindezen túl az alkotó feszültség jelent bennünk, magunkban valami elég® detlenséget, amellyel még jobbat, még tökéletesebbet: akarunk elérni anélkül, hogy erre minket mások serkentsenek, figyelmeztessenek. Nehéz lenne ós nem is vállalkozhatunk arra, hogy az alkotó feszültség pontos definícióját adjuk, valami szabályzatban rögzítsük. Ez a szocialista öntudat mélyén gyökerezik, annak egyik kifejeződése. Éppen ezért ezt a feszültséget erősíteni, fokozni egyik legnemesebb feladatunk magunkkal, s másokkal szemben. Az üzemi életben magától értetődően azt is jelenti az alkotó feszültség teremtése, hogy igyekszünk olyan légkört kialakítani munkánkban, amely kedvez a kezdeményezésnek, amellyel könnyebben bontakoznak ki munkások ötletei, elgond® lásai. Éppen ezért törődni kell azzal, hogy a munkások javaslatai ne vetélj® nek el, mindenkor. minden időben hasznosítsuk a jót, a hasznosat. Mert mit ér az, ha magasan szárnyal a dolgozó munkakedve, sorra születnek újításaik, ésszerűsítéseik, de azok csak az asztalfiókok „termését" növelik. Nem v® zethet eredményre a munkástörekvés. ha nem szervezik meg jól a munkát, ha várni kell az anyagra, szerszámra. Régi tapasztalat ugyanis, hogy a termelés folyamatosságát akadály® zó nehézségek nem alkalmasak arra, hogy szítsák az alkotó feszültséget, a mu® kakedvet. Sőt, legtöbbször romboló feszültséget keltenek. kedvetlenséget, nemtörődömséget szülnek a nemtörődömség láttán. 19 omboló feszültséget " válthat ki az az emberekben a gondatlanság, a gorombaság, a durva szó, a lelketlen ügyintézés, ha az embert emberi érzéseiben sértik meg. A megbántott ember munkakedve rendsz® rint lelohad. Sokan azt mondják, nincsen pohár koccanás nélkül. Az élet v® lejárója, hogy az emberek időközönként megsértődnek, hogy valamennyien hordozunk magunkban kisebb-nagyobb sérelmeket Ez igaz, de lehet és kell is e sebeket gyógyítani, egyben ügyelni arra, ha b® gyógyultak, újra fel ne sértsük azokat. Gyógyítani a sérelmeket, emberséggel, szíves szóval, ha kell ' in-, tézkedéssel is. Ez a párt- és gazdasági vezetők igen fontos feladata. Ne higgye senki, hogy az aprónak tűnő sérelmek f® lett elnézhetünk. Lehet, hogy a külső szemlélőnek aprók p sebek és látszólag a közösségnek ebből semmi kára nem származott. De az egyénnek igen fájdalmas lehet és gyulladást okozhat, ragályos betegséget, részvétet kelthet és máris tovaterjed hulláma, lohasztja az alkotó feszültséget, csökkenti az alkotó, kezdeményezőkészséget Sőt, esetenként romboló feszültséggé válhat. Félreértés ne essék, a romboló feszültség ezekben az emberekben nem váltja ki tudatos kártevés szándékát, csak kedvetlenséget, aminek természetes következménye a gyengébb intenzitású munka. S mivel a mi társadalmunkban nincsenek Robinsonok. életünk patakjai ha más-más mederben is csörgedeznek, valahol egy folyammá egyesülnek, ezért nem lehet közömbös, hogy közvetlen környezetünkben társaink kedvvel vagy kedvetlenül végzik munkájukat Sok szó esik mostanabar a növekvő követelmények kapcsán a vezetés színv® nalának emeléséről. Többen hajlamosak ebben kizárólag az alkotóbb és elmélyültebb tervezői, műszaki és gazdasági szervező munkát látni, s kihagyni belőle az emberekkel való foglalk® zást. A szocialista vállalatok igazgatóinal;, vezetőinek — mindennapi kifejezéssel élve — munkaköri kötelességük a dolgozók lelkesedésével való jó gazdálkodás is. Mégis mondjuk meg nyíltan: társadalmi, gazdasági életünk minden szintjén, „fent" is, „lent" is nem ritkán tapasztalni, hogy nem mindig történik ez úgy, ahogy a párt akarja, ahogy a Központi Bizottság, a kormány mondja és hirdeti. FlJagy a mi munkánk, nagy a mi felelősségünk. Olyan társadalmi rendet építünk, amelyben minden becsületes ember élete célját leli. Szorgalmas, odaadó, alkotó feszültséggel véRzett munkánkkal igyekszünk megvalósítani céljainkat, Fűtse minden tettünket, s azt a harcunkat is, amellyel a nem kívánatos jelenségek ellen küzdünk, hogy időben elhárítsunk minden akadályt, amely ártalmas ügyünk valóra váltása ban NAGY PAL Péntek, 1965. május 14. DÉL MAGYARORSZÁG 3 L