Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

Közéletünk hírei &ÁDÁR JÁNOS FOGADTA CYRUS EATONT Kádár János, a kormány elnöke szerdán délelőtt a Parlamentben fogadta a ha­zánkban tartózkodó Cyrus Eaton Lenin-békedíjas ame­rikai közéleti személyiséget és feleségét. A megbeszélé­sen jelen volt Tímár Má­tyás pénzügyminiszter. A Pénzügyminisztériumban Tímár Mátyás miniszter szintén fogadta Cyrus Eatont. A látogatásnál je­len volt Baczoni Jenő kül­kererátedelmi miniszterhe­lyettes. HAZAÉRKEZETT AZ NDK-BÖL A MAGYAR PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG Visszaérkezett^ Budapestre a magyar párt- 'és kormány­küldöttség, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésével Ber­linben részt vett a német nép fasizmus alóli felszaba­dulása 20. évfordulójának ünnepségein. SZIRMAI ISTVÁN FOGADTA PABLO NERUDÁT Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán fogadta Pablo Kerudát, a világhírű chilei költőt. A szívélyes, elvtársi beszélgetésen részt vett Aczél György, az MSZMP Közti ponti Bizottságának tagja. Napi 2800 kötet könyv fej és CL kéz A szegedi nyomda tartja a hírnevét A könyvheti sátrak polca- —Nyikityin—Szankin in sok más könyv társaságá­ban kínálja magát Rab Zsu­zsa Sárkányölő. Bóka Lász­ló ösz napló, Szimonov Különtudósítónk jelenti és Martinov Mindent kimonda­ni című könyve. Mind a négy a Szegedi Nyomda Vállalat munkája, s ezekben a napokban, több mint két Mate- mondtuk, többnyire tudomá­matikai feladatok című 50 nyos művekről van szó, a íves munkája például egy szerző olykor olyasmit is esztendeig készült. A két­vagy többsoros képlelek, levezetések igen gondos, odaadó munkát igényeltek. Ezt a könyvet, s az ehhez hasonlókat nem is lehet csak géppel szedni. A ma­tematikai könyvek kézi és héttel a könyvnapokat meg- gépi szedéséhez értő szak­előzve, indult útjára az ol vasókhoz. A szegedi nyomdában ta­valy 192 tonna könyv ké­szült, ami 860 ezer kötet­nek felel meg. Napi 2800 kötet könyvet gyártanak, s ez vidéki viszonylatban igen előkelő mennyiség, csupán Debrecenben és Pécsett ké­szül több könyv. Mégsem lehet e három nagyobb vi­déki nyomdát összevetni egymással. Szakemberek összefogása A szépirodalmi könyvek hetére természetesen szép­irodalmi művekkel készült a nyomda, holott már ma sem csupán ezek jelentik a szegedi könyvtermelést, ha­nem sokkai inkább a mű­szaki, a matematikai, a tu­dományos könyvek. Ezek­közül is a kis példányszá­mú. munkaigényesebb faj­ták. Antonov—Vigodszkij Ujép esi tett ta a ítás embergárdája a szegedin kí­vül csak alig néhány bu­dapesti nyomdának van. A szocialistabrigád-moz­galom nélkül még így is nehezen lenne elképzelhető a pontos, alapos munka. Nem véletlen, hogy a sze­dőterem és a kötészet szo­cialista brigádjai védnöksé­get szoktak vállalni egy-egy különösen nehéz, munkaigé­nyes könyv gyártásáért A Magyar—Udmurt Barátság, a Tyereskova, a József At­tila nevet viselő munkacsa­patra mindig lehet számí­tani. A szedőterem József Attila brigádja nemrég kö­szönő levelet kapott a Mag­vető Könyvkiadótól jó mun­kájáért, a kötészet Tyeres­kova brigádja második lett a helyiipari vállalatok bri­gádjainak versenyében. Az utánpótlással a nyom­da legkiválóbb szakemberei, vezetői foglalkoznak. Csak­nem 40 ipari tanulót taní­tanak. s az idén kerül ki először a Tömörkény szak­i középiskolából nyolc érettsé­j giző nyomdászfiatal. Ha ! nem is könnyű tehát a ma­• tematikai. a tudományos ; könyvek szedése, előállítá­sa, ha a hozzá nem értő szamára visszaijesztő is az első pillanatban, a fiatalok szívesen tanulják meg, ép­pen olyan örömet találnak benne mint tanítóik, mes­tereik A tervtől a szállításig (MTI Foto — Ha<kt» János felvá Szilagyi Imre, Schaub László és Szabó György, a Gyóri Felsőfokú Tanítóképző Intézet három tanára olyan ok­tatógépet szerkesztett, amely ..gépesíti" a még működő falusi osztatlan iskolák alsó tagozatában a tanítást. Az oktatógép szükség esetén tanácsol, utasítást ad a fel­adat elvégzésére, vagjis a diák puskázhat segítségével, de a gép ezt is rögzíti. Képünkön: Szabó Éva V. osztá­lyos tanuló a gép segítségével oldja meg feladatát. Mellette: Niederland Tamás rVormat el iil vizsgalat a tégla- és cserépiparban Az EM Tégla és Cserép- binál enyhébb munkanor­fpari Tröszt vállalatainak mák szerint dolgozik. Ezzel munkaügyi, termelési és csökkentették a kereseti műszaki szakemberei az el- . , .. . múlt honapokban felülvizs- aranytalansagokat es novel­gálták a munkanormákat, ték a termelékenységet. Megvizsgáltak 8022 munka­normát, amely csaknem 14 000 dolgozó munkájára terjedt ki. Az iparágban a gyártási eljárások korszerű­sítése, a műszaki szervezési intézkedések s egyéb válto­zások alapján összesen 4436 j dolgozó munkanormáját szi­gorították. A körültekintő j vizsgálatok alapján nem­csak szigorították, hanem ahol a műszaki körülmé­nyek indokolták, enyhítették a régi munkanormák élőírá­sait. Évek óta ugyanis a darabbérben elszámolt mun­kások 35—40 százaléka csak 95 százaléknál kisebb telje­sítményt ért el. A nyers tégla szállításánál és lera­kodásánál is emelni kellett a normaidőt. Ez majdnem 1300 dolgozót érintett. Ha­sonló indokoknak megfele­lően a kiszáradt tégla rako­dási és szállítási munkáinál az alapórabért emelték 7,9 százalékkal. Végeredmény­ben a változtatásokkal érin­tett összes munkás 62 száza­léka most már szigorúbb, 38 százaléka pedig a koráb­(MT1) A májusi programban 32 féle könyv gyártásának be­fejezése szerepel, természe­tesen készülnek már a jú­niusi, sőt a harmadik ne­gyedévre tervezett könyvek is. Amint Vincae György, a vállalat igazgatója elmon­dotta, a kiadókkal — köz­tük az Akadémiai, a Mű­szaki, Mezőgazdasági, a Magvető, a Szépirodalmi és a Tankönyv-kiadó is — ki­épített kapcsolatok eredmé­nyeképpen az első negyed­értől az utolsóig folyama­tos és kedvező munkaellá­tást tudnak maguknak biz­tosítani. Az előkészületek még a tárgy negyedévet megelőző­en kezdődnek, akkor egyez­nek meg a keretszámok­ban. a könyvek alakjában, példányszámában, s ennek alapján rendeli meg a nyomda a papírt, s a könyv­gyártáshoz szükséges egyéb kellékeket. Azután befut a megrendelés és a kézirat. A könyvet programozzák, majd kiszedik, ólomba öntik szö­vegét. A javítás, korrigálás gyakran hosszú időt, s min­dig nagy alaposságot igé­nyel. Elöször maga a nyom­da korrigál, azután a kiadó és a szerző. S mivel, amint „kijavít", ami benne sem volt eredetileg a szöveg­ben: az újabb tudományos eredményeket is beleépíti. Az ilyen jogos igények előtt a nyomdászok kénytelenek meghajolni. A termelési osz­tály vezetője, Dobó József még emlékszik rá. hogy Ré­nyi Alfréd, a neves mate­matika-tudós egyszer ven­dégül látta könyvének va­lamennyi nyomdász munka­társát a Hágiban, amiért olyan szépen csinálták meg művét, s figyelembe vették tengernyi változtatását is. Miütán a korrekción is túl vannak, kezdődik a nyomtatás. Nemcsak a szö­vegé, hanem a képeké, bo­rítólapé, s minden más kellé­ké. Végül a kötészet mun­kája következik, a hajtoga­tás, a fűzés, az ívek fel­vágása, a könyvtábla ra­gasztása. Ennyi minden kell ahhoz, hogy az Állami Könyvterjesztő jelenthesse egy-egy új könyv megszüle­tését. A rekonstrukció után S ha már az Állami Könyvterjesztőnél tartunk: a szegedi nyomda vasúton, kontínerekben szállítja az elosztó helyekre termékeit, holott gépkocsin sokkal gyorsabb, egyszerűbb volna. Ezért várják olyan türel­metlenül az igényelt két és fél tonnás Robur gépkocsit. Nem mintha a könyvgyár­tás már minden tekintet­ben korszerű lenne Szege­den. A nyomda átépítése, felújítása azonban nemcsak több helyet, megfelelőbb munkatermeket és szociális ellátottságot hoz, hanem sok olyan gépet, berendezést is kapnak, melyek termeléke­nyebbé, gazdaságosabbá te­szik a termelést. A Szegedi Nyomda Válla­lat a rekonstrukcióval járó átmeneti nehézségek ellené­re is kivívta tavaly végzett munkájával az élüzem cí­met. Az idei tervek a tava­lyi szint tartását írják elő, de december 31-től kezdve újabb fejlődés veszi kez­detét F. K. T ervezés, termelés, jó gyárakban, földeken épül minőségű, becsületes tervszerűen a szocializmus, munka — ez most az emberek fejében és szí­számunkra a legfontosabb, vében viszont kevésbé. Vezetők, mérnökök, techni- Nem bízhatjuk a véletlen­kusok, kétkezi munkásem- re, ki-ki belátására, azt mi­berek keresik egészséges kor és hogyan jut el vilá­türelmetlenséggel a legjobb gunk céljaink megértéséhez, megoldásokat, melyek gazda- mikor követeli érzése és ér­sági életünkbe új színt, még- telme is. hogy a keze seré­nagyobb lendületet visznek, nyebb legyen. Kell tehát a hogy minél jobban helytáll- szó. a nevelés, hiszen azt is hassunk a közösen vállalt csak érvelő szavak segítségé­feladat, a szocialista társada- vei érheti meg az emberek lom felépítésében. sokasága, hogy a mi mun­Fontos dolog a termelés kánk nem öncélú tevékeny­technikai, anyagi szervezés- ség. £ nem is csupán ma­beli feltételeit okosan meg- gunk számára kell, hogy teremteni, hiszen a rend, a megteremtsük a boldogulást tervszerűség életünk egyik Világméretű harc részesei alapja. A fokozott munka- vagyunk, testvérnépek csil­ütem. a jóminőségű termelés lagképébe ötvözötten olyan azonban az emberi feltéte- társadalmi rendet építünk, lek tökéletesítését is megkö- amely a legtöbbet akar ten­veteli: a mi társadalmunk- ni az emberért. Be kell bi­ban minden tisztességes dol- zonyítanunk a világ előtt, gozó ember ne csak tudása- hogy felnőttünk e cél meg­val, hanem érzései, önérzete, valósítására. A nemzetközi öntudata teljességével, a munkásosztály harcának ré­szorgalmas munka pártján szesei vagyunk, ha jól dol­álljon. Csak így üzenhetünk gozunk. ha becsülettel, ön­hadat a fegyelmezetlenség- tudatosan helytállunk poszt­nek. a lógásnak, az ide-oda jainkon, a közös jövendőt ko­vándorlásnak. vácsoljuk. Aki pedig lóg. öl­Ezzel a második feltétellel betett kézzel, s a sültga­sajnos nem mindenütt tő- lambot várja a szocialista rődnek. A szervezésről, a társadalomtól, akarva-aka­mechanizmusról folyó viták ratlanul árt közös ügyünk­közben kevés szó esik a tu- nek. dati nevelésről, a tudatos n oppant felelősség ter­fegyelemmel, az értelemmel. hel tehát mindannyi ­kedvvel végzett munkának unkát, hiszen nem­erről a fontos feltételéről, csak arról van szó. hogy Igen sokan kezelik úgy ezt a lesz-e mosógépünk, frizside­követelményt. mint az a rünk, rádiónk. A kapitalis­tsz-elnök, aki szerint „most ta és a szocialista társadalom nem a szavak, hanem a tet- közötti gazdasági harcban a tek korszakában élünk, fe- becsületünk a tét. Ezt a har­lesleges hát a szóbeli agitá- cot csak a mi világunk em­ció, hiszen a cselekvés és a berének szorgalmas, öntuda­nyomában szegődő eredmé- tosan fegyelmezett munká­nyek a napnál is világosab- ja döntheti el a javunkra, ban meggyőzik az embert." Ezért fontos az okos szó Téves ez az okoskodás, és a nevelés, a kimunkált. Még akkor is téves, ha va- magas öntudat, hogy ezt lóban a tettek korszakát él- mindenki világosan megért­jük. Mi szocialista emberek se. Ezért fontos, hogy a fe­módján akarunk élni. Ne- tekben is tervszerűen épül­künk eszmei vonatkozások- -on a szocializmus. Hiszen ban is szót kell értenünk fmit a f.e.\ akar- a Jej hc" lyesnek lat, azt a kez en­egymassal. a rm szamunkra gedelmesen megcselekszi, nem közömbös, ha csak a K. GY. Magyar gépjárművek harminc országban A magyai- gepjarművek a világpiacon éles versenyben is jól megállják helyüket. Ülést tartott az MSZBT megyei elnöksége Szegeden ülést tartott teg- Ezt követően szervezeti nap, szerdán délelőtt a Ma- kérdéseket beszéltek meg, gyar—Szovjet Baráti Társa- majd az MSZBT aranyko­ság megyei elnöksége a szorús jelvényét és oklevelét Csongrád' megyei tanács vb- nyújtották át eredményes termében. Az ülésen megje- munkásságáért Bagó János­lent Katona Sándor, ország- nak, a Szegedi- Konzervgyár gyűlési képviselő, a Hazafias osztályvezetőjének, Hampel Népfront Csongrád megyei Ferencnek, a 600-as iparita­bizottságának titkára, Simon nuló intézet igazgató-helyet­Béla, az MSZMP Csongrád tesének, dr. Koncz Jánosnak, megyei bizottságának mun- a KISZ megyei bizottsága katársa és Berczelli Jánosnű, osztályvezetőjének, Lieb­az MSZBT országos központ- mann Béla fotóriporternek, jának munkatársa. Az ülést Pete István egyetemi adjunk­dr. Bozó Sándor, a Csongrád tusnak, Pigniczki Györgynek, megyei tanács vb titkára, az az orvostudományi egyetem MSZBT megyei elnöke nyi- kollégiumai igazgatójának, totta meg, majd Boros Jó- Sajó Gyulának, a Hazafias zsef. az MSZBT megyei fit- Népfront szegedi járási bf kára tartott beszámolót a zottsága elnökének és Tóth Tivadarnak, az MSZBT legutóbbi két hónapban vég- Csongrád megyei elnöksége zett munkáról, tagjának. Szegeden rendezik meg a IV. Közgazdasági Vándorgyűlést Május 25-én és 26-án Tudományos Akadémia Szá­Szegeden, a megyei párt- és mítástechnikai Központjá­tanácsszékház nagytermé- nak munkatársa, dr. Ladó ben kerül sor a IV. Közgaz- László, a budapesti Műsza­dasági Vándorgyűlésre, me- ki Egyetem docense és Mar­lyet a Tudományos Ismeret- csányi Zoltán, a Könnyű­terjesztő Társulat, a Magyar ipari Minisztérium csoport­Közgazdasági Társaság és az vezetője állított össze — a MTSZ Ipargazdasági Bi- részvevőknek előre megkül­zottsága — valamennyi he­lyi, megyei szervezetének közreműködésével — ren­dez. A vándorgyűlés napirend­jén a vállalat- és gazdaság­vezetéssel, valamint az in­dik. A témakörönkénti an kétokat vezetik: Huszár István, a Központi Statisz­tikai Hivatal első elnökhe­lyettese, dr. Kardos Géza, a pénzügyminiszter helyet­tese és dr. Tiszai István, az formációrendszerrel kapcso- Országos Tervhivatal főosz­latos referátumok és körre- tályvezető helyettese. Rajtuk ferátumok szerepelnek, a fő kívül a megyében működő témán belül három kérdés- vállalatok, üzemek vezetői, komplexum köré csoporto- szakemberei számolnak be sítva: 1. Az információs rendszer tudományos meg­határozása. 2. A vállalatok folyamatos vezetéséhez szükséges döntések, és ezek információs igénye. 3. A vál­lalati fejlesztéssel kapcsola- niszter nyitja meg. A tos döntések, ezek informá- tát dr. Tiszai István a témával kapcsolatos helyi tapasztalataikról. A kétnapos vándorgyűlést — melyen mintegy 450—500 részvevőre számítanak — Tímár Mátyás pénzügymi­VI­fog­ciós igénye és tartalma. lalja össze. Zárszót mond A három előadás írásos dr. Vajda Imre, a budapesti szövegét — melyet (sorrend- Műszaki Egyetem profesz­ben) Kiss Imre, a Magyar szóra. r Arad a Duna Az ausztriai szakaszon, már éjszaka is műszaki Linz és Struden között tető- ügyeletet tartanak és Buda zött a Duna árhulláma. A déli oldalának gátjait meg­magyar területen tovább erősített figyelőszolgálat őr­árad a folyó. Budapestnél zi. Az előrejelzések alapján egy nap alatt 13 centiméter- Budapestnél péntekre, eset­rel duzzadt a folyó néhány szombatra 650 centiméter helyen a viz mar 5—10 cen­timéternyire megközelítette körüli vizallással várható az az alsó rakpart szélét. Most árhullám tetőzése. (MTI) Ezt mutatja, hogy már eddig 30 országba jutottak el a magyar készítmények. A Szovjetunióba irányul a magyar gépjárműexportnak több mint egyharmad része, a nagyarányú szovjet meg­rendelések teszik lehetővé a gazdaságos gyártást, s azt, hogy a nagy sorozatok ré­vén jól bevált, kipróbált tí­pusokkal jelentkezhet a MO­GÜRT más országokban is. Állandó vásárlója még' a MOGÜRT-nek az NDK, Csehszlovákia. Lengyelor­szág, Bulgária és Jugoszlá­via. Megélénkült a vállalat kereskedelmi forgalma a Kínai Népköztársasággal. A magyar járművek jelentős piaca India, ahol már több mint 500 magyar dömper dolgozik a nagy építkezése­ken és az úthálózat fejlesz­tésénél. Indonéziában az elő­ző években 220 Ikarus autó­buszt állítottak a közlekedés szolgálatába, idén pedig 250 tehergépkocsi lesz az Indo­néziába irányuló magyar szállítmányokban. Irakba. Pakisztánba szin­ten eljutottak a magyar jár­művek. Az EAK importőrjei az utóbbi időben mintegy száz magyar gyártmányú járművet szereztek be. s dömpereken kívül rendeltek hűtőkocsikat is. Ghanában. Indiában. Maliban, Líbiá­ban. Nigériában, Szudánban ugyancsak közlekednek a MOGÜRT által szállított járművek. Ghanai megren­delésre pedig különleges víz­szállító tartálykocsikat ké­szített iparunk. (MTI) Csütörtök, 1965. május 13. dél-magyarország 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom