Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-11 / 109. szám

Az egyház a változó világban A pápák üzenetei Napjainkban az egyház szági bíboros felfogása az Az egyházba tömörült ka­arra kényszerül, hogy a szo- atombombáról: „Isten fe- tolikusok főleg erre a kér­eialista világ állandó erósö- nyitó virgácsa" az ateizmus- désre várnak megnyugtató désével összefüggő társadal- sal szemben. Itt úgy látszik választ. Bíznak abban, mi-történeti szituáció szá- nem érvényesül az a paszto- hogy a püspöki kar a fele­mos problémáját iparkodjék ralis mondás, hogy szeresd lősségérzet és emberszere­röegfejteni. Erre jobban nem az embert, de utáld a bű- tet talentumát dobja az él­í* lehetne rávilágítani, mint net. niakarás és haladás serpe­ahogyan a francia Georges Vagy nem az elvakult fa- nyőjébe. Soujfert a nemrég befeje- siszta érzésvilág behatolását Hogy az egyház erkölcsi zödütt II. vatikáni zsinat mutatja Diaz de Gornara súlya és tekintélye a jövő­Összehívásának okát megfő- carlagenai püspök nyilatko- ben erősödik, vagy tovább g-ilmazta: „Először történik zata: „Áldottak legyenek az gyengül, attól függ: az egy­ágyúk, ha a résben, amelyet ház feje és főpapjai vissza­törnek, az Evangélium vi- térnek-e az emberszeretet rágzik." XII. Pius a második világ­háború alatt a fasiszta em­berpusztítító gepezet műkő­fiiról ír a Jelenkor „Szórakozott" meg Konstantinus ideje óta, liogy a^ egyház kisebbség­be került az egész földön, s ezt tudja magáról. A hely­zet valójában nem volt más 100 évvel ezelőtt sem, de az európai hegemónia lep- dése ellen egy ízben sem lezte a probléma mélységét, emelte fel szavát. régi erkölcsi bázisára, vagy továbbra is a hatalom csa­lóka délibábját kergetik. Kovács Alajos májusi száma? A szépirodalmi részben Bede Anna, Demény Ottó. Pákolitz István és Takács Ti­bor újabb verseit, Boros Jó­zsef, Fábián Zoltán és Simon Emil elbeszéléseit olvashat­juk. A képzőművészeti té­makörben Hárs Éva tanul­mánya mellett Andrássy Kurta János, a kivalo szob­rászművész írt műhelytanul­mányt. Az Ifjúsági irodalmi vitá­hoz Harsányi István és Bau­er Tiborné szól hozzá. Fi­gyelemre méltó Hegedűs András Juhász Gyuláról, Sós Endre Sebestyén Károly­ról és Váróczi Zsuzsa Váci Mihály verseskötetéről szóló írása. KALAUZNŐ Mesélik, hogy a Puszta­szer—Szeged közti autóbusz­járat szőke kalauznője oly­kor nagyon szórakozott. Meg­történt. hogy a 19 forintos jegyen csak kilencest lyu­kasztott ki, a 10-est elfelej­tette. Gera István bácsi pusz­taszeri lakos csak Szegeden — amikor az SZTK-nál el­számolva, 10 forintja bánta 1 forint 80 fillért jelzett a lyukasztás — mutatják a „do­kumentumokat". A jegyek szerint ez április 7-én, 20-án és 21-én történt. A dokumen­tumok szavahihetőségében már nem lehet kételkedni. Gerber Ágnes röhtgen­asszisztensnő elmondta, hogy maga is károsított jelöltje volt a kalauznő szórakozott­méltatlankodott e szórako- ságának. Négyötvenért csak zottság miatt. Ezt Gera bácsi panaszolta 2 forintot lyukasztott az autó­buszjegyen, ő azonban is­el a kisteleki tbc-gondozó merve a kalauznő gyengéjét, Nem az a központi kérdés, hogy a hárommilliárd em­berből mindössze félmilli' ard a katolikus. A kulcs­kérdés az, hogy a fejlődés mozgató rugója kívül esik a katolicizmuson: ez egy­részt a kommunista társada­lom, másrészt a fogyasztók társadalma ... Mindkettő alapvetően nem keresztény". Csökken a katolikusok száma 1865-ben a föld lakosságá­ból 25 százalék, 1957-ben 17 százalék tartozott a katoli­kus egyházhoz. EZ csökkenő szám. Az egyház politikai sakkhúzásai lassíthatják ezt a tendenciát, de megállítani nem képesek. Az egyház re­ális tisztánlátásának és ere­jének gyengülésére vall, hogy minden ellenszenvét, energiáját, politikai össztü­zét, erkölcsi tekintélyét az Egy élő főpap: Tisserant bíboros, a Szent Kollégium elnöke ezzel kapcsolatban 1940. június 11-én Suhard párizsi érseknek azt írta: „Félek, hogy a történelem azt veti majd a Szentszék szemére, hogy önmaga ké­nyelmét követte és nem sokkal többet. Ez rendkívül szomorú ..." Igen. Hallgatott a pápá, mert az egyház politikai orientációja, hatalmi törek­vése így kívánta. Ügy lát­szik, háborúban nemcsak a múzsák, hanem a pápák is hallgatnak. Ragaszkodás a múlthoz Ebből az irreális hierar­chikus világból egyházi em­berek is igyekeztek kikerül­ni. A francia munkásokkal együtt dolgozó katolikus pa­pok inkább vállalták a kikö­zösítést, de az általuk tisz­újat. a haladást, az általános tult világnak tartott közösse­get nem hagyták el. Jean Maria Marzio munkáspap a Nouvelle Critique újságban ezt írta: Azok után, hogy a valóságos világban éltünk, lelkiismeretünk sze­rint nem hagyhatjuk azt el, mert nem tudnánk becsület­tel csatlakozni egy elsorvadt humanitáshoz, előregyártott problémákhoz, az engedélye­zésnek és visszautasításnak kitett cselekedetekhez. Meg­értettük Szent Pál tanítását: „Szabad emberekké válta­tok". Aki ilyen felismerés­hez jut, nem mond le róla emberi humanitást képviselő kommunizmus ellen fordítot­ta. Erről tanúskodnak a pápai enciklikák (pápai pásztorle­velek) is, melyeknek célja valláserkölcsi, eszmei, vagy gazdasági tételek fejtegeté­se. Csak az a kérdés, mi­lyen szemszögből? A haladás ellen A XIII. Leó által 1891­ben kiadott Rerum Nuva­rum a szocialisták ellen szólva a magántulajdon „ter­ne­Miiller meszetes jogának'' elvét vé- soha többé", di. Ez a pápák első szociá- A tömegek óhajával sok lis üzenete. A pápaság eb- főpap szándéka nem egye­ben fekteti le a burzsoaziá- zik. Síri genovai érsek val kólött szövetség alapél- Moróhoz, az olasz keresz­veit. ténydemokrata párt főtit­XI. Pius pápa az 1931-ben kárához a következő levelet közreadott Qiuidragcsimo írta: „A püspöki kar ma­Anno-ban a kommunizmust, gatartása a kommunisták­a Szovjetuniót ítéli el. Ez a kai és azokkal szemben, pápák második szociális üze- akik velük társultak, sem­nete. miféle módon nem válto­XXIII. János 1959-ben a zott." Pacem in Terris nevű pász- Ezt a korszerűtlen, múlt­torlevelében hitet tesz a ka- hoz való ragaszkodást pitalrzmus mellett: „Mind- , .. ,. , egyiknek szüksége van a hez tnegertenunk. másikra: nem maradhat Lajos jezsuita páter szavai fenn a tőke munka nélkül, magyarázatot mégis adnak: sem a munka tőke nélkül." „...'isten e földi országa Sorolhatnánk továbbra is, de . . ... , ez ls elég ahhoz, hogy két értelemben mindig dolgot tisztán lássunk. Az maradi lesz, bármennyire egyik az, hogy a katolikus is nógatják a haladásra el­ogvház, amióta a kapitaliz- ienségei, s türelmetlen gyer­mus létrejött, azóta annak , .„ szövetségesévé vált. A má- meKel • slk, hogy a haladó mozgal- A nagy kérdés mak ellen minden eszközzel harcol. A világ vajúdásában nagy A szocializmus és imperi- tétek forognak kockán: az alizmus közötti harc év tize- emberiesség felülkerekedé­dei alatt változott a világ. . .... ..,.,„ A munkásmozgalmak javára se' a lózan 6618133 tulsuly" nagy erőeltolódások mutat- ba kerülése vagy egy koztak. A közel hetven év monukleáris világégés. távlatában felsorolt pápai pásztorlevelek szelleme, a katolikus munkások igazát bizonyítja, akik 1959 októbe­rében a Basler Nachrichten­ben megállapították: „ II Papa non cambial" (A pápa nem változik!) A pápa hallgat A valóságérzék nagyará­nyú zavarát mutatja az is, hogy az egyház a második világháború alatt, iz emberi erkölcstelenség legmélyére süllyedt fasizmus támogató­jává vált. XII. Pius pápává választá­sa után négy nappal azt ír­ta Hitlernek: „Pápaságunk kezdetekor sietünk biztosíta­ni önt, hogy továbbra is megőrizzük buzgó jóindula­tunkat az ön védelmére bí­zott német nép iránt... A fasizmus szellemét tük­rözi Wendel nyugat-németor­ter­A tízéves tankötelezettség eredményei A Művelődésügyi Miniszté- rendszerű oktatásból nem rium tanügyigazgatási osztá- lehet kizárni, bármely főha­lyán összegezték a tanköte- tóság felügyelete alá tartoz­lezettség tiz évre történő zék is a tanintézet. (MTI) felemelésének eddigi tapasz­talatait. Az iskolai statiszti­kák adatai szerint az álta­lános iskola nyolc osztályát 16 éves korig eredményesen végzettek aránya az 1953— 54-es tanévi 67,5 százalékról, 1958—59-ben már elérte a 77 százalékot. A nyolc osz­tályt 15 éves korukig vég­zettek aránya az 1959—60-as tanévbein az előző évi 75,7 százalékról 80,5 százalékra növekedett, a nyolc osztályt 16 éves korig végzettek ará­nya pedig 82,8 százalékra emelkedett. A 10 éves tankötelezett­ség bevezetésének pontos eredménye csak az idei tan­év befejezésekor mérhető lé, annyi azonban máris meg­állapítható, hogy a fejlődés nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó: az általá­nos iskolát befejezők szama az elmúlt évekhez képest előreláthatólag jelentősen növekszik. A 16 éves korig tartó tan­kötelezettség elrendelése egyébként azt is jelenti, hogy az idei tanévtől a kü­lönböző típusú középiskolák első és második osztályába járó tanulókat az iskolai szakembereinek. Szóbeszéd vagy színtiszta igazság? — ő a megmondhatója. A tüdő­gondozó emberei állítják: iga­za van. S a történetet kiegé­szítik azzal: — Nálunk Horváth József­a fölös 2,50-et visszakérte. Más jegyet kapott helyette. A feledékeny kalauznő azon­ban „szórakozottságból" ugyanazt a jegyet átnyújtot­ta egyik parasztasszonynak. Csupán az a furcsa, hogy né, Gömöri Endre, Simon estenként, amikor elszámol István, pusztaszeri lakosok vitatkoztak, hogy nekik 4 ló­rin 50 fillér útiköltségtérítés jár. Két jegyen azonban 1 forint 40 fillért, egyen pedig a pusztaszeri autóbuszjárat kalauznője a jegyekkel, nem jön rá: milyen jól jövedel­mez a szórakozottság? B. ö. A% ügyvitel-gépesítés MA MAR MINDINKÁBB szükséges) gyártmányonként!, Elsőként a szövődéi termelés előtérbe kerül a termelés gépenkénti mutatók kiveti- számbavételét gépesítették közvetlen irányításában a lését is szükségessé teszi. A A feldolgozásra kerülő ada­közgazdászszemlélet. Túlha- napi adatokat a több vetü- tok mennyiségének szemlél­ladott az olyan álláspont, letben történő kimunkálás tetésére elég annyit megje­miszerint az üzemben ter- mellett pedig bizonyos cik- gyezni. hogy 1300 gép kü­melnek s a hozzá kapcsolódó lusokban (dekádonként, fél- lönböző cikkeinek termelését improduktív szervek csak a havonként, havonként) ösz- tartalmazza egyes dolgozók termelés adatait rögzítik, szesíteni kell. A legjobban teljesítményeire vonatkoztut­Komoly, nagyvolumenű ipari megszervezett ügyvitel mel- va. Ezt a munkát — csak a üzemben az egymást kiegé- lett is ugyanazon adatok termelés kigyűjtését — ko­szítő tevékenységek szoros kétszeri, háromszori feldől- rábban 12 fő végezte napi kapcsolata nélkül szinte el- gozására is sor kerül mas- 2—3 túlórával a jelenlegi 5 képzelhetetlen rugalmas ve- más variációban. Túl a lét- fővel szemben. Ugyanezen zetés, termelésirányítás. Eb- szám jellegű problémákon a adatok bérelszámolása — az bői következik, hogy egy-egy kézi adatgyűjtés és kimun- irodai kisgépesítés hiánya üzem adatfeldolgozásának kálás alapvető követeimé- miatt — szinte megszámlál­olyan gyorsnak, sokrétűnek nye az iroda kisgépesítése. hatatlan túlóra igénybevéte­kell lennie, hogy a kapott Ez pedig részben a beruhá- lét tette szükségessé. Az em­adatok felhasználásukkor zás hiánya, részben a be- lített adatok gépi feldolgo­„élő számok" legyenek, ame- szerzési nehézségek miatt zása megkönnyítette a sta­lyekből a gyárvezetőtől kezd- nem oldható meg kielégítő- lisztikai osztály és a szövő­vé a gépeken dolgozókig idő- en. Az elmúlt éviízedben el- de műszaki adatgyűjtő mim­ben s megfelelő következte- ért termelési-technikai fej- kaját. A termelési osztály és letlséget a kapcsolódó ügy- az üzemvezetés mindennap tést tudjanak levonni. Ahhoz ugyanis, hogy a manuális adatfeldolgozás operatív irányításra is al­kalmas legyen túlzottan fel kell duzzasztani az adatfel­dolgozó apparátus létszámát. Egy gyár napi termelésének vizsgálata is az össztermelé­sen kívül (mely adott eset- HOZZÁLÁTNÁK ben értékre kivetítve is lakók közül mar 24-en vettek házhelyet a faluban, hogy közelebb jussanak a többiekhez. Vizsgázhatnak a vízijárművpzetők A szegedi révörs az idén A szegedi révörs az első is rendez vizsgáztatást a le- vizsgáztatásokat május 15­endő vízi jármű-vezetők ré- én és 29-én délután 4 órai sízére. akik 16. életévüket kezdettel tartja úszóházánál, már betöltötték. Vizsgára je- a Lenin körút elején hor­lentkezhet, aki közforgalmi gonyzó hajóállomás szom­célokra vitorlás kishajót, il- szédságában. A vizsgázók el­letve 125 köbcentiméter méleli és gyakorlati felké­hengerűrtartalmat meg nem szültségből vizsgáznak. A haladó motorcsónakot vezet, vizsgáztatáshoz szükséges avagy emberi erővel meg- egy 20 forintos illetékbé­hajtott vízi jármüvei közi e- lyeg, az úszás igazolása 10 kedik. forintos okmánybclyeggel, Sport vagy egyéb célokra egy 4x5-ös nagyságú íény­a vitorlás kishajók vezetői- kép a személyazonossági nek kell vizsgát tenniük, igazolvány bemutatása mei­illetve azoknak, akik 125 lett. Aki a vizsgán nem fe­köbcen ti méternél nagyobb, lel meg a követelmények­de 500 köbcentimétert meg nek, az csak három hónap nem haladó hengerűrtartaJ- múlva jelentkezhet ismét mú motorcsónakot vezetnek, vízijártassági vizsgára. Hódít a kultúra A falu fejlődéséről ad ké- Bementem a postára is. pet, hogy hány embernek Szerényen várakoztam, m g van rádiója, televíziója, ho- valaki hajlandó volt meg­gyan közelednek a paraszt- szólítani. Mondtam, mi jó­emberek igényei a városlakóé- ratban vagyok s tőlük 6ze­hoz. Ma már nemcsak az retnérn megtudni, hány rá­emeletes házak tetején ül- dió és televízió van a köz­tetnek erdőt tv-anlennákból, ségben. A posta vezetője két­hanem sok falusi háztetőn kedve nézett rám. Igazol­is láthatók. fcam magam. Mcst már Eev szociolocráfiad riDort- nem ludta- nlil te" Egy szocioiograiiaj riport- gyen_ hátrapillantott, ahol a hoz gyújtottunk adatokat szegedi postaigazgatósag két Csengelén, A faluról, a vál- dolgozója leste. mit mond a tozásokról akartunk írni. beosztottjuk, örömmel vet­Megtudtuk, hogy 33 szemely- ^.^t^emef mont gépkocsi van a községben, s várl) 5 nem illetékes nyilat­- tanyai lakók közül idén kozni — Menjen a szegedi pos­taigazgatóságra engedélyért, akkor megmondhatja a pos­ta vezetője, hogy hány te­levízió és rádió van a falu­ban— utasított rendre az igazgatóság munkatársa. \ Hiába szép hiába kö­nyörgés. egy szót sem szól­tak többet. Gondoltam vo­natra ülök, s bedöcögök Szegedre. Iratok egy enge­délyt. két-három stemplit üttetek rá. aztán visszavo­natozok, hogy végre meg­toldhassam. hogy hány tv­és rádióhallgatója van a fa­lunak. De feltámad! bennem a csak azért is természet, s elindultam végig a falun, megszámoltam, hány tv-an­tenna van. De nem írom meg, félek, hadi titkot áru­lok el vele. Vagy talán nem is hadi titok, csak bürokrá­cia? A kultúra már ilyen gyökeret eresztett a falvak­ban is? t K. A. vitel manuális úton megkö­zelítően sem követte. Az em­lített problémák teszik szük­ségessé, hogy vizsgáljuk a másik lehetőséget: a gépi úton történő adatfeldolgo­zást, a hollerizálást. ÜZEMEINKBEN MIELŐTT a gépi adatfeldolgozás bevezetésé­hez, feltétlenül fel kell mér­niük, meghatározniok a szükségesség területeit. El kell határolni az adatfeldol­gozásban azt ami feltétlen megkapja az előző 24 ora termelési adatait különböző bontásban és ennek megfe­lelően Időben tud Intézkedni. Ezt követte a szövéshez felhasznált láncfonalelszá­molás és a készárutermelés gépi számbavétele s az ada­tok feldolgozása. Ehhez sike­resen tudtuk kapcsolni az áru kiszállítását (szállítóle­vél-készítés is), és a raktár­forgalom megállapítását. Ké­sőbb ugyanehhez a művelet­hez kapcsolva a havi és a negyedéves leltár adatait is . . . ...... , . megállapíthatjuk. Az eddigi munkát igenyel es azt, tapasztalatok alapjan a kö­ami gépesíthető. Az eseten- zeljövőben a fonoda hasonló ként és változó módon je­lentkező tételek minden esetben emberi munkát igé­nyelnek. A kimunkált ada­tokból számszerű következte­tések levonása szintén gon­dolkodó embereket igényel. Ezzel szemben nem igényel szintű hollerizálását akarjuk megvalósítani. Itt is a gé­penkénti termelés számbavé­telével kezdjük a munkát. A napi termelés gépenkénti és cikkenkénti számbavételén kívül a dolgozókra vonatkoz­tatott termelést is kivetítjük, ez alapja lesz a bérelszámo­lásnak is. A darabbéres ke­manuális feldolgozást példá- resetek kimunkálását szintén ul a napi termelés számba- géP' adatfeldolgozással kí­„a*„i„ „- , • . „ , , vanjuk megoldani. Ezzel vétele, gepenkent. dolgozok- párhuzamogftn vezetjük be kent a felhasznált és gyár- az elkészült fonalak raktár­tott anyagok összevetése, na- ravételezése (szállítólevél-ké­pi szinten és ciklusokra hal- szités). a kiszállítás és a rak­tarforgalom-megállapítás gé­mozva- pesítését. Szintén gépi adatfeldolgo- A Gfipi ADATFELDOL­zasra kívánkozó munka a GOZAS természetesen nem­darabbéres dolgozók bérel- csak „előnyöket" rejt magá­számolása, ugyanis a dekád, ban- hanem „hátrányokat" is. illetve havi termelés számba- feté" í°bba" kel£ ügyelni az alapbizonylatok vetelevel, paralel a dolgozók- pontosságára, mint kézi fel­ra vonatkoztatott darabbéres dolgozásnál. A hollerith kereset kimunkálható. Jelen- „gondolkodó gépei" az alap­leg gépi úton nem kapcsol- birónylaton szereplő hibát * -- „ , , továbbviszik. Ennek megfele­hato a dolgozó keresetehez löen bizonyos átcsoportosí­tartozó éjjeli pótlék, fizetett tást, kíván a rendszer beve­ebéd, prémium stb. Tehát ezeket a járulékos tényező­ket még manuálisan kell el­számolni. Emellett keresni kell azonban azokat a lehe­tőségeket — bizonyos átszer­vezéssel ezek meg is találha­tók —, amelyek lehetővé te­szik e változó adatok stag-, nálását és gépesítését. A SZEGEDI TEXTILMÜ­VEKBEN mér e téren van­nak bizonyos tapasztalatok. zetése. Az elmondottak alapján is megállapíthatjuk, hogy a gé­pesített adatfeldolgozás cso­dákat nem művel, de éssze­rű felhasználása nagy segít­ségére lehet az üzemvezető­től kezdve az üzemi közgaz­dászig mindenkinek. Vass István Vígh Zoltán A DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1965. május II,

Next

/
Oldalképek
Tartalom