Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-04 / 103. szám

Magyar könyvek külföldön Számos magyar mű jelent meg az elmúlt hetekben a külföldi könyvpiacokon. Péter Rózsa „Játék a végtelennel" című népszerű matematikai könyve — többféle idegennyelvű kiadása után most — svéd fordításban látott napvilágot a Rjaben Och Sjögren gondozásában. Radnóti Miklós verseskötet jelent meg olasz és cseh nyélven. Déry Tibor elbeszéléseit angol átültetésben „The Giant" címmel adta kózre a londoni John Calder Kiadó. Németh László regénye. az „Iszony" legüjabban flamand nyelven jelent meg Antwerpenben, a Standard Boekhandelnél. Cseh nyelven adta ki Prágában a Nakladatalskvi Politické Literatury Nagy Lajos elbeszéléseit. „Académia j 1965" címmel márciusban | nemzetközi kiállítás nyílik i Csehszlovákia fővárosában j a szocialista országik aka- : démiai kiadóinak termésé- ! bői. A nagyszabású bemutatón a magyar akadémiai kiadó mintegy 150 — részben idegen nyelvű — könyvével és folyóirataival vesz részt. Ufó vagy rossz a légfüíéses cserépkályha? Már a feltételezés is megéri a fáradságot Gazdasági alapfogalmak R vállalati nyereség felhasználása A vállalatok a forgalmi- ja. hogy ki-ki mennyi és Csaknem az egész ország juk 1. a kivitelezési többlet- Foglalkozik vele többek kö- ; adón és a nyereségbefizeté- milyen munkával vett részt cserépkályhával fűt. de e költség nagyságának megál- zött a fővárosi tanács ház- j sen ' --> ••<- " — fűt. de kályhafajta egyik változatát, lapítása, 2. a végleges ela Íégfűtéses tűzhelyet csu- bíráláshoz feltétlenül szükpán kevesen ismerik. Itt séges gazdaságossági számiSzegeden és környékén működik ugyan vagy 300—400. melyeket Török József tápéi kályhásmester készített. De Török József — mint a tényekből, sajnos, kiderül — az úgynevezett nehéz emberek kategóriájába sorolható, azok közé, akikről a közismert film készült. A szakvélemény jót mond Az első légíütóses kályhát 1900-ban rakta, s 1961-re lényegében teljesen kidolgozta technológiáját. Azóta közületek cs magánosok sokasátás elvégzése és 3. a szélesebb körű bevezetés lehetőségének megállapítása céljából az ÉM. Szakipari Vállalat megkeresését". Igaz, 1962-ben is történt egy, s más ebben az ügyben, de hogy világosabb legyen a kép. majd később ejtünk róla szót. Sorozatos elutasítás A Szakipari Vállalat egyszemélyi elbírálója az „újí- leménye ugvan nem tási javaslatot" elutasította, mérvadó, éppen ezért Lényegében azzal, hogy már régebben is csináltak ilyenfele kályhákat, de azok nem váltak be. tehát nem lehet jó ez sem. Török Józsefet gu használja, fűti ezeket a „természetesen nem elégítette kezelőségi igazgatósága, a szegedi városi tanács vb ipari osztálya, a Kisiparosok Országos Szövetsége, a Magyar Rádió és Televízió is. Az egyik nem tud mit tenni, a másik nem illetékes, ahogy ez már lenni szokott. Ketten vannak mindöszsze, akik mellette foglalnak állást. Egyik a Dél-Magyarország 1963. március 10-én írt cikke, a másik a máiemlített hőenergiafelügyelet! szakvéleménye 1963. június j 7-i keltezéssel. Az újság vé- j lehet | kell | keresztül adják át az államnak a tiszta jövedelemnek azt a részét, amit az állam az egész társadalom érdekében használ fel. A fennmaradó résszel via többletnyereség létrehozásában. A többletnyereség egy másik — ugyancsak jelentős — részéből igazgatói alapot képeznek. Ez az összeg is a szont már maga a vállalat vállalat dolgozóit illeti, de rendelkezik. Az a cél. hoev azok részesedjenek a nyereségből, akik részt vettek ehhez leginkább közvetett módon jutnak hozzá. Ebből fedezik az üzemi szociális megtermelésében, s égyszer- létesítményeket — pl. bölSzázhct (Unt versenye A Magyar Filmművészek Szövetsége május 10—15 között másodízben rendezi meg Miskolcon a hazai rövidfilmek és televíziós kisfilmek seregszemléjét. Az idei évtől kezdődően minden év májusában „Miskolci Filmfesztivál" néven bonyolítják le a filmversenyt. A fesztiválra összesen 228 filmmel — köztük negyven tv-alkotással — neveztek be. Ezek közül választotta ki az előzsüri azt a 107 alkotást, amely részt vesz a seregszemlén. tűzhelyeket, mégpedig közi megelégedésre. A mester és, a felhasználók tapasztalata egyaránt az, hogy körülbelül harmadannyi tüzelővel magasabb hőfok érhető el velük, mint a hagyományos típusúakkal. A szakember sem vélekedik másképpen. Még 1963ban kelt a Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP főigazgatóságához tartozó hőenergia felügyelet szakvéleménye, melyből szó szerint idézünk: „A Török-féle légjáratos cserépkályha 1. a heki ez a válasz. Fellebbezett. Megjárta vele a Fővárosi Bíróságot is. de hiába: a Szakipari Vállalat — alapos kivizsgálás nélkül hozott — döntését mindenütt elfogadták. Es most visszatérünk az időrendhez. Először, még 1962-ben a Találmányi Hivatalhoz fordult Török József művével, hogy szabadalmaztassa azt. Az idő múlt, de nem sikerült az ügyben előrehaladnia. A „találmányból" „újítás" lett, majd az sem. De aki hisz lyiség levegőjét az erőteljes légcirkulálás következtében abban, amit csinál, nem adgyorsan felmelegíti, 2. a ja fel könnyen. Hiába a sofüstgázok alacsonyabb hő- rozatos elutasítás, szívósan mérsékleten való távozása küzd igazáért. Egymás után révén kisebb füstgáz hovesz- , . „ „ , ..,.. ... - .. teséget és nagyobb hatásfo- keresi meg a kulopboző fo" kot biztosít". Majd befeje- rumokat, egész levélhalmaz zésül: „Szükségesnek tart- gyűlik össze a válaszokból. Huszonöt év házasság o Pöttömnyi kisfiú aprózott a kerítés mellett, s a második szomszéd kapujára mutatott: — Itt lakik Czene bácsi. A háziasszony az udvaron lett-vett, összehúzott szemmel fogadta az idegent. A szobában nyári meleg, pici csibesereg csipogott lábain); körül. Az asszony lehalkította a vezetékes rádiót (aránylag szegények — A lakás nem rangos, de otthon. Két szoba, konyha, előszoba. Részleteiben épült, az egyik helyiséget és az előszobát az utóbbi években ragasztották hozzá. Hogyan? Nehéz ezt elmondani: örökösen dolgoztak, szerényen éltek. — Sokba került —mondja gondoltam), székkel kínált az asszony. Szerintem huszonot évbe, hiszen, a négy gyerek nevelésén kívül, ez a ház munkájuk gyümölcse. • — Milyen a kereset a tszben? — Tavaly 1200 munkaegységet dolgoztunk — mondja. Gyorsan beszorzom a forintértékkel, mintegy 52 ezer forint. Hattagú családnak nem sok. de rendes megélhetést biztosít, hiszen a háztáji jövedelem külön pénzforrás a háztartás számára. A lakásban nincs új, modern bútorzat. Az édesanya legnehezebb munkájában azonban mosógép segédkezik. és gyorsan elújságolta, hogy a mezőn sürgölődik a család. Férje és három fia a röszkei Kossuth Tsz határában. legkisebb gyermeke az iskolában. Zömök, pirosarcú. beszédes asszony Czene Istvánné. A gyerekekről, a házépítés öreg és új gondjairól, életükről mesélt. A szó hamar kihozta, hogy az idén lesznek 25 éves házasok. Megvan téma: a családi jubileum. Negyedszázad egy család életében. Egyszerűen, őszintén megírom — gondoltam. Nem fekete-fehérrel, csupa sötét múlttal és csupa derűs jelennel, hanem úgy. ahogyan van. Nem „politikusán". hanem a maga emberi valóságában. © A szülők elérték a számukra elérhetőt, saját otthonuk van és a maguk gazdái a tsz-ben. „Megpróbáljuk, hátha jobb lesz" — ezzel a gondolattal és egyetlen hold földjükkel léptek be a közösbe. Nos. azóta gyarapodtak: nem könnyen, de emberien élnek. A gyermekek pályájáról kérdezem az édesanyát: — A legnagyobb fiam kocsis a tsz-ben. a lovakat kedveli. A Józsi már a gépekmegnősül. ne kezel je<j.iev_ az hez vonzódott, traktorostanfolyamot végzett. A harBár fiai tanulhattak volna egyetemen is, ők az apák foglalkozása mellett maradtak. Megfigyelhető azonban egy különbség: a fiatalok másképpen gazdák. Iskolázottabban. szakképzettebben. Az elsőszülött még nem, de a második fiú már szaktanfolyamon, a harmadik pedig több éves szakisicolában képesítette magát az új paraszti munkára. A negyedik előtt még nyitva az út. Mindez hozzátartozik a huszonöt éves családi számvetéshez. Azt ígértem, nem írok „politikusán". És látom. bármily őszintén szóltam a Czene családról, az újságírók „bűnébe" estem. Nem az én hibám, a legnagyobb családi „alkotás", a gyermekele szakemberré nevelése ugyanis nem annyira a szülők érdeme. Az új élet hozta a tanulási kedvet: a nagyüzemi mezőgazdaság kérte, a szakiskola hívta, a tsz támogatta. Egyszóval, a szocializmus. Balogh Ödön felfigyelni a hőenergiafelügyeletére. melyet szakember állított össze — mérések, helyszíni szemle alapján. összefoglalva: az elutasító határozatok, ítéletek közül egy sem a tapasztalati tényekre épült. Ez az. ami nem hagyja nyugodni Török Józsefet, ez az. amiért még most is hajlandó küzdeni a íégfűtéses cserépkályha elismertetéséért. Ki kellene végre vizsgálni! Végeredményben két eset lehetséges: vagy rossz vagy ez a kályha. Vegyük először azt a lehetőséget, hogy rossz. Hát nem hivatali kötelessége-e akkor az illetékesellnek megakadályozni e kályhák készítését? S nem emberi kötelességük-e megmagyarázni Török Józsefnek. hogy nem jó, nem gazdaságos, amit 'kerget, az csak ábránd? Igen ám, de majdnem 400 Íégfűtéses cserépkályha azt „vallja", hogy jó. Erre a tényre alapszik Török József valamennyi „ábrándja". Mert ő arra gondol, hogy mennyivel kevesebb szénre lenne 6zükség az egész országban. ha cserépkályhája elterjedne, ha mindenütt azt használnák, ö úgy gondolja, hogy csupán itt helyben 500 vagon szenet lehetne évente megtakarítani ily módon, hát még mennyit az országban? Török József csak kályhásmester, nincs sem technikusi, sem mérnöki szakképzettsége. Egyszerű szerszámai vannak csupán, nincsenek műszerei, hőmérői sem, de ha lennének sem tudna velük mit kezdeni, mert nem ért hozzájuk. Van viszont egy olyan ötlete, melyet ha lelkiismeretesen megvizsgálnának, s precízen kiszámítják hatását —ahogy ezt a hőenergiafelügyelet javasolta, s ezek a vizsgálatok. számítások eredményre is vezetnek —. akkor óriási népgazdasági haszon keletkezne belőle. Ennek a haszonnak már a feltételezése is elegendő ok arra. hogy végre megnyugtató módon-, hitelt érdemlően foglalkozzanak a Török-féle cserépkályhával. Már a feltételezés is megéri a fáradságot! F. K. smind az egész közösség érdekében a felosztás is ösztönözzön a nyereség további növelésére. Az anyagi ösztönzés alapvető formája természetesen a bérezés, ez teszi egyénileg érdekeltté a dolgozókat a vállalat eredményes gazdálkodásában. A kollektív anyagi ösztönzés különböző formái, amelyek a vállalati nyereség felhasználásán alapulnak azt az egységet hangsúlyozzák, amely a vállalati kollektíva, és az egész népgazdaság érdekei között fennáll. Ez a gyakorlatban abban fejeződik ki. hogy azoknál a vállalatoknál, vagy állami mezőgazdasági üzemeknél, amelyek a 6aját jó munkájuk révén, a kötelezően előírtnál több nyereséget érnek el, a többlet egy részét közvetlenül kifizetik a dolgozóknak. A nyereség kötelezően előirt színvonala általában megegyezik az előző évben ténylegesen elért nyereség színvonalával s ez arra ösztönzi a termelő kollektívákat, hogy csődék stb. felállítását, fejlesztését. ez szolgálja a vállalat kulturális és sportlehetőségeinek fejlesztését, jutalmazások. segélyek, stb. kifizetését. A vállalat minden dolgozójának érdeke tehát, hogy a nyereség növekedésével nőjjön az igazgatói alap is. amelynek felhasználásáról együttesen dönt az igazgató, és az üzemi tanács. A vállalat-fejlesztési alap a vállalat termelő tevékenységének javítását, eredményesebbé tételét szolgálja, mégpedig nem központi állami ezsközökből, hanem a terven felüli nyereség bizonyos százalékából. Ez az alap közvetve, a vállalati nyereség növelésének eszközeként áll az anyagi érdekeltség szolgálatában. Az itt felhasznált összegek az állami erőből történő beruházásokhoz, felújításhoz képest nem nagyok, de gyorsan mozgósíthatóak és befektelhetőek, s így jelentősen hozzájárulhatnak a következő évek nyereségének gyarapításához. Azokat a feltételeket, amelyektől a kollektív anyagi évről-évre javítsák a válla- ösztönzés különböző formáilat, az üzem gazdálkodását. Az egyes dolgozóknak fizetendő nyereségrészesedés kiszámításakor mindenekelőtt az évi átlagkeresetet és a vállalatnál eltöltött időt veszik alapul, hiszen leginkább e két tényező mutatnak kifizetése függ, nem lehet egyszersmindenkorra megszabni. Ezek változnak, hogy mindig a legfontosabb feladatok megoldását segítsék és így előrevigyék a fejlődést. B. GyFilmhírek A magyar filmátvételi bizottság több új külföldi alkotást vásárolt meg hazai forgalmazásra. A „Moszkva ünnepli az űrtriót" című érdekes, színes, szovjet dokumentumfilmet, amely a csoportos űrrepülésről készült, s azokat az egyedülálló felvételeket mutatja be, amelyeket az űrhajósok a Kozmoszban készítettek. * A nagysikerű „Gombháború ' című francia alkotás rendezője, Yves Róbert ezúttal is a kedves kisfiút hívta meg az „Egy kis csibész viszontagságai" című munkájának főszerepére. A mozik vásznára kerül Claudia Cardinale legújabb filmje, a „Bűbe szerelmese" is.. Rövidesen megismerhetik a film barátai is Bernhard Wicki nyugatnémet rendező világhírű alkotását „A híd' című filmet, amely vádirat a háború, a fasizmus ellen. « Megvásároltuk a „Factomas" című színes, szélesvásznú izgalmas francia kalandfilmet is. A film két főszerepét Jean Marais és Myléne Demongeot játssza. A ..Folytassa ..sorozat új darabja is a mozik vásznára kerül. Gerald Thomas rendező „Folytassa Kleo" címmel készített vidám, bohózati elemekben gazdag vígjátékot Panaszkodik Crene néni: a községi tanács nem akar házhelyet adni a fiának. Azt mondták: nincs. Pedig itt is van hely a kertjük mögött. — Már 24 éves a Pista gyerek. Kocsis a tsz-ben. maganak keres. Egy kis kölcsönnel építkezhetne. Ha életet, mint mi. Semmi nélkül. Tizenegy évig gürcöltünk. hogy saját házunkban aludhassunk. A felszabaduláskor kaptunk telket, 1950ben építettünk szoba-konyhás lakást — magyarázza. Én közben arra gondolok: madik fiam kertészeti tanuló. Csongrádon, a hároméves szakiskolába jár. A Kossuth Tsz ösztöndíjasa. A legkisebb ötödikes. Mi lesz belőle? Magam sem tudom, majd ő választ — magyarázza Czene néni. Szóval nem „kirakatba" sírunk, hogy a fiatalok ott- vald csaiád. melv harsogóan hagyják a falut, s íme. egy fiatalember, jó munkaerő, ifjú szövetkezeti gazda nem tud fészket rakni a faluban. Furcsa... „reklámozná": íme, a szocializmus doktorokat, mérnököket nevelt a nincstelen paraszt fiaiból. A Czene-família á milliós paraszttömegek egyik szerény sejtje. „Jti&cessva" a könyvespolcok rnönött... hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitimiiiiütii Valóban a könyvespolcok mögött — a Magyar írók Pécsi Könyvesboltjához kapCsolódottan, a háttérben rejtőzik ez az apró helyiség. Minden zuga otthonosságot varázsol a látogató köré: az apró presszó-pult, a picike asztalok a parányi székekkel, a rajzokkal díszített, karikatúrákkal teteleaggatott falak, a hangulatos világítás ... Jópár esztendeje változatlan szorgalommal keresik fel e helyet a könyvesbolt törzs-vásárlói — városi hivatalnokok, tanárok, bányászok, mérnökök, diákok — szerivel. Kender Sándornak, a bolt hat kötetes prózaíró-vezetőjének az ötletéből lelt kedves valósággá ez az apró, a csendes, elmélyült olvasást biztosító kis „zugoiy". Asztalkái lapján mindig meglelhetőek a legfrissebb folyóiratok — a Nagyvilágtól a mi Tiszatájunkig. A falon függő karikatúrák a pécsi írócsoport tagjait „örökítették meg" bő humorral: Csorba Győző és Pákolitz István József Attila-díjas költők, majd a Tenkes kapitány és több sikeres dráma szerzője. Örsi Ferenc arcvonásai tűnnek szemünkbe az első pillantásra, no meg a pécsi írók nesztroáé, Bárdosi Németh Jánosé .. . Lám. Weöres Sándor is itt van. Bertha Buicsu nemkülönben, s mintha biztatnák a látogatót, hogy lapozzon csak bele a „libresszó" vendégkönyvébe, talál ott egyéb csemegét is .. . Csakugyan, az élő magyar irodalom csaknem minden korosztálya jegyzett e könyvbe valamit, (egykor irodalomtörténeti értéke lesz a könyvecskének!) többek között Kassák, Illyés Gyula, Vas István, Veres Péter — a középhad képviselői közül Karinthy Ferenc, s a pécsi származású, tehát „őstüke" Hunyady József — aztán Csoóri Sándor, Hárs György, Demény Ottó, Bárányi Ferenc — s folytathatnánk a sort még sokáig ... A bejegyzések mellett, jobbára ott „díszelegnek" a karikatúrák ls; kinekkinek az ábrázatából a kevésbé hízelgő vonások. Tán Veres Péter mosolyog a legvidámabban — be is jegyezte tréfás-panaszosan. hogy valamiféle bölcs mondás beírására szólították föl, dehát „mi bölcsesség telhet ettől a pofától? ..." Jellegzetes oldala a vendégkönyvnek az is, amelyiken egy látogató vitázik Kende Sándorral a libresszó „hivatásáról". A könyvecske tárgyilagosan közli mindkét véleményt... A Dél-Magyarország kedves vendége. a brnói Rovnoszty munkatarsa. haikszavú szimpatikus kollégánk: Svalopluk Slavík nagy élvezettel lapozgat a könyvben, miközben a libresszó remek feketéjét szürcsölgetjük, s megjegyzi, hogy ezt páratlan kis „intézményt'' bizony Brnóban is megvalósíthatnák. S míg szegedi kollégámmal hozzáfűzzük, hogy tán Szegeden is... Hiez csak a raktárhelyiségből kellett leszakítani egy pinduri sarkot, s azt berendezni — szemnek-kedvesen. Bizonyosan sokan eltanyázgatnának a mi libresszónkban is a betűket kedvelők egyre népesebb „szektájából" ... Dér Endre Kedd, 1965. május 4. Dtl-MAGrARORfZÁ* ö