Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

Közéletünk hírei KADAR JÁNOS ELVTÁRS ügy-miniszter, majd FOGADTA AZ ŰJ FINN NAGYKÖVETET Kádár János, a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány elnöke csütörtökön fogadta Érdem Olavi Raustilát, a Finn Köztársaság új rend­Beckl Sándor a SZOT titkára adott tájékoztatót a társa­dalmi bíróságok működésé­nek eddigi tapasztalatairól. A beszámolókat vita követ­te, amelyen felszólalt Berta­lan István, Borka Attila, Do­bos József, Pióker Ignác, dr. fvüli és meghatalmazott Prieszol Olga. Tatár Kiss nagyköveiét, aki a közelmúlt- Lajos országgyűlési képvise­ban adta at megbízólevelet. lő va,amint Kemény An(Jor a Textilfestőgyár, Purger Sándor, a Ganz-Villamossági Művek és Vereczkei József, az Országos Gumiipari Vál­MSZMP-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT OLASZORSZÁGBA Az Olasz Kommunista Párt lalat tórsadalmi bíróságának Központi Bizottságának meg- elnöke, hívására Szirmai Istvánnak, A hozzászólásokra az elő­li Magyar Szocialista Mun- adók válaszoltak. (MTI) kaspart Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével csütörtökön magyar pártkül­döttség utazott Rómába. A küldöttság tagjai Kato­na Imre. a budapesti pártbi­zottság titkára, dr. Köpeczi Béla. az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztá­lyának vezetője, dr. Szántó György és Verők Istvánná, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársai. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Venéczi János, a budapesti pártbizottság tit­kára. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSEI Az országgyűlés ipari bi­zottsága csütörtökön, Bondor József elnöklésével ülést tar­tott a Parlament Gobelin­termében. Az ülésen ame­lyen dr. Beresztóczy Mik­lós, az országgyűlés alelnö­ke is részt vett. Nagy Lász­ló a Munkaügyi Minisztéri­um főosztályvezetője a Mun­ka Törvénykönyve módosí­tásának végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról tájékoztatta a képviselőket. A vitában felszólalt Ba­logh László, Blaha Béla, Gá­csi Miklós, Irtokat János, Keleti Ferenc, Pataki Mi­hály, Placskő Józsefné. Tur­jánszlci Mihály képviselő, to­vábbá Gál László, a SZOT titkára. Szegedi Andor, a Fővárosi Tanács munkaügyi osztályának vezetője és Sé­rtyi Perene, a textilszak­szervezet osztályvezetője. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága dr. Pongrácz Kálmán elnökletével ülésezett a Par­lamentben. A tanácskozáson dr. Nozvál Ferenc, igazság­Tiltakozó gyűlések országszerte Országszerte folytatódik a tiltakozó gyűlések sorozata, s városok és falvak lakói mély felháborodással bélyeg­zik meg az amerikai impe­rialisták újabb vietnami provokációit. A miskolci 15. számú Autójavító Vállalat, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt, a battonyai fmsz, a Herendi Porcelángyár dolgo­zói, a makói Széchenyi' Ist­ván általános iskola pedagó­gusai felemelik szavukat az amerikai provokáció ellen. (MTI) ÜJ SZOCIALISTA CÍMÉRT DOLGOZÓ BRIGÁDOK ALAKUL* TAK — SOK KITŰNŐ VÁLLALÁS SZÜLETETT — AZ ÉPÍTŐK IS KITETTEK MAGUKÉRT Az első negyedévben elért eredmények megalapozták a felszabadulási munkaverseny sikerét Tavaly december 31-én ke- dolgozóinak munkacsapatai kenderfonógyáy, a textilmö­rült nyilvánosságra a Szak- jelentették be csatlakozású- vek a létszámniányból és az szervezetek Országos Taná- kat a felhíváshoz. egyéb okokból eredő nehéz­csának felhívása a felszaba- A felszabadulási verseny- ségeken nem tudott úrra dulási munkaversenyre. En- ben már az első negyedév lenni. Néhány vállalat a mé­nek hatására már néhány idején több új munkabrigád, gyében nem teljesítette ex­nap múlva munkaverseny- új szocialista címért dolgozó portfeladatát, vállalásokat tettek a szoci- brigád alakult. A 10-es szá- .... . „ alista brigádok. Szegeden el- mú AKöV-nél például tíz, Fi^elemre melto, hogy a sőnek a Minőségi Cipőgyár az újszegedi szövőgyárban ki- munkaverseny hatasara tobb telepe, a ruhagyár és a vasas üzemek fizikai és műszaki lene, a textilművekben négy, a kenderfonógyárban szintén üzemben jelentősen növeke­dett a munka termelékeny­Az NDK budapesti kulturális és tájékoztatási irodájának igazgatója Szegeden kilenc munkacsapat kezdett ^f" versenyt a szocialista címért. A kenderfonógyárban ezen dául 28,6, a Szegedi Ruha­gyárban 101, a Csongrád Me­SS S22&, 2XS3S brigád is alakult. Olyan üze­mek is bekapcsolódtak a szo­cialista brigád mozgalomba, melyeknél korábban nem működtek brigádok: a gáz­műnél, a gumigyárban és a Gyufaipari Vállalatnál. Amint (Somogyíné felv.) Baráti beszélgetés a népfront szegedi városi bizottságának székházában. Képünkön: Katona Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára, dr. Bietrich Löffier, a József At­tila Tudományegyetem német lektora és Ernst Rader, az NDK budapesti kulturális és tájékoztató irodájának igazgatója­Tegnap a délelőtti órákban dor üdvözlő szavai után a üdvözlés után a német ven­a Hazafias Népfront Csöng- vendéglátók tájékoztatták dégek megtekintették a De­rád megyei bizottságának E™st Rádert Szeged és Csöng- rekegyházi Állami Gazdaság , , rad megye fejlodeseről, a nagymagocsi gyümölcsöset es vendegekent Szegedre Lato- megye és a város lakosságát a nagymágocsi szociális ott­gatott Ernst Rader, a Nemet leginkább foglalkoztató gaz- hont. Este a derekegyházi Demokratikus Koztarsasag dasági és politikai kérdések- művelődési otthonban bű­ről. budapesti kulturális és tá­jékoztatási irodájának igaz­gatója és felesége. A német Ernst Ráder és felesége a vendégeket a szegedi városi délutáni órákban dr. Ábra­népfrontbizottság titkársá- jmm Lajos tudományos ku­rátsági gyűlésre került sor, amelyen felszólalat Ernst Rader is. Ma, a délelőtti órákban a SEfZZSZJ^ÚStt tató> a Hazafia» Népfront Ü^ népfrontbizottság titkára, or­szággyűlési képviselő, Hof- megyei elnöksége tagja és gesang Péter, a szegedi nép- Molnár Sándor, a megyei frontbizottság titkára, vala- népfronttitkárság munkatár­mint a népfront megyei es sa társaságában Derekegyhá- kintik meg, majd a községi szegedi városi elnökségének zára látogatott el, ahol a művelődési házban barátsági tagjai fogadták. Katona Sán- község vezetői fogadták. Az gyűlésen vesznek részt. ra, holnap, szombaton pedig Balástyára utaznak. Balás­tyán a Móra Ferenc Tsz-t tö­kéletesítésével, eszmei harccal küzdünk, úgy azonban, áltál felvetett új kérdést kell még feldolgoznia, sok vi­hogy türelmesek vagyunk azokkal szemben, akik még tás problémát kell tisztáznia. Amilyen örvendetes a sző­ném érkeztek el a szocializmus tudatos vállalásáig. Elítél- ciológiai kutatások megindulása, olyan sajnálatos, hogy jiik a vallásos ideológia elleni harc kapcsán tapasztalható egyik-másik folyóirat szociográfiai jellegű Írásai torz, türelmetlenséget és opportunizmust. Terjesztjük a tudo- elriasztó képet festenek a mai társadalmi valóságról. Má­mányos világnézetet, cáfoljuk a vallás mai érveit, bírál- sok divatossá teszik a polgári ideológia „modern" termá­juk az egyház képviselőinek azokat az állásfoglalásait, amelyek politikánkkal ellentétes törekvéseket tükröznek. De a szocialista nemzeti összefogás keretében kommunis­ták a párton kívüli materialisták együtt dolgoznak a hi­vőkkel. Tudjuk, hogy ezeknek többsége neveltetése foly­tán lett vallásossá, vagy bajaira keres vigaszt a hitben. Társadalmunkban megvannak a feltételei annak, hogy ha ezek az emberek bekapcsolódnak a társadalmi tevékeny­ségbe, ha megismerik a szocializmus új erkölcsét, akkor meggyőző érveink hatására előbb-utóbb megtalálják az utat a tudományos világnézethez is. keit. Némelyek viszont túl egyszerűnek mutatják be a szocializmushoz vezető utat. E hibák kiküszöbölése fon­tos feladata ideológusainknak, különösen az ifjúság szo­cialista nevelésének szempontjából. Társadalmunkban igen nagy tudatformáló szerepe van az irodalomnak és a művészetnek, s e területeken is vannak kiemelkedő eredményeink. Egyes művek azonban a szocializmus eszméitől való eltávolodást, kis­polgári nézeteket, vagy világnézeti közömbösséget, ki­ábrándultságot és pesszimizmust vagy álforradalmi türel­metlenséget tükröznek. A helyes álláspont az, hogy ko­runkban az irodalom és a művészet csak akkor töltheti ZÉLES KÖRBEN SOKFÉLE FORMÁBAN hat még be társadalmi hivatását, ha tudatosan és következetesen nálunk a nacionalizmus Vele szemben erősíte- a szocialista realizmus alapján áll, ha tehát a valóságot a maga lényeges tendenciáiban ragadja meg és tükrözi. Ezen belül igen sokféle stílusáramlat lehetséges. A párt nem avatkozik bele az írói és művészi alkotómunka mű­helykérdéseibe, de mint társadalmunk ideológiai és po­litikai vezető ereje, állásfoglalásaival az irodalomnak és a művészetnek is ad eszmei irányítást. I DŐSZERŰ IDEOLÓGIAI FELADATAINK kijelö­lésének azt kell eredményeznie, hogy fokozódik a párt kezdeményező, irányító és szervező tevékeny­nünk kell a szocialista hazafiságot, amely min­denekelőtt népünk szocialista vívmányainak, ezek nem­zeti és nemzetközi jelentőségének tudatából táplálko­zik, s amely eggyéforrt az internacionalizmussal, azzal a meggyőződéssel, hogy hazai eredményeink és a világ ha­ladó erőinek sikerei elválaszthatatlanul összefüggenek. Ezért erősíti népünk a barátságot a Szovjetunióval, mint a kommunizmust építő nagyhatalommal, a haladás út­törőjével, a béke fő védelmezőjével. S támogatja annak a a bázishoz, illetve a tervhez viszonyítva. Az építővállalat­nál a téliesítési terv jobb el­készítésével, jobb munka­szervezéssel, az anyagellátás zavartalanabb biztosításával és a gépkihasználás javításá­a Szakszervezetek val érték el az eredményt. A Csongrád Megyei Tanácsá- textilműveknél a korszerű nak elnökségi ülése megál- <>é?ek üzembehelyezése lét­. . ,; szammegtakaritast hozott. A lapította, az első negyedeves ruhagyárban a műszaki in­termelesi tanácskozások sok- terv végrehajtása kai jobban sikerültek, mint következtében szintén lét­ei korabbiak, javult a szmvo- számcsökkentést értek el. nal es a resztvevok aktivi­tása is. Erre jellemző, hogy A munkaverseny igen fon­a dolgozók csaknem mindé- tos alkotórésze az ütemes és nütt a termelékenység növe- gazdaságos termelés mellett lésére, a gazdaságosság foko- a minőségi követelmények zására. a minőség javításé- pontos betartása is. A Mi­ra, a munkafegyelem meg- nőségi Cipőgyár szegedi gyár­szilárdítására tettek válla- egységében az év első há­lásokat, és célul tűzték ki rom hónapjában az első osz­újítások kidolgozását, vala- tályú termékek aránya a ter­mint a balesetek számának Vezett 95,5 százalékkal szem­csokkenteset is. Tobb üzem- , . ,,, , , ben szenvedélyesen vetették ben 95>7 szazalekra alakult fel az anyagellátás megöl- Ez lehetővé tette a bizton­datlanságát. A Tisza Bútor- sági tartalék arányának csök­ipari Vállalat dolgozói a mo- kentését is. A ruhagyárban « hácsi farostlemezek rossz . , . . , , ,. , , minőségét, a 10-es AKÖV szocialista brigádok tarsadal­szerelői a gyenge alkatrész- mi ellenőrzést vállaltak a ellátást tették szóvá. termékek minősége felett, s Nyilvánvaló, hogy a mun- csak olyan munkadarabot ad­kaverseny célja a termelési tak át a meónak, melynek eredmények javítása. A fel- minősége kifogástalan. Az szabadulási munkaverseny e újítómozgalom fejlődésével tekintetben szép fejlődést ho- kapcsolatban feltétlenül meg zott A Csongrád Megyei kell említeni, hogy a textil­Építőipari Vállalatnál hosszú művekben a benyújtott 123 évek óta most teljesítették újítási javaslat közül 70-et először az első negyedéves elfogadtak, 49-et már be is tervet. Igaz, hogy az időjá- vezettek. Ezek közül három rás kedvezett a munkának, külön kalkulált újítás 95 mégis leginkább a munka- ezer, három utókalkulált újí­versenynek köszönhető a si- tás csaknem 3 millió forint ker. A dolgozók például öt népgazdasági haszonra veze­építkezés átadási határideje- tett. nek előrehozását vállalták. A a felszabadulási munka­Kenderfonó- és Szövőipari verseny természetesen az Vállalat újszegedi szövödéje egész éven át tart. Az elsó is figyelemre méltó ered- negyedévben elért eredmé­ményt ért el. A ruhagyárban nyek megalapozzák a ver­terven kívüli átállásokat kel- seny lendületét, az előfor­lett végrehajtani, mert a duló hibák pedig kellő tanul­textilipartól nem kapták meg sággal szolgálnak. A kezdet időben a szükséges alapanya­gokat. Ennek ellenére tel­jesítették negyedéves tervü­ket. A teljességhez hozzátar­tozik az is, hogy néhány igazán jónak mondható, sha a szegedi üzemekben a ver­seny nyilvánosságára még többet adnak mint eddig, a szocialista munkaverseny üzem elmaradt tervétől, a mindinkább betölti hivatását szocialista világrendszernek az egységét, amely egyenjogú sége a szocialista^ építőmunka és^ az ideológiai harc ^ tá­szocialista államok internacionalista közössége és szuvere- jr'" " nitásuknak is legfőbb biztosítéka. Fontos tényezője orszá­gaink fejlődésének és egységének az, hogy tovább fej­lesszük gazdasági együttműködésünket, leküzdve ennek akadályait A szocialista országoknak harcolniuk kell a nacionalizmus, s elsősorban a saját országukban fellel­hető nacionalista maradványok ellen. masztotta problémák elméleti, marxista kidolgozásában, s erősödik az az eszmei munka, amely a tömegekre leg­nagyobb hatást gyakorló ideológiák: a kispolgáriság, a nacionalizmus, a vallásos világnézet leküzdésére irányul. Az agitációs és propagandamunkának is bátrabban és kezdeményezőbben kell szembeszállnia a téves felfogá­sokkal, a demagógiával, a demoralizáló nézetekkel. Az iskolában és a sajtóban, a tudomány és a kultúra terü­letén folyó ideológiai munka, a Központi Bizottság irány­elveinek szellemében megújult erővel fáradozik azon, , , , ,, . hogy egész népünkkel elfogadtassa a marxista világné­ökus és revizionista nezetek ellen. Amikor hangsúlyoz- zetet> meghonosítsa és érvényre juttassa a szocialista er­zuk, hogy a marxizmus a legutóbbi negyven évben is kölcs követelményeit, s megtanítsa az embereket szocia­fejlődött, akkor egyúttal azt is látjuk, hogy sok, az élet lista módon élni, dolgozni és gondolkozni. A társadalomtudományban eredményes harc folyik a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásáért, a dogma­Az Akadémia nagygyűlése Az Akadémia nagygyűlésé- sában a kibernetika és a nek harmadik napján az ag- matematikai logika kapcso­rár-, a biológiai és az or- latait világította meg. Elő­vosi tudományok osztályai- adást tartott Lissák Kálmán nak közös rendezésében tu- akadémikus, Ernst Jenő aka­dományos ülésszakon vitat- démikus, Hegedűs András, a ták meg a fehérjekutatás Magyar Tudományos Akadé­helyzetét és a kutatási ered- mia szociológiai kutató cso­mények hazai alkalmazását, portjának vezetője is. Előadást tartott Láng Géza, Befejeződtek a tudomá­az Akadémia levelező tagja. osztályok beszámoló Ezután Felföldi Lajos es De- ülései is_ A nyelv_ és iroda­nes Géza kandidátusok, Soe lomtudományok osztálya ve­ÍT^^J^^T'L^t zetőségénék beszámolóját ző tagja szólaltak fel a vi- ^ Gábor akadémikus a taban. A kibernetika társadalmi-történeti tudo­mányok osztályét Mátrai . „, . . . , László akadémikus, a psztc­He^l,a.nIelV: hológiai bizottságét Gegesí szerepéről és alkalmazásának lehetősé­Kiss Pál akadémikus tar­tudományok, a társadalmi­történeti, a matematikai és fizikai, az orvosi tudomá­nyok, valamint a biológiai Két tudományos előadás is tudományok osztálya rende- elhangzott: Szigeti György zett együttes tudományos akadémikus és Szádeczky­ülésszakot. Kalmár László Kardoss Elemér professzor^ akadémikus bevezető előadá- akadémikus előadása. (MTI) fentek, 1961, április SX &U-MAGY iRORSZÁ* &

Next

/
Oldalképek
Tartalom