Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-14 / 88. szám

Hazautazott a szovjet nőkü/döttség A szovjet noküldöttség, amely O. P. Kolcsinának, a moszkvai területi pártbizottság titkárának, az SZKP KB póttagjának vezetésével részt vett felszabadulási ünnepségeinken, elutazóit hazánkból. Ma nyílik a szovjet külkereskedelem állandó kiállítása A Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének sajtótájékoztatóján elmondották, hogy a képviselet budapesti székházában ma nyílik a szovjet külkereskedelem, állandó kiállítása, Nemzetközi a hűtőgépek A Hűtőgépgyár és a Gépipari Tudományos Egyesület közös rendezésében kétnapos nemzetközi jellegű tanácskozás kezdődött tegnap Jászberényben a kishűtó gépek gyártásáról. A háztartási hűtőszekié-1 nyek minősége tekintetében súlyosabb problémák már j nincsenek, de még így is ; két nagy feladatot kell ezen j a téren a közeljövőben megoldani. Egyrészt az évi termelést 100 000 darabra kell növelni, amiből 30 000 exportra készül, másrészt forgalomba kívánják hozni a gázzal is működtethető Lehel 70-es típust. Üjdonság az 9 vízhűtő, amellyel óránként 45 liter vizet lehet a legkellemesebben üdítő ló—42 fokos hőmérsékletre hűteni. Egyelőre csak mintadarab készült belőle, de a* érdeklődés máris igen nagy iránta, elsősorban természetesen a meleg üzemekben és olyan tidékeken, ahol a természetes ivóvíz melegebb a kelleténk. CHyan almatároló hűtőberendezésen »s dolgoznak, amelyek egy vagon befogadóképességű egységei roarkfmraerűen kapcsolhatók öszme. A jhszberényí gyárnak naeg kell kezdeni a felkészülést a klimatizáló berendezések gyártására, sőt meg írell alapozni ok a. félvezetős hűtőrendszerek bevezetését r*. A gyár vezetői a sok új probléma megoldásához várnak segítséget a most kezdődött ankéttól, amelyen köf anácskozás gyártásáról rülbclül 130 magyai- és 23 külföldi — NDK-beli, csehszlovák, dán és nyugatnémet — szakember vesz részt. amelyen a MEDEXPORT Vállalat világhírű orvosi műszereit mutatják be. Ebből az alkalomból hazánkba érkezett M. G. Ananyev professzor, a moszkvai Sebészeti Berendezések és Műszerek Kísérleti Tudományos Kutató Intézetének igazgatója, aki elmondotta, hogy a Szovjetunióban összesen 3500 féle orvosi műszer készül, ebből a 200 legérdekesebbet tárják a látogatók elé. Különösein érdekesek a műtétek után használatos különféle varróműszerek, amelyek a sebészet történetében új korszakot jelentenek. Pillanatnyilag 30 féle készüléket gyártanak a Szovjetunióban az erek, az idegek, tüdószövetek, a nyelőcső, a gyomor, a szív, a bél, az agyhártya, a szaruhártya, a csont varrására, s ezek mind a világ legkorszerűbb termékei közé tartoznak. Figyelemre méltó, hogy a 30 műszer közül 17-nak a licencét az Egyesült Államok is megvásárolta a Szovjetuniótól. A szovjet orvosi műszeripar termékeit 45 ország vásárolja, mi az idén körülbelül egymillió rubel értékű műszert veszünk. A kiállítóteremben évente 5—6 szovjet külkereskedelmi vállalat mutatja be majd legújabb termékeit. Személyi és testületi feleiősség r Uj lehetőség a homokjavításra Munkában a pusztamérges! „trágyagyártó nialom" A józan paraszti leleményesség olykor még a tudós szakembereket is meghökkenti, néha meg is előzi őket. Érdekes példáját léthatjuk ennek éppen most a pusztamérgesi Rizling Tszben. Talajjavítás és talajerőutánpótlás céljaira egy olyan értékes anyagot tárnak fel a gazdaságon belül, mely a szegedi járásban 100 ezer va» Pótrendelésre is szállítanak hibrid kukoricát 1te egész, országban ott a vetőmag a felhasználó gazdaságok raktárában, csupán néhány kisebb tételt indítanak még a napokban azokba a termelőüzemekbe, ahonnan pótrendelés érkezett. A hibrid-vetőmag gyakorlatilag már az ország 2 300 000 holdas teljes kukoricavetés-területére elegendő. A háztáji gazdaságokban és a szórványos egy érni parcellákon azonban itt-ott ragaszkodnak még a hagyományos fajtákhoz. Ezek közöl főleg az Arany özön, a Szegedi Sárga és néhány rövid tenyészidejű tájíajta „tartja magát". A hazai felhasználásra kerülő 2700 vagon hibridkukorica-vetőmag zöme — 45 százalék — a Ijosszú tenyészidejű. de kiváló tenmésképességű MV—1-esból keiül ki, a közepes érésű MV—8as körülbelül 20 százalékot, a közép korai MV—5-ös és a korai érésű MV—40-es pedig együttesen 25 százalékot képvisel. A maradék 10 százalék néhány rövid-tenyészidejű, vagy most bemutatásra kerülő új hibrid között oszlik meg. Az utóbbiak közül különösen a közép korai érésű MV—59-os érdemel figyelmet szilárd szára, jó termőképessége, s főleg a rostos üszöggel szembeni ellenállása miatt. A hibrid-üzemek elegendő mennyiségű vetőmagot tartalékoltak másodvetésre, illetve az esetleg elemi kárt szenvedő gazdaságok igényeinek kielégítésére a korai érésű MV—40-esből és a közép korai. üszögrezistens MV—59-esböl. (MTI) Vevőszolgálat Az NDK-tól vásárolt autók és mezőgazdasági gépek javítása Magyarországon is létrehozták az első két vevőszolgálatot az NDK-gyártmányú gépkocsik, illetve traktorok ós mezőgazdasági gépek karbantartásának, javításainak segítésére. A két vevőszolgálat az esetleg ismétlődő hibákra felhívja a gyártó üzem figyelmét, szakmai tanácsokat ad a szerviteknek és az egyénileg érdeklődőknek. Magyarországon már jelentős mennyiségű NDKgyártmányú gépkocsi és mezőgazdasági gép van forgalomban, u a behozatal tovább folytatódik. Az idén a többi között 2500 Trabant és 750 Wartburg gépkocsi érkezik hazánkba, s vásárolunk az NDK-tól újabb 500 KS—09 típusú, úgynevezett eszközhordó gépet, amely 38 féle mezőgazdasági munkagép üzemben tartására alkalmas. A vevőszolgálat gondoskodik arról, hogy a szervizek és a gépek tulajdonosai jól megismerjék a berendezések működését, kezelésük helyes módszereit gonszám áll rendelkezésre. Csaknem valamennyi község halárában feüeihető a pusztamérgesihez hasonló minőségű lápi föld (bár ez nem egészen pontos meghatározás). A pusztomérgesi szövetkezeti gazdák újítása A pusztamérgesiek már tavaly kísérletet tettek arra, hogy az egyik helybeli vízállásból az évtizedek alatt egymásra ülepedett hínárt, gyökérmaradványokat kitermeljék és égető szervestrágya-hiányaikat ezzel pótolják. Az anyagban azonban túlságosan sok még a teljesen el nem bomlott gyökérmaradvány. S a hantszerű lápi földkockákat így csak nehezen lehetett bedolgozni a kiszáradt sivóhomokba. A tsz ügyes mechanikusai, idős Vass Imre és iíj. Vass Imre kovácsmesterek és Bálint János szerelő a ráérős téli napokon célgépet szerkesztettek, mellyel megőrlik a földkockákat. Most mintegy 10 ezer mázsa trágyát „gyártanak" nagyüzemi szőlő- és gyümölcsöseik alá. Az új „trágyakészítő malmot" Zetor traktorral hajtatják. Az őrlemény rozsdabarna színű, a teljesen elbomlott szalmás istálótrágyára hasonlít. Az eddigi fogalmaink szerinti fekete lápi földet tulajdonképpen ki sem termelik. Otthagyják a területen, s később mesterséges rétet, legelőt telepítenek rája. Tehát egyúttal még új takarmánytermő területet is nyernek. Ha figyelembe vesszük, hogy a tehergépkocsikkal és vasúton néha 100 kilométernél is nagyobb távolságról szállított istállótrágya költsége mázsánként 12—15 forint között váltakozik, akkor elmondhatjuk: a pusztamérgesi szövetkezeti gazdák újításával csak az idei tavaszon legalább 150 ezer forintot takarítanak meg. Szükség lenne atudósokra Fekete Antal tsz-elnök és Papp Antal mezőgazdász mondották él, hogy a gyors el bomlás érdekében holdanként egy mázsa pétisóval dúsítják a helyben talált trágyát. Azonban szükség lenne itt most a tnlerögazdálkodással foglalkozó kutatók segítségére is. Analizálni kellene ezt a szervesanyagot Megfelelő receptet adni a dúsításhoz. Feltehető, hogy ha ehhez a komposztszerű őrleményhez kevés istállótrágyát is adagolnának, a sovány talajokra gyakorolt hatása hatványozódna. S mivel ilyen anyag egyelőre korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, akár 300 mázsás adagokkal is javíthatnák homokjaikat a pusztamérgesiek. Azt hiszem nem túlzás: ha ez az új olcsó talajjavítás! módszer elterjed, új fordulatot vesz homoki talajerőgazdálkodásunk. Azt a munkát, amit húsz évre terveztünk, talán tíz év alatt is megvalósíthatjuk. A homokot is lehel dígózni Felbukkanhat egy következő új lehetőség is, melyet a tapasztalt gyakorlati gazdák nagyon régen sejtenek (többen a maguk módján sikeresen ki is próbálták már), tuniillik, hogy a homokot is lehet digózni. Az évszázados, de még ma is használatos Tessedik-íéle talajjavítási eljárás — igaz, hogy egészen más előjellel, mint a hajdúsági és bihari szikeseken — a homokon is csodát tehet. Segítségével a ligetes homoktáblákon esetleg egységes talajtípust lehetne kialakítani. Ugyanis a ligetekben óriási tömegekben előforduló szódamentes agyag és humusz tartalmú föld keverékével nagymértékben lecsökkenthetnék a laza homok vízáteresztő képességét. Ezáltal megjavulna a terület vízgazdálkodása. Ez forradalmi lépés lehetne a korszerű csapadékvíz-gazdálkodásban és az aszály elleni küzdelemben is. Talán nem szerénytelenség, ha ezúton kérjük meg a kutatókat, induljanak el a homoki termelésfejlesztés érdekében ezen az új nyomon is, melyen a pusztamérgesi gazdák máris sokat ígérő kezdeti lépéseket tettek. 4 i a — túlzás nélkül szenvedélyesnek mondható — vita, amely országszerte folyik, párttagok és párton kívüliek, munkások, műszakiak és tisztviselők körében, arra vall, hogy ezúttal valóban sokan és sokat törődnek a tervvel, — a munkájukkal. Neves tervezőmérnökkel beszélgettem a napokban — egyik nagy hidunk felépüléséről. őszintén azt vallotta, hogy különböző beruházószervekkel. pézügyi és műszaki kivitelezőkkel akadt vitája —. de a munkásokkal mindig meg tudta értetni még nagy elképzeléseit is, mert ők „a kezükben érezték, mit kell csinálniuk." Aki azonban ebből azt a következtetést vonná le, hogy ezek szerint például egy híd sorsa csak a tervezőmérnökön és a munkásokon dől el, tévedne. Mérhetetlen széles skála, amelybe a nagy alkotások tervezői, szerzői és kimunkálói felsorakoznak és elég egyikük kiesése, vagy ellanyhulása, hogy késsünk és elmaradjunk. Mert lehet esetleg másodrendűnek tartani egy szállítási előadó szerepét egy nagy építkezésnél. de egyetlen tévedése napokkal vetheti vissza a legjobb mérnöki terv megvalósításától a legjobb építőmunkásoWat. A legszebben elkészített előregyártott elem is holt érték, ha a daru motorját „elfelejtették karbantartani'! és nincs, ami felemelje a tíz- vagy húsztonnás testet. Illindez természetesen csupán hasonlat, de elvezet egyik kérdésünkig, amelyre felelni szeretnénk: kin múlik hát, egy havi, vagy félévi, egy évi terv, kin múlik mindaz, amiből élünk? Mert. hogy termelésből élünk, azt még a legcsökönyösebb idealista szemléletűek sem tagadják. Kin múlik hát? A vezetőn és a vezetettekea — hangzik a megszokott válasz. A műhelynek jól kell dolgoznia, a vezetésnek jól kell irányítania — hallottuk, olvastuk, elmondták, tudjuk — mondja most az olvasó is, hiszen a vezetésnek és a vezetetteknek ezek a kötelezettségei nem változnak. A mi társadalmunkban azonban a kötelezettségeknél többről van szó. Nem vezet jól nálunk például az, aki képtelen arra, hogy önállóan oldjon meg részletkérdéseket. És lehet nagyon szorgalmas és derék munkás az, aki a maga gépén és munkadarabján túl még sohasem nézett, mégsem sorolnám az élgárdához mai szemmel, amikor reflektorfénybe az a munkástípus kerül, aki képes a műhely, sőt a gyár érdekeinek és távlatainak a figyelembevételére, szelesebb összefüggések meglátására is. A vezetőnek „két vonalat kell egyeztetnie mindig, néha többet is" — fejtette ki a minap ezzel kapcsolatos gondolatait egy nagy vegyipari tervezőintérét igazgatója. Egyrészt irányító akaratát, másrészt az egész közösség javaslatait, ötleteit Nem könnyű feladat De soha nem is tettünk fogadalmat, hogy csak könnyű feladatokat fogunk megoldani. A „kin múlik?" kérdésének válaszát sem könnyű minden esetben azonnal rávágni. Vannak esetek, amikor kisebb műhelykollektívákon — termelésük kulcshelyzetben lévén — hatalmas gyáregységek tervteljesítése múlik. Máskor egyetlen rajzoló tévedése vethet vissza száz embert és van, amikor esetleg a gyárirányítás mér fel tévesen lehetőségeket és adottságokat, kapacitást és technikai fejlettséget. Talán nem is lenne baj. ha a kérdésfeltevés helyét — amely sokszor inkább a ..ki lesz a felelős" kérdései körül forog — elfoglalná az „énrajtam múlik" gondolata Az a felelősségvállaló érzés, amely eljuttatja az embert a felismerésig: nekem kell jól végeznem — ha irányitok, ha engem irányítanak — a dolgomat; nekem kell elfogadnom, amit a beosztottjaim javasolnak, mert jó és hasznos — vagy azt: nekem kell tudomásul vennem, amire a vezetőm utasít, mert értelme, oka és célja van. József Attila egy közismert és csodálatosan kifejező versében, A város peremén-ben írja: „... Míg megvilágosul gyönyörű képességünk a rend, az elme. mely tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint és az ösztönöket idebent.. Szokatlan a költői idézet az évi tervfeladatokról szóló írásban? — Bizonyára az —, de nem véletlen. A rend az emberek olyan képessége, amely irányítás, vezetés nélkül, spontánul a kisebbnagyobb munkásközösségekben sem képes igazán kibontakozni. ¥tt lép előtérbe — az üzemek, gazdaságok munkáját illetően — a vezető felelőssége és szerepének jelentősége is. Mert lehet egy üzemben a legteljesebb és legszélesebb demokratizmus, a gazdaságosság gazdája, a termelési rend és az eredmények felelőse elsősorban és mindig az igazgató, a vezető marad, hivatásánál és beosztásánál fogva. B. F. 1925: MSZMP 40 éve, 1925. április 14-én alakult'meg a Magyarországi Szocialista Munkáspált. Az ellenforradalmi Magyarországon legális forradalmi munkáspártként működött. Az MSZMP a kommunisták köré tömörítette a Szociáldemokrata Pártból kizárt és kivált baloldali szociáldemokratákat. Az új párt előkészítette és tíz nap múlva már megtartotta Budapesten, az Aréna úti (ma Dózsa György út) Crado kávéházban nyilvános alakuló gyűlését. A párt elnöke Vági István lett. Országszerte csakhamar megalakultak az MSZMP csoportjai, Budapesten kívül 88 vidéki szervezete volt. A pártot sok dolgozó támogatta, különösen az ifjúmunkások. 1926— 1927-ben az üzemi dolgozók és a szegényparasztság jelentős tömegei követték a párt politikáját. A Bethlenkormány nyílt törvénytiprással és erőszakkal tört a párt jelöltjeire az 1926. évi országgyűlési választó ok idején. A hatósági üldözés fokozása, a párt vezetődnek és tevékeny tagjainak sorozatos letartóztatása megbénította, majd 1928-ban lehetetlenné tette az MSZMP további működését. Tagjainak zöme azonban hű maradt a párt harcos szelleméhez. Szerda, 1965. április 14. DÉL MAGYARORSZÁG 3