Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

Jugoszláv munkások szakképzése a Szovje unióban A szerbiai Kosztolac energiaipari kombinát 16 munkását, technikust és mérnököt küldött szakmai továbbképzésre a • Szovjetunióba. A jugoszláv vállalat dolgozói a Szovjetunióban három hónap alatt megismerkednek egy új hőerőmű berendezésével, amelyet a szovjet gépipar szállít Jugoszláviának. Rekord a levesporgyártásban Már több éve készítenek szocialista brigádok és különféle levesporokat a KISZ-fiatalok azzal,, hogy a Szegedi Paprikafeldolgozó fóliás hengereken maradt Vállalatnál. Az idei terv anyagot társadalmi munkászerint 180 vagont gyárta- ban tették alkalmassá csónak. Ez 40 vagonnal több, magolásra. Az automata csomint a tavalyi mennyiség, magológép ugyanis nem Az év első hónapjában nő- használja fel teljesen a tevekvö hazai és külföldi kereset, az utolsó méterek igényekről kaptak értesítést, a hengeren maradnak. Ezt Ezért, ahogy mondani szok- az egyébként igen értékes tók. rákapcsoltak, és a fel- csomagolóanyagot az első szabadulás 20. évfordulója negyedévben hasznosították tiszteletére kezdeményezett és 300 ezer tasakot késziversenyben kimagasló gyár- tettek. Egv tasak önköltsétási sikerek születtek. Ja- ..„.' . . ,. nuárban még csak hét va- ge 45 flIler' Nem nehez kl" gonnvit gyártottak, de már- számítani, hogy igen szaciusban már 17 vagonnal. mottevő az az összeg, amit A csomagolásban is rekord ily módon megtakarítottak született. Ezt elősegítették a a vállalatnak. Több egynyári takarmányt Az állatállomány fejlődése Az őszi takarmánykeve- karmány legfeljebb csak a és termelése szoros össze- ''ékek. de a tavasziak is létfenntartó szükségletet fefüesésben van a feletetett megkívánják azt a növény- dezi, s termelésre kevés táprupgesben van a leletetett ápolást amelyet a kenyér- lálóanyag marad. Ezáltal a takarmányok mennyisegevel gabona és más kalászosok a szarvasmarhatartásban meg-1 latinnal és minősegével. Az állattenyésztésre kedvezőtlenül hat. kedvező termésátlag kialaki- növekszik az egy termékeny tásához igényelnek. Ezért ha ségre (hús. tej) jutó életre, „ „ ,„.,„,, tavasszal felfagyás van. el- fenntartó takarmány, ami a ha nincs meg a takarmány s6k6nl a/ öszi takarmányke. termelés gazdaságosságát verékeket kell hengerezni. Ha kedvezőtlenül befolyásolja. valamint, a fagyok az őszi vetéseket A takarmányozás idemegsanyargattak, ugv fejlő- ., , , , , , , , désük olftseeítésc érdekében len a keszletekkel sem gazmányok minősége nem SgyS^ősritSS dálkodnak helyesen a gaz, mánvkeverékeket is. dasagok többségében. GyaA tavaszi takarmányke- k°rl eset> bogy a eb>° íe: leben a legjobb mmosegu termelése ós a szükséglet közötti összhang, az is, ha a feletetett takarmegfelelő. Csongrád megye több tJ0, ~ m, ávoZ ntíi vi« verékek akkor adnak jó ter- f?en ,a mmosegu tezteben mar évek ota vi®- ^ ha _ ami a ^ takarmányokat etetik fel, az galjuk a gazdálkodás ered- ra lehet menni — korán ke- ldoszak második feleben peményeinek évenkénti ala- rülnek a földbe. Tehát azért dig ®en\ mennyiségben, sem kuiását. Vizsgálataink ered- -m lehet vgggnjo. vagy af Mllffll^ ményeképpen takarmány- jjgf? nö^eke\ mert termelésének megfelelő tatermelésünk színvonalát 11- így vetésükkel megkésnénk karmanyszukségletet. tetőén megállapítható, hogy és emiatt csak gyenge áüag- Az állomány takarmányoa takarmánygabonák egy- terméssel fizetnek. . . szüksée]etáT1€k kleiéeíin~, A vetési és vetés utáni mun- 2351 szuKsegieteneK Kietegt ségnyi területre jutó átlag- kákat szintón jól és gondosan tését gondosan és tervszerűtermései kozott lényeges kü- keu elvégezni. A zöldellátás en kell előkészíteni és bizlónbség van. Legjobb gaz- folyamatosságát különböző tosítani Ezt pedig úgy tehet tenyészidejű keverékek vetéséve] kell biztosítani. Kétszáz éve született VEDRES ISTVÁN Az idén ünnepli szülővé- Ezt az árucserét jelentős Vedres István korának rerosa. Szeged, de az egész mértékben előmozdítja az a torikus, azaz szonokias mumagyar szellemi étet, főleg mintegy másfél kilométer vellségével szelőiben, a műa műszaki tudomány Ved- hosszú fahíd, egyébként Ved- szaki és gazdasági haladas, res István (1765—1830) Sze- res István alkotása, amely alkotó munka döntő fontosged városa „hites földmérő- egészen 1870-ig az akkor ságát hangsúlyozza. Megérzi je" születésének kétszázadik még mocsaras újszegedi ré- a modern te-rmészettudomaevfordulóját. ezen ível Szöreg és a Tisza nyos világszemlélet es életVedres István Szegednek között. Vedres a tervezett forma eljövetelét is. A maga máig egyik legérdemesebb Duna—Tisza-csatornávai személyében .négsem narad fia. Egyfelől a gazdasági és kapcsolatban — a londoni meg egyoldalú műszaki szakstatisztikái népszemlél® he- nagy dokkházakra gondolva embernek. Általános műveltlyi úttörője, másfelől korát — fölveti azt a javaslatot, ségét mutatja hatalmas mamessze fölülmúló látókörű hogy a várat, amely már el- gánkönyvtára, régiségek műszaki szakember, aki te- vesztette katonai jelentősé- gyűjtése, továbbá korának hetségét és munkáját szinte gét. kereskedői tárházzá kell számos kiváló magyar szelteljes egészében szülővárosa átalakítani. Itt a tiszai ha- lemével, tudósával való logazdasági fölvirágoztatásának jók közvetlenül rakodnanak. velezése. a megalakuló akaszenielte. Ö a barokk ren- Tervének indoklásában már démia derekas támogatása. diségtől függetlenülő szegedi napjaink irányított gazdái- Vedres István évfordulójápolgari műveltségnek úttörő kodásának eszméi is föl- nak megünneplésére az egész harcosa. Szülővárosa múlt- csillannak. ország műszaki társadalma járói színdarabot ír. Az új A gabonatárolás, főleg a készül. Ebbe az ünneplésbe tanácsháza falai között kö- dohosodás súlyos kérdése városunk is belekapcsolódik, színházról gondoskodik, a som hagyja nyugton. Megíe- hiszen Szeged közvetve, közszemben a nyelvi lelő magtár az ö idejében vétlenül mindennél többet nacionalizmus szellemében sikraszáíl a magyar nyelv jogaiért. Tudja azonban azt is, dasegaink kukoricából megközelítik a 25—30 mázsa kataszteri holdanként) májusi Kisebb területen morzsolt terméet, Astó és nagyobb termés tavaszi árpából pedig 14—18 mázsa körüli átlagterméseelérni, ha reális szükségleteket tervezünk és ennek megfelelően állítjuk be a takarmánytermő területet. Tervszerűen pedig azért, mert már pár napos, akár menyAz egynyári növények alá ket érnek el. Ugyanezekben az üzemek általában nem a gazdaságokban a lucerna istállótrágyáznak. Pedig ah- nyiségbeni, akár minőségés más évelőpillangosók át- hoz, hogv c növények ter- benl takarmánykiesés soklagtermese alig éri el a 18 mésátlagát számottevően nő- szor végzetes termékcsökke—20 mázsa szénatermést, vélni tehessen, meg kell vél- -jw Ennél még gyengébb az toztatni az istállótrágyázáegynyari takarmánynövé- sunk eddigi rendszerét Ha- A takarmánytermelésünknyek termésátlaga, beleértve zaj kísérleteink azt igazolják, ben meglevő tenneléstecha silótakarmány-növényeket hogy megfelelő műtrágya ki- nikai és szervezési probléegészítéssel elegendő a ka- mákra azért kívántuk íelüaszteri holdankénti 100—120 hívni gazdaságaink figyel. mét — most a tavasz bekömazsas istállótragya-adag is. Untékor -, hogy még Ezt az egynyári takarmány- egyszer nézzék ót takarmánynövények nagyobb átlagfer- termesztési és takarmányois. Növényápolás, Jejtrágyázás méssel és jobb minőségű ta- 2381 tervüket, és tegyenek TakarmányterrneJéeünk eredménytelenségének, alacsony színvonalának főbb ° „„„ meg mindent annak érdeké, okait a következőkben fog- ben, hogy a terv ne csak lalhatjuk össze: A íot>b minőség annak az terv maradjon, hanem valóÜzemeinkben nem alaki- eredménye, hogy jó táp- ra is váljék. Az állati tertották még ki az egynyári és anyagellátás esetén megnő- mékhozamok növelését a jöévelőpillangós takarmánynö- vekedik a levelek részará v6ben a takarmánytervények termesztésének gaz- _ . , , . mesztés helyes és a takardaságon belüli rendszer®. nya 3 sz3rré5z0kh0z vusz(>- mányozás szakszerű szerveA szálas takarmánynövénye- nyitva. Eredmén.yes k®tős zésével leh® biztosítani, k® gyenge erőben levő ta- termesztésre is csak úgy gonlajokon termesztik, mint ta lajjavitó növényeket, amelyek azonban ott nem érzik jól magukat és gyenge termést adnák. Gyakori, hogy valamely elemi kár (víznyomás stb.) miatt kipusztult árunövény helyére egynyári takarmánynövényt vetnek, a szükséges rsökkenth®6 a takarmánvés megkívánt termelés-tech- termő terül®. dolhatunk, ha az őszi keverékek alá Istállótrágyát juttatunk. Ez pedig fontos, mert általa növel h®ő a takarmánytermő-terül® állateltartóképessége, illetve azonos nagyságú állomány es®én Dr. Gulyás Jánosné Dél-alföldi Mezőgazdasági Kíséri®! Intézet nég kevés volt. A maga köszönhet neki: urbánus vávedresházi mintagazdasaga- rosképének előkészítését, hóban boglyakemence alakú, moki kertkultúrájának megfelső nyílású gabonás ver- alapozását, emberileg pedig ,,..,.. . meket építtet. A magyar a társadalom önzetlen szolhogy a pallérozott nemzet- epjlészet történetében ezrei gélatának, a munka föl telnek. a művelt bzegeanek alighanem vedres István az len tiszteletének, a múveltegeszen uj gazdasagi alapra el - ak tudatosan merít a ség igényének klasszikus péíkeli helyezkednie. Ezért fog- parasztépitészetböl ihletet es dájat. lalkozik a Tisza-szabalyozas ^önzjést Balint sándor es a Duna—Tisza-csatorna kérdésével. A folyószabályozás, ármentesítés azonban csak a múlt század második felében valósul meg, és így tehetővé válik a modern mezőgazdasági civilizáció, főleg gabonatermesztés kibontakozása az Alföld pusztáin és vízvidékein. Hazánkban legelőször a szegedi határban, Kistelek környékén, majd Ásotthalom, Átokháza táján ő köti meg érdövei a szegedi futóhomokot, és ezzel lehetővé teszi az addig elhagyatott, értéktelennek ítélt pusztaságnak modern kultúrtájjó alakulását, a légihez képest forradalmi tanyásgazdálkodás legigényesebb formáinak fokozatos kibontakozását, majd az utolsó évtizedekben a modern különlegességi gyümölcstermesztés legigényesebb, európai színvonalú formáinak megszületés®. Vedres István egyéniségének ritka, szinte dialektikus sokoldalúságát mutatja, hogy 0/art iáink írják JÓL VIZSGÁZTÁK A SZAKMUNKASOK A balástyai termelőszö- János iskolaigazgató, Virágh vetkezetben nagy gondot János, Hódossy Zoltán, Rebi fordítanak a gyümölcs- és Ferenc, Torontáli János. dr. szőlőtelepítésre. Ez megkö- Förgeteg Jánosné működtek vetéli, hogy a tsz-ben gyü- közre eredményesen a hámölcstermelő szakmunkások rom éves tanfolyamon. * r*8 A hároméves tanfolyam iapart- es tanacsi vezetői, va- „„,„iUj,, • t-£„_ oi lamint az iskola igazgatója m^®e>b(5> a „apókban 21 összefogtak a tsz vezetőivel hallgató igen szép eredményés megindították Balástyán nyel vizsgázott, a tanulmaaz első gyümölcstermelő és nyi atlag 43 volt. Király faiskolakezelő szakmunkás Sándor eredmenye oly kitanfolyamot. magasló volt hogy a vizsA hallgatóság megszerve- gabizotteag kulon djcseretzése mellett komoly feladaben részesítette s felsőfokú tot jelentett az előadók be- technikumban való továbbáll itasa is. A balástyai ál- tanulasat javasolta. Most a talános iskola nevelői kara tanfolyam hallgatói lelentvolt az a testület, amelyre kez"ek a termelőszoyetkealapozni lehetett az oktatói z®ek vezetőm® Jo lenne, munkát. Dc gvakran tartott ha a tsz vezetői tovabbra is előadást Kómáry Ede föag- segítenek okét munkajuk„0„ ii,—_ „ , •. . - , rómus. dr. Kómáry Árpád ba,n- hogy az uj szakernbeugyanakkor az alföldi urba- áUatoÁos és dr. Csák Ká- rek a tanultakat a gyakornizmusnak. városrendezés nek is alighanem úttörő alakja, aki Szépítő Bizottmányt hoz létre. Egyúttal több olyan épület alkotómestere, amely a mai városképnek is kimagasló ékessége (Dáni-ház, Schaeffer-ház). A napóleoni háborúk hazai agrárkonjunktúrája: a gabona-, takarmány-, dohány-, gyapjú termesztés hallatlan föllendülése Szegedet elsőrangú közgazdasági centrummá teszi. Hosszú évtizedeken át itt hajózzák be a Tiszántúl és Temesköz meszsze vidékeinek mezőgazdasági javait. roly, aki a munkaegészséglatban is hasznosítani tudtanra tanította a hallgatókat. A nevelők közül Pásztor KI A FELELŐS? Boldozsár Ferenc Napjainkban sok szó esik van. Az udvar viszont tela takarékosságról, a társa- ve téglakupacokkal. A szüdalmi tulajdon védelméről, lők állandóan rettegnek, Éppen ezért vetődik fel a mikor éri baleset gyermeLondoni körút 1. szám alat- küket. ti ház lakóiban a kérdés, Kérjük, hogy az illetékevajon ki követett el mulasz- sek minél gyorsabban intéztást, ki a felelős azért a kedjenek, keressék meg a rengeteg összezúzott téglá- nép vagyonának herdálóit, ért, ami a Londoni körút az udvart pedig szabadítsák 1. számú ház udvarán he- fel és adják vissza a játver. A háznak 96 lakója, s szani vágyó gyermekeknek, több mint 100 gyermeke Molnár Imre nikai eljárások alkalmazása nélkül. Az ismert és bevált agrotechnikai eljárásokat, amelyek a jó vagy kiemelkedő eredmények eléréséhez szükségesek tennének, nem adják meg idejében a szálas takarmánynövények alá. A Tervszerű takarmányozás A takarmanytermes/tés és felhaiszinálás sincs összhangban. ezért egyes időszakokban hosszabb-rövidebb ideig lucernn telepítésénél a ta- megszakad a takarmányellálajelőkészités 3—4 évre szól, tehát még gondosabb, még íjobb talajelökészítést és alaptrágyázást keltene biztosítani. mint az egyéves árunövények esetében. Ha azt akarjuk, hogy az őszi keveréktakarmányok jó átlagtermést adjanak, részükre is beérett, jó magagyat. kell biztosítani, s a talajerő visszapótlásról is mindig a szükséges mértékben kell gondoskodni. tás folyamatossága. Gyakori eset, hogy egyes takarmánynövényeket nagyobb területen termetnek a szükségesnél. s emiatt elvénült állapotban etetik fel. Az állati termékek termelése pedig mindkét esetben hullámzó lesz. s éves átlagban is kedvezőtlen kép® mutat. A szarvasmarhák — tehenek és növendékmarhák — A termésátlagokat jelentősen csökkenti az. hogy az legeltetése idejen elegendő őszi vagy tavaszi takarmány- és idényszerűen szükséges keverék, kalászos vagy egyéb takarmánykiegészítésről sem növények vetőmagját tiszti- doskodnak ^ üzemben, •atlan esetleg leromlott, ei- ™ tatlan. esetleg féktelen magból fedezzük Pedig a legelőn fe'vett ta Esik és az autóbuszba besüvít az eső. Egy kis ablak nyitva. Ki-ki a maga módján reagál. — De nagyon melegünk van! — így az egyik és görbén néz a kalauznöro. — Csukd be Józsi! — biztatja egy parancsoláshoz szok®t női hang a „rabszolgáját". Józsi nekirugaszkodik, illetve csak rugaszkodna, mert közbelépnek. Egy gömbölyded honpolgár megszólal: — Majd fizethet, ha kitöri! — Józsi, ereszd el! — sikkant a főnökasszony. mintjia az ártatlan magától vetemedett volna arra. hogy megragadja a feltűnően drága ablaküveget. Az ablak nyitva marad. Egy gyenge virágszál tesz még némi ványadt kísérletet. Kis keszeg ember, tőle telhetően rángatja is. Persze hiába. Egy szolgálaton kívüli, jól megtermett kalauz áll az ajtónál. Figyel, az arcán némi fölény. Vár, mint aki majd csak a döntő pillanatban lép színre. Egyelőre enyhe megvetéssel lesi a kísérletezőket. Amikor már nem kísérleteznek. megindul. — Majd én! ... A mondatot nem fejezi be. de kétség senkiben sern marad. Ha minden kötél szakad, akkor jön ő. A kötél szakadt, tehát jött. Rántott egyet az ablakon. Nem mozdult. Tégy csodát! — mondom magamban — Ragadjon be a nyomorult! A kalauz szétnézett, de nem láthatott az arcokon mást, mint feszült figyelmet. A vihogás lehetősége kétségkívül a levegőben lógott, de pillanatnyilag mindenki figyelt. A kalauz rántott még egyet. Ez már nagv rántás volt, sokkal nagyobb, mint az első. — Bravó ablak! — mondta valaki félhangosan. Az ..áldozat" elvesztette a fejét. Kivörösödött és rángatott. De ha a komoly rángatásra az ablak nem indult mez. most már végleg megmakacsolta magát. Esdekelve nézett körül, de ez már nem jelentett semmit. A nagy darab ember kissé összetöpörödött és viszszament a helyére. A közönség derült. A kö/játéknak azonban nem volt vege. A kárvallott menyasszonyával utazott és az ablakot mintha csak azért vette volna „kezelésbe", hogy előtte nőhessen. A ..vereség" tehát annál fájóbb volt. A busz azonban egy újabb megállóhoz közeledett és a menyasszony, aki a történteket látta, résztvevően megszólalt: — Nyomd meg a gombot! Mint aki vízbefullástól menekül meg, lélegzetet vett és elindult a gomb felé. Látszott rajta, hogy az előbbi „vereséget" csak úgy leheti jóvá, ha megnyomja a gombot, amelyik majd a megállóban .„kinyitja" az ajtót. Ez most már számára létkérdésnek látszott, mintha mondaná: „Rendben van, az. ocsmány ablak miatt póruljártam, de ez mind semmi, ezt nézzétek meg, majd én megnyomom a gombot. Sokféleképpen lehet, de az mind gyerekjáték ahhoz mérten, ahogy én teszem. Abból tanulni lehet!" De sajnos, elmaradt. A busz vége felé valami alattomos lélek leste ízt a pillanatot. És amikor a kalauz reze félúton a gomb felé közeledett, gvorsan megnyomta a hátsó jelzőt. Kigyulladt a piros lámpa. A kalauz arcán a tanácstalanságot aillanatnvi rémület váltotta fel és kére a levegőben maradt. Elszont.vorodott és mert közben az autóbusz megült és az ajtó kinyílt, menyasszonyával együtt, levánszorgott. Az igazsághoz tartozik az is, hogy csak ő vánszorgott. a menyasszony nem. Az pöe<ösen. egy kicsit megsértve libegett 'e a lépcsőn. Körbe néztem. Senki nem mosolygott. Szöllósy Kálmán 4 otl-magyarország Szombat, 19«5. április