Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-09 / 84. szám

lagyar árnk utószó olaszországi nemzetközi vásárokon Ez évben több olaszorszá­gi nemzetközi vásáron és szakkiállításon vesznek részt *. magyar külkereskedelmi vállalatok. A magyar áruk eljutnak például a firenzei kézműipari kiállításra, vala­mint a nemzetközi kereske­delmi körök milánói, triesz­ti, bari találkozójára is. Az április második telé­ben sorra kerülő milánói 'ásáion a központi informá­ciós irodán kívül különböző szakcsoportokban jelennek majd meg a magyar áruk. —- . .ii, .,. Önzés az üzemi technika hónapjához és kényelmesség Az idén már negyedszer rendezte meg Szegeden az üzemi technika hónapját a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a Műszaki ésTer­technológiai megoldások, tervek „kerültek terítékre'. A program igen gazdag volt, a maga módján teljes­ségre törekedett, s hasznos­mészettudománvi Egyesüle- ságát kétségbe vonni nem tek Szövetségének Csong­rád megyei intéző bizottsá­ga. Március 1-től a hónap végéig csaknem minden szegedi gyárban, vállalatnál is lehet. Ezeknek a megál­lapításoknak az előrebocsá­tása után mégis inkább azokról a problémákról szükseges most szót ejteni, tartottak^ölyán"' közérdekfő- melyek az idei üzemi tech désre számot tartó rendez­vényt, előadást, ankétot, filmvetítést. klubdélutánt, ahol a helyileg leginkább aktuális feladatok, műszaki, Az űrhajós házaspár Veszprémbe látogatott A hazánkban tartózkodó űrhajós házaspárt, V. V. Tyereskova Nyikolajevát és A. N. Nyikolajev® tegnap Veszprém megye népe kö­szöntötte. A vendégek a megyébe ér­kezve Várpalota központjá­ban az inotai, a péti, va­lamint a várpalotai üzemek, szénbányák képviselői és a város lakosainak mintegy 4000 főnyi tömege köszön­tötte a népszerű űrhajós házaspárt. Veszprémben az öreg Tűztorony tövében fel­állított emelvényre érkező űrhajós házaspárt a veszpré­mi ifjúsági orosz nyelven kórusban üdvözölte. A ven­dégeket — akiket elkísért Pap János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete —. dr. gyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte. Felszólalt a nagygyűlésen A N. Nyikolajev űrhajós alezredes is, aki arról be­szélt, hogy ezen a vidéki út­ján is újra meggyőződött a szovjet nép iránt megnyil­vánuló meleg, baráti szere­tetről. Beszédében elmon­dotta, hogy Leonov kilépése a világűrbe csak az első lé­pés volt, s rövidesen eljön az az időszak, amikor úgy dolgoznak majd az emberek a világűrben, mint idelent a földön. Vázolta a Szovjet­unió űrkutatási terveit és hangoztatta, hogy a jövő­ben nagyobb űrállomásokat küldenek a világűrbe, ame­lyek leh®ővé teszik az em­berek eljutását a Holdra, a Marsra és a Vénuszra. Tyereskova és Nyikolajev ezután egy motoros őrhajó Bakos István, az MSZMP fedélzetén kirándulást tett Központi Bizottságának pót- Tihanyba majd ellátogattak 'agja — a Veszprém me- Badacsonyba, nika hónapjának megrende­zésével kapcsolatban vetőd­tek fel. Az MTESZ „berkeiben' már néhány évvel ezelőtt vitatkoztak rajta, majd el is döntötték, hoev a mű­szaki és tudományo„ egye­sületeknek nemcsak a kö­zép- és felsőfokú szakkép­zettségű dolgozókkal kell foglalkozniuk, nemcsak az ő fejlődésük, tanulásuk le­hetőségét kell megteremte­niük, hanem a szakmunká­sok, sőt a szakmai képzett­ség nélküli betanított- és segédmunkások műszaki-tu­dományos nevelése, oktatá­.a is feladatkörükbe tar­tozik. Ennek az elvi meg­egyezésnek az alapján ha­tározták el négy évvel ez­előtt az üzemi technika, nap­jainak, az első ilyen jelle­gű rendezvénysorozatnak a megvalósítását Már az első próbálkozás is várakozáson felül sike­rült. bebizonyosodott, hogy az MTESZ — a szakszerve­z® támogatásával — képes megfelelő szinten foglalkoz­ni az üzemi munkásokkal is, s az üzemi munkások szívesen veszik, ha beavat­ják ők® iparáguk távlati terveibe, megismertetik ve­lük a műszaki, a technoló­giai fejlesztés perspektívá­it Hiszen a legjobb elkép­zelés. a legpontosabban ki­dolgozott eljárás sem ér A vizcsapnak házban a helye (Sotnogyiné (elv.) A falu legújabb „divatját" és igény® ma már nem elegíti ki az utcai kutak közelsége. Az udvaron vagy a házban a helye a vízcsapnak. Tiszaszigeten Takács Sándor öntödei munkás 60 méteres csővezetéket helyez az árokba, mely házhoz szállítja a vizet semmit, ha a munkások idegenkednek tőle, nem ér­tik meg vagy nem látják be hasznosságát. Az idén mégis feltámadt a vita, melyről joggal hihet­tük, hogy nyugvópontra ju­tott. Ennek lényege: a tu­dományos, a műszaki ered­ménvek népszerűsítése nem az MTESZ, hanem a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat feladata. Ez így, általánosságban igaz is. Hogy példával éljünk: ha a cipőgyártásról a kenderfonó­gyárban rendeznek népsze­rű előadást, akkor nyilván­valóan nem szakmai tovább­képzésről van szó, nem ér­dekelt a dologban az MTESZ. De az üzemi tech­nika hónapjában a cipő­gyártásról a cipőgyárban, a kenderfonalak gyártási kér­déseiről a kenderfonógyár­ban volt előadás! Nyilván­való, hogy az MTESZ-nek elsősorban a szakképzett tudományos és műszaki dol­gozókkal kell foglalkoznia, az ő számukra rendezett előadásokra, tanfolyamokra nem is kell meghívni ala­csonyabb végzettségű, vagy végzettség nélküli embere­le®. De ezek képzéséről le­mondani végzetes hiba len­ne! Visszatérve * márciusi üzemi technika hónapjára: az elért eredmények mellett sem lehetünk elégedettek vele. Talán az előbb vázolt vita okozta, talán más. de mintha idén nem fordítot­tak volna annyi gond® az illetékesek a rendezvények­re, mint korábban. Először is túl sok előadást, filmve­títést stb. vettek fel a programba, s emiatt szinte természetszerű volt, hogy elmaradtak előadások, ké­sőbbi időpontra kellett át­vinni őket, gyér volt a lá­togatottság, nem készültek fel kellőképpen az előadók. Ilyesmire mondják, hogy kevesebb több lett volna. Az is igaz viszont, hogy az esetek többségében sem a színvonallal, sem a látoga­tottsággal nem volt baj. De hát éppen a siker érdekében érdemes levonni a tanulsá­gokat a sikertelenségből! Jó lenne, hasznos lenne, ha jövőre, 1966-ban is meg­rendeznék Szegeden az üze­mi technika hónapját És ismét a szakszervezet, is­mét az MTESZ lenne a szervezője, gazdája! r. K. T ársunk magatartását bírálták nemrégiben egy munkabrigád tagjai. Egy olyan ember megválto­zását tették szóvá, aki néhány éve még serkentője volt a közös erőfeszítéseknek, jelentős része volt a brigád sikereiben. S ez az ember, amikor a dolgok nyugodt ke­rékvágásba zökkentek, amikor a jó összhang kialakult, s természetessé vált a feladatok egyenletes, megbízható tel­jesítése, nagyon megváltozott. Mindinkább eltávolodott a közösség gondjaitól, csak tessék-lássék vett részt a közös fejtörésekben. Mintha megszállta volna a pénzszerzés ör­döge, csak azzal törődött, mennyi van a borítékban. Amikor társai azt szóvá tették, felháborodott. Miért? Neki nincs joga ahhoz, hogy magára gondoljon? Mindig megtette, amit kellett, most itt az ideje, hogy kényelem­ben, jólétben éljen családjával együtt. Ebben igaza is volt. Aki dolgozik, az megérdemli) hogy boldoguljon. Azért termelünk javakat, azért gondos­kodunk a dolgozók pihentetéséről, szórakozásáról, hogy ki-ki érdeme szerint részesüljön benne. Azért van az üz­letekben mosógép, frizsider és televíziós készülék, hogy mindenki hozzájuthasson, aki az árát szorgalmas munká­val megkereste. Egyáltalán nem önzés, nem kispolgári tu­lajdonság, ha valaki például olyan mindennapi célt tűz maga elé, hogy villamosítja a háztartását, vagy modern bútorokat vásárol a kopott és megunt régi helyett. C sakhogy a fent említett, megbírált ember nem csupán ennyit tett. Hátat fordított a közösségnek azért, hogy ezt az otthoni kényelmet biztosítsa. A közösen vállalt gondok, a mindennapi tanakodások, ter­vezgetések nem érdekelték többé, ö, aki régebben önzet­lenül „rávert" a munkára, ha a helyzet úgy követelte) most minden mozdulatát forintban számolja. S míg ré­gebben éjszakákat töltött el egy-egy hibás gép kijavítá­sával, most csak szerzésre, vásárlásokra gondol, s ha va­lami áldozatot kell vállalnia, ingerülten kérdezi: miért éppen ő? Az említett példánál kirívóbb esetet Is lehetne emlí­teni az önzésre, és az elkényelmesedésre. Sok olyan ember él közöttünk, aki csak gondjaink peremén cselleng. Nem vállal részt azokból, de a lehetőségeket éberen figyeli. Egyetlen alkalmat sem szalasztana el, hogy mindent meg­szerezzen, amire szemet vetett, amit megkíván. Nem tö­rődik közügyekkel, sem a társai gondjával, csak az önös érdek, önmaga kényelmének biztosítása vezérli. Márpedig jó lehetőségeink® az összefogásnak, az egy­mást biztató tekinteteknek, a más gondjai iránti fogé­konyságnak is köszönhetjük. Annak, hogy együtt akarjuk a jobbat, önmagunknak és társainknak is. S nem szabad) hogy ezt a közös jobbat akarást felváltsa a rideg, lélek­telen önzés. 6 nem szabad, hogy a munka jó ütemét megtörje a kényelmesség, az öncéllá vált szerzés, berendezkedés vá­gya. Küzdeni kel] az ellen, hogy a jó leh®őségek langyos, kényelmes utakra csábítsanak némelyeket, ahol a jól be­rendezett lakás csak arra való, hogy az ember különállá­sát biztosítsa, ahol az ember pizsamára vetkőzve a tele­víziós készülék előtt, cigarettafüstben, vagy a kávéfőző gép duruzsolása közben elandaloghat: „ez az én világom) a többihez semmi közöm". M iránk még tettek várnak, hiszen csak dolgaink elején tartunk. A tunya megelégedettség, az ön­zés és a kényelmeskedés fékezné továbbjutásunkat; Lemondani közös álmainkról, a harcról, a küzdelemről csak azért, hogy magunkat gyarapítsuk, hogy kényelmesen hevergessünk? A pihenés, a szórakozás, a mind kényelme­sebbé váló élet, a test és a lélek jó kondícióban tartását szolgálja, arra való, hogy felkészüljünk másnapi tetteinkre. Az önző és elkényelmesedett ember megtagadja eze­ket a tetteket, a közös gondokat, a közösen vállalt mű felépítését K. Gy. Kitüntetés új módon? öt napja már, hogy la­punkban az Ünneplő Szeged összefoglaló cím alatt hírt adtunk arról, hogy ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából az Országos Találmányi Hiva­tal, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa az illetékes miniszterrel egyetértésben országosan mintegy 800 újí­tónak ós feltalálónak ado­mányozza a Kiváló Üjító ki­tüntetés arany, ezüst és A szegedi kiskertek védetnie Ülésezett a növényvédelmi akcióbizottság A Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottságának székházában csütörtökön dél­előtt a városi növényvédel­mi akcióbizottság ülésén Balogh János, a Szeged és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet növényvédelmi felügyelője beszámolt arról, hogyan készültek f® a sze­gedi es a környékbeli házi kerttulajdonosok gyümölcs­lermáseik megóvására. El­mondotta többek között, hogy a kerületi növényvédelnű akcióbizottságok 28 ezer 159 gyümölcsfát írtak össze. Ed­dig 310 szegedi kerttulajdo­nos vállalkozott arra. hogy kertjének a kártevők elleni vedelm® a földművesszövet­kea® növényvédelmi brigád­iára bízza. Már eddig 26 hek­toliternyi mészkénlé törzs­oldatot fel is használtak. Ta­valy az egész évben mind­össze 17 hektónyi fogyott A kerületek munkáját érté­kelve megállapították: igen jól dolgoztak az első és a második kerület, népfront­aktivistái, míg a harmadik kerületben kissé elhanyagol­ták eddig a gazdák felvilá­gosítását Felhívják a lakos­ság figyelmét, hogy a cse­resznyelégy és barackmoly ellen kötelező a védekezés, s aki ezt elmulasztja- kihá­gást köv® cl, s megbírsá­golják. A földművesszov®­kezet k® nagy teljesítményű Rapidtox és 21 magasnyo­mású puttonyos permetező­géppel rendelkezik1, ezek® igénylésre, ki b kölcsönzi. A nyugdíjas legfontosabb adata: a törzsszám Az utóbbi tíz évben a nyugdíjasok és a járadékosok száma több mint k® és fé1szeres®e emelkedett: 1954-ben mintegy 400 ezer nyugdíjas volt az országban, ma pe­dig már több mint egymillióan részesülnek nyugellátás­ban. A SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának nyugdíjfolyósító igazgatósága gondos előkészületek után tavaly megkezdte a nyugdíjasok nyilvántartásának, ügy­intézésének gépesítését, az idén pedig teljesen áttért erre a rendszerre. A gépesített nyilvántartás meggyorsítja az ügyek intézését, a nyugdíjak folyósítását. Az új nyilván­tartási számrendszer úgynevezett törzsszám alapján mű­ködik. A nyugdíjfolyósítási igazgatóságon minden nyug­díjasnak törzsszáma van, s az illető valamennyi irata, beadványa, levele csak ezen a törzsszámon található meg. K®i tehát a nyugdíjfolyósító igazgatóság a hozzá forduló nyugdíjasokat, hogy levelükben, beadványukban feltűnő helyen, olvashatóan közöljék törzsszámukat. Kéri az állami és társadalmi szervek® is, ugyancsak közöljék a törzsszámát annak a nyugdíjasnak, akinek ügyében eljárnak. A csupán névszerinti bejelentéseknél először ki kell nyomozni a nyilvántartási számot s ez rendszerint hosszabb-rövidebb késedelmet okoz. A nyugdíjasok az igazgatóságon vezetett törzsszámu­kat betegbiztosítási igazolványukról állapíthatják meg. Ha betegbiztosítási szolgáltatásokra nem jogosultak, akkor a részükre küldött tájékoztató tartalmazza a törzs­számot (MTI) bronz fokozatát, valami-nt az ehhez járó oklevelet. Kö­zöltük a szegedi újítók ne­veit is, akik® az arany foko­zattal tünt®tek ki. Azt is hozzáfűztük beszámolónkhoz a szerkesztőséghez érkezett tájékoztatás alapján, amely® a Találmányi Hivatal Sajtó­és Propaganda Osztálya adott ki, hogy ez alkalommal a Kiváló Üjító kitüntetést új farmában bocsátották ki. Csütörtökön délelőtt az egyik kitüntetett, Oláh Ernő gépésztechnikus levelet írt szerkesztőségünkhöz, amely­ben közli: örömmel értesült arról, hogy a Kiváló Üjító jelvény arany fokozatával tüntették ki, s azt kérdezi, nem tett volna-e helyes, ha már az újsághír előtt vele is közlik, hogy megtisztelte­tés érte ós át is adták volna. Ügy látszik, a kitüntetést közlő levél, vagy az értesí­tés, hogy hol adják át, vagy vehetik át e megtisztelő jel­vényt kiváló újítóink, csak késve ®kezik meg az illeté­kesekhez. Lehet., hogy a ki­tüntetésnek új formája nem­csak a jelvény külalakjóban, hanem az átadás módjában is megnyilvánul? Nem tenne helyes. Hát igen, jobb későn, mint soha. S úgy látszik, később meg is kapják, mert lapzár­tak® értesültünk arról, hogy Hárs Ferenc, a Húsipari Vál­lalat szalámimestere csütör­tökön megkapta a bronzfoko­zat®. Tehát az Ünneplő Szeged újítói ha április 4-én nem is ünnepelhették kitün­tetésük®, a közeli napokban már igen. Előrejelzés h rovarok ellen A Növényvédelmi Szolga­lat előrejelzése szerint az ország különböző vidékein nagy számban jelentkezik a lisztes répabarkó, a gabona­poloska, továbbá a cserebo­gár-pajor, a somkóró bagoly­pille, valamint a vincellér­bogár néven ismert lucerna kártevő. A három éve kezdő­dött előrejelzési rendszer jól bevált és a védekezés gyors megszervezéséhez adott se­gítség révén megyénként és évente több millió forint ér­tékű terményt mentenek meg. Az idén a lisztes répabar­kó már a következő hetek­ben jelentkezik. Ebben az időszakban települ át az er­dészetekről a gabonapoloska. A cserebogár-pa.ior tömeges megjelenésével főleg a fiatal gyümölcsösökben ós a friss telepítésű szőlőültetvények­ben kell számolni. Az idei vincell®bogár vándorlást elősegíti, hogy a mezei po­cok érzékeny károkat oko­zott a pillangósokban. A Nö­vényvédelmi Szolgálat szak­emberei azt ajánlják a ter­melőüzemeknek, hogy az öreg és kiritkult, illetve a mezei pocok kártét®e miatt feltört lucernásokat árkol­tassák körül, s az árkokba idegmérgekből (HCH, Wofa­tox, illetve annak 1:1 ará­nyú kevJrékéből) mintegy 3 centiméter széles porcsíkot húzzanak. (MTI) Péntek, 1965. április 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom