Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-06 / 81. szám

Gazdasági alapfogalmak Az életszínvonal A gazdasági és tervező munka gyakorlatában álta­ban az egy főre eső reáljö­vedelmet használják az élet­színvonal jellemzésére. A szakemberek ugyanakkor tisztóban vannak azzal, hogy ez a mutató önmagában csalt megközelítően tükrözi a mindenkori életszínvonalat. A gyakorlatban rengeteg olyan intézkedés történik az életszínvonal emelése érde­kénen, amely számokkal nem, vagy csak nehezen ha­tározható meg, tehát kívül esik az egy főre jutó reáljö­vedelem mutatóján. Az életszínvonal talán a legösszetettebb, legsokolda­lúbb közgazdasági fogalom. Ez természetes, hiszen sok­oldalú, összetett maga az élet is és ha „színvonalát" ér­tékelni akarjuk, sok oldalról kell megvizsgálnunk. Mi ha­tározza meg főbb összefüggé­seiben az életszínvonalat? Mindenekelőtt az elfogyasz­tott, felhasznált anyagi javak, élelmiszerek, ruházati cikkek, tisztálkodási kellékek stb. mennyisége. Ez eléggé vilá­gos és összegezhető anyagi formájában s pénzformájá­bün egyaránt. De vajon mind­egy-e az életszínvonal szem­pontjából, ha pl. szélesedik e cikkek választéka, vagy változik az összetételük, vagy javul a minőségük? Egyáltalán nem! Hogy csak egy kis, de jellemző példá­val éljünk: a műszálból ké­szült férfizoknik elterjedése nyomán lassan, szinte fele­désbe merül a zofcnistoppo­láe, ami pedig nem Is olyan régen — főleg a többgyerme­kes családoknál — a háziasz­saony rengeteg idejét rabol­ta el. Az ilyen és ehhez ha­sonló tényezők együtt jelen­tősen befolyásolják az élet­szinvonalat, de számszerűen bizony nehezen mutathatók kl. Az egészségügyi ellátás mi­nősége ugyancsak fontos té­nyező és ezt a reáljövedelem •zámításánál figyelembe is veszik. De pl. az egyre sza­porodó nagyhatású gyógysze­rek megjelenése, használata és hatásuk már nehezen mér­hető számszerűen. A szociá­lis ellátottság az öregekről, gyermekekről történő gon­doskodás a szocialista orszá­gokban — így hazánkban — messze megelőzi még a nálunk jóval fejlettebb, gazdagabb tőkés országokat is. A lakás­körülmények az életszínvonal egyik legfontosabb tényező­jét jelentik. Bizonyos fokig összefügg ezzel a gáz-, víz-, villanyellátás, az egyéb szol­gáltatásokkal való ellátott­ság, a közlekedés fejlettsége, stb. Főleg az utóbbiak olyan természetűek, amelyeket so­kan figyelmen kívül hagy­nak. ha az életszínvonalról esik szó. • A kulturális szükségleteik kielégítése, az iskoláztatás színvonala, lehetőségei egyre nagyobb fontosságra tesznek szert él etünkben. A munka­körülmények alakulásáról, a munkaidő hosszáról, a mun­ka nehézségéről, stb. szintén; nem feledkezhetünk meg, ugyanúgy, mint a szabad idő nagyságáról és a felhaszná­láshoz nyújtott lehetőségek-' röl: a pihenési, szórakozásií lehetőségekről stb. Ez a sokrétű, távolról sem teljes felsorolás is mutat­ja, milyen szerteágazó té­nyezői vannak az életszín­vonalnak, és ezeknek csak egy része határozható meg számokkal. Az egy főre jutó reáljövedelem 1949 óta mint-: egy ké'szeresére nőtt ha-, zánkbon. De emellett sem. szabad megfeledkezni az életszínvonalat befolyásoló számokkal nem mérhető té­nyezőkről, mert ezek is hoz­zájárulnak életünk szebbé, könnyebbé és kulturáltabbá válásához. B. Gy. I A Tavaszi Vendéglátó Épek keretében ma az EXPRESS? lllllllillllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII RISTRÚB4X 10—18-ig saláta különleges ségrk bemutatója, árusítás­sal og\ bekötve. Üdítő ita­lok kóstolója. Í Htií-DHöiítif. b»I5i*ín»*>K ttEM'áSittt iWIStl'' _J», Jmmtr * •!». -«.,•»». { SISFIII NfÜBaRi Eltemették Prieszel József elvtársat Nagy részvéttel kísérték •'utolsó útjára tegnap dél­után a Mező Imre úti teme­tőben Prieszol Józsefet, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tágját, közlekedés- ós pos­taügyi miniszterhelyettest A magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékét megörökítő Pantheonban ra­vatalozták fel a gyász és a kegyelet koszorúival, vörös szemfödéllel borított kopor­sót, s mellette bíborszínű díszpárnán helyezték el a­elhunyt kitüntetéseit. A munkás gyászinduló hangjai után az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben Szerényi Sándor, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Éárt­főiskola igazgatója, az Épí­tő-, Fa- és Építoanyagipari Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Partizán Szövetség, és az egykori harcostársak nevében Török János, az építők szakszervezetének al­elnöke búcsúzott az elhunyt­tól. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter az elhunyt munkahe­lyének dolgozói nevében vett végső búcsút. (MTI) A z első megbeszélés a téren A Szegedi Szabadtéri Já­•lékok színhelyén, a Dóm előtti téren hétfőn délután az idén először találkoztak a rhüvészeti vezetők, hogy megbeszélést folytassanak a nyári ünnepi játékok elő­készületeiről. Ezen az első találkozón a nyitódarab, Er­kel Bánk bán című operájá­nak díszletmakettjét mutatta be Forrai Gábor díszletter­vező Tari Jánosnak, a játé­kok igazgatójának, Békés Andrásnak, az idei szegedi szabadtéri előadások főren­dezőjének és Vaszy Viktor karnagynak. A díszletek ösz­szekötő kapocsként helyez­kednek majd el a román stí­lusú Dömötör-torony és a Fogadalmi templom között. A terv megnyerte a művé­szeti vezetők tetszését, s valamennyien jóváhagyták. A megbeszélésen Tari Já­nos, a játékok igazgatója elmondotta, hogy a Bánk bénhak, a magyar opera­irodalom e remekének fel­újítása sok új művészi él­ményt ígér. Az új rende­zés lehetőséget teremt a mű újabb és újabb szépsé­geinek bemutatására. A textilipari lecSinikusképzés lehetőségei I NÉPGAZDASÁGUNK liiHiil a technikusképzésben is tervszámokkal dolgozik? a beiskolázott tanulók mun­kahelye már eleve biztosí­tott Ezért okoz gondot, hogyha a már végzős tanu­lók nem akarnak textilesek lenni, nem szándékoznak textilgyárban elhelyezkedni, vagy amikor okkal, ok nél­kül válogatnak a munkahe­lyek között Ez azért lehet­séges. mert két-három év óta több textil technikust kérnek az üzemek, mint ahány végez. Az is furcsa, hogy a szegedi textiltechni­kum tanulói újabban in­kább a pamutiparban akar­nak elhelyezkedni, bér a rostipar számára képezték ki ókét. Ilymódon veszélyez­tetik a rostipar technikus­ellátását. Amikor még az is­kolai felvételről van szó, a szülők is, a diákok Is szíve­sen vállalják a rostipari munkahelyet De később ezt az ígéretüket „igyekeznek elfelejteni". A népgazdaság stsfvesen áldoz technikusok képzésére, de arra nincsen mód, sem lehetőség, hogy a taníttatá­sukra fordított pénz veszen­dőbe menjen. A mi isko­lánkban, melynek diákott­hona is van, a költségvetés és beruházás éveinkét 4—4,5 millió forintot tesz ki, te­hát egy technikusnövendék­re az állam évenként 15 ezer forintot költ. Ezért is meg kell gondolniuk az elsó és második osztályosoknak, míg nem késő, hogy nrrit ts akarnak? Mert ha nincs szándékukban textilteehni­kusiként elhelyezkedni, akkor átadhatják helyüket azok­nak, akiket éppen helyhiány mdatt nem tudtak felvenni, de szívesen dolgoznának majd textilgyárakban. Erre mód is van. mert különbö­zeti vizsgával bármelyik középiskolából át lehet irat­kozni a technikum második osztályába. a végzős növendékeket elő­ször segédművezetői beosz­tás várja, 9 majd egy-két év után lesznek művezetők. A magasabb munkakörök be­töltésénél a későbbiek során majd a tudás, a rátermett­ség és még sok más tényező érvényesül. Nézzük most már, hogy az üzemek mit várnak a tech­nikusoktól, illetve mily én technikusokra van szüksé­gük az üzemeknek? Az már nyilvánvaló, hogy az üzemek­nek művezetői beosztást® kellenek a technikusok, A textiliparban az a művezető legfontosabb kötelessége, hogy a gondjaira bízott gép­parkot olyan állapotban tart­sa, hogy az üzemképes le­gyen. Ha valamilyen oknál fogva a gép nem termelőké­pes, akkor art a legrövidebb időn belül rendbe kell hoz­nia. E feladat ellátásához elengedhetetlen a gyors hi­bafelismerés és a gyors hi­bajavítás készségé. A javítá­sok elvégzéséhez jelenleg textilipari és fémipari szak­tudás szükséges. A textil­ipari technikum tanítási ter­vét ezért úgy változtatták fneg, hogy a fémipari gya­korlatok idejét háromszoro­sára emelték. A jövőben a textilipari és « fémipari szaktudás mellé elektrotech­nikai szaktudásra is szükség lesz, mert nz új gépek ezt. ts megkövetelik. Ezen kívül az üzemek elvárják még a művezetőtől, hogy a keze alatt levő dolgozókat állan­dóan tanítsa, oktassa a he­lyes tn u n ka fogásokra és az új munkamódszerekre. Ö az anyagtakarékosság, a minő­ség, a rend. a balesetvéde­lem. a tűzvédelem, a közös­ségi szellem, a KíSZ-munka. a brigádmunka őre, a rnun­kaverseny irányítója is. (Snmogviní felv.) Az első megbeszélés a téren. A képen balról jobbra Vaszy Viktor, Forrai Gábor, Békés András és Tari János Képzőművészeti vetélkedő Képzőművészeti vetélke­dőt rendezett a felszabadu­lási ünnepségek keretében a szegedi Dózsa György álta­lános iskola úttörőcsapata. A gohdos munkával előké­szített versenyen külön cso­portban indultak az iskola ötödik, hatodik és hetedik osztályos tanulók. A hetedi­kesek között Bézi Ferenc, Tenki Tibor, Tóth József ke­rültek az első, második, il­letve harmadik helyre. A hatodik Osztályosok közül Albert Tamás, Nyilasi Zol­tán és Radnai Mihály szere­pelt legjobban. At ötödike­sek versenyéből Cset Károly, Kádár Sándor és Landics Zoltán került ki győztesen. A Radnóti gimnázium diákjai tudtak legtöbbet Ogyesszáról A FIATALOKNAK I KO~ mo­A TEXTILÜZEMEK sza­ki munkahelyeinek körülbe­lül 11 százaléka vezető be­osztású mérnök és techni­kus. 14 száza'éka meós, vagy laboráns technikus. A mű­szakiak 75 százaléka műve­zető és segódművezétő, s e tekintetben még hiány is mutatkozik. Tehát a műve­.zetöi, segédművezetői mun­kahelyeken nemcsak az utánpótlásról kell gondos­kodni, hanem a feltöltésről is, sőt figvelembe kell venni az Ipar fejlesztésével és a technológia fejlődésével járó további munkahelyeket i3. Az úi munkahelyek három­negyede szintén művezetői beosztás lesz. Az elmondot­tak előtéboesájtása után nyilvánvalóvá válik, hogy l.van számolniuk kell a két évig tartó gyakorlati idővel. A végzett technikust a mi­nisztérium megfelelő beosz­tással helyezi el. A gyakor­lati idő nem szakítható meg, csak a miniszter hozzájáru­lásával. A munkakört jú­lius 15-el kell elfoglalni, de a tanuló kérésére az üzem az időpontot megváltoztat­hatja. A gyárak a fiatal technikusokat örömmel és szeretettel fogadják, átsegí­tik őket a pályakezdés ne­hézségein. megkönnyítik be­illeszkedésüket. az üj kör­nyezetbe. Azt azonban el­várják tőlük, hógy megfrie­lő akarással, odaadással és tisztel et.tudással vegyenek részt a termelőmunkában, kerüljék a hangoskodást, a nagyképűsködést, viselkedje­nek szerényen. Román György, a rostipari technikum mühelyfőnöke Altalános iskolák felszabadulási szavaióversen/e Az elmúlt napokban került sor a Juhász Gyula Művelő­dési Otthon klubtermében a szegedi általános iskolák ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából ren­dezett szavalóversenyének döntőjére. Az októberi házi, majd a decemberi kerületi versenyeken erős szűrésen estek át a nevező pajtások. A másnap megrendezett, vá­rosi döntőn már csak 17 szavaló vett részt. Így is nehéz dolga volt a zsűrinek, melynek elnöke Dobcsányi Ferenc, a tanárképző főis­kola 1. számú gyakorló is­kolájának tanára volt. Az öt-hatodikosok mező­nyében Szánthó Edit, a ró­kust általános iskola hato­dik osztályos tanulója lett az első, Ménesi Éva a Ga­garin általános iskola ötödik osztályos tanulója a máso­dik, a harmadik pedig Hor­váth Éva, a Dugonics álta­lános iskola ötödik osztályos tanulója. A hetedik-nyolca­dikos szavalók között Szögi Ilona nyolcadik osztályos, a Zrínyi iskola tanulója leit az első, tíavnuska Katalin, a Gutenberg általános isko­la hetedik oSZtálVös tanuló­ja a második és Tóbiás Ró­zsa ugyancsak a Gutenberg általános iskola nyolcadik osztályos tanulója lett a har­I madik. A zsűri döntése alapján j aranyérmet Szögi Ilona, ezüstöt Szánthó Edit. bronz­érmet pedig Ménesi Éva ka­i putL A Fegyveres Erők szegedi klubjában rendezték meg tegnap, hétfőn délután a KISZ Szeged városi Bizott­sága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi szervezete „Ki mit tud Ogyesszáról?" vetélkedőjét. Az ifjúsági vetélkedőt Bá­lint István vezette. Elnöksé­gében helyet foglalt Mari Kálmánné, a KISZ városi bizottsága középiskolai osz­tályának vezetője, Gábris Ida tanárnő, a József At­tila Tudományegyetem Ság­vári Endre gyakorló gim­náziumának orosz szakon tanára és Tóth Tivadar, az MSZBT városi elnökségének képviselője. Mióta nevezik Ogyesszát mai nevén? — Hány lép­csőfokból áll a híres Pa­tyomkin lépcsősor ? — Hong lakást építenek Ogyesszdban a hétéves terv során? — Járt-e Puskin Ogyesszdban? — Milyen a város uralkodó építészeti stílusa? — ilyen, s ehhez hasonló, Szeged szovjet testvérvárosának ar­culatára, történelmére, éle­tére vonatkozó kérdésekre válaszoltak — többnyire im­ponáló jártassággal — a ve­télkedő csapatok. Végered­ményben a hangulatos, hu­moros mozzanatoktól sem mentes vetélkedőt 18 pont­tal a Radnóti gimnázium II. csapata nyerte. A Valastyán Pál—Gaál László—Simon Gábor összeállítású csapat boldogan vehette át á KISZ­bizottság ajándékaként a niűvészi kristályvázát A második díjat egy ipar­művészeti kerámiavázát — a Radnóti gimnázium I csa­pata nyerte, a harmadik díjjal — egy népművészeti kerámiával — a Ságvári gimnázium csapatát, a hang­lemezekből álló negyedik díjjal pedig a Tömörkény gimnázium csapatát jutal­mazták. Megkezdődött cr tavaszi szünet Az általános és középisko­lákbán tegnap megkezdődött a tavaszi szünet, amely ápri­lis 20-ig taft. A diákokat or­szágszerte gazdag program várja a szünidőben. Sok út­törőcsapatindul többnapos ki­rándulásra, vagy rövidebb tú­rára, táborozásra. Egyes isko­lák diákjainak kisebb kollek­tívái hazai és külföldi utazá­sokat is tervbe vettek. Az általános iskolák nap­közi otthohaiban a szühldő alatt is pedagógusok gondod­Kodnak a gyermekek felügye­letéről. Tavaszi vendéglátó napok Április 5-től 11-ig rendezi meg a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat Szege­den a már hagyományossá vált vendéglátó napokat. Hétfőn 7 órától a Liget ven­déglőben bácskai étélkülön* legességeket szolgáltak fel. Itt mütatta be műsorát & délszláv együttes. Ugyan* ezen a napon a Sárkány Ét­teremben gülyásVacsorát rendeztek ötféle gulyás­étellel. Ma, kedden az Expressz Bisztróban tartják á saláta­külöhlegességek bemutató­ját, valamint üdítőital- és gyümölcslékóstolót. A Má­tyás kisvendéglőben az al­győi citerazenekar muzsi­kája mellett 7 órától hal­paprikás-különlegességet fo­gyaszthatunk. Április 7-én. szerdán va­csorával egybekötött magya­ros ételbemutató lesz az Al­földi Étteremben, disztóto­ros vacsora a felsővárosi ét­teremben és olcsó zóhaéte­lek bemutatója a Tiszavirág 2ónázóban. Csütörtökön a brüsszeli Világkiállítás ma­gyar éttermének ételéiből és síegedi ételspecialitásokból készül a szegedi szakácsok vacsorája a Hági Étterem­ben. A Búbos Étteremben cukrászati és hidegkonyhai bemutatót tartanak, a Búza Étteremben flecken, razs­nyica és vargabéles vacso­rákülönlegességeket szolgál­nak fel. Következő nap a ilági Étteremben kerül sor a vállalat felszolgálóinak te­rítési bemutatójára. Kedd, 1965. április 6. DiL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom