Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

TMS. Annus 4„ VAlSÁRNAP g|HÍRLAP 13 EZ IS A MAI KAPITALIZMUS A Generál Electric ame­rikai elektro­mossági mam­mutvállalat az európai elekt­ronikus ipar meghódítására törekszik. Leg­újabban már befolyása alá vonta az olasz. Olivetti céget is. Minnesota amerikai cég megszerezte a legnagyobb olasz fotóipari vállalatot, a Ferraniát. 1962-ben az előző évhez ké­pest több mint 6 százalékkal emelkedett, 1963-ban a nö­vekedés körülbelül 5 száza­lék, 1964-ben pedig (előzetes (Charles Moore felvétele — USA) És akik tiltakozni merészelnek, jutalmuk a rendőrségi vízfecskendő. Birmigh amben készült felvétel AKIKET AZ ÉHHALÁL nem vesznek fej nem bizbo- nincstelen, teljesen sított betegeket, FENYEGET 1964-ben a növekedés 2 szá­zalékot sem ért el. AZ AFRIKAIAK HELY­ZETE DÉL-AFRIKÁBAN A Bantu Investement Cor­poration vezérigazgatója sze­rint Dél-Afrikában a lakos­ság kétharmadát kitevő af­rikaiakra a nemzeti jövede­hajlék­akik nem talan a hidak alatt alszik. Az ENSZ tudnak fizetni a gyógykeze- És most egy angol lap Mezőgazdasági lésért. A chicagói Cook ke- híradása: a gazdagok törne- lemnek csupán 23 százaléka es Élelmiszer fület kórházában — ahová gesent építik a magánuszo- jut Szervezetének a szegénység fordul segítsé- dákat. átlag ötezer fontos tájékoztatója górt — láttam egy magas, költséggel, szerint a világ sovány négert, aki haslövést NOlvFK A . AKRÍR.K lakosságának kapott. A rendőrség először NŐNEK A LAKBÉREK 50 százaléka, egy fényűző magánkórházba Mint az Express című A turistajárás éveit éljük, mintegy másfél milliárd em- vitte. Ott azonban nem vol- francia hetilap közölte, a (Paul Almasy felvétele — Párizs) Naponta egy marék rizs, de ez se jut Dél-Vietnamban mindenkinek EGY NYUGATI IRÖNÖ MONDJA Párizs, ber rosszul táplált, 17 szá­fényein, zalékát — a tőkés világ pe- besültet, mivel rifériáján — mintegy fél- pénze, milliárd embert pedig az tak hajlandók felvenni a se- lakbérek az utolsó nem voft folyamán Hol­sokan elámulnak Bécs, vagy Róma arra azonban az idő rend kívül rövid, hogy a fények mögé is tekintsenek. Pedig csak fény és árnyék dialek- nyesül a tőkés jelszó: „Min- kire, a szerény biztosítási Mary Mc-Carthy nyugati írónő a Pen Club,, budapesti ( hat év ülésén felvetette a követke­A kórházi biztosítás tá­éhhalál fenyeget. így érvé- volról sem terjed ki minden­tikájában látható a mai ka- denki magáéit, pitalizmus valódi arca. Pal- mindenkiért1* me Dutt angol marxista új­ságíró így jellemzett: „A kapitalizmus ma is kapita­lizmus és bilincseinek dfszá­s az isten LUXUSSZÁLLODA KUTYÁKNAK Egy francia lap adta hi­tese csak még durvábbá te- rtil, hogy luxusszálloda épül szi a bilincseket" Az alábbi juttatások gyorsan elfogy­nak, s az alacsony jövedel­mű családokat a betegség többnyire súlyos adósságok­ba rántja. 1949 óta a kórházi kezelés költségei 300 száza­szemelvények a mai kapi­talizmust rajzolják meg né­hány vonással. HARMINCMILLIOAN NYOMOROGNAK George Meany, az AFL­CIO amerikai szakszervezeti egyesülés elnöke is kényte­len volt kijelenteni: „Az automatizálás nem jár sem­miféle jótéteménnyel, hanem egyre inkább válságos átka lesz társadalmunknak. Aki figyelmesen tanulmányozza «z eseményeket, arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a do­log nemzeti katasztrófává fajulhat" E kijelentés szem­léltető illusztrációként csat­lakozik az Egyesült Államok Gazdasági Szakértő Tanácsá­riak hivatalos jelentése. Ki­derül, hogy abban az or- „ _ . ... szagban, amely a technika íw^k-vietnam. kutyák részére Monte-Carlo lékkai emelkedtek. Az ame­legszebb hegyi útján, ahol rikaí kórházi intézmények csodáival és „a termelés ki­bernetizálásávat" kérkedik, a kilencmillió család, vagyis 30 millió személy nyomorú­ságos körülmények között ét Nem esznek, büdékban ten­landiában 24, az NSZK-ban 34, Olaszor­szágban 72, Franciaország­ban pedig 89 százalékkal emelkedtek. NÖVEKSZIK A PROFIT Jelenleg az olaszországi vegyi monopó­liumok válla­lataiban egy munkás átlag­ban 34 perc alatt termel a tőkésnek any­nyi profitot, amennyit 1953­ban egy óra alatt termelt. E munkások név­leges bére 10 esztendő alatt körülbelül 50 százalékkal, a munkaterme­lekenység vi­szont 170 szá­zalékkal emel­kedett TÖNKREMENNEK AZ OLASZ PARASZTOK kis halászfaluban készült. Egy helybeli halászgyerek álldogál lesújtva egykori szü­lőháza helyén. A házikót — amely nyilván nein katonai célpont volt — amerikai légitámadás söpörte el. A szétlőtt ház majd újraépül, de a gyerek szivében mindörökre meg- _ _ .1 marad a tanulság: Olyan világért kell áldozatosan harcolni, nnt 1963 júliusától 1964 jú­amelyben ez nem lehetseges többé! liusáig 400 ezer paraszt Az Olasz Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai sze­Egyetemi hét kezdődött Szegeden Felszabadulásunk 20. év­fordulója alkalmából a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem egyetemi hetet rendez, értékelés szerint) csupán 4 ; amely s:omba,on délelőtt „A százalék volt. Olaszország- j JÚ2Sef AtWa Tudomány­ban az ipari termelés 1962. ; egyetem húsz éve" című ki­évi 10 százalékos és 1963. évi , állítás Ünnepélyes megnyitá­9 százalékos növekedés után , sával kezdődött. Megnyitót dr. Szabó Zoltán rektor mon­dott. A kiállítás megnyitóját ünnepi megemlékezés követ­té, amelyen dr. Púlay Elemér egyetemi tanár, a Tudomány­egyetem Szakszervezeti Bi­zottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Az egyetemi hét kedden este 7 órakor folytatódik a Szegedi Ságvári Endre Gya­korló Altalános Iskola és Gimnázium hangversenyével. Bevezetőt "dr. Szabó István az intézet, igazgatóhelyettese mond. Az énekkarokat Kiss Mária és Széesi József ve­zényli. Április 8-án, csütörtökön esie 7 órakor József Attila emlékestet tartanak az egye­tem névadója születésének 60. évfordulója alkalmából. Az estet dr. Szauder József egyetemi tanár nyitja meg. emlékbeszédet dr. Tamás Attila tanszékvezető docens mond. Az esten közreműköd­nek; Csikós Gábor. Szentpál Mónika (szavalat). Joó Csilla (ének), Delley József (zongo­ra). a zenei szakiskola taná­rai. az egyetem énekkara és szavalókórusa. Az egyetemi fiatalok szer­zői estjét „Tavasz, 1965" cím­mel április 10-én, szombaton este 8 órakor rendezik meg. Beveztót mond dr. Tamás Attila tanszékvezető docens, írásaikkal közreműködnek Bitsey András, Gróf József. Kelemen János, Kiss Aurél. Merényi László, Oláh Eva. Rigó Béla. Vári Péter Lász­ló, Veress Miklós, valamint Joó Csilla (ének), a zenemű­vészeti szakiskola tanárai e* az Egyetemi Színpad tagjai. wc '^rnKm; Wr^&t^^í „ * i llj •Pto^ * oKJ&áb y^^^^f ^OO*^ PisllpC. ' 11IJI ..ÍV I V KP ^Vg MS J^?*:f m^ \ ts> J • •'S'íffi// n^B HH (Ma* Scheler felvétele — NDK) Bezzeg .jóltáplált a spanyol fasizmus generálisa Granadában ző kérdést: — „Mi jogosít fel benneteket kommunis­tákat arra, hogy a jövőben higyjetek? Mi nyugaton el­vesztettük a hitünket." reményük latorvosi felügyelet mellett egy kórházban töltött nap hagyhatják dédelgetett ŐÍSSJ^nif^iS^^Í követségének adatai szerint hagyta el a falut és keresett xi , ,, , megélhetést a városokban, ol- költségé — az ápolassal és 7 . , . . „ , , , étkezéssel együtt az 1946 évi """tan kicsúszott talpuk . „ .„„.„a*-, 9 dollár 39 centről 38 dol­HONNAN A GAZDAGSÁG? lár 91 centre emelkedett. Közgazdászok számítása Egyes körzetekben ez az az imperializmus összeg az 50—60 dollárt is tanulásra, nincs a gondtalan jövőre. AMERIKA MEGVÁSÁROL- ebeiket JA OLASZORSZÁGOT Az utóbbi években Olasz­országban is erőteljesen megnövekedtek az amerikai tőkebefektetések. Olaszar­ai ól a föld. Különösen sú­lyos a helyzet Dél-Olaszor­szágban. uralma alól nemrég felsza­—<,„ TVJQVK- badult fejlődő országok S^SjfS NS^r ^ nemzeti jövedelme 110 év Franciaország után már a 3. helyen áll ebben a tekin­tetben, s az amerikai tőke­beáramlás ebben az ország­ban a leggyorsabb. Az otta­ni amerikai befektetések zö­mét olasz cégek megvásár­lására fordítják. alatt csupán 2,6-szeresére nőtt, lakosságuk nagyjából ugyanilyen arányban szapo­rodott Ezzel szemben az imperialista államok nem­zeti jövedelme majdnem meghúszszorozódott, lakossá­VÉGET ÉR A FÁZIS? Noha a kapitalista világ termelése és külkereskedel­me egészében tovább nö­vege felé jár. A növekedés üteme egész sor országban lelas­sult, köztük azokban, ahol nemrég még a növekedés különösen jelentós volt. Franciaországban, ahol az ipari termelés volumene * 1 * y-'** | Wmsá (Rádiólelrfoto - MTI Külföldi K#p)/.olgálxt) Polgárjogi tüntetés Washingtonban. A rendőrség vonszolja el a C'apitóliiim lépcsőiről a tüntetőket eléri. A kórházi gyógykeze­lés átlagos költsége az 1946. évi egy főre eső 85 dollárról 298 dollárra emelkedett A gyógykezelésre előirány­zott minden egyes dollárból most átlag 20 centet költünk vekszik, mégis kétségtelen orvosságokra — írja. Az tünetei vannak annak, hogy aránytalanul magas gyógy- fellendülés fázisa szerarak súlyosan erintik az guk pedig csak amerikaiakat, különösen az 2,8-szeresére öregeket, nőtt. Eiz meg- ALVÖK A HIDAK ALATT elméletet. Angol rendőrségi statiszti­amely szerint ka szerint nap-nap után a fejlődő or- Londonban mintegy 1000 szágok elmara­dottságának fő oka a lakosság „túlzott szapo­rodása". Tény, hogy a fejlett r tőkés országok lakossága aa utolsó 110 év folyamán gyor­sabban növe­kedett, mint. gyarmataiké. A BETEGSÉG DRÁGA MULATSÁG Róbert Mos­cin cikket írt az amerikai Look című folyóirat­ba. Többek között azt írja, hogy a ma­gánkórházak Szociális létesítmény épül a makói gépjavító állomáson A múlt évben nagyszabású jelenlegi irodahelyiségekből építkezés kezdődött Makón, kultúrtermet és klubhelyisé­az Állami Mezőgazdasági geket, pihenőszobákat alakí­Gépjavitó Állomáson. A vá- tanak ki. rosszéli szűk iroda helyisé­gek és tágas műhelycsarno­kok szomszédságában már friss téglafalak magasodnak. Egymillió-hétszázezer forin­tos költséggel külön nöi, férfiöltöző és fürdő és más szociális létesítmény épül. Az épületben kap helyet a vendégszoba, amelyben fo­lyóiratokat és társasjátéko­kat helyeznek majd el. Az épület földszintjén lesz majd büfé is. Az emeleti részen helye­zik el az irodákat. További tervek szerint 1966-ban a Az épí i kezest a vállalat saját brigádja végzi. A mun­ka üteme jól halad, s ha anyaghiány nem lesz, de­cember végére átadják ren­deltetésének az új szociális létesítményt, amely 300—350 dolgozó érdekét szolgálja. A telepen 400 ezer forintos beruházási hitelből korsze­rűsítik az üzemi konyhát és 200 négyzetméter alapterü­letű ebédlöhelyiséget is épí­tenek. Az épületek korul (ásíta­nak és szép parkokat építe­nek. (A Itrrlinl Prrir Wrl»*»«l) Kcp a „szabad világ"-ként reklámozott New Yorkból Gépezett rcpadugváuyozás A Gorzsai Állami Gazda- Moet — kísérletiképpen — ság nagy területen foglalkó- gépesítenék az ültetés egy zik különböző aprómagi'ak részét. Mint Kocsi Dezső bri­termesztésével, amelyből jé- gádagrononius elmondotta, lentős mennyiségét expórtnl. tárcsán palántazogepít vettek A gazdaság Igási úti kerüle- igénybe erre a célra. Négyen tében hetven holdon állíta- ülnek egv univerzális trak­nak elő az idén — a tervek torvontaúteú gépen, s a napi szerint — répamagot. Az el- teljesítmény feléri a két hol­múlt éveikben a dugván.vo-áo dat. Utána elsimítózzák a kizárólag kézi erővel történt, talajt. Az eddigi munkából Egy személy naponta körül- úgy látják, hogy be fog vál­belül százötven négyszögölön ni a gépesítés. Egyelőre tette földbe a sárgarépát. Ez azonban kézi erővel is dol­a munka sok embert igé- goznak. hogy a betakarítás­nyel és elég lassan halad, kor összehasonlíthassák a mert fúróval kell lyukat mé- két terület terméseredmé­lyíteni a dugványnak, s Utá- nyé'h A répadugványozással ujabb hasznosítani kapnak az n* meg**vs*er beszorítani s ily«r,kór még (Mhértő paláh­f öld be. tázógépek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom