Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

Nyers Rezső elvtárs látogatása a Sajtóházban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, tegnap délélőtt ellátogatott a Magyar Sajtó Házába, s az időszerű közgazdasági és gazdaságpolitikai kérdésekről beszélgetést folytatott a MUOSZ ipari és közgazdasági szakosztályának vezetőségiével. Meghalt Prieszol József Március 31-én gyógyítha- Szocialista Munkáspárt Köz- Kommunisták Magyarorszátatlan betegség következte- ponti Bizottsága, a Közieke- gi Pártjának és az illegális ben 59 éves korában meg- dés- és Postaügyi Miniszté- Központi Bizottság irányítáhalt Prieszol József, a párt rium, valamint az Építő-, Fa- sával Pesterzsébeten végzett és a munkásmozgalom régi és Építöanyagipari Dolgozók illegális pártmunkát. 1942harcosa, a Magyar Szocia- Szakszervezete saját halott- ben májusban a Horthylista Munkáspárt Központi jának tekinti, s a Kerepesi fasiszta hatóságok letartózBizottságának tagja, közle- temetőben a magyar mun- tatták és az Andrássy-lakkedés- és postaügyi minisz- kásmozgalom nagy halottalt tanyában megkínozták. Hőterheiyettes. megőrző Fantheor.ban rava- siesen helytállt, vallomást Termelés és ügyvitel Az elhunytat a fel. nem tudtak kikényszeríteni belőle. A katonai törvényszék hathónapi súlyos börtönbünMagyar talozzák * Prieszol József elvtárs 1939 elején a MÉMOSZ . .. amelvet „ váci 1906. szeptember 13-án Bu- pesterzsébeti csoportjának ^házban sz^vedett el dapesten született. Apja kő- elnökévé választották. legynazban szenvedett el. műves volt és ö is ezt a Prieszol elvtárs 1937-től szakmát választotta. Az 1935. volt tagja a Szociáldemokévi legendás hírű nagy épí- rata Pártnak, s részt vett a tőmunkás-sztrájknak egyik szocialista ellenzék küzdelszervezője és irányítója volt. meiben. 1941-től tagja lett a Ilyennek látom Lenint Munkatársunk Pátzay Pál Kossuth-dijas szobrászművész műtermében Holnap leplezik le Budapesten az új Lenin-szobrot A Dózsa . György úti dísztéren már elkészült a Leninemlékmű 17 méter magas pilonja, s előtte talapzatára emelték Lenin 4 méter magas bronzba öntött szobrát, amelyet Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész mintázott. Barát és ellenség egyaránt elismeri, hogy az emberiség történelmének páratlan géniusza Lenin. Nagy feladat tehát kifejező szoborba önteni alakját. Műhelytitok A kérdésre keresem a választ, mely minden szemlélőben felmerül: miért és hogyan lett ilyen a Lenin-szobor? — ezzel kerestem fel az alkotó művészt. Talán jól is tettem, hogy megzavartam a fiatalokat is megszégyenítő frisseséggel, derűvel dolgozó mestert. Így legalább nem mulasztotta el megfürdetni magát az erejét próbálgató tavaszi napsugárban. Ez mindenkinek jólesik. Különösképpen, ha sokat szobában tevékenykedik. Pátzay Pál Kossuth-díjas professzor, szobrászművész, a Lenin-szobor alkotója pedig kiváltképp hoszszan időzik négy fal között; a műteremben vagy az előadóteremben Lenin megmintázott szobra — amelyről a felállított A kérdésre egy mondattal bronzszobor készült — adja meg a műterem hangulatát válaszol: ^ kifejezöje szinte foly_ alkotás, Virág Benedek szobIz egyszerű mondaT^gy tatása a művész eredeti el- ra tanú arra, hogy nem pillanat alatt elsöpri a mű- gondolásának. A pilon előtt egyetlen sikerült mű ez, hahelytitok ködét, hiszen va- alló alak a? emberi kozvet- nem egy művész egész életlójában egy alkotás ponto- lenségre iranyitja a figyel- tapasztalatát, korának megsan azt fejezi ka, amit a mű- «"et, s .ennek hangsulyoza- értését szimbolizáló szociavés2 érez lát sát segítette az alkoto is, ijsta-realista alkotás. Tovább' faggatom. Először amikor Holnap lehull a lepel, or& elképzelése ^riteljesed- szágunk. fővárosunk gazdahogy miképpen alakul ki, fek. gabb lesz egy művészi átformálódik egy-egy alkotás. kotással, a műteremben peElmosolyodik, észreveszi A művészi felfogás djg újabb ^ újabb agyag. vflasszágedtem 3 ~ Az emberiség történő- gipsz- és bronzszobrok szü— Sokat tanulmányoztam tében a különböző korsza- letnek. gazdagítják képzőLenint. Nem a fényképekre kokat szinte évnyi pontos- művés2;etünket.. A Leningondolok. s arra. hogy lát- faggal meghatarozhatjuk. alkotóia tovább dőltem a Mauzóleumban, így Különösen így van ez annak szobor alhotoja tovább aoi külseje, alakja vizuálisan él a korszaknak a kezdetevei, gozik bennem Egy alkotáshoz ez amely Lenin nevehez íukevés. Olvastam műveit, s ződik. Érdekes, de a kulona róla szóló írásokat. Mind- bözo muveszeti korszakokat, ez összesen és együtt for- irányzatokat a muvesa , . . _ . , nemzedekvaltásokat nagyjanaálta ki bennem azt a tel- ^ évnyi pontossággal és jes képet amit megmintáz- személyek munkássága szetam Ilyennek látom, érzem rint is meghatározhatjuk, korunk, az emberiség jövő- Általában az utókorra bíz.- ... .. . . ... sák egy-egy korszak megitejet formáló zsenit A tanító. ,ését> mégjs sok ^ndent lenevelő, s az egyszerű em- ket lemérni a kortársak alberekhez közelálló ember az. kotásaiból is. Minden térvilágú és ábrázoló természetű művészetre egyaránt érvényes. hogy minden nemzedéknek elsőrendű kötelessége elölről kezdeni, megkeresni korának társadalmi felfogását, tükröző, kifejező ornamentikát. Kádár Ödön fegyházban Szabadulása napján ismét bekapcsolódott a forradalmi munkába. Később Szombathelyen dolgozott. A fasiszták 1944 végén ismét üldözőbe vették, ezért sürgősen viszszatért Budapestre. A felszabadító szovjet csapatok két hét múlva már körülzárták a fővárost. Prieszol elvtárs az újjászervezett pesterzsébeti illegális pártszervezet titkára lett. A pártbizottság feladata nemcsak a pártmunka megindítása volt, hanem az ellenállási mozgalom segítése is szabotázsakciók szervezésével. Amikor a szovjet csapatok Pesterzsébetet is felszabadították, a pártszervezet megkezdte legális működését. Titkárául az elvtársak ekkor is Prieszol elvtársat választották. Tagja lett az MKP Nagybudapesti Pártbizottságának és Végrehajtó Bizottságának, majd még ebben az évben a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és az MKP Központi Vezetőségének tagja lett. Megválasztották országgyűlési képviselőnek is. A párt ettől kezdve gyakran bízta meg Prieszol elvtársat fontos feladatokkal. Így két és fél éven át Ózdon volt járási párttitkár, majd a Borsod megyei pártbizottság első titkára. Tagja lett Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának. 1949-ben a Közlekedésügyi Minisztérium politikai államtitkára lett, majd a miniszter első helyettese. A személyi kultusz időszakában Prieszol elvtársat kihagyták a Központi Vezetőségből, nem jelölték képviselőnek sem, s miniszterhelyettesként tevékenykedett Az ellenforradalmi lázadás idején bátran helytállt a párt hívó szavára Ózdra utazott és megkezdte az MSZMP szervezését pár hét múlva már az MSZMP Borsod megyei ideiglenes intéző bizottságának elnökeként, majd évekig a Borsod megyei pártbizottság első titkáraként tevékenykedett Prieszol elvtársat aa MSZMP 1957. júniusi országos pártértekezletén ismét a Központi Bizottság tagjává választották, majd pedig az 1958. évi választások során a Borsod megyei választókerület képviselőjeként viszszakerült az országgyűlésbe is. 1962. január 1-től, elhunytáig, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban miniszterhelyettesként tevékenykedett. \ gazdaságos termelésről folyó vitákban egy idő óta ismét gyakran szó esik arról is, hogy vajon ügyvitelünk megfelel-e a modern követelményeknek. Abban "mindenki egyetért, hogy a társadalmi termelés ma jól szervezett, gyors és mindenekelőtt gazdaságos ügyvitelt igényel. Az ügyvitel nemcsak egyszerű paszszív résztvevője a termelő munkának, hanem az egyszerű adatrögzítéseken túl feleleteket is ad a megoldandó problémák hogyanjára, mikéntjére. Más kérdés azonban, hogy megfelel-e ezeknek a követelményeknek? Az utóbbi két évtized alatt a népi hatalom iparfejlesztési politikája eredményeként a népgazdaság úgyszólván minden ágában ugrásszerű fejlődést értünk el. Nemcsak a termelés keretei nőttek, igen jelentős a műszaki és technológiai előrehaladás is. Számos iparcikk termelésében elértük vagy megközelítettük a világszínvonalat. Általában az a jellemző a népgazdaságra, hogy a műszaki színvonal nagymértékben emelkedett. Viszont megállapítható, hogy ügyvitelünk, különösen pedig az alkalmazott módszerek elmaradtak a műszaki fejlődés támasztotta követelmények mögött. Az ügyvitel hatásfoka, gyakorlati módszerei már nagyrészt nem felelnek meg a követelményeknek, különösen a gyorsaság, az operativitás és az elemző munka szempontjából. Vajon miért? Miközben sok energiát fordítottunk a népgazdaság fejlesztésére, elhanyagoltuk az ügyvitelt. Ha a részleteket vizsgáljuk, ismert kérdésekkel találkozunk. Az elmúlt években, az iskolai oktatás útkeresései közepette háttérbe szorult a gazdasági szakember képzés. Különösen a gyakorlati szükségletek és igények szempontjából. Ma is nyitott kérdés például a szervezők képzése, komplikáltabb irodagépek kezelőszemélyzetének utánpótlása sth. Az ügyvitelben alkalmazott bérpolitika nem segítette elő a fejlődést Az ügyviteli munkaterületek közül csupán a középső és felső irányításban résztvevők tekinthetők stabil állománynak. A beosztottak tulajdonképpen egészen ritka esetektől eltekintve átmeneti állapotnak tartják beosztásukat- Egyszerűbben kifejezve: ma nem életcél könyvelőnek vagy bérelszáakit. megmintáztam. Monumentalitás és egyszerűség — Ügy érzem — vallja az alkotó —, sikerült megtalálnom azt, ami a legki feje-fc zőbb: ez a páratlanul értékes ember feje. Lenin belső tulajdonságait, a bölcsességet, optimizmust, előrelátást, a törhetetlen hitet, és akaratot. i forradaimi elszántságot egyaránt Kifejező arcát, fejét tettem uralkodóvá. Nem a méretek, hanem ez teszi monumentálissá az alkotást. és az öltözék, a könyA Lenin-szobor önkéntelenül is felébreszti ezeket a gondolatokat a nézőben, hiszen az emberi léleknek fogalmakkal kifejezhetetlen tartalmai öltenek benne testet. Tartalma és formavilága teljesen az emberhez és az ember életközegéhez, a Új kézműipari cikkek premierje a Budapesti Nemzetközi Vásáron nyed, természetes tartás ad- látható világ jelenének élményéhez köti, melyet közvetlenül jelenít meg: vizuális eszközökkel, vizuális élményekkel. ja az egyszerűséget, s ébreszt émberi közvetlenséget a nézőben. A szobor eredetije agyagból ott áll a műteremben, szinte élőn, mint amilyen bronzba öntötten is. A szobor elhelyezése szintén sok körültekintést igényel, hiszen és a most készülő legújabb Az úi alkotások A műterem többi szobra (Tudósítónktól) Szegeden ger gyár. az Üjpesti Gyap- sal is jelentkezik majd az is kíváncsian várják, milyen júfonó és Szövőgyár jó Egyesült Fővárosi Kézműúj gépeket, kézműipari ter- anyagot boe&ájt rendelkezé- ipari Vállalat Bemutatmékeket mutatnak be az. sünkre s olyan termékeket nak több új oktató- és szóidén a Budapesti Nem retkö- állítunk elő, amelyekkel rakoztató jellegi! játékokat is, zi Vásáron. Az Egyesült Fő- megpályázhatjuk a Könnyű- amelyekből közveleménykuvárosi Kézműipari Vállalat ipar legszebb terméke cí- tatá® és a kereskedelem sekészülődéséről Bossányi met. gítségével választják ki a György igazgató a többi kö- — A Győri Pamutszövó legmegfelelőbbeket sorozatzött a következőket mon- és Mübőrgyár legújabban gyártásra, dotta el: előállított nyersanyagaiból — Nemcsak a vásáron, újfajta bevásárló táskákat hanem a jövőben negyed- is készít a kézműipari válévenként mutatunk be több lalat E táskák bélése műúj cikket, a kereskedelem- anyag. Az igen népszerű nek. A Budapesti Nemzet- műanyag-cikkek sorát új közi Vásáron három önálló háztartási és közszükségleti divatárukkal bővítjük. A képzőművészeti csoport, új lakásdíszítő elemeken dolgozik, amelyek közül különösen szeretnénk felhívni a figyelmet a külföldön igen népszerű különböző műanyag falburkoló- és padlókiállításon szakosítva jelennek meg vállalatunk termékei. A Kossuth-pavilonban ruházati cikkekkel, különleges fehérnemű-féleségekkel, női- és férfi kötöttáruval, s a kézműipar által gyártott különböző lábbelikkel és papucsokkal, pantonettekkel és lemezekre. Újra bemutatjuk a már közismerten kiváló minőségű selyem- és gyapúí kézicsomózású perzsa szőnyegeinket, amelyekből igen sarukkal jelentkezűnk. Ugyancsak a Kossuth-pavilonban részt veszünk a bőrdíszmű-cikkek és eg éb divatáruk kiállításában. — Az alapanyaggyártó nagyvállalatok, a Goldber— A játék-kiáliftást megfelelő játszó-parkkal bővítjük — folytatta Bossányi György. — A vásárlátogató gyermekeknek így módjuk nyílik arra, hogy ne csak nézegessék az új játékokat, hanem ki is próbálják. Ezen a kiállításon a közönség élé visszük a hagyományos és az új sport, valamint camping-cikkeinket is, amelyekből egyre nagyobb választékot gyárt a fővárosi kézműipar. — Szeretném még megemlíteni azt is, hogy a ruházati cikkek kiállításánál meglepetésnek szánjuk az úgynevezett tv-pizsama- és jelentős mennyiséget expor- papucsegjtett.es, valamint a tálunk évről évre. camping- és strandfelszere— Önálló játék-kiállítás- Iési cikkeket. mólónak lenni. Aki teheti, minden lehetőséget megragad, hogy a vonzóbb műszaki pályák felé orientálódjék. A klasszikus ügyviteli részlegekben feltűnően lecsökkent a férfi munkaerők aránya. Ez pozitív jelenség, de szakmai szempontból nem minden esetben. További problémát jelent az a „magyar átok", hogy aki érettségit tett, inkább elmegy keveseb" pénzért átmenetileg Íróasztalhoz dolgozni, sem hogy a termelő munkában dolgozzék. |M indenki egyetért azzal, hogy az irodai munka manuális részét a nagy tömegben jelentkező egyszerű műveleteket gépesíteni kell. Mégis szinte lehetetlenség hozzájutni kézi szorzógcpekhez. De az sem ritka, hogy közelharcot kell vívni egy írógép kiutalásáért. Az úgynevezett középgépek száma nem kielégítő, de még nagyobb baj van a javításukkal 'és utánpótlásukkal. Különösen nagy hátrányban vannak e téren a vidéki vállalatok, mert javítási lehetőség csak Budapesten van. Kisebb hiba javításai is több száz forintba kerülnek, pedig mindössze néhány percig tart De előfordulhat, hogy napokig le kell állni a munkával, mert a budapesti vállalat nem tud szerelőt küldeni. Mindezek mellett szinte eltörpül az a probléma, hogy a jelenlegi kis- és középgépek állományának jelentős hányada felszabadulás előtti, elavult és horribilis javítási költségeket emésztenek fel a tetemes munkaidőkiesés mellett. Az idő múlásával szinte a szemünk előtt válik korszerűtlenné a lyukkártyás feldolgozás, hiszen egyre több a gyakorlatban alkalmazott elektronikus számitógépek száma. De ahol hozzá lehetne jutni a lyukkártyás feldolgozáshoz, mint például Szegeden, ott is szinte áthidalhatatlan akadályt jelent ez a módszer rendkívüli költségigénye. A vezetést érdemileg segítő, a mai színvonalnak megfelelő módszer a lyukkártyán való feldolgozás elviselhetetlen nagyságrendű költségtöbbletet okoz, amelyet reménytelen vállalkozás létszámmegtakarításból, akár csak részben is fedezni. Az eddig elmondottak azt mutatják, hogy az ügyviteli munka színvonala igen elmaradott. Nemcsak azért, mert a műszaki fejlődés és a nyomában jelentkező követelményeknek nem felel meg, hanem azért is, mert a fejlettebb szocialista országok mind előttünk járnak • ezen a téren. A feladat rendkívül bonyolult, és éppen ezért nehéz. Jogos a kritika, amellyel legtöbb esetben és általában a jelenlegi ügyviteli módszereinket és teljesítményünket éri. r 1? rzékelni lehet az elmondottakból, hogy országos problémáról van szo, és éppen ezért, a megoldást felülről kell várni. Ezen belül természetesen az is feladat, hogy maximálisan kihasználjuk a vállalati lehetőségeket. Mindenekelőtt a megfelelő szakember képzésre és utánpótlásra kell gondolni. Nem kétséges, hogy az ügyvitelben dolgozók eddig ig értek e] komoly sikereket. Van elméleti tudományos alapunk a kibontakozáshoz, amelyre garancia néhány nemzetközileg elismert intézetünk és szervezetünk. Csupán arra van szükség, hogy az ügyvitelt megfelelő helyére állítsuk, s akkor biztos és hü segítője lesz a szocialista építőmunka még nagyobb feladatainak végrehajtásában. Marosi János Csütörtök, 1965, április 1. Q#« .MáffVDor-p^yjLg f?