Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-27 / 98. szám

Éljen a szocializmus útján járó magyar parasztság! ..Zöld út" a fejlődésben! A balástyai Móra Ferenc Tsz gazdái élnek az új dotációs rendszer adta lehetőségekkel Tapasztalatok bizonyítják, ve többet, mint amennyit és újabb ötletek a többterhogy a gyenge homoktalajo- eddig elértünk burgonyából, melés érdekében. Egy a sok kon gazdálkodó tsz-ek szá- Kenyérgabonából 5 mázsa közül: mára nyújtott eddigi állami rozs és 7,9 mázsa búza-átlag- . ... mmrl;nítik „ segítség nem szolgálta min- termésre számítva 4 ezer 685 U(i M iatn mc*e«m,K 11 den vonatkozásban a szocia- mázsa termést terveztünk. gazdaság komposzttelepét, lista fejlődést. Olykor éppen Öszi vetéseinket most 3 má- A jó ügy érdekében még a azok a szövetkezetek jutót- zsa műtrágyával (120 kilo- legpiszkosabb munkát is váltak kevesebb segítséghez, grammal több ez holdanként, lalják az emberek. Például amelyek a jobb vezetés, a mint amennyit tavaly hasz- motoros trágyaszívó kocsikszilárdabb munkafegyelem náltunk) készítettük elő, s kai évente többször is sorrarévén kifogástalanul tudták ha az időjárás kicsit is ked- járják a tanyákat, s az ólakvolna hasznosítani a kapott vez, hisszük, hogy ból. WC-kbői kitakarítják a forintokat. Sokkal igazságo- kenyérgabonából is lénye- trágyát. Minden talajjavítássabb szövetkezeti dotációs gesen többet adhatunk ra alkalmas szerves anyagot, rendszert vezettek be a sze- a fogyasztóknak, mint eddig hulladékot begyűjtenek a gedi járásban. Ennek a rövid bármikor. komposzttelepre. Ez is egy lényege az, hogy A hathatósabb állami se- fontos lépés ahhoz, hogy mipénziigyi segítséget csak s gitség révén még kedvezőbb előbb feljavuljanak a gyenmegtermelt és az állam- képet mutat itt az állatte- ge futóhomokok, s a máris nak eladott termékek után nyésztés. A Móra Ferenc Tsz több száz holdra rúgó új kaphatnak tavaly még 404 hízott sertést szőlők, gyümölcsösök ténylea jövőben az átmenetileg értékesített szerződésre, most gesen kimagasló terméseredgyenge termőérejű talajokon Ped'S 1320 darabra kötöttek ményeket biztosítsanak, dolgozó tsz-ek. Érvényesül szerződést. S ezt feltétlenül A balástyai Móra Ferenc tehát, az a szocialista elv, teljesítik is. 440 sertest mar Tsz közössége tulajdonképhogy akik a sajátos viszo- fz f's,° negyedévben elszal- pen eddig is a iehetőségeknyaik között többet és job- htottak, ujabb 100 hízott hez mérten jól gazdálkodott, ban dolgoznak, azok többet is se'',"28 pedig most van készen Soha nem volt fedezetlen álkapjanak. Az igazságszerető Iden megketszereződik^itt^^a lami tartozásuk, mérleghiá szövetkezeti gazdák ezt az új szarvasmarha-hizlalás mértényuk sem. Most azonban sokrendszert már születése pil- ke( 1S f,vay, ? n}ar" kai gyorsabb lesz a fejlődés lanatában is örömmel üdvö- hat szállították 264 mazsa üteme. Az átmenetileg nyújzölték. s hatására járásszerte súlyban. Most 104-et adnak tott ártámogatás összege is növekedett a termelési osszeRen 329 "!azsa súlyban. hamar ^zatérül az államnoveKeaew termeles. _ Van Ehetőségünk azon- nak a nagyobb felvásárlási ban arra is - mondotta az lehetőség, az áruforgalom növekedése révén. Az új kíséra nuinkafe-kedv, javult gy elem. Erről beszelgettünk Nagy Sándorral, a balástyai Móra Ferenc Tsz elnökével. Ezt a gazdaságot is érinti az új .... . rendszer, s lássuk, hogyan UgyaniR a „ többletköltség emelkedik a termelés szín- megtérül a dotacioban, míg vonala 1965-ben ebben az korábban eppen a magas ta. elnök —, hogy az állatokat a tervezettnél most lényegesen nagyobb súlyra hizlaljuk. 5.5 ezer holdas közösségben, karmányárak miatt alig vár- úton leti rendszer tehát ..zöld utat" nyitott a fejlődéshez. Magukon a gazdákon múlik, milyen gyorsan haladnak majd előre ezen a szabad — Ha az idei áruértékeit tési tervünket teljesítjük — márpedig mi túl akarjuk teljesíteni. a legszemélyesebb érdekünk akkor 2 millió 300 ezer forintoTfr elő. torint többletjövedelemhez jutunk a dotáció révén. Besorolásunk szerint minden mázsa rozs után — tekintettel a nálunk még hagyományosan alacsony termésátlagoktuk, hogy elérjék a hízó állatok a legalacsonyobb súlyhatért. A tsz áruértékesítési terve 1965-re az állami ártámogatás nélkül 14 millió 431 ezer Csépi József A magyar parlamenti küldöttség Rijekában A Kállai Gyula vezette magyar parlamenti küldöttség vasárnap Opatijába, a jugoszláv tengerpart híres fürdőhelyére látogatott el, majd hétfőn a szomszédos Rijekába utazott. Megtekintették a rijekai hajógyárat, majd részt vettek azon a díszebéden, amelyet Dragutin Haramija, a rijekai városi tanács elnöke rendezett tiszteletükre (MTI) Komócsin Zoltán ós Győri Imre képviselői beszámolója Pitvaroson Vasárnap délelőtt a pitvarosi kultúrotthon ban képviselői beszámolót tartott Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője és Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Vass Bálint községi párttitkár üdvözölte a képviselőket és a gyűlésen részt vett mintegy kétszáz lakost. Az elnökségben foglalt helyet Szőnyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára, Öszi István, a községi népfront elnöke, Urbán János, a községi tanács vb elnöke, Tóth János, a földművesszövetkezet elnöke és Szalai Ottó, a Vörös Csillag Tsz fóagronómusa. Komócsin Zoltán és Győri Imre elvtársak időszerű politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatták választóikat. Ebből a tagság részesedése 3 millió 697 ezer forint lesz. Ez mintegy 20 százalékkal több a tavalyi személyes jöra - 158 forint ártámogatást vedelmeknél. Adóra, üzemkapunk. A búza után mázsán- viteii költségekre, a kőként 77 forint jár. Egy má- fábbi hitelek törlesztésére, zsa napraforgó után pedig, egyszóval az összes kiadásokamit a homokon termesztünk, ra a bevételből 9 millió 632 370 forintot kapunk. A fű- ezer forintot terveztek. Teszerpaprika mázsája után hát. mint látható, a sima do155 forint jár. Hasonlo segít- táció nélküli árbevételekből séget ígér az új kísérleti do- is közel 5 millió forintot tartációs rendszer az állatte- talékolnak a különböző állónyésztes fejlesztéséhez is. és forgóalapok fejlesztésére, Például egy mázsa sertéshús s ehhez kapják az árkiegyenután 440 forint, egy mázsa ütésből eredő 2 millió 300 hízott marha után pedig 776 ezer forintot. Mire költik forint illet meg bennünket a maíd ezt a pénzt ? szerződéses ár felett. Az ál- ~ Ezután nem kérünk külam ezzel akarja lehetővé lönféle üzemviteli meg kótenní, hogy a mi egyelőre zép lejáratú hiteleket az álmég nagyon gyenge, 4 aranykoronás minőségű talajainkon is mihamarabb megteremtsük a nagyüzemi termelés szilárd gazdasági alapjait. s olyan feltételek mellett tudjunk dolgozni, mint a 15 —20, vagy 25 aranykoronás földeken működő tsz-ek. Elünk az új lehetőségekkel és mindent megteszünk, hogy gyorsan emelkedjenek terméshozamaink, és többet adhassunk a népgazdaságnak. 400 szükséges"*járu3kos beru'háIámtól, Saját pénzünkből fejlesztjük a gazdaságot. Ezáltal sok százezer forint kamat fizetésétől is mentesülünk. Többek között megvásároljuk a még hiányzó gépeket. Felépítjük a szövetkezel új művelődési házát, több szolgálati lakást is tervezünk. Folyamatosan termőre forduló szőlő- és gyümölcstelepeinken további állami segítség nélkül végezzük el a mázsát értékesítettünk, most ezer mázsára szerződtünk. zásokat. Egyszóval azt akarjuk, hogy mire a mostani háromesztendős kísérleti időA burgonyaföldeket úgy ké- szak lejár, kifejezetten a saszítettük elő, hogy legalább ját pénzforrásainkkal gaz500 mázsát terven felül is dálkodjunk — magyarázta értékesíthessünk. Holdanként az elnök. 10 mázsával terveztünk ele- Naponta születnek itt újabb Válaszolnak az illetékesek Kitüntetés új módon? Szzel a címmel közöltünk szagos Találmányi Hivatal kommentárt április 9-i la- az előterjesztések felülvizspunkban. Szóvá tettük, hogy álata után adta kj a mi_ s kiváló újítók csak jóval .... . . . . az újságközlemények után nisztériumok reszere kioszkapták meg kitüntetéseiket, tásra e kitüntetéseket. Mint Az Országos Találmányi Hi- később megállapították, a vatal Titkárságának vezetője, minisztériumok és a trösztök Mezey László válaszolt cik- a hazánk felszabadulása 20. künkre. A többi között ar- évfordulója alkalmából adóról tájékoztatta szerkesztősé- mányozott kitüntetéseket günket, hogy a kiváló újító csak késve, április 5-én poskitüntetésekre az előterjesz- tázták, s ezért vidéken csak téseket az illetékes miniszté- később osztották ki a kitünriumok tették meg. Az Or- tetéseket. Szakmai előadások Az üzemi ismeretterjesztés tapasztalatai Az ismeretterjesztő évad nél többet nyújtsanak a halivége felé közeledik, az gatóságnak. Ilyen szempontSZMT kulturális, agitációs, bél máris levonható az a tapropaganda és sport bizott- nulság, hogy jövőre sokkal sága szükségesnek látta meg- inkább a termeléshez kell vizsgálni a munkásakadémi- igaz/tani az akadémiák élőik, az ismeretterjesztő soro- adássorozatainak tárgyát, s zatok és egyedi előadások emellett több olyan témát is helyzetét a megye, illetve lel kell venni a programba. Szeged ipari és mezőgazda- ami a női dolgozókat érsági üzemeiben. Az idény dekli. előkészítésében az SZMT bizottsága együttműködött a A felmérés szerint az tizeTudományos Ismeretterjesztő ™fkben a mfúlt évjnásodik Túráin, %non„»i teleben mintegy 139 alapTársulat megyei szervezetével és közösen határozták meg a feladatokat. A megyében jelenleg 22 munkásakadémia működik a TIT-tel kötött szerződések szervezetben 407 előadást rendeztek csaknem 17 ezer ember előtt. A tapasztalatok szerint a dolgozók elsősorban azokat az előadásokat kedvelik, melyeket az alapján, ezek közül tízet MTESZ előadói tartanak és Szegeden rendeztek meg. ^ adott szakmához kapcsoNégy akadémia a helyiipari lódnak. Ezenkívül nagyobb es városgazdálkodási válla- „ „ . „. latoknál, négy a textilüze- haIlgatosagot vonzanak meg mekben. kettő az építőknél. a TIT előadóinak egészségegy az élelmezésiparban, ügyi előadásai és a különegy a mezőgazdaságban, va- böző élménybeszámolók, lamint tíz a vasútnál működik. A legkiemelkedőbb munkát a MÁV-nál végzik. ahol ebben az évadban 356an vesznek részt rendszeresen a magas színvonalú szakmai jellegű előadássorozatokon A KenderfonóTermészetesen újabban ráirányult az érdeklődés a munkaügyi, munkajogi kérdésekre is. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat állandó jellegű munkásszállásain az a és Szövőipari Vállalatnál a gyakorlat alakult ki, hogy munkásakadémia földrajzi minden két hétben rendezjellegű, de előadás hangzik nek ismeretterjesztő élőéi az üzemen belüli emberi adást, és a témának megfekapcsolatokról és a házassá- lelően filmvetítés követkegi bontóperek tanulságairól zik utána. Ezeknek az előis. A jutagyárban irodalmi adásoknak — melyek igen témák adják az akadémia sokrétűek, témájuk hol terelőadásait, de mivel a hall- melési, hol technikai, másgatóságot érdekli, egy-egy kor irodalmi, művészeti jelelőadást szentelnek a rák- legű — nagy sikere lenne kutatás történetének és az más üzemek munkásszálláemberi vér szerepének. A sain is. Az SZMT kulturális konzervgyárban orvosi és bizottsága szükségesnek tartgyermeknevelési témákból ja, hogy az ismeretterjesztésáll az akadémia sel foglalkozó szervek, a A munkásakadémiák szá- TIT, az MTESZ, a KISZ, az ma nem növekedett a tava- MHS, a szakszervezet az edlyihoz képest, de ez a stag- diginél jobban összehangolja nálás egymagában nem hi- munkáját és hívja segítségül báztatható. Nem az szüksé- az üzemi pártszervezetet, ges, hogy kivétel nélkül szakszervezetet, gazdasági, minden üzemben működjék műszaki vezetést is, hogy az akadémia, sokkal inkább ismeretterjesztés minőségét fontos* hogy a meglevők mi- tovább lehessen javítani. A munkafegyelem frontvonalai gy országos felmérés tanúságai szerint minden munkás idejéből évente legalább két-három munkanap vész el olyan csellengések következtében, amelyek egyértelműen a munkaszervezés hibáiból adódnak. Az ilyen munkakiesések éppen a legnagyobb létszámhiánynyal küszködő építőiparban tapasztalhatók Tavaly kétezer munkás teljesítménye esett ki az építőiparban, vezetési, szervezési problémák rendszertelen anyagellátás miatt. Mindez természetesen visszahatott nemcsak az országosan mért teljesítményekre, hanem az egyes munkások jövedelmére is. Nem meglepő, hogy a munkaerővándorlás is itt öltött a legnagyobb méreteket. Más számitások szerint is legalább 10—30 százaléknyi tartalék található azoknak az üzemeknek a kapuin belül, amelyek a legszívesebben emlegetik a munkaerő-gondokat. Ez együtt beszél a bajról és a baj okáról. A vállalati vezető emberek gyakran mégsem veszik észre a nyilvánvaló összefüggést. Pedig a tények itt is cáfolhatatlanok: üzemek sorában, ahol mindig van anyag, energia, munka, tehát kereset is, sokkal ritkábban emlegetik a fegyelmezetlenséget, mint abban a gyárban, ahol naponta jelentkeznek a vezetés gyengeségei. Hiszen az emberek szeretnek dolgozni, de látni is akarják munkájuk közvetlen értelmét. Vagy azokban a gyárakban, ahol két ember munkáját nem öten végzik el, ma alig találunk két-három százaléknál nagyobb kihasználatlan belső tartalékokat. És érdekes módon itt a fegyelmi büntetések is sokkalta ritkábbak, mint ott, ahol a laza munkarend önmaga szüli a fegyelmezetlenséget. Sokat beszélünk ma — helyesen — a munkafegyelem iránti mindért korábbinál nagyobb igényről. S okként többnyire a korlátozott munkaerőtartalékokat emlegetjük. Alapjában ez természetesen igaz. Százezres arányok helyett — amit hosszú éveken át megszoktunk — az ipar az idén maximálisan mindössze 40—50 000 új munkáskézre számíthat, ebből is mintegy tízezer az iskolából a tanév végén kikerülő fiatal. Ez nyilván minőségében más munkaerő-helyzetet jelent, mint az előző években volt. Szükségszerű tehát, hogy az 1965-ös népgazdasági terv az idei tennivalók kulcsfeladataként szabta meg a gazdasági munka hatékonyságának növelését, s ennek részeként alapvető feltételnek jelölte meg a munkafegyelem javítását. De nem lehet indoka egyedül a munkaerő-helyzet a fegyelmezettebb munka igényének. Ha volna elég munkáskéz, akkor is feltétlenül észre kellett volna venni — és ehhez különösebb közgazdasági felkészültség sem kell —, hogy a munkaidő kihasználása egyes helyeken nem a legtökéletesebb. A 10—30 százalékos belső tartalékok „rejtegetése" akkor is drága volna, ha munkaerő korlátlanul állna a népgazdaság rendelkezésére. Nemzeti jövedelmünk több mint egyharmada a külkereskedelemből származik. Versenyképességünk a nemzetközi piacon tehát kulcsa egész további fejlődésünknek — az egyre növekvő hazai igények kielégítésének is —, s alapja annak, hogy milyen mértékben tudunk helytállni a szocializmus és a kapitalizmus versenyében. •i'bből a nézőpontból vizsgálódva világos, hogy menynyiségben és minőségben egyaránt többet kell nyújtanunk. S ez a több csak úgy születhetik meg, ha tudatosan, ésszerűen és takarékosan, gazdasági mérlegelésekkel és a tudomány módszereivel fogunk minden munkához. A gazdasági munka hatékonyságának növelése az élet által elénk állított törvény. S ennek a törvénynek az ismerétében kell megfelelő helyre állítanunk a munka és a munkaidő becsületét is. A gazdálkodási hatásfok növelésének igénye az MSZMP Központi Bizottságának tavaly decemberi határozata óta olyan hangsúlyt kapott, mint soha azelőtt. Közüggyé vált azon gondolkodni, miként dolgozhatunk még eredményesebben, és közüggyé lett ennek részeként a munkafegyelem problémáinak megoldása is. Elsősorban nem a Munka Törvénykönyve különböző szigorító rendelkezéseinek alkalmazásával — bár ezek hasznosságát és szükségességét sem vitatja senki, aki felelősséget érez az ország közös ügyeiért — hanem a munkafegyelem lazaságait kiváltó belső okok felmérésével és fokozatos megszüntetésével. Az év első heteiben a vártnál is jobb gazdasági eredmények születtek, s a munkafegyelem is szilárdult, A munkafegyelem vonatkozásában is ott születtek a legnagyobb eredmények, ahol a gazdálkodás minden láncszemét megvizsgálták. így vált világossá, hogy a fegyelmezetlenségek az esetek tekintélyes részében nem a munkások hibáiból származtak. Kellő körültekintéssel és határozottsággal megtett intékedések nyomán sok helyen szinte egyik pillanatról a másikra szűntek meg a „fegyelmezetlenségi frontvonalak", amikor az említett vállalati vezetők kellő önkritikával észrevették, hogy a fegyelmezetlenségek jócskán az ő munkájuk hibáiból is származnak, Javult a munkaidő kihasználtsága és gyorsan növekedett a produktivitás ott, ahol hangoskodás helyett a munkafegyelem megjavítására a gazdasági irányítás, munkaszervezés, anyagellátás hibáit is az elemzések mikroszkópja alá vették. Ennek nyomán a munkafeltételek megjavulásának hatása azonnal mérhető volt a munkafegyelem terén is, akár a munkaidő kihasználásának fokára, akár a termelékenységre vagy a munkaerővándorlás csökkenésére gondolunk. A szocialista brigádok vezetőinek nemrég lezajlott tanácskozása a gazdasági élet szinte minden gondját megvitatta. Ennek a mérlegelésnek eredményeként fogalmazódott meg egyebek között az a természetes óhaj, hogy tanuljon meg minden vezető szocialista módon vezetni. A felelősség a közösség érdekeit szolgáló elhatározások mellett a jó munkakörülmények biztosításának kötelességét is jelenti. A vezetés tudományának következetes alkalmazása mindenütt, — ez a leghatékonyabb gyógyszer a fegyelmezetlenségekből származó betegségek ellen. Erre emlékeztet az idei esztendő sok új tapasztalata is. Kocsis Tamás Sedd 1965 április «. QU'MAGYARORSZAA 3 1 t i