Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

Megkezdődlek a VIT előkészületeis,eriia Já,ékok Heten utaznak Csongrád megyéből Algériába Készülnek a IX. Világif­júsági Találkozóra már a Csongrád megyei fiatalok is. Mint ismeretes, a találkozó idén nyáron lesz Algírban, s Eredményesen halad a VIT-alapra ajánlották fel az gyűjtés a VIT-alapra. A ifjúsági szervezetek. A sze­megve KISZ-istái, úttörői gedi Bartók Béla általános vállalták. hogy 210 ezer iskola úttörői 150 forintot fi­VIT-sorsjegyet adunk e', zettek be a VIT-alapra, Elő­ennek a VIT-nek jelentősé- minden fiatal megvásárol zetes számitások szerint gét nagymértékben növeli, egy-egy sorsjegyet. ezenkí- Csongrád megye fiataljai, il­ho.gy Algéria hosszú évtize- viil egy-két sorsjegyet el is ietve közreműködésükkel a deken út viselte a gyarmati ad. A Világifjúsági Találko- megye lakossága több mint i-pSt. Biró Lajos, a Csongrád zó előkészületei, amelyek a 750 ezer forinttal járul hoz­Jubiláris színházi Újvidékén szemle megyei KISZ-bizottság tit­kára arról tájékoztatta la­béke és barátság szellemé- zá az algériai ben folynak, érdeklődéssel megrendezéséhez. találkozó púnkat, hogy a megyéből és figyelik és támogatják a fel- A politikai előkészítés ki­Szegedről hét küldött uta- nőttek is. zik majd Algériába. A kül- téka. hogy Ennek bizonyí- emelkedő eseményei a gyar­az úttörők által mati ifjúsági napok és a döttek kiválogatása most fo- vállalt 210 ezer sorsjegynek kulturális rendezvények, lyik a KISZ alapszervezetei- már mintegy a felét megvá- amelyeken a DÍVSZ képvi­sárolták. Különösen nép- seletében részt vesznek a KlS'/.-szervezetekben és szerű ez a mozgalom Hód- hazánkban tanuló külföldi mezővásárhelyen. ahol a diákok, elsősorban volt gvar­vállalt 26 ezer VIT-sorsjegy mati országok fiataljai, letek: gyűjtenek a VIT- már* úgyszólván az utolsó összesen mintegy 2800 fia­alapra. ezenkívül kulturális darabig elkelt, csakúgy, mint tal vett részt a' „Ki mit és sportrendezvényeket szer- a szegedi járási Rúzsa köz- tud" vetélkedőn. Szép ered­veznek, ifjúsági, barátsági ségben. Az eddig értékesi- mény, hogy az elődöntőkig gyűléseket, találkozókat ren- tett sorsjegyek felét az úttö- országosan eljutott 114 pro­valamint rök adták el. dukcióból — amely a tv Nagy érdeklődés kíséri a "^nossaga előtt játszó­,„_.... ... . dik — tíz Csongrád megyei. VIT elokeszitese szelleme- A kulturális szemlék kere­ben sorra kerülő ifjúsági tében öntevékeny üzemi, fa­kullurális és sportrendezvé- lusi együttesek mutatják be amelyek bevételei- tudásukat, rcszét szintén a K. I. ben A az úttörő-szervezetekben ja­vában folynak az előkészü Nyolc színház zászlaja az árbocokon — Kedden művészeti díj-kiosztás deznek. Az üzemi, a termelőszövetkezeti KISZ­isták munkaverseny-vállalá­sokat tettek a VIT tisztele­tére. Több helyen VIT-mű­szakokat szerveznek. Ebben a mozgalomban összesen 300 nyeket is ifjúsági brigád vesz részt. nek egy Cikkünk nyomán (Telefontudósítás Novi Sad­rol.) Tíz napon át — április 17­től 27-ig — nyolc színház zászlaja leng a Novi Sad-i Szerb Nemzeti Színház, előtti zászlórudakon. A jugoszlá­viai 44 színházból az évköz­beni szigorú elbírálás és vá­logatás alapján ezt a nyolcat érte a kitüntetés, hogy részt legyen az 1965-ös Sterija­fesztiválon. A feltétel a ki­emelkedő művészi produkció mellett az volt, hogy mai ju­goszláv szerző művét adják elő. A Sterija Játékoknak nevezett színházi szemle ugyanis a korszerű jugoszláv drámairodalom és színjátszás fejlesztése jegyében jött lét­re 1955-ben. Az idei eszten­dő a tizedik, jubiláris év, és ezért az eddigieknél is na­gyobb követelményeket állí­tott a rendezők és a részt­vevők elé. Számos drámát írt. de a színpadokon máig is főként .szatirikus hangvételű vígjá­ténai maradtak meg. ame­lyekben a korabeli polgáro­sodó szerbség tipikus figu­ráit mutatja be. Közéleti em­berként is jelentős kulturális tevékenységet fejtett ki: út­törő volt a szerb iskolahá­lózat fejlesztésében, kezde­ményezője volt a szerb tú­ra sikeres előadásban a No­vi Sad-i Szerb Nemzeti Szín­ház művészei is. Lebovié Halleluja című drámáját mu­tatták be. amely egy kon­centrációs tábor lakóinak el­ső felszabadult napjait ábrá­zolja, és a háború, a fasiz­mus lélektipró hatását vetíti elénk drámai eszközökkel. A nagyszerű drámai műhöz méltón párosult -a Izínház dományos akadémia megala- együttesének kitűnő játéka, pításának. Méltó hagyományt ápolt tehát az a bizottság, amely 1955-ben elhatározta, hogy a következő évben, Sterija Po­povic születése 150. és ha­lála 100. évfordulójának esz­tendejében nevével — évről évre ismétlődő — színházi szemlét rendez. Eredményes tíz esztendő Mi lett a „gyermek" sorsa? Jó hírt hozott Kéri Gyur­ka: Mihályteleken ismét s,gazdára" lelt a KlSZ-szer­vezető tanáruk, a tsz is se­gíti a fiatalokat. Persze, ma sem golyóscsapágyon görgő, olajozott gépezet az ifjúsá­gi szervezeti De él, dolgozik, tervez. Másodízben keresett fel Kéri György gépipari tech­nikumi tanuló, a mihályte­lcki KISZ-szervezet vezető­ségi tagja. Mintegy öt hó­nappal ezelőtt a hervadozó ifjúsági életet panaszolta. A beszélgetésből cikk szü­letett „Sok bába közt. .." címmel. Így most kétszeres örömet jelentett érkezése, "éíódési otthonunk. ~ Akkor egy pillanatig Kéri Gyur­ka —. a zenekarból semmi. A tervezett hangszervásár­lás kútba esett. Színjátszó csoportunk azonban műkö­dött. Rövid, vidám jelene­teket tanultunk. „Aranyé etünk lesi" Mintegy 25 fiatal szorgal­masan próbálgatott a té­len. A szereplés azonban elmaradt, falujukban ugyan­is még nincs megfelelő elő­adóterem, a vendégszerep­lésben meg az egészségügyi zárlat gátolta. — Nyár végéig, talán au­gusztus 20-ra elkészül mű­ket" -mozgalom hoz. Az ..Is­merd meg megyédet'' há­rom versenye szólít a helyi tájak, városok megtekinté­sére. Gazdag nyári, őszi prog­ramot kínál a természetjá­rók szakköre. A mi hálytelki KISZ-fiatalok megismer­kedhetnek az ország leg­szebb tájai\ al, kiránduló helyeivel. B. Ö. Az elmúlt évek valóban megmutatták, hogy a Sterija Játékok hatalmas serkentő erőt jelentenek a jugoszláv drámairodalomban és szín­adója. teljes nevén: Jovan játszásban. Mostanáig a ju- „Szítt/lázi /í irlument" Sterija Popovic. A mull sza­A szerb dráma atyja A magyar újságolvasók cs színházlátogatók számára ke­vésbé ismert a fesztivál név­A záró előadás 26-án, hét­főn lesz. majd másnap a szemlén kívül a játékok tisz­teletére ugyancsak a Szerb Nemzeti Színház mutatja be Sterija Popovic Kir Janja. más néven a Fösvény című komédiáját. Ezen a napon lesz a művészeti dijak ünne­pélyes kiosztása is. Külön dí­jazzák a legsikeresebb drá­mai mű szerzőjét, valamint díjat kap a legjobb drama­turgiai munka, a rendezés, a jelmez, a díszlet és termé­szetesen a legjobb együttes. Ezenkívül öt kiemelkedő szí­nészi teljesítményt is díjaz­nak. zad első felében élt, ver­seci születésű írót és műve­lődéspolitikust úgy tartják számon, mint a szerb dráma atyját. Az ő nevéhez fűződik ugyanis a szerb nyelvű drá­mairodalom megteremtése, de ugyanakkor az első belg­rádi színház megalapítása és a Szerb Nemzeti Színház létrehozásának gondolata is. hiszen azt újságolta: — Mi lett a „gyermek" torsa? Az igazi válasz: a telt Megbántott. népművelői hitében meglopott ember­ként ismertem meg az őszön Regös Vilmos zene­tanárt. a mihályteleki KISZ-íiatalok népszerű ve­zetőtanárát. Értelmetlen vi­táK, meg nem értések tel­jesen elvették a kedvét at­tól, hogy a fiatalok műked­velését szolgálja. A legjob­ban az bántotta; egyesek anyagisággal magyarázták lelkes, patronáló, szakkör­vezető tevékenységét. A fiatalok ragaszkodása és a városi KISZ-bizottság biztatása győzte meg: nem aztán aranyéletünk lesz Klubszobát kapunk, televí­zió van, a tanácskozó te­remben ülésezhetünk. Ér­telmet nyer a műkedvelő mozgalom is. Havonta mű­soros előadásokat, táncdél­utánokat rendezhetünk. Sok művészetpái-toló. tevékeny KISZ-ista van nálunk. Zöl­di Juditra, Lőrincz Imrére, Gyári Piroskára, Papp Ist­vánra, Szűcs Erzsébetre. Kószó Józsefre, Börcsök Piroskára. Csányi Ferenc­re, Katona Mihályra. Ács Sánta Miklósra mindig szá­míthatunk — magyanazta Kéri György. — Az avatás? — Szeretnénk másfél órás műsorral szórakoztatni a lakosságot a művelődési ott­Ma nyitják meg Bényi László szegedi kiállítását goszláviai színházak össze­sen 360 színművel pályáztak, és ezek közül 99 került a fesztivál színpadára. Az idei megnyitó előadás tehát ab­ban is jubileumi volt. hogy a nyitó darab — Pero Bu­dák Hóvihar című drámája — a fesztivál 100. előadása­ként került színre. A zág­rábi Horváth Nemzeti Szín­ház kiváló együttesétől be­mutatott. mély emberi érzé­sekkel átitatott darab egy A Sterija Játékokat jogo­san nevezik színházi parla­mentnek is. Nemcsak azért, mert a jugoszláviai színhá­zak legjobb képviselői jelen­nek meg itt évről évre, ha­nem mert ezt az alkalmat ragadják meg szerzők, színé­szek. színházi- szakemberek a legidőszerűbb kérdéseik meg­vitatására. Ezúttal tartotta most szerdán és csütörtökön itt Újvidéken a Jugoszláv Drámaírók Szövetsége évi közgyűlését. A kétnapos ta­nácskozáson Matkovic és Ob­A Múzeumi Ismeretter­jesztő Központ Propaganda Osztálya és a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeum a Hor­váth Mihály utcai képtár­ban kiállítást rendez Bényi László festőművész művei­ből. A kiállítást ma, va­sárnap déli 12 órakor nyit­ja meg D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. Bényi László pályafutásának kez­detén Aba-Novák Vilmos ta­nítványa volt. később Rud­nay és Koszta voltak rá nagy hatással, az alföldi fes­tészet mesterei. Miután ki­alakítja sajátos, egyéni al­kotó módszerét. így vall az alkotás folyamatáról: „Elébb hirtelen. majd hogynem utánzásképpen kapom el a mozdulatokat s a kép főbb jellegzetes foltjait. A tovább bi teendő: képet konstruál­ni ebből a vázlatból. Leg­nagyobb izgalmam mégis a szín, mert alighanem ezért az okért lettem festő." — A kiállítást Szelesi Zoltán sze­gedi művészettörténész ren­dezte. hagyhatja cserben a fiatalo- hon megnyitóján. Legköze­kati — Tavaly ősszel, az új­ságcikk megjelenése után megbeszéltük a KlSZ-isták­kal a tennivalókat. Ott volt Nagy István, az Űj Élet Tsz elnöke és ígérte, hogy a közös gazdaság saját fiai- természetjárók ként segíti a KISZ-t. Regős tanár elvtárs is eljött és vállalta, hogy továbbra is patronálja szervezetünket. Egyetlen kikötése volt: sem­miféle honoráriumot nem fogad el — mondta Kéri György. Regös tanár e gesztusa Igazi cáfolat: korábban sem az anyagiasság sugallta a fiatalok patronálását. Első­sorban a falusi népművelő munka szeretete ösztönözte. Igazának cáfolhatatlan érve: Síz emberi tett. — Az őszi tervekből mi lett? — Hát... — gondolkodik lebbi gyűlésünkön beszéljük meg a részleteket. Természetjárók gazdag programja Mintegy 25 fiatal tagja a szakköré­nek. Négyen részt vettek a felszabadulási vándordíjas kupaversenyen. Sajnos. He­gedűs József a verseny előtti utolsó fél órában cserben -hagyta a kis csa­patot, így nem nyerhettek helyezést. A természetjáró szakkör idei terve gazdag. — Benevezünk a külön­böző • tájékozódási, vándor­dí.i.is,' városismertető kupa­versenyekre. Hat Szeged környéki Kilián-túrán, vala­mint a Tisza-túrán részt veszünk. Augusztusban sze­retnénk kirándulni a Bör­zsönybe, ezzel csatlakoznánk az. „Ismerd meg hegyein­Kollégiumi és iskola-napok Szegeden , .. .... .. renovic rendkívül időszerű kérdéseket feszegető tanul­manyat olvasta fel napjaink „amerikás" paraszt életéről, küzdelmeiről és csalódásai­ról szól. A népszerű, nagy­erejű dráma éveken át sze­repelt a vajdasági magyar műkedvelő együttesek műso­rában is. A Sterija Játékok ösztön­ző erejét mutatja az is — mint beszélgetésünk alkal­mával M. Radonyity. a fesz­tivál-bizottság titkára el­mondotta —, hogy a színhá­zak a korábbinál jóval több mai jugoszláv szerző darab­ját tűzik műsorukra. A fel­szabadulástól 1956-ig átlag­drámaírásáról. az igazi drá­maírói hivatás témaköréből. Ezt a „színházi parlament" jelleget egyébként különféle viták, megbeszélések is ki­domborítják. Ezeken egy­részt szakmai közönség jön össze, de vannak úgyneve­zett nyilvános tribünök is, vendégek, a színház iránt ér­deklődő közönség bevonásá­val. Az idei fesztiválon is sok külföldi szakember, író. újságíró jelent meg. tőként a szocialista országokból. Há­romtagú delegációval képvi­ban évenként 60 előadásban selteti magát a Magyar Üj­szerepelt jugoszláv szerző, ságírók Szövetsége és itt van azóta viszont több mint 150 a Magyar Színház- és Film­előadásban. Már maga ez művészeti Szövetség képvise­A Szegedi Nemzeti Színház április 30-án este 7 órai kezdettel utoljára mutatja be Beethoven FIDELIO című operáját. Jegyek a Kárász utca 15. sz. alatti szervező irodában és az üzemi szervezőknél válthatók. K 108 Kollégiumi napokat ren­deztek a Szegedi Tanárkép­ző Főiskola kollégiumai áp­rilis 24-éin és 25-én. A kol­légiumi napok és képzőmű­vészeti. foto és kézimunka kiállítások ünnepélyes meg­nyitására szombaton délbsn került sor a Semmelweis ut­cai épületben. Különösen a rajz-szakos hallgatók fest­ményei. grafikái és a szebb­nél szebb kézimunkák arat­tak sikert a megnyitó közön­ségének körében. Szombaton délután sport­műsorral folytatódott az ün­nepségsorozat: a Semmel­weis utcai és a Hámán Kató utcai kollégium kosárlabda és kézilabda csapatai mér­ték össze erejüket. Este VIT-bálat rendeztek a Hun­gáriában. Ma. április 25-én délelőtt akadályversennyel egybekö­tött kirándulást bonyolítanak le a Maros-tork'la'hoz, este fél 8 órai kezdettel pedig az Április 4. út a 8. szám alatti Úttörő-előadóban a fő­iskola Irodalmi Színpadának tagjai Garai Gábor: Leseinda az elragadtatásról című mű­vét adják elő. * Tegnap, szombaton ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulója jegéében iskola­napot rendezett a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti és Mezőgazdasági Technikum KISZ-szervezetc. Az iskola­napot Bak István KISZ ta­nácsadó tanár nyitotta meg. majd Mohai Elek, a techni­kum IV. osztályos tanulója Illyés Gyula: Óda a gyorsa­sághoz című versét szavalta el. Az iskola énekkara dr. Mihálka György vezényleté­ve] Kozm: Rumbala. Bárdos: Dana-dana és Novikov: Bé­kedal című müveit adta elő. szólót énekelt Papp Klára és Bialoszkuszky Kornélia. A zongora kíséretet Joó Ete lát­ta el. A szakköri előadások ke­retében a növendékek sorai­ból Kristóf András. Tács'k Mihály, Ferenczv Ferenc. Eszes Ferenc. Rados Mihály, Szűcs And­rás. Galváts Imre. Hajdú András. Márton László, Papp Sándor, Papp Sz. István, Sára Jáncs, Bagi Sándor, Mosa József, Dömötör György, Gavallér • József, Darvas Béla, Osztrogonácz Jáms, Pálnik Ferenc, Mohai Elek, Pozsonyi Sándor, Na­rozsnyik János, Kmoskó Pé­ter, Erdős Lajos és Ludányi József tanulók adtak elő tár­sadalom, illetve természettu­dományos témakörökből, fő­ként erdészeti szakproblé­mákról. Délután sportköri bemu­tatót rendeztek. A Termé­szettudományi Szakkörök munkáiból kiállítás nyílt az. iskolában, majd klubdélutá­non vettek részt a tanulók. letében Nógrádi Róbert, a pécsi Nemzeti Színház igaz­gatója. A külföldi vendégek soraiban olyan neves szemé­lyiségeket is láthatunk, mint a neves csehszlovák dráma­író, Peter Karral akinek darabját az elmúlt években Budapesten is játszották. A színházzal kapcsolatos az adat is bizonyítja a játékok jelentőségét, amely­nek természetesen még ennél is nagyobb, számmal nem mérhető tartalmi érté­ke van. Régi és Aj szerzők Az idei évről szóló tájé­koztatójában M. Suvakovic. rendezvények egész sora tar­a fesztivál művészeti igazga- kítja még a változatos prog­tója fontos jellegzetességként ramot. Kiállítás mulatja be mondotta el. hogy a szem- a fesztivál tíz esztendejét lére elfogadott előadások — A színház a fotoművészeiben egyetlen átdolgozás kivételé- címmel nemzetközi kiállítás sel — mai jugoszláv szer- nyílt, amelyen 16 ország — zök eredeti színművel. A köztük hazánk — fotomü­fesztivál névadójának darab­ján és olyan kiemelkedő ne­vű írókon kívül, mint Le­bovié. találhatók új nevek is. Ez ugyancsak biztató je­lenség. A már említett Horvát Nemzeti Színházon kívül sorrendben a következők mutatnak, illetve mutattak be műsort: a ljubljanai t'észeinek alkotásait láthat­juk. A francia filmművészet történetét bemutató fénykép­kiállítás is nyílt. A fesztivál bemutatóin kívül más művé­szeti események is magukra hívják a figyelmet. Közülük különös érdeklődést váltott ki a Szerb Nemzeti Színház Szlovén Nemzeti Színház, 'a művészeinek, növendékeinek EFáf makriÜboriUhLl^énn kezdeményezéseként előadott fnss, mai mondanivalójú pantomim bemutató. Csak örömmel adhatunk igazat azoknak a jugoszláv Nemzeti Színház, a belgrádi Egyetemi Színház, a Novi Sad-i Szerb Nemeeti Szín­ház, a varasdi Nemzeti Szín­h^iaSz^hgrzdÍAzU8e°rS^ti bemutatók között különösen hangH°Z0tatjak: hogy meleg elismerés illeti a 'nd'g Va" b,ra'nl val° ljubljanaiakat. akiknek kis fvpfTim te^treZK^"' -he" létszámú együttese Kamenik ^^"Ji^^A^."T®?.5 Húsz esztendő után című sű­rített levegőjű, az emberi fe­lelősségtudatot felvető drá­májával aratott sikert. Ugyancsak izgalmas témát tűztek péntek esti műsoruk­kétségtelenül jelentős vállal­kozás. amely korszakot je­lent a jugoszláv színművé­szet és drámairodalom fejlő­désében. LÖKÖS ZOLTÁN Vaaárnap, 1365. április O^MASTÁHSÁiiíÁM ®

Next

/
Oldalképek
Tartalom