Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} ' uti-MAmmm A M4GYAR SZOCIALISTA MUNKÁS P ÁRI LAPJA 55. évfolyam, 97. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. április 25. Szegeden az idén 23 milliót fordítanak a lakások javítására A házak, lakások állapota lázások bizonyítanak. A folyton romlik. A frissen Csongrád Megyei Állami épült új házakat is kikezdi Építőipari Vállalat az első az idő, hát még azokat az negyedévben 819 ezer forint épületeket, amelyek elég értékű munkáról küldött öregek már. számlát az IKV-nak, a Sze­A Szegedi Ingatlankezelő gedi Építőipari Vállalat pe­Vállalat mintegy 1400 dig 162 ezerről, A szerzőcjés lakóépület fölött rendel- szerint a Csongrád Megyei kezik. Állami Építőipari Vallalat­Pontosabban szólva 13 ezer nak 4 millió 535 ezer, a Sze­045 lakással. 590 üzlethelyi- gedi Építőipari Vállalatnak séggel. 122 irodával és 292 pedig 3 millió forint értékű Komócsin Zoltán es Győri Imre képviselői beszámolója j Tegnap, szombaton este Földeák községben képvise­lői beszámolót tartott Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP J Politikai Bizottságának tag­ja, a , Népszabadság főszer­kesztője'és Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára, megyénk országgyűlési kép­viselői. műhellyel. A város lakóépületének Mintegy ötven százaléka tar­tozik az IKV-hoz. A bérle­mények után befolyt lakbér összege a múlt évben 14 millió 347 ezer forint volt. Az újabban épülő házak át­vételével a lakbér összege várhatóan az év végére va­lamennyivel több lesz majd, mint a tavalyi esztendő ha­sonló időszakában. Összegez­ve befolyt lakbért, nem ne­héz megállapítani, hogy eb­ből nem lehetne elvégez­tetni a szükséges felújításo­kat, karbantartásokat. Szatmári Máté, az ingat­lankezelő vállalat főmérnö­ke elmondotta, hogy ebben az évben 23 millió forintot költenek épületek és laká­sok felújítására, karbantar­tására. Ebből eb­munkát kell elvégeznie ben az évben. Cserépkályha építésre, vil- ! lanyszerelésre, gáz bevezeté- ! sére még külön fordít az in- j gatlankezelő vállalat 1 mii- ' Hó forintot ebben az esz- , tendőben. Ezeket a munká- : kat is más vállalatokkal szerződve végezteti el. Tart az öreg házak röntgenezte­tése is, amelyet az ÉM Föld­mérő és Talajvizsgáló Vál­lalata végez Szegeden. Erre mintegy 400 ezer forintot költ az 1KV Kifejezetten erre a célra készített röntgenkészülék vizsgálja a házak belső szerkezetét, a salakbetonba épített vas­tartószerkezeteket, amelye­ket sajnos az idő foga, a korrózió sok helyen kikez­dett már, s emiatt szüksé­csy-Zsilinszky utca 9 és a Hajnóczy utca 5 Számú ház. S nemcsak az épületek kül­sejét újítják Cel. hanem a lakásokat is. Még az idén ugyancsak hozzákezdenek az Attila utca 3 és a Hunyadi János sugárút 9 számú há- Komócsin Zoltán és Győri zak felújításához. A har- ! Imre elvtársak időszerű po­mincas években épült úgy- j litikai és gazdasági kerdé­nevezett Szikra-lakások fel- ' sekról tájékoztatták válosz­újításához is hozzákezdenek. I tóikat. A hagymatermesztésröl tanácskozott Makón a megyei képviselőcsoport gessé válik azok kicserélése, saját kivitelezésben 1* Eddig 34 épület födémvizs­millió forint értékű kar- gálatával készültek el. . Az Oskola utca 11—13 számú hazaknál az IKV-nak itt különös tekintettel kell lennie a? utca egész arculatára, a védetté nyilvánított épüle­tekre, hogy a felújítás után' eredeti stílusukat nyeljék vissza. Nagyobb felújítást kap a már korábban mun­kába vett Kárász utca 16 számú ház. továbbá a Baj­bantartást és 4 millió 600 ezer forint értékű felújí­tást végeznek cl. Felújításra szerződtek 1 millió 370 ezer forint ere­jéig a Csongrád Megyei Ál­lami Építőipari Vállalattal és a Szegedi Építőipari Vál­lalattal. A munkák üteme azonban lehetne gyorsabb is, mint amit az eddigi szám­Az országgyűlési képvise­lők Csongrád megyei cso­portja szombaton Makón ülésezett. A tanácskozáson részt vett Komócsin Zolián. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Népszabad­ság főszerkesztője. Nagy Dá­niel, az ELnöiki Tanács tagja. Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke. Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Török László,, a megyei ta­nács vb eLnöke. Perjési László, a szegedi városi párt­bizottság első titkára, me­gyénk többi országgyűlési képviselője, valamint a já­rási, városi pártbizottsá gok és tanácsok vézetői, több tsz elnöké és a megyei felvásár­lási szervek vezetői. Katona Sándornak, a megyei képvi­selőcsoport vezetőjének meg­nyitója után Mágori József, az Üttörő Tsz főagronómu­sa, az Agrártudományi Egye­tem hagyma- és zöldségter­melő szakosztályának veze­tője ismertette a járás és a Szlovéniába érkezett a magyar parlamenti küldöttség A Kállai Gyula vezette magyar parlamenti küldött­ség. befejezte egynapos zág­rábi látogatását és szom­baton reggel Ljubljanába, Szlovénia fővárosába uta­rott, ahol Kállai Gyulát es a delegáció tagjait a Bod­rezsnik-villában dr. Marijan Brecelj, a szlovén parlament alelnöke és mások üdvözöl­ték. A küldöttség és a vendég­látók közti rövid baráti esz­mecsere után, á KáUai Gyu­la vezette parlamenti dele­gáció a Ljubljanától 30 ki­lométerre levő. hófedte csú­csok közepette elterülő Kranj városba látogatott el. ahol az elektromos ipari be­rendezéseket előállító Iszkra üzemet tekintette meg. Az Iszkra termékeit 40 ország­ba. köztük az Egyesült Ál­lamokba, az NSZK-ba, Fran­ciaországba, Magyarország­ra. Lengyelországba szállít­ják. A látogatást követően fvan Macsek. a szlovén par­lament elnöke adott díszebé­del, a delegáció tiszteletére. A diszebeden részt vetlek Kállai Gyula vezetésével a küldöttség tagjai: Bugár Já­nos né, valamint Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete. A Szlovén Szocialista Köztársaság részéről megje­lentek: Ivan Macsek, a szlo­vén parlament elnöke, dr. Marijan Brecelj. a parla­merW alelnöke, Vida Tom­sics, a Szlovén Szocialista Szövetség elnöke, Pál Margit parlamenti képviselő és a szlovén közélet több más kiemelkedő személyisége. A díszebéden Ivan Ma­csek és Kállai Gyula pohár­köszöntőt mondott. A szlovén parlament elnö­ke hangoztatta: a jelenlegi nemzetközi helyzetben, ami­kor a reakciós erők durva agresszióhoz folyamodnak a világ különböző pontjain, igen nagy jelentősége van a szocialista országok összefo­gásának, s így a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátsága meg­szilárdításának is. Kállai Gyula szívélyes szavakkal mondott köszöne­tet a kedves vendéglátásért. A magyar küldöttség eddigi útja során fontos tapaszta­latokat szerzett a jugoszláv nép alkotó munkásságáról — mondotta, majd befejeze­sd) rámutatott: a két nép barátságának elmélyítésében jelentős szerepe volt Ka dér János karagyorgyeaoi látogatásának. Tito magyar országi útjának es a Ran ­kovics köztársasági alelnök vezette küldöttség részvéte­lének a Magyarország fel­szabadulásával kapcsolatos ünnepségeken. További ki­emelkedő sikereket kívánt, a Szlovén Szocialista Köztár­saság népének a szocialista építés munkájában. . A magyar küldöttség ez után Szlovénia természeti szépségeivel ismerkedett. El­látogatott Bledbe, a posztoj­nai cseppkőbarlangba, majd Opatijába utazott, ahol a magyar delegáció vasárnapi pihenőjét tölti. (MTI) város hagy ma termesztési perspektíváját, amelyet mintegy száz szakember dol­gozott ki. A tájékoztató szerint a já­rásban az elmúlt években 1340, a várce határában 980 holddal nőtt a vöröshagy­ma vetésterülete. A második ötéves terv időszakában tervezett területnövekedést azonban nem sikerült elérni. Az idén eddig fokhogvmából 1290, dughagymából 1200 hold a leszerződött mennyi­ség; több az előirányzottnál, ami a kedvezőbb árviszo­nyokkal és a termelési fel­tételek javulásával magya­rázható. A terület jobb kihaszná­lása, a hozamuk növelése ér­dekében a vöröshagyma tő­állományát holdanként. 160— 130 ezerre szaporították Több év átlagában a makói Üttörő. az ambrózia Ív i Di­mitrov és a csanádalberti Kossuth Tsz ért el kiváló, 100 mázsás átlagtermést; ez a főleg Makón alkalmazott öntözés, a l'ertőzésmentes vetöágyak és a szakszerű gazdálkodás eredménye. Más gazdaságokban ir.gadozóak a termésátlagok. Javult a dug­hagyma hőkezelése, s a to­vábbi korszerűsítés biztosít­hatja a szükséges jóminősé­gü vöröshagyma vetőmagot. Befolyásolja a termelést a felvásárló szervek tevékeny­sége is. ami pár év óta ja­vult, de még mindig nincs összhangban a szállítások ütemezése a termelők törek­véseivel. Súlyos gond a rak­tárhiány. Faforgácsból — irodabútor Porcelángyár épül Vásárhelyen A berendezéseket o/osz cég szállítja és szered portáltunk Romániábol és Bulgáriából. Az új magyar• üzem évi kapacitása 6 ezer tonna áru gyártása lesz. Mivel pedig nem fajanszból ­mint Budapesten —, hanem úgynevezett félporcelánból készülnek majd a vásárhe­lyi termékek, a hazai szük­ségletek kielégítése mellett minden bizonnyal nagy ex­portot is lehet majd lebo­nyolítani belőlük. Amint, az új gyáregység már kinevezett igazgatója Higi László elmondotta a vásárhelyi porcelángyár épí­tése kiemelt beruházás. Je­lenleg a 31-es számú Épí­tőipari Vállalat, felvonulá­sával párhuzamosan ' a Csongrád megyei Építőipari Vállalat mélyépítő részlege az iparvágány elkészítését végzi, Tiszaszederkényben pedig már gyártják a nagy­csarnok vasszerkezeti eleme­it. A vásárhelyi porcelángyár berendezései és termékeinek színvonala révén egyike lesz az ország legkorszerűbb üzemeinek. A porcelángyár­táshoz az Alföldön feltárt földgázt használják maja fel. A termelés teljes meg­indulásakor az üzem 400 dolgozót foglalkoztat majd. V. E. Üj üzem építését kezdték meg Hódmezővásárhelyen. Miután az egészségügyi por­celángyár beruházási terve­it jóváhagyták, az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Vállalat elkészítette a mű­szaki terveket, s a 31-es szá­mú Építőipari Vállalat ápri­lis l-én felvonult a kivite­lezéshez. A beruházási program szerint a mintegy 270 millió forint költséggel készülő gyár építése 1967. május 31-én fejeződik be, de a fo­kozatosan készülő üzemré­szek egy részében már 1967 januárjában megkezdődik a teimelés. Az új gyár úgy­nevezett egészségügyi porce­lánokat, mosdó- és WC­kagylókat, falburkoló csem­pét készít majd. A gépi berendezéseket és a tech­nológiai terveket az olasz Pozzi-cégtől vásárolták meg. Az egészségügyi, porcelán hiánycikk szinte az egész világon. Jelenleg a Buda­pesti Porcelán- és Fajansz­gyár — melynek a vásár­helyi telephelyé lesz — 2700—2900 tonna árut gyárt évenként. Ennek ellenére ta­valy mintegy 700 tonna egészségügyi porcelánt im­MAGUNKNAK IS... A VIRÁGOK, melyeket A présel'. fatorgacslap •<•«.< 1. amcgtakaritá«t jelent. A soproni gyár a préselt lapok egy részéből mintegy kilencféle irodabútor! készít. Képünkön: Forrás Ré­lané vegyésztechnikus húzószilárdság meréshes készíti eló a mintadarabokat. nyaranként az ünnepi hetek tiszteletére ültetünk, nem­csak a vendégeknek viríta­nak és illatoznak. A korsze­rűsített és kicsinosított üz­letek, a frissen tatarozott la­kóházak nemcsak az ország­világjáró utasoknak hoznak örömet. Ha szebb a tiszai strand, tisztábbak az utcák, udvariasabbak a felszolgálók s jobb az áruellátás, nemcsak annak előnyös, aki egy-két napra ellátogat hozzánk pi­henőidejében. Szinte a két­szerkettő igazságával azonos egyszerűségű és kézenfekvő dolog, hogy a városfejlesz­tés, szépítés kamatait, az ennek érdekében vállalt tár­sadalmi munkálkodás és ál­lami áldozatvállalás eredmé­nyeit azok élvezik elsősor­ban és igazán, akik az évnek . mind a tizenkét hónapját itt élik le, akik naponta találkoznak ezekkel az új örömökkel. Ez csak természetes! — mondja a romlatlan logiká­val gondolkozó szegedi pol­gár, mint ahogy az is kézen­vekvő: egy város, amely az országra meg a világra nyit kaput, amely minden föld­részről vendégeket hívogat, sokkal tartozik a meghívot­taknak és önmagának. Hogy mégis beszélni kell erről és magyarázni kell ezt, annak nagyon egyszerű oka van. Akadnak ugyanis emberek, akik ezt az összefüggést nem akarják vagy nem tudják megérteni és úgy tesznek: mindig mindent csak a ven­dégeknek! És kárhoztatnak embereket, meg testületeket, akik és amelyek elosztják az anyagi erőket. Azt mondják, hogy a Móra parkban épí­tett szökőkút árán jobb lett volna kikövezni az ő utcá­jukat, a parkosításra szánt százezrekért inkább vezették volna be a vizet az ő házuk­ba, a sok belvárosi neon-föl­irat helyett tettek volna még egy sor lámpát az ő házso­ruk elé. NEM AKAROM azt mon­dani elhirtelenkedve, hogy mindezt az önzés sugallja, a kisebb közösség érdekének előtérbe helyezése okozza, mert az észrevételnek van reális magva: a megfogalma­z.ott igény létjogosultsága. A szemlélettel vitatkoznék inkább, amely az ilyen el­fogult véleményeket táplál­ja. Nevezetesen azzal a gon­dolkodásbeli torzulással, hogy szétforgácsoljuk az erőket, csak toldozással-foltozással foglalkozzunk, nehpgy meg­sértsük a városfejlesztés ará­nyait! Hiszen eszerint mind­addig nem építhetnénk ki például korszerű és impozáns városközpontot, amíg annak jelen1 egi színvonalához nerr, emelnénk minden utcát, min­den városrészt. Évszázadok •okozta elmaradást lehetetlen évek alatt pótolni. Blmarad­tabb városrészekben még nagyobb anyagi áldozatok árán sem tűnnek úgy föl a befektetések, melyekkel ugyan nem fukarkodnak egyik városrészben sem. Az örökölt adottságok kénysze­rítően meghatároznak sok mindent, s ugyanígy az újon­nan felmerülő reális szük­ségletek' is. A városfejlesz­tésnek és városépítésnek van­nak hagyományosan kötelező elvei és praktikus módszerei, melyek függetlenek a szemé? lyes indítékoktól. A termé­szetes módón kialakult vár rosközpont. ahol az építésze­-ti értékek nagyobb hányada jött létre, s a civilizáció több áldása rakott fészket, bizonyos ideig megőrzi ezt az előnyét a szocializmus kö­rülményei között is. Ennek a magnak nagyobb a vonzása magán a városon belül, de a vendégek között is. Ezt fi­gyelmen kíyül hagyni nem lehet. S ha ez a ma| lát­szatra vagy akár valóságo­san is nagyobb ütemben fej­lődik vagy szépül,-az is tel­jes városi érdek. A szegedi lakosnak is gyönyörűségére van, még akkor is, ha a Bánomkert sorra vagy Pe­tőfitelepre tér meg aludni. HOZZÁTARTOZIK a do­loghoz természetesen az is. hogy a városnak nincs mos­tohagyermeke. A fejlődés le­mérhető a legeldugottabb te­lepen Is. új iskolák, utak. viz- és gázhálózat formájá­ban, korszerűsített üzletek­ben és kisvendéglőkben, újonnan telepített parkok­ban, virágágyakban. Említsük a nagykörutat, mely egykor határ volt? Most mar ka­poccsá vált a belváros és a külsőbb kerületek között De hogy visszatérjünk az eredeti gondolatmenethez: amikor mi a vendégeknek kedvükre cselekszünk, nem fordulunk saját városi ér­dekeink ellen. Sőt éppen azok gyorsabb megvalósí­tását sürgetjük mindenütt nemes önzéssel. Mert gondol­juk csak meg, tehet-e a ven­dég arról, ha augusztus hu­szadika után igényteleneb­bek leszünk önmagunkkal? A mi dolgunk megőrizni és állandósítani a városban azokat az eredményeket, me­lyeket nyaranként^ a felszí­tott városszeretet" kamate­zik Ha erről megfeledke­zünk. valóban csak a vendé­gek tiszteletére és meg&r­vendeztetésére dolgoztunk — becsapva őket is, magunkat is. Amit építünk, az termé­szetesen megmarad. De amit magatartásban, vagyis ud­variasságban, s bizonyos külsőségekben produkálunk; i" csak négy hét öröme le­ve hanem a vendégeit és önmagát beesülő város sok­sok állandó tulajdonsága SZ. SIMON ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom