Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-17 / 91. szám

Napirenden: A gyermekruha-ellátás Tavasszal a vásárlók va­lósággal megrohamozzák az üzleteket, áruházakat. Kü­lönösen a szülők igyekeznek, hogy a téli holmik lekerü­lése után modern, ízléses tavaszi ruhadarabokba öl­töztessék gyermekeiket. Ho­gyan sikerül egy-egy ilyen tervezett bevásárlás, milyen választék várja a vásárló­kat? — ezt vizsgálta a na­pokban a szegedi városi ta­nács kereskedelmi osztálya és lapunk munkatársa. Már az első gyermekruha­üzletben, a Csöpí konfekció­ban kedvezőtlen volt a kép. Néhány fiúöltöny, valamivel több lánykaruha és a vásár­lók panasza fogadott A gyermekruha-eHátásban zökkenők vannak. Igaz, ér­kezett nagyon szép, modern kivitelű galambszürke gyer­mek ballonkabát. Van tava­szikabát ls, de baj, hogy nem minden számban és a választék kevés. Sok a szép kislányblúz különböző teliszínekben, ízléses, szép kivitelben. A szoknyáknál ez már nem mondható el, mert az igen keresett ter­liszteraljak közül kétféle tí­pus kapható, s mindegyik világos, túlságosan kényes színű. Kapható a gyermekruha­üzletben tavaszi kosztüm is. Csak éppen olyan fazonnal és színnel, hogy nemigen veszik. Maguk az elárusítók is megállapítják: nem értik, miért gyárt ilyen ízléstelen, formátlan holmikat az ipar. Köztudottan keresett cikk a nylon vagy flór gyermek­harisnyanadrág Érthetetlen, hogy amíg télen fehér szín­ben lehetett kapni, most ta­vasszal csak fekete és piros érkezik. A gyermekruha-ellátás te­hát nem kielégítő Szegeden. Jó volna ezen sürgősen vál­toztatni, s ez elsősorban a gyártó ipar dolga. H. HL Rpa7c és fiuk ifjúsága Pajáék családi fészke üres volt Négyen a röszkei Kos­suth Tsz határában kertész­kedtek, legkisebb gyerme­kük meg az iskolában. Apák és fiuk látszólag ugyanúgy élnek: a közösben dolgoznak, falun laknak, valamennyien kenyérkeresők. És mégis: so­ha nem különbözött annyira szülők és gyermekek sorsa, célja, gondolkodása, mint most. E két nemzedék ifjú­ságában, törekvésében, egész életútjában két világ lényege fejeződik ki. Az édesapa, Paja András lovas fogattal hordta kéz alá a téglát a kertészeti langyos ágyak készítőinek. Középter­metű, kékszemű ember. Ar­cán látni, sokat viaskodott a sorssal. Se földje, se lakása nem volt, amikor negyed­századdal ezelőtt megnősült — Mi volt a nagy cél? — Azon törtem magam, valahogy összekaparok egy kis gazdaságot Nem kímélte erejét Nap­Időszerű a rétek és legelők hozamnövelése AZ ALFOLPI RÉIMK é« né! a gyeptfpusnál célszerű vetéséről, elegendő és meg­legelók nagy része rossz mi- legtöbbször csak pétisózni, felelő tápanyagról és öntö­nőségű talajokon helyezke- Ime az eredmény dik el, 4—5 mázsa holdankén- adagolt péti só ti szénaterméssel. Az ala­csony hozamok oka többek q/kh közt, hogy a gyepek ápolásé- 1 ra, a tápanyag-utánpótlásra 2 nem fordítanak gondot a 4 gazdaságok. Az Intenzív gaz- Ebből azt dálkodás nagyobb állattan zésről gondoskodunk, széna Természetesen a hozam­terméstöbblet növelés fontos tényezője a q./kh gyepek tavaszi és nyári g 10 ápolása (fogasolás, gyomir­8Í65 tá.% stb.) is. 29,25 FELMÉRÉSEINK SZERINT tanulságot oaiKoaas nagyoDD anauar- k „ Wrmni hf>sfv eazdasá- a járás területén levő gye~ ^igényel, ami szükségsz e- ^ Ub ^eseCf ÖSt ÍTLS.t SS™^: nagyobb adaggal trágyázni, ^Lr^JnlS^ mó területek jobb ki hasz­nálását "Azokon a'területeken, ahol nletve megvalósítása után A párt- és kormányhatáro- foszforhiány mutatkozik, ott v^on szenatermés er­art értelmében a rét- és le- a pétisó mellett szuperfosz- £eto eL Étre nagr wite­gelőgazdálkodás fejlesztésé- fát kiszórása is szükséges van- mert a ^^ ® ben fokozottabb előrehaldást iehet. Használatának szük- gyümölcstelepítések és ma­k»U elérni. Ezért 1964. évben ségességét kutatóink ajánlá- jorelhelyezések folytán t^él"«fTldÁ Tíe.z6gazdasági sa szerint legegyszerűbben szántóterületeink csökken­Kfsérleti Intézet is megkezd- úgy dönthetjük el, hogy a , . , . , te a rét-legelökön végzett ku- mézpázsitos területünkön nek- fgy a meg,evo & tartási eredmények elterjesz- egy-két sávban pétisó mel- legelőterületek jobb kihasz­tését a szegedi járásban lett SZUperfoszfátot is szó- nálása nélkülözhetetlen, dyan gyeptipusokon, ami- ^^ ki Ha a kettő nagyobb Ijrenre a kiserlefa eredmé- hatásúi mint a pétisó, ak­iiek megszülettek E mun- kor M egész területet mind­te során szerzett tapasztala- kettóvel trágyázzuk, tok arról tanúskodnak, hogy Tarackostippanos gyepek­Sf^nvü^r 'SS "él is a nagyobb adagű mű­•aítrágyáznak! megfelel6en trágyázás a gazdaságos. Ka­mu trágyáznák. tasztert holdankénti 3-4 Tudvalevő, hogy a szegedi mázsa pétisó és 2 mázsa Jftrás gyepes területeinek ta- szuperfoszfát a legmegfele­laja és gyepet alkotó növény- lőbb adag öntözéssel, meg­ÍHomany^összetétele külön- fele]6 műtrágyázással 30—40 Wteő. Ebből adódik, hogy az mázsa szénatermés érhető m hozamnovelési mód- e, Azt azonban egyik tí­raert, a műtrágyázást sem le- pusnál se feledjük el, hogy het egyformán alkalmazni. - - - ­Németh József Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet számra járt, felest meg har­madost vállalt De már há­zassága első évében, 1940 nyarán behívták katonának. Három hónap pocsékolódott el így. Három kenyérkereső hónap. A következő év nya­rán ismét behívót kapott Aztán két évig nyugton hagyták, majd 1944-ben frontra vitték és csak 1947­ben kerüft haza a fogságból. Hét dolgos évet loptak el életéből. Nem vitte semmire. Itthon új élet fogadta. Ho­gyan képzelte el jövőjét? Most már nagyon bízott: régi álmát megvalósíthatja. Hiszen távollétében az ég megajándékozta a családot: ölébe hullott a kisgazdaság. Felesége két hold földet ka­pott a demokráciától az ásotthalmi határban, hozzá csapták az após vagyonát és hét holdon gazdálkodni kez­dett. Igen ám, de mivel mű­velje? — Nem volt fogat öt napot dolgozott másnak, hogy egyetlen napra kölcsön kapjon egy pár igavonó álla­tot. A gazdasors így semmi­vel sem volt könnyebb, mint régebbi élete. Nemcsak más­nak, de sajáit kisgazdaságá­nak is napszámosa lett Sok töprengés után változ­tatott sorsán, 1952-ben belé­pett a gátsori Békeharcos Tsz-be, majd 1957-ben haza­költözött szülőfalujába, Rösz­kére. Azóta a Kossuth Tsz tagja, fogatos és munkacsa­pat-vezető. A család tavalyi keresete 1112 munkaegység, pénzértékben összesen 50 ezer 800 forint Mi lett a huszonöt évvel ezelőtti életcéllal? Megvaló­sult? — Igen. Gazda lett Előbb kisgazda, majd szö­vetkezeti gazda. Régi elkép­zelését megváltoztatta a tör­ténelem. De így járt jobban. RöszJcén házat vett. ma 15 ezer vályog és 5 ezer tégla áll az udvaron. Oj lakást szeretne építeni. — S azután? — Csak dolgozgatok... A tervezést gyermekeimre ha­gyom. másik kertészetben kényes palántákat ültetett Kéksze­mű, barna kislány. Életcél­jában már a szabadság év­tizedeiben született nemze­dék gondolkodása és tanulá­si lehetősége fejeződik ki. — Most végeztem a má­sod évet a Csongrádi Kerté­szeti Szakiskolában. Egy év múlva szakmunkás bizonyít­ványt kapok — mondja. — S a további terv? — Szeretném elvégezni majd a felsőfokú kertészeti technikumot Erzsike szeret tanulni, leg­utóbbi vizsgaeredménye 4,9. Legkisebb testvére nyolcadi­kos, ipari szakiskolába ké­szül. A lakatos mesterséget kedveli. Apák és fiuk a tsz-ben hasonló módon, hasonló fel­tételek közt élnek. Azonos életük mélyén mégis nagy különbség rejlik. Múlt és jövő találkozását látom eb­ben. A szülők hosszú útról érkeztek ide a tsz közössé­gébe, a gyermekek pedig innen indultak el életű íjuk­ra. B. ÖL Nem boszoritánysíg Amikor észrevettem; hogy a szegedi B.Wurfcűjrp­konyha Bisztróba* ragad a kezemben a kés meg a villa, kezet mostam. Visz­szamentem válogatni az evőeszközökből. Furcsamód sikamlósan viselkedtek, mint fürdőben a szappan. — Mit néz úgy, mint egy Uhu-bagoly...?! Zsíros. Na és. Ha nem tetszik, menjen nagyvendéglőbe — mondta mellettem egy di­ák, miközben határozott mozdulattal asztalkendőt vett elő és egy összecsuk­ható mosogatóvájlingot tett maga elé. Legalább mi szegediek ne csináljunk mindenből ricsajt... — Hogy az a kaporszo­kállú ősaggastyán csapna le, hát miért nem moso­gatnak rendesen a boszor­kányok?! — háborgott egy tájékozatlan. — Mosogatni nem bo­szorkányság — vonta meg a vállát az ügyeletes bo­szorkány, és ráfújt az ok­vetetlenkedőre, amitől ez menten sóbálvánnyá válto­zott ... A diák azt mondta: — Legalább egy hónapig sózhatunk vele, ha megda­ráljuk ... <B> Nagyobb fia a kútfúrásnál dolgozik a röszkei határban. A Kossuth Tsz-ben öntözé­ses szakmát tanul. Erzsike a országjáró programot Méhek inváziója a füzesekben Országjáró program a zümmögő családoknak A korai kitavaszodás után szőr az Alföld déli fekvésű a méhésztelepeken megkez- akácosaiba, a sövényházi, dódött az élet. Az úgyneve­zett tisztulási befejeződtek, s legeltetik a zümmögő csalá­__ kelebiai és ásotthalmi er­kirepülések dőkbe Indulnak. Ha ezeken most már a helyeken elnyflnak a fe­hér, illatos virágok, hazánk doícat Csongrád megyében a északi tájait, elsősorban szakcsoportokban, a méhész- Nógrád megyét, Salgótar­szövetkezetekben és a ter­melőszövetkezetekben tizen­ján és Balassagyarmat kör­nyékét keresik fel. A kiváló ötezer családot tartanak mézelőhelyekre teherautók­nyilván. Nem egyformán né- ból álló karavánok viszik a pesek a hasznos rovarcsalá- szorgos családokat. Mintegy dok, általában harmincezer- másfél ezer gépkocsit vész­től nyolcvanezres „lélekszá- nek igénybe a vándorolta­múak**. Jelenleg a kaptáro- táshoz. kat a Tisza és a Maros menti A méhcsaládok — szak­füzesekben helyezték el, ahol emberek megállapítása s2e­egyes nyár- és szilfákon rint — nagyon jól teleltek, megjelentek a virágok. Ké- s az idén a megye földmű­sőbb összefüggő gyümölcsö- vesszövetkezetei szerződéses sök mellé telepítik a méhe- alapon tizenhat vagon mézet ket, s itt kétszeresen hasz- vásárolnak fel. Tucatnyi or­nos munkát végeznek: gyűj- szág keresi és vásárolja elő­tenek, s egyben beporozzák szeretettel a magyar mézet, a fákat Az igazi amely nemcsak vándorélet má- államokba jut a környező el, hanem jus derekán kezdődik, amely- Franciaországba, a Német re már összeállították az Szövetségi Köztársaságba és Elő- Angliába is szállítják. Kartársi , . , , , . , , a műtrágyázás első éveiben ÜT* T 7-ll tf C kisebbek az eredmények, ta az egyes főbb gyeptípusok bőséges tápanyagok jBÜttágya^genyet röviden te- hatására az «s<3 évW kez­A «Í,iV.f,-,H denek sűrűsödni a gyepek. A tiszántúli mésztelen szt- VEGYES ALLOMANYÜ kesek vorosnadrágcsenke­típusú gyepein végzett GYEPEK. A járás rét- es kísérletek szerint a nitrogén legelőterületeiből nagy há­és foszfor együttes alkalma- nyadot képvisel az olyan zásával jó eredményt lehet vegyes állományú gyep. elérni. Legkedvezőbb a hol- amelyikben több vezérnö­dankénti 2 mázsa pétisó és vénv képviselve van. Ezek 2 mázsa szuperfoszfát együt- a barna homokon szikes és tes alkalmazása A szuper- vízállásos foltjain vannak, foszfát 2 évig elegendő. Ha itt találunk sziki mézpá­a talajt mésziszappal javít- j-útot, tarackostippant, réti­jük, a szuperfoszfát nélkü- csenkeszt, réti ecsetpázsitot, lözhető. Ha csak tisztán nit- savanyúfüveket, stb. Annak rogént adunk, akkor a vö- ellenére, hogy egyik fűfaj rösnadrágcsenkesz elsűrúsö- sem uralkodó, ezek folton­dik, ugyanakkor az igen ér- kónti> vagv keVert álló­teke* pillangosok hatterbe nianyban való részvétele szorulnak a műtrágyázás előt- nem kedvezőtlen. Itt az ál­ti 25—30 szazalekrol 5-6 szá- talános érvényű mútrágyá­salekra zás, tehát nitrogén, foszfor, A HOMOKON TAEAL- káu együttes juttatása lesz HATÓ vörösriad rágcsenkesz hasznos. es soványcsenkesz típusú Járásunkban a termelő­gyep műtrágyaigénye eltér, szövetkezet, és legeltetési bi­lit legjobb eredményt megfe- zottságok kezelésében több lelő állománysűrűség mellett mint 37 ezer kataszteri 2 mázsa pétisóval, 1 mázsa h°Id gyepterület van kü­szuperfoszfáttal és 1 mázsa lönböző adottságokkal. Ilyen 40 százalékos kálisóval lehet a belvíz is. Ad­elérni. A szuperfoszfát hatá- dig azonban, amíg az ösz­sára a pillangósok aránya szes lehetőségeket kihasz­a kísérleti kontroll 6—7 szá- náljuk, tápanyagadagolással zalékához viszonyítva 37 is komoly hozamnövekedést százalékra emelkedett. Főleg lehet elérni, a fehérhere. korcshere és a Számos kísérleti ered­komlós lucerna elszaporodá- mény bizonyítja, hogy a sa volt számottevő. leggyengébb szikes legelők is A szikimézpázsitos gyepen javíthatók, ha azok talajja­értékes takarmány terem. En- vitásáról, odavaló füfajok Irta: l. Pete Filofteia szomszédnőmet régen is­merem. Szorgalmas és gondos házi­asszony, senkinek sem lehet rá pa­nasza. De Filofteia elvtársnő két éve verseket ír. És reggel, délben vagy este különböző órákban bekopogtat az ajtómon: — Ismét írtam egyet A pacsirtáról. — Helyes — mondtam én — de most sajnos mernem kell bevásárol­ni — és az órámra nézek: reggel hat óra. — Ugyan! A bolt nyitva van egész nap. És anélkül, hogy a beleegyezésem­re várna, a táskájából halom kéz­iratot szed ki. — Idehallgasson! És már lelkesen szaval: Itt a tavasz, jaj, be jó Tiszta az ég, mint a tó Alighogy a nap felkel A pacsirta énekel És így folytatja negyedórán át. Nem hiányzott a versből sem a vi­rágos kert, sem az üde hajnal. Máskor, éjfél körül kétségbeejtően cseng a telefon: — Én vagyok — hallom Filofteia hangját — nem tudtam aludni, és írtam egy verset. És már deklamál­ja is: Itt az éjjel, csitt, csitt, csitt Búg a szellő, de kicsit, A denevér elsuhan, Éjszaka van csakugyan Tíz perc múlva: — Mit szól hozzá? Nem feleltem semmit. Honnan vet­te ez a nő éppen a denevért? Más alkalommal éppen a karco­latomat írtam az éklap számára, amikor berontott Filofteia és rázen­dített új versére a verebek csiripe­léséről és ugrándozásáról. — Idehallgasson Filofteia elvtárs­nő — és összeszedtem minden bá­torságomat —, miért jön maga min­dig énhozzám a verseivel. Miért nem viszi a szerkesztőségekbe? Járt már valamelyik irodalmi folyóiratnál? — Mindenféle folyóiratnál jártam. Voltam az Egészségügyi Dolgozók Lapjánál, a Vadászok és Halászok Újságjánál, a Tűzoltók Közlönyénél, de sehol sem kaptam kartársi segít­séget. — Meg kell mondjam magának, drága elvtársnő, a maga versei nem közölhetők. Bocsásson meg, de nem állnak művészi színvonalon. — Hooogyan? Nincs művészi szin­vonalam? Vagyis azt meri mondani maga is, hogy nem felelnek meg az igényeknek? Ez hallatlan! — Drága elvtársnő ... — Én rendes asszony vagyok, eré­lyes, jó szomszéd ... — Tudom és tudja mindenki, mi­lyen derék, szorgalmas teremtés, és két-három év alatt megtanulhatja a versírást is. — Minek ahhoz két-három év? A tehetség minden korban megszólal­hat. Azt hallottam, hogy Homérosz hetvenéves korában írta verseit. Pár percig hallgat, aztán harcia­san kitör: — Szóval nem nyújt kartamí se­gítséget? — De higyje meg ... — Pedig magának befolyása van a folyóiratoknál. És én közöltetni aka­rom, amit alkotok! Érti? Végeztem. Eltávozott és dühösen becsapta az ajtót. Másnap az élelmiszerboltban ne­kem támad a boltvezető: — Szépen viselkedik az író elv­társ a mi kerületünkben emberekkel. — Miről van szó? — Csak ne adja az értetlent. Fi­lofteia elvtársnőről. Megrázó verse­ket ír és ön megtagadja tőle a kar­társi segítséget. — így van — szól közbe a vevők soraiból egy öregasszony, maga kö­zönyös ember, nem segít senkin. Pe­dig milyen gyönyörű verseket ír a mi Filofteiánk, — Végül is — avatkozik bele egy harmadik — mí kifogása lehet Fi­lofteia elvtársnő ellen? ö volt a leg­tevékenyebb, mikor megindítottuk a patkányirtást. Neki köszönhetjük, hogy kipusztultak az egerek. — És ki gondoskodik buzgóbban a virágokról! — sodródik a vitába egy negyedik. — És ön nem nyújt neki kartársi segítséget — ismétli szemrehányásait a boltvezető. No hiszen, annak a burgonyának is eldobhatom a felét, amit most ne­kem kimért! Néhány nap múlva régi jó és mindig vidám ismerősömmel ta­lálkoztam ; — Igazán nem vártam magától ekkora kegyetlenséget. Rábámulok, de ő konokul folytat.jaa — Igen, maga kegyetlen alak' Pe­dig milyen ügyes asszony! Milyen szorgalmas, energikus. — Hó! Megint róla van szó? De ha nem jók a versei! — Lári-fári! Felolvasta nekem '». Egyet, nekem is dedikált Az ipari tanulókról szól — csodálatos alkotás! Tanulj szépen fiúcskám Munkás leszel biz úgy ám Majd ha élmunkássá válsz Mátyás bácsi mellé állsz — Ez a Mátyás bácsi én vagyok. Na, mit szól hozzá? — és megvető pillantással faképnél hagyott. A traflkosnő az utcámban súgva kérlelt másnap: — Ne hagyja cserbe Filofteiát. Olyan szép verseket ír. Sírtam, mi­kor felolvasott egyet az őszről és a haborúrol. önt nem olyannak isme­rem, akinek kőszíve van. ...Döntöttem: elköltöztem a kerü­letből. Nem tudnak egy kiadó sze­rény egyszobás lakást? Fordította: Hegedús Nándor fetonfc* simlis PL díl.magrarorsxag 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom