Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

KGSÍ-iaráskozas Prágában Tegnap Pi*ágában befejezte egyhetes tanácskozását az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó KGSTbizottság munkacsoportja. Az ü lésszakon részt vettek Bulg iria, Csehszlovákia. Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői. A résztvevők megvitatták az atomenergia-készülékek gyártásának specializálásával kapcsolatos kérdéseket. Jóváhagyták a műszaki tudományos kutatások valamint a tagállamok együttműködésének 1970-ig szóló tervét. (MTI) A verseny célja: a hozamok növelése As emberek ma már igényesebbek A szatymazi Finn—Magyar löktől szakszerű ápolást és 23 kiló termésnüvekedést Barátság Tsz pártalapszer- kiváló minőségű munkát kér. terveztek holdanként, vezete és igazgatósága szer- A pártalapszervezet és az Vetró János mezőgazdász vezett a versenyprogrammal igazgatóság részletesen kl- elmondta, hogy az idén vékapcs-üodott fce a termelő- dolgozta a teendőket Vala- geznek első izben vegyszeszövetkezetek felszabadulási mennyi azt célozza: res gyomirtást 120 hold rozsversenvébe. A brigádok egy- növelik a hozamokat inind és búzaföldön. Ugyanakkor más közt vetélkednek: vál- a szántóföldeken, mind az karbamidos leváltrágyázást lalták, hogy állatenyészt és ben. is kap a kenyérgabona. Naéves árutermelési tervii- A szakemberek tervezésé- gyobb termésnövekedésre kei 5 százalékkal túltelje- nek természetesen határt csupán a fűszerpaprikánál sitik. szab a föld termő ereje És számítanak, Persze, ez az egyszerű fel- itt, a Finn—Magyar Barát- több mint 4 mázsa tiibbleegveztelésének * aí;ull;ls a gyakorlatban bo- ság Tsz-ben szűk ez a határ. tel terveztek holdanként. nyolultan jelentkezik. Az Kevés állatállományuk, ke- A brigádok versenyprogállattenyésztőktől hozzáértő vés istállótrágyát biztosít, ramja előírja, hogy 4 és fél gondozási és ésszerű takar- így az idén rozsból mind- kiló takarmány felhasználámányozást, a növénytermesz- össze 20 kilót, búzából pedig ból 1 kilogramm sertéshúst állítanak elő, (tavaly 5,10 kilogramm takarmány kellett ehhez). Tervükben 420 sertés hizlalása szerepel, előreláthatóan több mint 500-at hizlalnak. A gondozóktól szintén figyelmesebb ápolást kívánnak, a malac és növendék elhullást a korábbi 8—9 százalékról 5 százalék alá kell csökkenteni. Az állattenyésztők vállalása reális. Az év első három hónapjában 4,58—4,48 kilogramm takarmányt használtak fel 1 kilogramm hús előállításához. Ez a nyári hónapokban még kedvezőbben alakul. Újabb növénykultúra meghonosításával is kísérletezik a tsz. Az idén 20 holdon termel vetőbui-gonyát (ojtottrózsafajla). Jövőre azonban már 100 holdon vetnek. E jól fizető és keresett terménnyel annál inkább érdemes foglalkozni a gazdaságnak. A versenyprogram valamennyi brigádtól a szövetkezeti gazdáktól jó munkát kíván. A 18 tagú pártalapszervezetnek segíteni kell az embereket, hogy gondosan, lelkiismeretesen dolgozzanak. Fischer István brigádvezető és a pártalapszervezet propaganda felelőse elmondotta, hogy taggyűlésen megbeszélték «• verseny sikerének feltételeit. A párttagok arra ösztönzik a tsz-gazdákat, hogy a munkára alkalmas napokat jól használják ki. Negyedévi tervteljesítés 208 százalék Nincs „uborkaszezon" Elkapkodják az orkánt 40 ezer forint célprémium cérnáért idó ruhánként, változik — ugyanis a technológia döntően befolyásolja. És itt egy fájó kérdéshez érkezünk el — mondja az igazgató. — A má technológiánk mindeddig gyapjúszövetekre volt kidolgozva szabászaink még 1957-ben megállapított válSzeged 'szívében, a Szé- kánkhoz is idő kell. S hogy laíási árakon dolgoznak, chenyi tér sarkán ütött-kopott olykor meglehetősen sok Igen ám, de közben jöttek, küllemű épületrészben talál- időre van szükség, azt a vál- azaz divatba jöttek az új, juk a Férfi és Női Divatsza- lalat létszámhiánya rnagya- különleges. műanyagszálas bö Vállalatot. De ki lehet rázza. szövetek. amelyeknek a elégedett a külső képpel? Napról napra igazabbnak gyártási technológiája mindEleganciát hirdet és ad is, hat az a mondás, hogy az. máig kidolgozatlan és a semegérdemelné az új festést emberek ma már igénye- gédanyag sincs biztosítva, és feliratozást — szóval, hogy sebbek. érdekesebbet. kii- Itt egy tényt említ Szaegy kicsit igazítsanak a „fa- lönlegeset akarnak. Vajon bó elvtárs, amely jól jelzonján". mindenkire érvényes ez? lomzi, hogyan kullog a Ez a véleménye Szabó Ft. _ hiszem, igen. Ne- nélkülözhetetlen segédanyaAntal elvtársnak, a vállalat héz volna elhatárolni egy- gok kísérletezése a szövetigazgatojának is amikor iro- nlástóJ a gyari mUnkás. a anyagok elkészítése mögött* dajaban szoba kerül a do- szell,,ml dolgMó, vagy akár anyagf>K *lkesz,tese mogo»* ,0«* . _, . . . egy termelőszövetkezeti tag az ipar 40 íonnt cel" - Meg nagyobb baj. hogy lg6nyét színben, fazonban, prémiumot tűzött ki, meg-, helyisegproblemaval «s kuz- anyagban milldegyik 6gy_ felelő ^ gyártására. A dünk — mondja. — Megolaránt szebbet akar. A mi divatszabóság dolgozói nempeaz midasra.,;'.aV_Peldau £ . °g°~ rendelési körzetünk .. . . . . zok oltozojenek kérdése - ^ Szegedet> do sainte az lelkesen szurkolnak Sakairabbl a sok feffiS ^ felöleli ~ Új cér"a íott kabát inkább jvaiéi T^-T**™ ^ módon fárad' szükségruhatár illúzióját kel- ^^JJ2®0' U1 exkluz,v ságos munkával, sok-sok vesződséggel, de mégis kielétené bennem, ha nem halla- dolgpk *ánt. núm ezúttal mások szájából — Es hogy állnak eaekis, „bizony, ez a mi gyönyö- kel? rfi öltözőcskénk" — Össze! több mint ötEzután a gondfelhó után a ezer méter orkán anyagot munka eredményeire lerelő- rendeltünk a nagy kereslet dik a szó. A tények dicsek- miatt, amit akkor sikerült vök: finom konfekcióval kü- jS kielégíteni. Tavaszra csu1 önösen kiugró siker szüle- pan 500 méter maradt visztett. - Első negyedévi ter- sza Mondanom sem kell, vüket 203 százalékra telje- elkapkodták. Naponta 29—30 sítették. A vállalat 1904 ota ember érdeklődik ma is. Haa női ruha nagykereskedelmi son](3 nz igény a szivacsos vállalatnak dolgozik, nekik ailyagok iránt is. Érthető is szállítanak jelenleg is. De _ oIcsó tetszetős, kényeieredményes volt a méretes mes célszerű — épp elég tevékenység is: 492 nox es ok arra hogy keressék Ha 295 ferfn-uha, valamint 104 vo|na anyag nem ,enne vé_ noi kabat készült el áprilisig ge_hossza a rendelésnek. De a műhelyekben. sajnálatunkra nincs. Minő- Igaz, hogy mind többen ségi kifogások miatt ebből szeretnének ruhát csináltat- is, az orkánból is vissza tárni? - kérdezem, s a követ- tották a legyártott anyagot kezőkben alkalmam adodott Műszaki vezetőnk éppen megállapítani, hogy Szabó B. most tárgyal ez ügyben reAntal nemcsak vezetője a méljük, sikerrel. vállalatnak, hanem jó ember-, Mennvi e°v-eev ruha illetve közönségismerő is. ... ™ennyi egy-egv rúna ötévi igazgatói munka la- elkészítés, ideje? pasztalatát összegezi, amikor ~ Az eiKeszxtesi normaelmondja. hogy az emberek érdeklődése időszakonként változik, s ez bizonyos hullámzásokhoz vezet a keresletben. Ehhez természetesen alkalmazkodni kell. 1961-ben a divatos ruházkodás iránti igény növekedőben volt, ezért erősítették meg ezt a részleget. 1962—63-ban visszaesés mutatkozott. Az igazgató szerint a dolgozók érdeklődése szemmel láthatóan a háztartási gépek, otthonuk villamosítása felé fordult a ruha rovására. 1964 ismét a divat javára döntötte ei a beosztás' csatáját — s a diadal, úgy látszik, 1965-ben is tovább tart. — A szabók hagyományos „uborkaszezonja" ezideig január—februárban és júliusaugusztusban volt — magyarázza tovább. — Tavaly ennek a hatását egyáltalán nem éreztük. Kialakult egy olyaif folyamatos rendeléS, aminek hatására láthatóan az úgynevezett holt időszak végképp kiesik a szakmából. Ebben természetesen része van annak is, hogy a lakosság többsége felismerte: időben kell jelentkezni a rendelési igénnyel, mert a mi jó mungítik a lakosság igényeit. Simái Mihály Nyereségrészesedés a vegyiparban A Nehézipari Miniszté- felelő nyereség-visszateritésrium irányítása alatt álló ben részesült, vegyipar tvílteljesitette múlt A nyereségreszesedést a évi költségszinttervét, ennek vállalatok ezen a héten kieredményeként a most befe- fizetik a dolgozóknak. (MTI) jezett mérlegfelülvizsgálatok alapján 1964. évi nyereségrészesedési átlagát 13,3 napi bérnek megfelelően állapították meg. Ezen belül a Vegyipari Tröszt 13,8, a Gyógyszeripari Tröszt 8. az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 15,7, a Magyar Alumíniumipari Tröszt 12,9, az Országos Gumiipari Vállalat 14,5 napi bérnek megSzíne és — Örökké fegyelmezzek? — kérdezte az egyik gazdasági vezető, aki sűrűn találkozott a lazaság és a felelőtlenség meghökkentő eseteivel és kezdte elveszíteni a türelmét. — Felnőtt emberekkel van dolgom és akkor szüntelenül és legyek a „tanítóbácsi"? Vagy mit várnak tőlem? Se ügyész, se rendőr nem lehetek: vezetem és irányítom a reám bízott üzemet, de a fegyelmezés erösebb oldalát ne tőlem várják. V

an-e gazdasági vezető; akinek a természetével (szubjektív okokból) nehezen fér össze a kérlelhetetlen fegyelmező szerepe? Van, és még csak nem is nagyon hibáztatható érte. Emberek más-más lelki alkattal nőnek fel és másképpen tevékenykednek. Ahol azonban dolgoznak, termelnek, legalábbis a mi mai fejlődési fokunkon, előfordulnak fegyelmezetlenségek. akadnak lógósok és a munkanelyen csak munkaidőt töltők. Legyen bármilyen alkatú a vezető: ha valóban meg akar állni a lábán, fel kell lépnie ellenük. Közérdekből. És a saját érdekéből is. A kettő a termelésben sokkal erősebben fonódik össze, mint ahogyan általában gondolják az emberek, minden agitáció ellenére ... Nos, itt áll a mi gazdasági vezetőnk. Követelje meg a rendet? A pontosságot? A fegyelmet? Félő, hogy esetleg saját felettesei előtt is magára marad — hátha azok valamilyen okból ugyancsak ellenzik a határozott módszereket? Aztán itt van a műhely közvéleménye. Nem szeretne az utasítgató. az össze-vissza vagdalkozó főnök kellemetlen látszatába kerülni. Hiszen bennünket humanista elgondolások és elvek vezérelnek! Nem vágják-e a fejéhez, hogy régimódi, elavult stílus szerint cselekszik? Elgondolkozni való igazán akad ebben a helyzetben. Dehát végül is nem lehet örökké bizonytalankodni, amikor intézkedni kellene, mert annak a termelés és végső fokon a dolgozók, a jól dolgozók vallják kárát. Igen, a jól dolgozók. Róluk rendkívül kevés szó esik, amikor a fegyelemről, annak hiányáról, megszilárdításáról vagy más, ezzel összefüggő problémákról beszélünk. Valahogy „kiesnek" a látókörből, s marad a vezető és vele szemben a fegyelmezetlenek kis csoportja. P

edig a hanyag, a lógós ember csak a visszája a műhelynek, a gyárnak, az iparnak. -A színe (amely felé nem fordítjuk visszája eleggé a figyelmet) a jó muflf kás, az igyekvő, a pontos; az esetleg nem kiugró, de mindig helytálló, mindig számításba vehető rendes ember. Többségben — ha a látszat néha nem is ez — ők vannak. Vajon őket is „bántja", ha a lógós, a fegyelmezetlen, a fusizó ellen kemény fellépést tapasztal? Egyiküketmásikukat, hamisan értelmezett szolidaritásból, rövidke ideig, talán igen. De józan érvekkel alátámasztott intézkedések láttán a szorgalmas, igyekvő és lelkiismeretes ember nem szolidáris a lógással és rendetlenséggel. hiszen neki is kárt okoz. Van azután még egy fontos része a kérdésnek: kap-e elég elismerést az, aki rendszeresen, egyenletesen, erőfeszítéssel húzza a műhely, a gyár, a közösség „szekerét ", vagy azt csak egyszerűen tudomásul veszik, mondván, hogy ez az élet rendje? Meri ha a műhely „színe" rendszeresen elismerést kap alkotó munkájáért, szorgalmáért, pontos fegyelméért, akkor reálisnak fogja érezni a „viszszájával" szemben alkalma zott felelősségrevonást is. Aki észreveszi a jót, erkölcsi alapot teremt arra, hogy rávilágítson a hibákra is. Ilyen ei kölcsi alapon állva nem kell tartania attól, hogy rossz lesz a viszonya a munkásokhoz Rossz lesz, esetleg feszült is — a hanyagokhoz, viszont kitűnően együttműködhet a műhely színét képviselőkkei. H

ogy ez „belefér-e" a humanista magatartás kereteibe? Feltétlenül, Mert furcsa humanista lenne az, aki beletörődne néhány embernek a közösség kárára „végzett" lógásába, értékek elherdálásába, nehogy „rossz ember" legyen. Aki a lógós, a fegyelmezetlen, a műhely és a gyár lelkiismeretlen elemei szemében „rossz ember", az attól még kitűnő humanista lehet. Veszélyes útra tévedt az a gazdasági vezető, akli a fusizók is .szeretnek". Persze, a hatái-ozott magatartáshoz belső bátorság is kell, és a munkások többségének egyetértése mellett magától értetődően az üzem politikai, társadalmi szerveinek segítsége is. A párt- és a szakszervezet támogatása nélkül nagyon nehéz lenne szilárdan helytállni a „szfnevisszája" küzdelem forgatagában. Bonyolult fonadék a munka, a gazdasági élet szövete. De aki az egészet ismerni akarja, mindenekelőtt próbálja elválasztani és megkülönböztetni a színét — a visszájától és eszerint cselekedjék. B. F. Lányok előnyben Rendelkezés a szakmunkásleánytanulók iskolai lel vételéről A munkaügyi miniszter, let a 31 középfokú techníaz Országos Tervhivatal el- kumba felveendő íiúk-leánökével, az érdekelt minisz- nyok arányát állapítja meg. terekkel és az országos ha- Felsorolja a kizárólagosan táskörű szervek vezetőivel leányszakmákat, például a egyetértésben, utasítást adott vegyész-laboráns, a cipőfelki a szakmunkásképzésre sői-észkészítő. a kefekötő- és felveendő fiúk és. lányok ecsetkészítő, ezenkívül sok arányáról. más ismert szakma, amelyek A Munkaügyi Közlöny 7. ben túlnyomórészt eddig is számában megjelent rendel- nőket foglalkoztattak, ha kezés értelmében a szak- például gyenge testalkatuk munkás tanulóintézetek, a miatt nem alkalmasak neszakközépiskolák és a közép- hezebb munkára, fokú tcchnikurfxok nappali A leánytanulók arányát a tago::atú első évfolyamára köszörűs-szakmában 30, az az 1965—1966 tanévben az elektroműszerész szakmában eddiginél nagyobb arányban 50, a műanyagfeldolgozó kell felvenni leányokat Az iparban 90, a kesztyűs-szakutasítás melléklete jóval több mában 45, a konzerviparban mint 100 szakmát sorol fel 75, a sertéstenyésztő szakés ezekben pontosan meg- mában 35, a zöldségtermeszszabja a leányok felvételi tő szakmában 80 százalékra arányát. Egy másik mellék- emelhetik. (MTI) Eltemették Kossá István elvtársat Szerdán délután a Kerepesi temetőben nagy részvéttel kísérték utolsó útjára Kossá Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott minisztert, a páxt- és a munkásmozgalom régi harcosát A vörös lepellel fedett kopoi-sót a munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél felállított ravatalon helyezték el, amelyet elborítottak a gyász és a kegyelet koszorúi. A koporsó előtt díszpárnákon helyezték el az elhunyt kitüntetéseit. Részt vett a gyászszertartáson és a ravatal mellett díszőrséget állt Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Nemes Dezső és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, Czinege Lajos és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Kisházi ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Pap János, a kormány elnökhelyettese, dr. Csanádi György. Nagy Józsefné, Tausz János, dr. Timár Mátyás és Veres József miniszterek, továbbá a Központi Bizottság több tagja és a közélet számos más vezetője. Díszőrséget álltak Kossá István régi harcostársai és munkatársai is. A munkás-gyászinduló hangjai után Apró Antal, Az utolsó felvétel Kossá Istvánról: 1965. március 14én a Megyei Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének szegedi tájcrtekezletén beszédét mondotta. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsága, az 01-szággyűlés, a foivadalrrti munkás-paraszt kormány és az egész dolgozó nép nevében búcsúzott Kossá Istvántól. Apró Antal végigtekintett Kossá István küzdelmes, tevékeny életpályáján. Méltatta a munkásmozgalomban szerzett hervadhatatlan érdemeit. azokat a nagy jelentőségű intézkedéseket, és be amelyek az ő nevéhez is fűződnek. Kossá elvtárs — mondotta — kimagasló érdemeket szerzett a szakszervezeti mozgalom újjászervezésében, az ipar államosításának végi-ehajtásában, lendületesen fejlődő szocialista iparunk megteremtésében, kezdeményezője volt a régi világból ránkmaradt megalázó tanoncrendszer megszüntetésének. Az új élet tevékeny formálói között mindenütt ott volt Kossá István elvtársunk. Emlékedet — a forradalmár és az igaz hazafi emlékét hűen megőrzi pártunk egész népünk — fejezte beszédét Apró Antal. Ezután Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára. a magyar szakszervezeti mozgalom és a partizánszövetség nevében mondott búcsúszavakat. Di*. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a közlekedési dolgozók nevében búcsúzott a magyar közlekedés egykori irányítójától. A búcsúbeszédek elhangzása után munkásörök sorfala között vitték a koporsót a sírhoz, majd az Internacionálé hangjai mellett hantolták el. A sírt elborították a gyász és a kegyelet virágai. (MTI) Csütörtök, 1965. április DÉL-MAGYARORSZÁG 3