Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

KGSÍ-iaráskozas Prágában Tegnap Pi*ágában befejez­te egyhetes tanácskozását az atomenergia békés felhasz­nálásával foglalkozó KGST­bizottság munkacsoportja. Az ü lésszakon részt vettek Bul­g iria, Csehszlovákia. Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió képviselői. A részt­vevők megvitatták az atom­energia-készülékek gyártásá­nak specializálásával kapcso­latos kérdéseket. Jóváhagy­ták a műszaki tudományos kutatások valamint a tagállamok együttműködésének 1970-ig szóló tervét. (MTI) A verseny célja: a hozamok növelése As emberek ma már igényesebbek A szatymazi Finn—Magyar löktől szakszerű ápolást és 23 kiló termésnüvekedést Barátság Tsz pártalapszer- kiváló minőségű munkát kér. terveztek holdanként, vezete és igazgatósága szer- A pártalapszervezet és az Vetró János mezőgazdász vezett a versenyprogrammal igazgatóság részletesen kl- elmondta, hogy az idén vé­kapcs-üodott fce a termelő- dolgozta a teendőket Vala- geznek első izben vegysze­szövetkezetek felszabadulási mennyi azt célozza: res gyomirtást 120 hold rozs­versenvébe. A brigádok egy- növelik a hozamokat inind és búzaföldön. Ugyanakkor más közt vetélkednek: vál- a szántóföldeken, mind az karbamidos leváltrágyázást lalták, hogy állatenyészt és ben. is kap a kenyérgabona. Na­éves árutermelési tervii- A szakemberek tervezésé- gyobb termésnövekedésre kei 5 százalékkal túltelje- nek természetesen határt csupán a fűszerpaprikánál sitik. szab a föld termő ereje És számítanak, Persze, ez az egyszerű fel- itt, a Finn—Magyar Barát- több mint 4 mázsa tiibble­egveztelésének * aí;ull;ls a gyakorlatban bo- ság Tsz-ben szűk ez a határ. tel terveztek holdanként. nyolultan jelentkezik. Az Kevés állatállományuk, ke- A brigádok versenyprog­állattenyésztőktől hozzáértő vés istállótrágyát biztosít, ramja előírja, hogy 4 és fél gondozási és ésszerű takar- így az idén rozsból mind- kiló takarmány felhasználá­mányozást, a növénytermesz- össze 20 kilót, búzából pedig ból 1 kilogramm sertéshúst állítanak elő, (tavaly 5,10 kilogramm takarmány kel­lett ehhez). Tervükben 420 sertés hizlalása szerepel, elő­reláthatóan több mint 500-at hizlalnak. A gondozóktól szintén figyelmesebb ápolást kívánnak, a malac és növen­dék elhullást a korábbi 8—9 százalékról 5 százalék alá kell csökkenteni. Az állattenyésztők válla­lása reális. Az év első há­rom hónapjában 4,58—4,48 kilogramm takarmányt hasz­náltak fel 1 kilogramm hús előállításához. Ez a nyári hónapokban még kedvezőb­ben alakul. Újabb növénykultúra meg­honosításával is kísérlete­zik a tsz. Az idén 20 holdon termel vetőbui-gonyát (ojtottrózsa­fajla). Jövőre azonban már 100 holdon vetnek. E jól fi­zető és keresett terménnyel annál inkább érdemes fog­lalkozni a gazdaságnak. A versenyprogram vala­mennyi brigádtól a szövet­kezeti gazdáktól jó munkát kíván. A 18 tagú pártalap­szervezetnek segíteni kell az embereket, hogy gondosan, lelkiismeretesen dolgozza­nak. Fischer István brigád­vezető és a pártalapszerve­zet propaganda felelőse el­mondotta, hogy taggyűlésen megbeszélték «• verseny sikerének fel­tételeit. A párttagok arra ösztönzik a tsz-gazdákat, hogy a mun­kára alkalmas napokat jól használják ki. Negyedévi tervteljesítés 208 százalék Nincs „uborkaszezon" Elkapkodják az orkánt 40 ezer forint célprémium cérnáért idó ruhánként, változik — ugyanis a technológia dön­tően befolyásolja. És itt egy fájó kérdéshez érkezünk el — mondja az igazgató. — A má technológiánk mind­eddig gyapjúszövetekre volt kidolgozva szabászaink még 1957-ben megállapított vál­Szeged 'szívében, a Szé- kánkhoz is idő kell. S hogy laíási árakon dolgoznak, chenyi tér sarkán ütött-kopott olykor meglehetősen sok Igen ám, de közben jöttek, küllemű épületrészben talál- időre van szükség, azt a vál- azaz divatba jöttek az új, juk a Férfi és Női Divatsza- lalat létszámhiánya rnagya- különleges. műanyagszálas bö Vállalatot. De ki lehet rázza. szövetek. amelyeknek a elégedett a külső képpel? Napról napra igazabbnak gyártási technológiája mind­Eleganciát hirdet és ad is, hat az a mondás, hogy az. máig kidolgozatlan és a se­megérdemelné az új festést emberek ma már igénye- gédanyag sincs biztosítva, és feliratozást — szóval, hogy sebbek. érdekesebbet. kii- Itt egy tényt említ Sza­egy kicsit igazítsanak a „fa- lönlegeset akarnak. Vajon bó elvtárs, amely jól jel­zonján". mindenkire érvényes ez? lomzi, hogyan kullog a Ez a véleménye Szabó Ft. _ hiszem, igen. Ne- nélkülözhetetlen segédanya­Antal elvtársnak, a vállalat héz volna elhatárolni egy- gok kísérletezése a szövet­igazgatojának is amikor iro- nlástóJ a gyari mUnkás. a anyagok elkészítése mögött* dajaban szoba kerül a do- szell,,ml dolgMó, vagy akár anyagf>K *lkesz,tese mogo»* ,0«* . _, . . . egy termelőszövetkezeti tag az ipar 40 íonnt cel" - Meg nagyobb baj. hogy lg6nyét színben, fazonban, prémiumot tűzött ki, meg-, helyisegproblemaval «s kuz- anyagban milldegyik 6gy_ felelő ^ gyártására. A dünk — mondja. — Megol­aránt szebbet akar. A mi divatszabóság dolgozói nem­pe­az mi­dasra.,;'.aV_Peldau £ . °g°~ rendelési körzetünk .. . . . . zok oltozojenek kérdése - ^ Szegedet> do sainte az lelkesen szurkolnak Sakairabbl a sok feffiS ^ felöleli ~ Új cér"a íott kabát inkább jvaiéi T^-T**™ ^ módon fárad' szükségruhatár illúzióját kel- ^^JJ2®0' U1 exkluz,v ságos munkával, sok-sok ve­sződséggel, de mégis kielé­tené bennem, ha nem halla- dolgpk *ánt. núm ezúttal mások szájából — Es hogy állnak eaek­is, „bizony, ez a mi gyönyö- kel? rfi öltözőcskénk" — Össze! több mint öt­Ezután a gondfelhó után a ezer méter orkán anyagot munka eredményeire lerelő- rendeltünk a nagy kereslet dik a szó. A tények dicsek- miatt, amit akkor sikerült vök: finom konfekcióval kü- jS kielégíteni. Tavaszra csu­1 önösen kiugró siker szüle- pan 500 méter maradt visz­tett. - Első negyedévi ter- sza Mondanom sem kell, vüket 203 százalékra telje- elkapkodták. Naponta 29—30 sítették. A vállalat 1904 ota ember érdeklődik ma is. Ha­a női ruha nagykereskedelmi son](3 nz igény a szivacsos vállalatnak dolgozik, nekik ailyagok iránt is. Érthető is szállítanak jelenleg is. De _ oIcsó tetszetős, kényei­eredményes volt a méretes mes célszerű — épp elég tevékenység is: 492 nox es ok arra hogy keressék Ha 295 ferfn-uha, valamint 104 vo|na anyag nem ,enne vé_ noi kabat készült el áprilisig ge_hossza a rendelésnek. De a műhelyekben. sajnálatunkra nincs. Minő­- Igaz, hogy mind többen ségi kifogások miatt ebből szeretnének ruhát csináltat- is, az orkánból is vissza tár­ni? - kérdezem, s a követ- tották a legyártott anyagot kezőkben alkalmam adodott Műszaki vezetőnk éppen megállapítani, hogy Szabó B. most tárgyal ez ügyben re­Antal nemcsak vezetője a méljük, sikerrel. vállalatnak, hanem jó ember-, Mennvi e°v-eev ruha illetve közönségismerő is. ... ™ennyi egy-egv rúna ötévi igazgatói munka la- elkészítés, ideje? pasztalatát összegezi, amikor ~ Az eiKeszxtesi norma­elmondja. hogy az emberek érdeklődése időszakonként változik, s ez bizonyos hul­lámzásokhoz vezet a kereslet­ben. Ehhez természetesen al­kalmazkodni kell. 1961-ben a divatos ruházkodás iránti igény növekedőben volt, ezért erősítették meg ezt a részleget. 1962—63-ban vissza­esés mutatkozott. Az igazga­tó szerint a dolgozók érdek­lődése szemmel láthatóan a háztartási gépek, otthonuk villamosítása felé fordult ­a ruha rovására. 1964 ismét a divat javára döntötte ei a beosztás' csatáját — s a dia­dal, úgy látszik, 1965-ben is tovább tart. — A szabók hagyományos „uborkaszezonja" ezideig ja­nuár—februárban és július­augusztusban volt — magya­rázza tovább. — Tavaly ennek a hatását egyáltalán nem éreztük. Kialakult egy olyaif folyamatos rendeléS, aminek hatására láthatóan az úgy­nevezett holt időszak vég­képp kiesik a szakmából. Eb­ben természetesen része van annak is, hogy a lakosság többsége felismerte: időben kell jelentkezni a rendelési igénnyel, mert a mi jó mun­gítik a lakosság igényeit. Simái Mihály Nyereségrészesedés a vegyiparban A Nehézipari Miniszté- felelő nyereség-visszaterités­rium irányítása alatt álló ben részesült, vegyipar tvílteljesitette múlt A nyereségreszesedést a évi költségszinttervét, ennek vállalatok ezen a héten ki­eredményeként a most befe- fizetik a dolgozóknak. (MTI) jezett mérlegfelülvizsgálatok alapján 1964. évi nyereség­részesedési átlagát 13,3 napi bérnek megfelelően állapí­tották meg. Ezen belül a Vegyipari Tröszt 13,8, a Gyógyszeripari Tröszt 8. az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt 15,7, a Magyar Alumíniumipari Tröszt 12,9, az Országos Gumiipari Vál­lalat 14,5 napi bérnek meg­Színe és — Örökké fegyelmezzek? — kérdezte az egyik gazda­sági vezető, aki sűrűn talál­kozott a lazaság és a felelőt­lenség meghökkentő esetei­vel és kezdte elveszíteni a tü­relmét. — Felnőtt emberek­kel van dolgom és akkor szüntelenül és legyek a „ta­nítóbácsi"? Vagy mit várnak tőlem? Se ügyész, se rendőr nem lehetek: vezetem és irá­nyítom a reám bízott üze­met, de a fegyelmezés erö­sebb oldalát ne tőlem várják. V an-e gazdasági vezető; akinek a természeté­vel (szubjektív okok­ból) nehezen fér össze a kér­lelhetetlen fegyelmező szere­pe? Van, és még csak nem is nagyon hibáztatható érte. Emberek más-más lelki al­kattal nőnek fel és máskép­pen tevékenykednek. Ahol azonban dolgoznak, termelnek, legalábbis a mi mai fejlődési fokunkon, elő­fordulnak fegyelmezetlensé­gek. akadnak lógósok és a munkanelyen csak munka­időt töltők. Legyen bármi­lyen alkatú a vezető: ha va­lóban meg akar állni a lá­bán, fel kell lépnie ellenük. Közérdekből. És a saját ér­dekéből is. A kettő a terme­lésben sokkal erősebben fo­nódik össze, mint ahogyan általában gondolják az em­berek, minden agitáció elle­nére ... Nos, itt áll a mi gazdasági vezetőnk. Követelje meg a rendet? A pontosságot? A fegyelmet? Félő, hogy eset­leg saját felettesei előtt is magára marad — hátha azok valamilyen okból ugyancsak ellenzik a határozott mód­szereket? Aztán itt van a műhely közvéleménye. Nem szeretne az utasítgató. az össze-vissza vagdalkozó fő­nök kellemetlen látszatába kerülni. Hiszen bennünket humanista elgondolások és elvek vezérelnek! Nem vág­ják-e a fejéhez, hogy régi­módi, elavult stílus szerint cselekszik? Elgondolkozni va­ló igazán akad ebben a hely­zetben. Dehát végül is nem lehet örökké bizonytalankodni, amikor intézkedni kellene, mert annak a termelés és végső fokon a dolgozók, a jól dolgozók vallják kárát. Igen, a jól dolgozók. Róluk rend­kívül kevés szó esik, amikor a fegyelemről, annak hiányá­ról, megszilárdításáról vagy más, ezzel összefüggő problé­mákról beszélünk. Valahogy „kiesnek" a látókörből, s ma­rad a vezető és vele szemben a fegyelmezetlenek kis cso­portja. P edig a hanyag, a lógós ember csak a visszája a műhelynek, a gyár­nak, az iparnak. -A színe (amely felé nem fordítjuk visszája eleggé a figyelmet) a jó muflf kás, az igyekvő, a pontos; az esetleg nem kiugró, de min­dig helytálló, mindig számí­tásba vehető rendes ember. Többségben — ha a látszat néha nem is ez — ők van­nak. Vajon őket is „bántja", ha a lógós, a fegyelmezetlen, a fusizó ellen kemény fellé­pést tapasztal? Egyiküket­másikukat, hamisan értelme­zett szolidaritásból, rövidke ideig, talán igen. De józan érvekkel alátámasztott intéz­kedések láttán a szorgalmas, igyekvő és lelkiismeretes em­ber nem szolidáris a lógással és rendetlenséggel. hiszen neki is kárt okoz. Van azután még egy fon­tos része a kérdésnek: kap-e elég elismerést az, aki rend­szeresen, egyenletesen, erőfe­szítéssel húzza a műhely, a gyár, a közösség „szekerét ", vagy azt csak egyszerűen tu­domásul veszik, mondván, hogy ez az élet rendje? Meri ha a műhely „színe" rend­szeresen elismerést kap alko­tó munkájáért, szorgalmáért, pontos fegyelméért, akkor reálisnak fogja érezni a „visz­szájával" szemben alkalma zott felelősségrevonást is. Aki észreveszi a jót, erkölcsi ala­pot teremt arra, hogy rávilá­gítson a hibákra is. Ilyen ei ­kölcsi alapon állva nem kell tartania attól, hogy rossz lesz a viszonya a munkásokhoz Rossz lesz, esetleg feszült is — a hanyagokhoz, viszont ki­tűnően együttműködhet a műhely színét képviselőkkei. H ogy ez „belefér-e" a humanista magatartás kereteibe? Feltétlenül, Mert furcsa humanista lenne az, aki beletörődne néhány embernek a közösség kárára „végzett" lógásába, értékek elherdálásába, nehogy „rossz ember" legyen. Aki a lógós, a fegyelmezetlen, a műhely és a gyár lelkiismeretlen ele­mei szemében „rossz ember", az attól még kitűnő huma­nista lehet. Veszélyes útra tévedt az a gazdasági veze­tő, akli a fusizók is .szeret­nek". Persze, a hatái-ozott magatartáshoz belső bátorság is kell, és a munkások több­ségének egyetértése mellett magától értetődően az üzem politikai, társadalmi szervei­nek segítsége is. A párt- és a szakszervezet támogatása nélkül nagyon nehéz lenne szilárdan helytállni a „szfne­visszája" küzdelem forgata­gában. Bonyolult fonadék a mun­ka, a gazdasági élet szövete. De aki az egészet ismerni akarja, mindenekelőtt pró­bálja elválasztani és megkü­lönböztetni a színét — a visszájától és eszerint cse­lekedjék. B. F. Lányok előnyben Rendelkezés a szakmunkás­leánytanulók iskolai lel vételéről A munkaügyi miniszter, let a 31 középfokú techní­az Országos Tervhivatal el- kumba felveendő íiúk-leá­nökével, az érdekelt minisz- nyok arányát állapítja meg. terekkel és az országos ha- Felsorolja a kizárólagosan táskörű szervek vezetőivel leányszakmákat, például a egyetértésben, utasítást adott vegyész-laboráns, a cipőfel­ki a szakmunkásképzésre sői-észkészítő. a kefekötő- és felveendő fiúk és. lányok ecsetkészítő, ezenkívül sok arányáról. más ismert szakma, amelyek ­A Munkaügyi Közlöny 7. ben túlnyomórészt eddig is számában megjelent rendel- nőket foglalkoztattak, ha kezés értelmében a szak- például gyenge testalkatuk munkás tanulóintézetek, a miatt nem alkalmasak ne­szakközépiskolák és a közép- hezebb munkára, fokú tcchnikurfxok nappali A leánytanulók arányát a tago::atú első évfolyamára köszörűs-szakmában 30, az az 1965—1966 tanévben az elektroműszerész szakmában eddiginél nagyobb arányban 50, a műanyagfeldolgozó kell felvenni leányokat Az iparban 90, a kesztyűs-szak­utasítás melléklete jóval több mában 45, a konzerviparban mint 100 szakmát sorol fel 75, a sertéstenyésztő szak­és ezekben pontosan meg- mában 35, a zöldségtermesz­szabja a leányok felvételi tő szakmában 80 százalékra arányát. Egy másik mellék- emelhetik. (MTI) Eltemették Kossá István elvtársat Szerdán délután a Kere­pesi temetőben nagy rész­véttel kísérték utolsó útjá­ra Kossá Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagját, nyugalmazott minisztert, a páxt- és a munkásmozgalom régi harcosát A vörös le­pellel fedett kopoi-sót a munkásmozgalom nagy ha­lottainak emlékművénél fel­állított ravatalon helyezték el, amelyet elborítottak a gyász és a kegyelet ko­szorúi. A koporsó előtt dísz­párnákon helyezték el az elhunyt kitüntetéseit. Részt vett a gyászszertar­táson és a ravatal mellett díszőrséget állt Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Ne­mes Dezső és Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, Czinege Lajos és Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság póttagjai. Kisházi ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Pap János, a kormány elnökhelyettese, dr. Csanádi György. Nagy Józsefné, Tausz János, dr. Timár Mátyás és Veres Jó­zsef miniszterek, továbbá a Központi Bizottság több tag­ja és a közélet számos más vezetője. Díszőrséget álltak Kossá István régi harcostár­sai és munkatársai is. A munkás-gyászinduló hangjai után Apró Antal, Az utolsó felvétel Kossá Istvánról: 1965. március 14­én a Megyei Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének sze­gedi tájcrtekezletén beszédét mondotta. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsá­ga, az 01-szággyűlés, a foiva­dalrrti munkás-paraszt kor­mány és az egész dolgozó nép nevében búcsúzott Kos­sá Istvántól. Apró Antal végigtekintett Kossá István küzdelmes, te­vékeny életpályáján. Mél­tatta a munkásmozgalomban szerzett hervadhatatlan ér­demeit. azokat a nagy je­lentőségű intézkedéseket, és be amelyek az ő nevéhez is fűződnek. Kossá elvtárs — mondotta — kimagasló ér­demeket szerzett a szakszer­vezeti mozgalom újjászerve­zésében, az ipar államosítá­sának végi-ehajtásában, len­dületesen fejlődő szocialista iparunk megteremtésében, kezdeményezője volt a ré­gi világból ránkmaradt megalázó tanoncrendszer megszüntetésének. Az új élet tevékeny formálói kö­zött mindenütt ott volt Kos­sá István elvtársunk. Emlé­kedet — a forradalmár és az igaz hazafi emlékét hűen megőrzi pártunk egész népünk — fejezte beszédét Apró Antal. Ezután Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a SZOT fő­titkára. a magyar szakszer­vezeti mozgalom és a par­tizánszövetség nevében mon­dott búcsúszavakat. Di*. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter a közlekedési dolgo­zók nevében búcsúzott a magyar közlekedés egykori irányítójától. A búcsúbeszédek elhang­zása után munkásörök sor­fala között vitték a kopor­sót a sírhoz, majd az Inter­nacionálé hangjai mellett hantolták el. A sírt elborí­tották a gyász és a kegye­let virágai. (MTI) Csütörtök, 1965. április DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom