Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-30 / 75. szám

JttHgyd icadcdmi est A Hazafias Népfront ren- részből kiemelkedett Sien­óeaésében a Zeneművészeti kiewitz: Muzsikás Jankó cí­Szakiskolában vasárnap mű novellájának bemutatá­megtartott lengyel irodalmi- sa Szabados Margit előadá­zenei összeállítást Stanis- sában, R. Tóth Erzsébet law Andrzej-Sochacki, a bu- SloWacki: Három zsoltár dapesti Lengyel Kultúra szerzőjéhez című költemé­képvlselője nyitotta meg. nyél szavalta. Benkő István Tört magyarsággal megemlé- pedig a nálunk is ismert kezett a hagyományos len- híres író: Reymont Parasz­gvel—magyar barátságról, tok-jából mondott el egy majd átadta a szót apnak a műsornak, mely Tadeus Ku­biak: Varsói esték című ver­sének befejező sorát válasz­totta címül: Szép, mint a lengyel költők versei. A Tartósító és Húsipari Technikum Szilágyi János vezette Karinthy Frigyes irodalmi színpada, valamint a Zeneművészeti Szakisko­la hallgatóinak kooproduk­clós előadása elsősorban a két nép irodalmának és ze­néjének közös, egymással kapcsolatban álló darabjait szólaltatta meg. Az irodalmi részletet. A zeneszámok közül Joó Csilla Chopin: Litván nép­dal-át, Gyimesi László Chopin c-moll („forradal­mi") etűdjét; Márffy Gab­riella pedig Wieniawski: Scherzo tarantelláját szólal­tatta meg. Összegezve megállapíthat­juk, ho© ez a jól sikerült műsorösszeállítás elérte cél­ját azzal, ho© sikerült fel­keltenie az érdeklődést a len©el nép irodalma és ze­néje iránt. N. I. „Húsz iv Wriénetf a vasúton'' címmel kiállítás nyílt (Tudósítónktól) Felszaba­dulásunk 20. évfordulójának tiszteletére tegnap délben kiállítás nyílt a Szegedi Va­súfforgalmi Technikumban a ..Húsz év története a vas­úton" címmel. A kiállítás, amely a vasútforgalmi tech­nikum tanárai, tanulói, a szülők, hozzátartozók és is­merősök ©űjteményes anya­gából készült, képekkel, gra­fikonokkal és élményszerű leírásokkal mutatja be a felszabadulásunktól napjain­kig megtett utat. A kiállítást Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságának helyettes vezetője nyitotta meg. A kiállítás április 2-ig mindennap megtekinthető. Szilád) Sándor TannerJohn házassága Shaw-vígjáték a Szegedi Nemzeti Színházban Féltékenység | Cj film A jugoszláv film eredeti Ám csak a környezet, a kel- galma. A tehetséges szerep­címe: Hajnal. Rejtély, ho- lék, a kulissza a modem lők — Ilija Duhalekovski, gyan lett ebből magyar for- ebben a filmben, a felfogás, Senka Valentanlic-Petrovic dításban Féltékenység. Van az ábrázolás — ne tagadjuk és Miha Baloh — hiába ugyan köze a cselekmény- — erősen romantikus. i©ekeznek. Az adott lehető­nek a féltékenységhez, de Ezért aztán Nikola Tan- ségeken nem tudnak felül­nem az a lényeg benne. Ho© hofer filmjének nincs is kerekedni, ú© mondjuk, nem az a igazi hatása, feszültsége, iz- ö. 6. film problematikája. Ho© pontosan micsoda, azt nem lehet tudni. A történet féltékenységi konfliktussal kezdődik. De aztán, aho© e©re jobban megismerkedünk a szerep­lőkkel, aho©an a történet kibontakozik, ez a motívum háttérbe kerül, § valami egészen más dolog jön elő. Két férfi, akiket a félté­kenység szembeállítana egy­mással. e© veszélyes hely­zetben közös akcióba fog és sikerrel be is fejezi. Ezt a mondanivalót ön­magiában nem hibáztathat­nánk. Még hitelesnek is érezzük. A nagyobb baj az, ahogyan ez az egész a fil­men megjelenik. Olyasféle figurák ennek a filmnek a szereplői, mint a hajdani eewboy-filmeké. Csak éppen nem lovon vágtatnak, ha­nem gőwneradonyon és autón. Munkácsy szegedi modellje a filmhíradóban A filmhíradó legújabb Az esetnek, amelyről tíz számában, amelyet most ve- £v ^^ Saelesi Zoltán mú­títenek a mozikban, szegedi vészettörténész írt először a vonatkozású érdekességet is Tükör című színházi műsor­láthatnak a nézők. A híradó újságban, még e© szegedi bemutatja a világhírű ma- vonatkozása van Kopasz ©ar festőművész, Munkácsy istvánné ugyanis a kitűnő Mihály szegedi modelljét, a szegedi grafikusművész, Ko­ma Ráczkevén élő özv. Ko- pasw Mária édesanyja, pasz Istvánnét, Szeles Olgát A festő e© 1891-es szegedi bálon ismerkedett meg Sze­les Elek lányával. Munkácsy ebben az időben Honfoglalás című képéhez keresett mo­delleket. Szeles Olgát is erre a képre fejtette rá Az ő vonásait ismerhetjük fel az Árpád vezér háta mögött álló nőalakban. Bölcs fintor — ezzel jel­lemezhetnénk leginkább a művet, amelyet szellemessé­géről közismert világhírű szerzője különben í© je­lölt: „filozófia és komédia". Élcelődés nélkül bonyolít­hatnánk tovább is: filozo­fikus komédia vagy komé­diás filozófia — a szerint, ho© melyik elemet tartjuk benne meghatározóbbnak. Mert minden más kevésbé fontos itt, tulajdonképpen maga a cselekmény, a tör­ténés is, amely valójában csakk illusztratíve szüksé­ges a sziporkázó megje©­zések, aforizmák, találó dia­lógusok kereteként. Lénye­gében ezeken gördül a da­rab, amelynek eredeti, fi­lozóflkusabb kicsengésű cí­me, az Ember és felsőbb­rendű ember, talán jobban utal a mondanivalóra Mondanivaló? Nos igen, a fanyarul ironikus szerző va­(Slttis József felvétele) Tanner John és Anna (Bozóky István és Barta Mária) az I. fep vonásban sággal játszik. A shaw-i indítékú légkört, a konzer­vatív angol merevséget si­mes volt akkor, többnyire „ül" ma is. (Hiszen, ho© e©ebet ne mondjunk: az lami olyasféle felsőbb- irónia petárdák céltáblája, került megteremteni. Ott lik rendű emberre gondolhatott (nem a szó későbbi, náci ízű lejáratott értelmében), aki szembe mer szegülni mindenféle képmutatással, konvencióval, álszent tekkel, előítéletekkel, érzel­gősséggel és más effélékkel. Ilyesféle figura a darabbe­li Mister Tanner, a maga fene©erekes lázongásával. Az a bizonyos felsőbb­rendű ember azonban mégis inkább — megintő sak egy sajátos fintorral — Anna. a korábbi, romantikus irodal­mi nőalakok valóságos el­lenpólusa. Végül is persze korántsem mélyül el ennyire a filozó­fálgatás. Shaw a maga is­mert modorában. sajátos humorával megelégszik ve­le, ho© elmondhasson egy és mást a világról, koráról és főként kora angol főúri és milliomos társadalmáról. Mindezt jó fél századdal ez­előtt. Ami azonban szelle­a házasság intézménye a nő­férfi viszony ma is rejt — hogy ú© mondjuk — prob­lémákat.) Mindez adja fris­seségét és szórakoztató szel­néze- lemességét a darabnak. Igen a darabnak. És Koldus és király fi A Madách-iskola színjátszóinak előadása A Madách utcai általános Iskola úttörő színjátszó szak­köre vasárnap a Postás Mű­velődési Otthonban bemu­tatta Mark Twain Koldus és királyfi című regényének színpadi változatát, melyet László Anna írt Az előadá­sok — természetesen jó­részt az iskola tanulói és a színjátszók szülei, hozzá­tartozói, ismerősei közül — telt házat vonzottak. Kü­lönösen a délelőtti előadás, melyen főként az iskola al­só tagozatának tanulói volt a közönség, aratott szép sikert A sikeres előadást csak­nem hat hónapon át tartó szorgalmas felkészülés ké­szítette elő. Ennek során a harminctagú szereplőgárda a gördülékeny szövegmon­dást « fesztelen színpadi mozgás minimumát és egyes szereplők a szerepbe való beleélés készségének elemi fokát elsajátították. A két hetedikes szereplő, a koldusfiú Olasz Tibor, s a királvfi Perényi Mihály, a T«m apját alakító nyolcadi­kos Bakos András, a két szerepben is játszó Németh Kálmán, Müassin László es Szandtner László, a porosz­ló Lencse Ernő. a szintén két szerepet Játszó hetedi­Jelenet az előadásból. Balról Pál fi Sándor, Milasin Külön érettségi vizsgaszabályzat a szakközépiskoláknak A Művelődésügyi Miniszté- idén külön-külön adja ki a rium — az érdekelt szaktár- szakközépisicolák érettségi cákkal e©etértésben — az vizsgaszabályzatát. A do­kumentumokban hasznosítják az előző évek érettségi vizsga­tapasztalatait is és érvénye­sítik azt az elvet, ho© a több éven át kitartóan, szor­galmasan tanutók bizonyos előnyben részesüljenek. E szerint nem kell írásbeli vizsgát tennie magyar nyelv- és irodalomból, illet­ve matematikából annak a je­löltnek. akinek az adott tárgyból a második, harma­dik és negyedik osztályban a tanév végén jeles osztályzata volt. Ugyanez a kedvez­mény megilleti az idén képe­sítőző technikumi tanulókat is az új technikumi képesítő vizsgaszabályzat értelmében. Az ipari jellegű szakközép­Iskolákban az érettségi vizsga írásbeli, ©akorlati és szóbeli részből áll. A gimnáziumok­tól eltérően az írásbeli vizs­gát a kéthetes tanévvégi szakgyakorlat befejezése után, az osztályozó értekez­letet követően kell megkezde­ni. E©es szakközépiskolák­ban a ©akorlati vizsgát köz­vetlenül az Írásbeli után tart­ják. ahol pedig az időjárástól függ a ©akorlati vizsga lebo­nyolítása, ott a szóbeli vizs­gával egyidejűleg szervezik meg, azonban a szóbeli előtt minden esetben biztosítanak legalább két hetet a tanulók­nak a felkészülésre. (MTI) az előadásnak is ha ... Vagy­is, ha a színház és a ren­dező ökonomikusán tud gazdálkodni vele. Milyen pergő, friss, az érdeklődést íelkeltöen mulattató a sze­gedi színházban az első fel­vonás! Pompás én hibátlan, aztán egyre esik a feszült­ség, lankad a nézők fi­©elme. Vállalkozásnak igé­nyes és szép, ho© — talán ma©af színpadon — mutatják be az ú©neve­zett pokol-képet, amelyről maga Shaw sem gondolta, valaha is színre kerül. El­ső nagynevű magyar for­dítója és rendezője, Hevesi Sándor is kiha©ta ezt a részt a darab „ötórás hihe­tetlen és elképzelhetetlen egészéből". A szegedi ha­tás is azt mutatja, ho© jobban fontolóra kellene venni az ilyen, csaknem ön­célú vállalkozásokat. Eb­ben a betétben u©anis jó­formán semmi újat sem kaptunk, hanem tömörítve, mintegy rezümészerűen is­métlődnek, kissé más fo­galmazásban a darab már helyein elhangzó gondola­tok. Kevesebb ezúttal fel­tétlenül több lett volna! Még szerencse, hogy a har­madik felvonás, főként a közepetájától — újjávará­zsolta a kezdeti hangulatot L)!tTafi fordulataival, gunyoros gon- ugu at dolatpárbajaival. A maga egészében végül (Takács László felvétele) jobbra: Baráth Mihály, László, Bakos András don lovagot játszotta A Ti- Pál utcai fiuk és a Légy jó sza-parti gimnázium elsős mindhalálig bemutatása tanulója, Patócs Vera. a után. A szakkör vezetője. Tömörkény gimnázium má- Száraz László mindhárom Géza könnyed, mégis igé­nyes fordítása ls hozzájárul ehhez. A címszereplő Bozóky István érdeme a gondolati­ság frissen áradó eleganciá­ja stílusosan finom humorú, intellektuális játékával. Megformálásában nem több és nem kevesebb Tanner John, mint amennyire e©­általán lehetséges ez a meg­hökkentő eredetiségü, ro­konszenves, de végül is csak felszínes következetességú fiatalember. A találó alakí­táson legfeljebb az ront, ho© időnként érződik a „műviség", a túlzottan kiszá­" lőször m'tott gesztusok kötöttsége, e oszo A célratörően okos, maga­biztos lányt, Annát Barta Mária kezdetben szokatlan­nak tűnő, majd egyre izgal­masabb szerepfelfogásban jelenítette meg. Orgánuma, keményebb játéka szeren­csésen segítette e shaw-i nő­típus érzékeltetésében. Kö­zönségsiker Kátay Endréé, azzal a dicséretességgel, hogy borotvaélen táncolva sem csúszott el az olcsó ha­táskeresésig. inkább belül­ről igyekezett felszínre hoz­ni Mendoza, a rablóvezér humoros vonásait. Érett és típust teremtő Kormos La­jos Ramsden-ja. A szokott­nál nem több, de ízes, öt­letes Kovács János sofőrje. A lényeget mutatja fel Oc­tavius Robinson szenvelgő­en szerelmes alakjában Já­szai László, s húga szerepé­ben színesen nőies Falvay Klára. Egy-egy jói kerete­nyújt Décsy Györgyi. Bányász Ilona, Ka­tona András, Ács László, és hatásosan • járul az előadáshoz vl* K^n^r István'Y Hugót sodik osztályából Fodor Eta, darab rendezője. E munká­kes Kata_p»« István, a Mugoc Mt ^ Malkócs ját KISZ-feladatként társa­alakító Kertész József és az ötödikes Balogh Éva játé­kán érződött főként a lel­kiismeretes tanulás és fi­gyelem eredménye. A kis szakkör vonzása túl­terjed az iskola falain. Egyes „felnőtt" szerepekre nagyobb diákok is vállal­koztak. A két éve még a Madách utcai Vúföa já­ró Fekete F"-*. •> Radnóti Gimnáz;um tanulója, Hen­Éva. a* XI. Autójavító Vál- dalmi munkában végzi, s lalat KISZ-szervezetéből maga is mind igényesebbé Kiss György ipari tanuló válik a rendezés és a ta­vett részt a szakkör mun- nulók színpadi játéka iránt kajában. Közülük Fodor egyaránt. Az iskola vezetése Eta Tom édesanyjának sze- és nevelőtestülete pedagó­repeben igényes játékával giai, a Postás Művelődési Ott­különösen hozzájárult a si- bon illetékesei műszaki se­keres előadáshoz. gítségükkel járultak hozzá a , , .. , szereplők és nézók számára A színjátszó szakkörnek !{ölcsönösen emlékezetes él­ez mar a harmadik szerep- mény megteremtéséhez. lése a nyilvánosság előtt a Fejér Dénes Műkedvelő énekkarok bemutatója | Hazánk felszabadulása 20. zsef, a Szakszervezetek 4.11a­! évfordulójának tiszteletére a lános Munkáskórusa dr. Mi Ságvári Endre Kulturális hálka Györ© és Joó Ete. a Szemle keretében a szegedi MÁV Hazánk Kórusa Erdős műkedvelő énekkarok nagy- János, a DAV Erkel Ferenc sikerű bemutatót tartottak Kórusa Kertész Lajos é.s a szombaton este a Juhász Szövetkezeti Bizottság ének Gyula művelődési otthonban. kara Várady Zoltán vezetésá­A hangversenyen öt kórus lé- veI" , . , , A színvonalas bemutató pett fel: az EDDSZ kamera- után a karnagyok s7akn,;li együttese dr. Waldman Jó- megbeszélést tartottak. is szerencsés, színes és a fi- epizódszerepeiben Zádori lozófiát megfelelően komé- István, Szegedi Molnár Gé­diába olvasztó Szász Károly za, ifj. Kőmíves Sándor, rendezése, amely az említett Gémesi Imre, N. Szabó Sán­sajnálatos kieséstől elte- dor. G. Tóth Irén is. kintve avatottan oldja-moz- A hangulat- és atmoszfé­gatja a párbeszédeken ala- rateremtő díszletek Székely puló vígjátéképítményt. László sikerült munkái, a E©üttese is, e szándék je- korhű jelmezeket Kemenes ©ében, kedvező összhang- Fanny tervezte. ban, általában e©beforrott- Itokös Zoltán , , Két egyfelvonásos A Modern Színpad bemutatója Szombat este a KPVDSZ fiatalok. Ipari tanulók, egve­Művelődési Otthon újjászer- temisták Rendezőjük, Ker­vezett Modern Színpada, az pely Judit, a Szegedi Nemze­alig e©éves, fiatal együttes ti Szinház tagja, fiatalos lei­önálló estjén két egyfelvoná- kesedéssel és sok szeretettel sóssal — Márjási Magda Szü- vezeti őket. LomáHtó „fC-3S!y "aj?ali A csoport műsorvalasztása h darabjaval - >« szerencsésnek mondható mutatkozott be. Márjás Magda Születésnapja A létszámánál és jellegénél korunk egyik alapvető társa­fogva is inkább kamarae©üt- dalmi problémájával, a/ tesnek nevezhető kis társulat atomliutatások felelősségé­tagjai lelkes és tehetséges kérdésével foglalkozik. O'Casey szellemes komédiá­. ja pedig az álszent, hazug ér­zések görbetükre. Az elsőként bemutatott j Márjási-darabban Mócsai Jó­| zsef és Gergely Éva játékát ilieti dicséret. A második da­rabban — s ez talán a job­ban megirt testhezállóbb fi­guráknak is köszönhető — több jó alakítást láttunk. Kü­lönösen kiemelkedett Dubecz György képmutató fiatalem­bere, s Molnár Judit tüzről­pattant, kedvesen szemtelen utcalánya. De elismerés illeti az előadás több szereplőit: Csipei Zsuzsát. Szegfű Ilonát. Nemes Istvánt és Zákány Fló­riánt is. N. K. Kedd, 1965. március 30. Díl-fAAGí ÁRUMZAG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom