Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

Sláger a ragasztottgalléros ing Beszélgetés a RÖVIKÖT-nél az áruellátásról Szegeden a RÖVIKOT Nagykereskedelmi Vállalat­nál dr. Szabó László, az áru­forgalmi főosztály vezetője adott tájékoztatást a lakosság ellátásának kérdéseiről, a hiánycikkekről, a várható változásokról. t áltozrhoh — Vállalatunk három me­gye — Csongrád, Bács te Bé­kés — áruellátását bonyolítja le — mondotta. Természete­sen mindent megteszünk, hogy ez zavartalan legyen, s a kiskereskedelem útján a la­kosság igényeit kielégítsük. Gépelt kéziratot lapoz fel, s elém te&zá. — Ez a hatvanötös ter­vünk. Számos változást tar­talmaz a tavalyihoz képest. Van, amiből kevesebb a gyári előirányzat, néhány áruból viszont növekedni fog. A ke­reskedelem azonban még a csökkenések esetében is biz­tosítani tudja májd az ellá­tást az úgvnevezett bizton­sági tartalék áruból. A biz­tonsági tartalék egyébként az exportcikkek visszama­radt hányadát jelenti, léhát minőségileg is megfelelő, jó árut kap a vásárlóközönség. Jobb áruterítés — Vegyünk néhány példát: kötöttáruban a hatvannégy évinek megfelelő, ezen belül pamutáruból még jobb, fé­sűsgyapjú áruból valamivel gyengébb, de szintetikus kö­töttből bőségesebb lesz 1965­ben az ellátás. Tréningruhá­ból változatlan marad a kí­nálat, sajnos a perlonoeból még az idén sem tudunk ele­get adni a vásárlóknak. — Várhatunk-e valami új­donságot? Sláger lesz a ragiasztottgal­léros férfiing, melynek gyár­tását már megkezdte a fe­hérneműgyár. Próbaként öt­ezer darabot készít ebben a negyedévben a kereskedelem számára. Ha beválik, ami re­mélhető, átállnak a nagyobb mennyiség gyártására. A nagykereskedelemnek új frrupolitikai elképzelései van­nak: 65-ben fokozottabban kívánja érvényesíteni a dif­ferenciált árutelítést. Eszerint az exkluzív cikkelvet, például a keresett- harisnyanadrágo­kat a városokba, a kereske­delmi központokba szállítják inkább, ahol a nagyobb ke­resletnek megfelelően így helyi árubőséget tudnak biz­tosítani. Más kérdés, hogy az említett áru most már nem számít szezoncikknek, s csak jövő ősszel kerül ismét forga­lomba. Űj elképzelésnek szá­mít még. hogy a kiskereske­delmi vállalatoknak a jövő­ben már a szezon előtt fel­ajánlják a szezonális cikke­ket, mikor még a bőséges raktárkészletből válogathat­nak. A cél Végezetül az áruforgalmi főosztály vezetője arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy állandóan közöljék igé­nyeiket a boltvezetőkkel, akiknek véleményét a RÖVI­KÖT minden fontosabb ipari tárgyalás előtt kikéri. Mert — ha teljesen meg­valósítani nem is tudják — szeretnék minél jobban meg­közelíteni a nagy célt: tud­niillik, hogy a kirakatokban is ugyanazok az áruk legye­nek, mint, az érdeklődés homlokterében. S. M. Milyen legyen a virágoskert? A hőmérő higanya még a mínusz körül jér, de a szép kert kedvelői máris a ta­vasz fogadására készülnek. A munkát általában a pa­lánta előnevelésével kezdik. Ennek technikai feltétele a jól elkészített melegágy, amely lehetőleg a kert na­pos oldalán legyen. A tet­szés -zerinti méretű 80 cm mély gödröt 30—60 centimé­terre istállótrágya és tete­jében 20 centiméter meleg­agyi termőföld tölti meg. A melegágyat 25—30 cen­timéter magas deszkakeret­tel övezzük, amit kívülről — hőelzáróként — vastagon trágya körítsén. A deszka­keret tetejére üvegablakot helyezzünk. Az így elké­szült melegágy vetés előtt öt napig pihen, hogy ez idő alatt a trágyából keletkező mérges gázok eltávozzanak. A virágmagok megvá­lasztását mindig a kert ter­vezése és a kert gondozójá­nak ízlése határozza meg. A piacon vásárolt virágmag­vak sokszor csalódást okoz­nak, mert magról nehéz fel­ismerni a világfajtát- A Vetőmagtermelő Vállalat a vivágfajlák színét és tulaj­donságait szakszerűen is­merteti nyomtatásban a már előre elkészített tasakokhoz mellékelve. Ezek a kis cso­magok az egész ország te­rtiletéh — a szakboltokon kívül — a földművesszövet­kezeti boltokban is megvá­sárolhatók. Akad kértés2kedő. aki in­ka bb kész palántákat ültét kertjében. Ezeket állami kertészetekben, tetszés Sze­rint válogathatja össze. A virágoskert kiegészítő­je a há2nak. az ötthonnák, eppen ezért fontos, hogy az mthdig összhangban legyén az épület stílusával. A vil­laszerű épület köré például jól illik a sziklakert, mely­ben a kúszó fenyő és a kü­lönféle víztároló zöldnövé­nyek között igen mutatós a harangvirághoz hasonló Ni­esenbergia. Kék virágai egész nyál-oh át virítanak. A tornácos falusi házát a nagy pázsitos, tarka virág­ágyás kert teszi hangulatos­sá, ahol a tűzpiros muskát­lik és a szép színű violák, petóniák virítanak. Víz mel­lett japán kert is kialakít­ható a jellegzetes díszfáival, díszcserjéivel. Szépen mu­lat. á lazacszínű japán birs, vagy japén cseresznye. A divat a kertépítésnél is — úgy mint ai öltözködés, vagy a lakberendezés terü­letén — változó. A régi formák, a torta alakú grup­pok kiképzése a színes üveg­gömbök, a tarka gipszfigu­rák ideje már lejárt. A kert dísze ma már a nagy gyepfelület, amit — modern épületek között — szabá­lyos, vagy szabálytalan ala­kú virágfelület díszít. Szép az úgynevezett milf­lör ágy, amit a csoportok­ban ültetett virágok színei­nek erős kontrasztja tesz élénkké. Itt arra is ügyelni kell, hogy magas virág mel­lé alacsony fajta kerüljön. A sötétpiros, vagy rózsa­színű egynyári mályvarózsa (Althaea rozea Annua) cso­portosan, vagy akár egyen­ként kiültetve is dísze a kertnek. A sokszínű illatos lángvirág (Phox) a legszebb és leghálásabb nyári virá­gok egyike. Törpe fajtája (Beanty) alacsony, erőteljes bokrocskákat nevel, s így sűrű, tömött virágszőnyeget alkot. A munkáért, fáradtságért örömet, felüdülést nyújta­nak a pompázó virágok. Réti Erzsébet A nő természetes dísze A hosszú, szép. fényes haj minden nő természetes éke, díszé. Ám, hogy ezt elérjük, sok mindent kell megjegyez­nünk a haj helyes ápolá­sáról. A hajhullás: A reggeli fé­sülködéskor általában 50 szál hajat veszítünk. Ez még ném hajhullás, hanem ter­mészetes folyamat, hiszen a sejttevékenység pótolja. A nagyobb mérvű hajhullás­nak azonban rendszerint va­lamilyen betegség az oka. Különösen gyulladásos be­tegség — mandula-, vakbél-, petefészek- vagy akár Íny­gyulladás — idején fokozó­dik a hajhullás. A betegség, ha elmúlik, — a haj ismét rendbejön, kinő. Ehhez ter­mészetesen ismerni kell ha­junkat és az egészséges ke­zelését, Általában két-há­romhetenként mossuk a ha­junkat. A héti hajmosás nem egészséges, növeli a faggyú képződést. Ha olyan munkahelyén dolgozunk, ahol a ha jat por vagy egyéb szennyeződés éri, a fejbőrt kendövei, sapkával védjük. A helyes hajmosás: A haj­mosás tulajdonképpen akkor eredményes, ha a fejbőrt kapárás vagy egyszerű le­mosás helyett maszírozva mossuk. EZ serkenti a bőr vérbőségét, minek következ­tében a haj tflUb tápanya­got kap. A száraz vagy zsí­ros haj és fejbőr azóhban különleges ápolást igényel. A száraz hajat zsíros szappannal mossuk. Mosás előtt jó az olaj- vagy tojás­pakolás, borogatás. Tojás­sárgáját és langyos kamil­lafözetet elkeverünk. Ezt a hajra dörzsöljük, s legalább egy félórán át rajta hagy­juk. Aztán bő vízben több­ször 'megmossuk megfelelő oiajshampőrmal, e. törülköző­be burkolva nedves hajun­kat szikkadás után berakjuk. A száraz hajnak nem tesz jót az elektromos szárítás, sőt a nyári napozás sem. Hajolajat használjunk. A zsíros hajhoz készült a kén- vagy kátrányszappan. A zsíros haj színe sötét, a hajszálak összecsomósodva a fejbőrhöz tapadnak. Helyes naponta alkoholos hajvizet használni mégpedig úgy. hogy haj vizes vattával reg­geli fésülködéskor bekenjük a fejbőrt, törülközővel jól átdörzsöljük, majd kézi haj­szárítóval szárítjuk. Erre a hajra jó a tojásfehérje pa­kolás a szappanos mosást követően 30 percig a fejen hagyjuk, majd bő vízben shamponnal megmossuk. Jó a C vitamint tartalmazó né­met tojásshampon is. Azoknak, akikvek korpás a fejbőrük, érdemes Caola savanyú shampónt használ­niuk, és jól bevált á külön­féle hajszesz. A higiénikus hajápoláshoz tartozik a haj naponta tör­ténő kefélése. Különösen fontos ez azoknak, akik me­leg kendőt, kucsmát visel­tek télen. Amint jó az idő, fedetlen fővel vegyük igény­be a tavasz nyújtotta nap­fürdőt is. Kig Fodor Arpádné kozmetikus Népművészeti kiállítás Szegeden Vasárnap délelőtt — fel­szabadulásunk 20. évfordu­lójának tiszteletére népmű­vészeti kiállítás nyüt a Móra Ferenc Múzeum képtárában. A kiállítást, amely Csongrád megye népművészeinek és háziipari szövetkezeteinek legújabb munkáit mutatja be, Csenke László, a Csong­rád megyei tanács vb műve­lődésügyi osztályának helyet­tes vezetője nyitotta meg. A régi népművészet szer­ves része volt népünk hagyo­mányos kultúrájának, hét­köznapjainak és ünnepnap­jainak, egyben kifejezője az alkotást létrehozó egyén és közösség szép iránti vágyá­nak. A XX. században nép­művészetünk a kapitalista fejlődés, a városi hatás, a technika vívmányainak stb. gyors térhódítása következ­tében válságba jutott. Nép­művészetünk föllendülése a fölszabadulás után követke­zett be, amikor kulturális életünk vezetői felismerték a népművészet értékes hagyo­mányai ápolásának szüksé­gességét és kitüntetésekkel, pályázatokkal serkentették a népi alkotók tehetségének kibontakozását. Ez az egész­séges, új szellemű kultúrpo­litikai irányvonal lehetővé tette a magyar népművészet új virágba szökkenését. Bokánv, butéla, percekulacs ... E népi alkotó munka leg­újabb gyümölcseit láthatjuk a mostani kiállításon, ame­lyen a megyénkben élő faze­kas, fa- és csontfaragó, hím­ző és szövő népművészek munkái szerepelnek. A kiál­lított tárgyak legtekintélye­sebb részét a fazekas-készít­mények alkotják. Két vitrint töltenek meg Vékony Sándor hódmező­vásárhelyi tálas népi iparmű­vész munkái (58 db). Fehér, barna, zöld és sárga mázas készítményei ma is őrzik a múltban nagy hírű vásár­helyi fazekasság hagyomá­nyos formáit és díszítő ele­meit Munkái között ott van a hagyományos bokány, bu­téla, percekulacs, koma csé­sze, gyertyamártó edény és karcsún magaslik ki az em­beralakot mintázó „mtska­kancsó". Vékony Sándor, a „nép­művészet mestere" a meg­előző évszázad helyi kisipari hagyományának neveitje és ugyanakkor egy újabb nem­zedék nevelője is. Az általa vezetett fazekas szakkör ta­nulóinak kiállított munkái azt tükrözik, hogy szakmai tudása és érzéke átöröklődik a fiatalokba. A pályázat legjobb munkái A kiállításon külön vitrin­ben szerepelnek a megyei népművészeti pályázatra be­küldött legjobb munkák: Szabics Ferenc csontfaiagó, Pap Gusztáv fafaragó (Cs< ng­rád), Szekeres András fafa­ragó (Csanádpalota), Koncz Géza csontfaragó és Gümöri Istvánné hímző (Hódmező­vásárhely) alkotásai. A Vásárhelyi Háziipari Szövetkezet a hagyományos „szőrhímzés" technikájából készült párnavégekkel, a Csongrádi Háziipari Szövet­kezet szép szőttesekkel, a Szegedi Háziipari Szövetke­zet pedig finom hímzésekkel képviselteti magát a kiállítá­son. Érdemes feljegyeznünk, hogy ezek a háziipari szövet­kezetek jelentős mennyiségű népművészeti alkotást expor­tálnak, így újabb fölvirág­zást élő népművészetünk hírét-nevét öregbítik hatá­rainkon túl is. Több fafaragás kellett volna... A kiállítás ízléses, kivite­lezése ügyes. Mértéktartó megrendezése a budapesti Népművészeti és Hazái pari Vállalat mumkatársainák munkáját dicséri. Egészében véve tartalmas, dekoratív hatású keresztmetszetet ka­punk megyénk niat népi ipar­művészetéről — legfeljebb annyi lehet a megjegyzésünk, hogy szívesen láttunk volna több fafaragást. A kiállítás arról győz meg, hogy a fel­szabadulás után föl virágzó népművészetünknek — meg­változott tartalommal és mó­dosult formák között — föl­tétlen helye van kialakuló szocialista kultúránkban. Juhász Antal L KERÜLET Házasság: Lampert An­tal és Huszár Magdolna, Papp László Gyula és Nagy Éva Sára, Csóti István es Bachmann Julianna, Mé­száros István és Horner Te­rézia, Kollár János Bene­dek és Báló Zsuzsanna, Ma­róti József és Szeles Ottí­lia Hilda, Huttkay Sándor és Hauer Ilona házasságot kötöttek. Születés: Papdi Imrének és Bezdán Máriának Ist­ván Endre, Tóth Józsefnek és Tánczos Magdolnának József, űr. Mő ik Lajös és Boross Irmának Éva Zsu­zsanna. dr. Merényi Kál­mánnak és Téglás Sárának Nicblett Zsuzsanna, Nagy Istvánnak és Salánki Erzsé­betnek Gabriella Edit, Dó­dits Milosnak és Janosov Ilonénak Irén, Lázár La­josnak és Tóth Etelká­nak Lajos. Dobák Mihály­nak és Bata Erzsébetnek Mária, Guller Istvánnak és Kispál Rozáliának István. Borbély Istvánnak és Laka­tos Erzsébetnek István. Ada­mecz Elemérnek és Űjvári Szilviának Szilvia, Rózsa Józsefnek és Mészáros Má­riának Csaba, Kéri László­nak és Tandari Máriának Zsolt, Kiss Sándornak és Anyakönyvi hírek Árendás Máriának Sándor, Hugyecz Pálnak és Blahut Juditnak Zoltán, Kiss Sán­dornak és Nagy Ibolyának Katalin, Mócza Józsefnek és Havasi Magdolnának And­rea, Elekes Jenőnek és Bu­ri Eszternek Ágnes, Petro­vics Imrének és Jankó Ilo­náhak Éva, Kasza György­nek és Galfv Ildikónak György Zoltán. Morvay Ist­vánnak és Szél Arankának József, Tárkány Lászlónak és Császár Juliannának Il­dikó, Karácsonyi Ferencnek és Dékány Piroskának Pi­roska, Szögi Ahtalnak és Dobó Juliannának Lajos Antal, Jójárt Sándornak és Csarnai Erzsébetnek Judit, AndrovicS Vincének és Pa­lotás Katalinnak Ernő, Ba­logh Imrének és Palócz Gi­zellának Csaba. Öarftá And­rásnak rá Hovai Piroskának Maria, Ungvári Györgynek és Rúzsa Ibolyának György, Makra Antalnak és Szélpál Jolánnak Endre, Nagy Já­nosnak és Fátyol Veroniká­nak János. Lakafos Ferenc­nek és Törköly Máriának Szeged a hazai lapokban 1965/6 LÖRINCZ Latos: Nemzetközi állam.iogi konferencia Szegeden. Jogtudomány i Közlöny, ianuár­február. [1964. december 9—11 őn.l ILI A Mihály: Kispéter András: Tömörkény István. Irodalomtör­téneti Közlemények, 1965. 1. sz. TRecenz.ió.l KŐHEGYI Mihály: A József Attila Tudományegyetem dol­gozóinak szakirodalmi munkás­sága. 1965—1961. Bibliográfia. Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 1. szám. IRecenzló.l KTJRUCZ Ágnes: Kulcsár Pé­ter: Bonfint forrástanulmányok. I. közlemeny. (Acta Universita­tis Szegedionsis.l Irodalomtörté­neti Közlemények, 1965. 1. szám. íRecenzló.I BAKACSI József: Üi oktatási módszerek Szegeden. Polgári vedelem, március. IA Textilmű­vek polgári Védelmi Szervezeté­ről. 1 A CAOLA fertőtlenítő SHAMPOON a jó minőségű haj mosószer és kiváló hatású fertót.lenitösaer tulajdonságait, egyesíti magába Előnyösen használható kofpésodasra. aBiroso­dásfá hajlamos fejbőrnél. x Bp. 5? RACZ Béla— STRASSENREI­TER Erzsébet: » évvél ézélöft történt. Dokumentumok az Ui Magyarország megszületéséről. Társadalmi Szemle, március. [Szegedről is.l Nagy érdeklődés nyilvánul meg világszerte a szegedi szülészeti klinika orvosainak úgynevezett magzatélesztö készüléke iránt. Esti Hírlap, márc. 5. Pedagógusok iskolája Szege­den. Esti Hírlap, márc. 5. TA po­litechnikai továbbképzésről.1 (KŐBÁNYAI Györgyi k. gy.: Árva bárka a Tiszán. Esti Hír­lap, rháfé. .8. IS egedén.i A Szegedi Szabadtéri Játékok Turandot előadásának hnrorn nemzetközi szereplöle lesz. Hét­fői Hirek. márc. 8. Jugoszláv egyetemi küldöttség Szetíeden. Népszava, márc. 9. TA Tudományegyeh men és az Or­vostudományi Egyetemen.1 KŐBÁNYÁI G.vörgv: Felfedez­ik a Fehér-tót. Esti Hírlap, márc. 10. IDr. Berci zk Pétef szegedi ornilológusról.l A szegedi József Attila Tudo­mányegyetem kibernetikusát Kí­sérleteket folytatnák a közüti közlekedés részleges automati­zálására. Esti Hírlap, márc. 10. lR48-as zászlóval gyarapította a szegedi Móra Ferenc Múzeum e korból sz.ármaz.ó anyagá* Tóth Latos szegedi lakos Magyar Nemzet, márr. 10. [CSERHÁI.MI Imrei Cs. T.: Nemcsak szalámi naprika és panucs . . . Szeged U1 gyártmá­nya: a vonós hangszer. Nép-za­Itadság, márc 12. 1A Szegedi Ha ngszergv árról. 1 fKÖBANYAI CKröfévI K GY.: Halászok. Szabad Föld, mSrc. 14. [A Kossuth Halászati Tse-ról.l Zoltán nevű gyermekük szü­letett. Halálozás: Szabó Béla, Savanya Imre, Tóth József­né Dömsödi Rózsa, Balaton Albertné Csupor Borbála, Benkő Aranka, Kucsera Margit, Törköly Jánosné Kurusa Mária, Kovács Má­ria, Kasik Jánosné Sinko­Vics Zsuzsanna, Rácz Imré­fié Csúcs Lídia. Turony Jó­zsef, Jójárt Judit, Idul Ist­ván, Bánkúti József, Hargi­tai Irén. Kopasz Lajos. Zrí­nyi István, Puskás Ildikó elhunytak. II. KERÜLET Házasság: Ördögh István Miklós és Simón Mária, Ju­hász Ferenc és Pabar Ju­lianna, Rápolti András és Fejes Irén Zsuzsanna, Mol­nár Imre és Dombai Julian­na házasságot kötöttek. Halálozás: Barta József, Kovács István János. Deák József, Fekete József né Czifra Anna, Tánczós Ist­vánné Tarján Julianna el­hunytak. III. KERÜLET Születés: Ződi Istvánnak és Antalfi Arankának Aran­ka, Márta Sándornak és Kai­linger Irén Rozáliának Irén, Safusi Jenő Jánosnak éa Benedek Magdolnának Csa­ba Záolt, Sánta Imrének és Kiss Piroska Ilonának Éva, Búza Ferencnek és Kovács Piroskának Margit, Matusz­ka Józsefnek és Ábrahám Furus Irénnek Irén, dr. Pen­zes Pál Lajosnak és Imré Klárának Péter. Váradi Jó­zsefnek és Csurgó Julianná­nak József, Jarabek Ká­roly Jánosnak és Tusják Ro­zália Margitnak Éva Ágnes, Vass Illésnek és Batki Ju­liannának József, Kisapáti Imrének és Maróti Máriá­nak Tibór, Németh Sán­dor Györgynek és Szilád! Maria Magdolnának Anikó Etelka, Tóth Józsefnek és Fodor Rozáliának Edina, Zámbó Gábór Józsefnek és Zádori Julianna Margitnak Gábór László, Kocsis:Sava­nya Jánosnak és Szabó An­nának János. Leidecker Jó­zsefnek rá Illés Valériának József, Szécsi Ferenc Lász­lónak és Szabó Teréziának Edit, Mezei Károlynak és Horváth Aenés Máriának Róbert Kéi'oly nevű gyerme­kük született. Halálozás: Balogh Lajos­né Zsigmond Rozália. Rovó Jánosné Berfa Rozália. Fo­dor Zoltán Miklós. Denk Magdolna Katalin. Bödő Mi­hály. Rósa Etnilné Eiser Em­ma. Bíró János. Vaszil Lász­ló. Faikas Istvánné Haska Erzsébet, Márta János, Ber­ta István. Böt'csök Antal, Németh Ferénc. Csíkos Ist­• ári né Szél Éva. Lebák Zísolf Róbert elhunytak. Kedd. 1965. március 1& DÉL-MAGYARQRSZAG f

Next

/
Oldalképek
Tartalom