Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-10 / 58. szám

I 55. évfolyam, 58. szám Szerda, 1965. március 10. Kukoricatermesztésünk Európában az ötödik WILSON HAZAUTAZOTT BONNBÖL m A BŰNÖZÉS ÉS A TÁRSADALOM A MUNKA TÁBORNOKA AZ V. ÉS VI. BÉKEKÖLCSÖN NYEREMÉNY­LISTÁJA •íhí, CÍMKERESŐK Budapestet javarészt a Béke nemzetközi távvezeté­ken importált szíívjet viila­mosenergiával világítják, ez­zel tartják üzemben a város ipari berendezéseit is. A rohamosan növekvő fo­gyasztás kielégítésére épül és részben már működik a Százhalombattai Dunamenti Hőerőmű. A főváros villa­mosenergia-igénye azonban 1970-re a tavalyinak csak­nem kétszeresére növekszik. A hatalmas energiamennyi­ség biztosítására újabb, a Béke vezetéknél nagyobb fe­szültségű és kapacitású táv­vezetéket építenek a Szov­jetunió és Magyarország kö­zött. A meglévő Béke távve­zeték 250—300 megawatt tel­jesítmény szállítására képes. Az új távvezetéket 400 ezer volt feszültségre és 500—600 megawatt teljesítmény átvi­telére tervezik. Hossza kö­rülbelül 500 kilométer lesz. Az országhatárig a Szovjet­unió, onnan Budapestig Ma­gyarország építi. Ez lesz az első ilyen nagyfeszültségű távvezeték hazánkban. (MTI) Németh Károly elvtárs Csongrád megyében A Csongrád megyei állami gazdaságok vezetői március 9-én tanácskozást tartottak Hódmezővásárhelyen. Részt vett a tanácskozáson és be­szédet mondott Németh Ká­roly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Jelen volt Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára, Fekete Já­nos, az FM Állami Gazda­ságok Főigazgatóságának he­lyettes vezetője és Keserű József, a MEDOSZ közgaz­dasági osztályának munka­társa. A tanácskozáson Zsi­bólc András, a Békés—Csong­rád Megyei Állami Gazdasá­gok igazgatója ismertette az MSZMP Politikai Bizottsága ez évi februári határozatát, az állami gazdaságok hely­zetéről és feladatairól. Németh Károly elvtárs a tanácskozás után Győri Im­re elvtárs társaságában Ma­kóra utazott, ahol megbe­szélést folytatott a város és járás vezetőivel. A komiszul nehéz munkában segít a gép is. A hidraulikus markológép egyetlen mozdulattal mázsás darabokat szakit fel az összeülepedett kazalból A Technika Házában ked- temberben és októberben den délelőtt megnyüt az V. Országos Mezőgazdasági Gé­pesítési Tanácskozás. A két­napos konferencián a mező­gazdaság gépesítésével fog­lalkozó több száz kutató és gyakorlati szakember vesz részt 15 külföldi vengég is érkezett, az európai KGST­országokból, valamint Auszt­riából és az Egyesült Álla­mokból. A tanácskozás na­pirendjén a kukorica ter­mesztésének és betakarítá­sának gépesítése szerepel. Hont János, a földművelés­ügyi miniszter első helyette­se megnyitó beszédében in­dokolta ezt a témaválasz­tást. Elmondotta többek között, hogy valamennyi takar­mánygabonafélénk közül egységnyi területről a kuko­rica adja a legnagyobb ho­zamokat, mind mennyiség­ben, mind tápértékben. Ku­koricatermelésünk külföldi riszonyaltban is jelentős: az 1959—63-as évek átlaga alap­ján a termelt kukorica összmennyiségével a világon a tizedik, Európában az ötö­dik helyen állunk. A fej­lődés főbb tényezői közé tartozik a hibridkukoricák térhódítása, a talajművelés kultúrájának javulása, a lwldankénti növényállomány 30—35 százalékos növekedé­se. a gyomtalanítás gépesí­tése, illetve kemizálása, s általában a jobb, gondosabb növényápolás. Mindez elsősorban a me­zőgazdaság nagyüzemi át­szervezésének köszönhető — folytatta Hont János —, ugyanakkor azonban a ku­koricatermesztés újabb prob­lémái is a nagyüzemi szer­kezetből, pontosabban a nagyüzemi koncentrációból adódnak. A kukorica talaj­műveléséhez, növényápolá­sához és növényvédelméhez már rendelkezésünkre áll­nak a megfelelő gépek, bár ezek továbbfejlesztése terén sok még a tennivaló. A ku­korica betakarításának gé­pesítése azonban még egé­szében megoldatlan. Egyes részmunka-folyamatokhoz vannak ugyan már gépeink, a kapcsolódó munkafolya­matokhoz viszont nincsenek és rendkívül hiányos a ki­szolgáló- és szállító géppark is. Egész növénytermeszté­sünk szerkezetéből adódik, hogy a mezőgazdaság szep­igényli a legtöbb kézi és gépi munkát. Az újabb gyü­mölcs- és szőlőültetvények termőrefordulásával az őszi munkacsúcs még csak nö­vekedni fog, s ezen nem is kívánunk változtatni, mi­vel nálunk az őszi betakarí­tású növények a legértéke­tatnunk kell a kukoricabe­takarítás mostani hagyomá­nyos, kézi erőn alapuló módján. Hont János bevezető elő­adása után mezőgazdasági és gépesítési szakemberek előadásai következtek, töb­bek között dr. Márton Gé­za, a Mosonmagyaróvári sebbek. Emellett számol- Agrártudományi Főiskola nunk kell a mezőgazdasági tanára a kukoricatermesz­munkaerő további csökkené- tési gépsorok tövábbfejlesz­sével is. Mindebből követ­kezik, hogy mielőbb változ­tésének kérdéseiről előadást. (MTI) tartott Termelőszövetkezeti asszonyok a munka élvonalában A korábbi években a ta­vasz fogadására való gazda­sági felkészülés leginkább a férfiak dolga volt. Az asz­szonyok többségükben a pa­lántaültetések és a növény­ápolás kezdetén jelentek meg a földeken. Az idén másként van. Már január végén és februárban a szö­vetkezeti asszonyok ezrei je­lentek meg férjeik mellett, néha azok helyett is a tsz­majorokban a földeken. Ké­szítették a melegágyakat, szállították és szállítják most is az istállótrágyát ki a ha­tárba és vetik a meleg pa­lántáságyakba a magokat, szélvédő sövényeket húznak. Pontosan úgy, mint annak idején az egyéni életben tették. Tiszaszigeten februárban átlagosan 200—220 szövetke­zeti gazda jelentkezett mun­kára s legtöbben asszonyok voltak. Elkészítették a pa­lántás ágyakat, elvetették a korai magokat és 6 ezer 800 mázsa istállótrágyát szállí­tottak ki a határba. Segítsé­gükkel máris befejezték az őszi vetéséi:, a lucernások és a legelők téli fejtrágyá­zását. A tiszaszigeti asszo­nyok nem válogattak a nehéz, férfiakat is megválogató munkákban. A tsz párttitkára szinte nem is tudja kit dicsérjen. Dobó Sándornét, Licauer Józsefnét, Józsó Lajosnét, Bodó Ferencnét talán? Hisz épp úgy rászolgált az elis­merésre Kovács Imréné, Fe­renci Péterné, Kóbor János­né is, mint még nagyon so­kan mások. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Moszkvából A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság osztályvezetőjének vezetésével rövid látogatást tett a Szovjetunióban, ked­den visszaérkezett Buda­pestre. Tizenötezer vagon vetöburgonya fajtafehijííásra A fajtafelújítási célra ter- lozza az a szaktanács is, mehetett, ősszel felvásárolt hogy a burgonyavetés tőszá­vetőburgonya mennyisége az mát az eddigi 14—15 ezerről 1957-es évi 3680 vagonról általában 20—22 ezerre, a 15 340 vagonra nőtt, a faj- csapadékosabb, hűvösebb ég­taválaszték pedig a legujao- , .. . , , , .... .... ban kinemesített hazai faj- ha^latu dunántul1 taJakon tákon kívül tíz értékes, Pedig legalább 24—26 ezerre többnyire fehérhúsú lengyel növeljék. és NDK burgonyafajtával bővült. Az idei tavaszon több mint tízezer vagon ha­zai és kereken ötezer vagon külföldről vásárolt vetőgu­mót sd ki a vállalat részint továbbszaporításra, részint felújításra. a szocialista országok fo- hajózás széles körű fejlesz­A I'ödművelésügyi Minisz- lyami hajózásához tartozó tési tervével, terium növénytermesztési fő- mintegy százféle hajómodell Az újfajta folyami hajó­igazgatóságán adott tájékoz- helyét huszonöt egységes tí- típusokat az 1966-tól 1970-ig tatás szerint kívánatos, hogy pus szerint épített szállító- terjelő időszakban gyártják az idén — a műtrágyakész- hajóflotta váltja fel. Ezt az majd a KGST-országok kü­letek ésszerűbb elosztásával iajánMst fogadta el a KGST lönböző hajógyáraiban. Az — a gazdaságok több fejlő- ' közlekedési állandó bizottsá- egyes országok egyrészt: * v-r-'q.t nrctóffnk folva- ilyen hajókkal egészítik ki ga. A KGST-országok folya- saját flottájukatj másrészt mi flottájának tipizálása más S20Ciálista országokba összefüggésben áll a folyami szállítják őket. A KGST-országok folyami flottájának tipizálása dést serkentő tápanyagot ad­janak a burgonya alá és nö­veljék lehetőség szerint az öntözéses burgonyatermő te­rületűket is. Tapasztalat sze­rint ugyanis a szántóföldi növények közül a burgonya „hálálja meg" leginkább mind a műtrágyát, mind pe­dig az idejében adagolt ön­tözővizet. Ugyancsak a ter­méshozamok növelését cé­Gumibottal a választójogot Ecövetelő négerek ellen Márciusi tel Európában A „hidegnormáival" az vigasztalan a helyzet egész előző két nagy tél márciusán Európában. A Meteorológiai is túltesz az idei. Egyelőre Intézet központi előrejelző osztályára érkezett jelenté­sek szerint kedden reggel Lengyelországban mínusz 15 —mínusz húsz fokig süllyedt a hőmérők higanya, de. nyu­gaton az Alpok térségében is gyakori volt még a mí­nusz tízíokos minimum­szint. Lényeges javulás egyelőre nem várható az időjárásban, Iliivel a hideg beáramlása északnyugati, északi széllel tovább folytatódik. Szerdán változó mennyiségű felhőre — egy északnyugatról érke­ző kisebb front révén — szórványos havazásokra is számítanunk kell. A szél időnként megélénkül. Szer­dán reggel általában mínusz 1—mínusz 6, a nyugati és északi megyékben mínusz 6 —mínusz 11 fokos fagyok lesznek. A nappali hőmér­séklet előreláthatólag plusz egy—plusz 5 fokig emel­kedik. (Rádiótelefoto — Külföldi Képszolgálat) CAMDEN, ALABAMA, USA: Gumibotos fehér fajvédők állták el a bíróság épületé­nek bejáratát mintegy 50 néger elől, akik a választói névjegyzékbe való felvételüket követelték SAPUZÁPÁS LIPCSÉBEN A jubileumi lipcsei vásárt tegnap ünnepélyesen bezár­ták. A vásár 10 napja alatt 220 aranyérmet ós diplomát ítéltek oda a legkiválóbb termékeknek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] Négyszázezer voltos s^ovj ei—magyar távvezeték épül *

Next

/
Oldalképek
Tartalom