Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

tyitlaHfyéhty BANKBETÉTESEK Manapság szinte hihetetlennek tűnik, hogy voltak olyan idok, amikor az emberek valósággal szabadulni akartak a pénzüktől, mert óráról órára csökkent a pcngö vásárlóereje. De hol is vannak már az inflációs idők? Nemrégiben közölték a lapok, hogy hazánkban 16 milliárd forintot tartanak az emberek takarékban. Ez már magában véve az új bankbetétesek személye miatt is érdekes. Hiszen egytől egyig dolgozó emberek, nem tőkések, virilisták, nagygazdák — hála szocialista társadalmi fejlődésünknek. Egyúttal éppen ennek következtében természetes is. Tizenhatmilliárd forint szép summa. Hát még ha hozzászámítjuk azt is, hogy csupán az elmúlt esztendőben 4,4 milliárd forinttal növekedett a betétállomány. Ebből a számból nem lehet persze általánosításokat levonni. A beosztásnak, a takarékosságnak mindenkinél nagy éhben a szerepe, de a szorgalmas munka mellett egyelőre meg sok mindentől függ, hogy tud-e valaki félre is rakni. Ezért egyúttal nem is elsősorban a takarékosság tiszteletreméltó erénye miatt vált ki ez a szám jó érzést. Sokkal több rejlik mögötte. Nem is kell visszanyúlni az inflációs korszak szemétté vált pénzéig, amelyet dehogy akart bárki is takarékba rakni. Azóta is voltak olyan hisztériás hetek, amikor az emberek minden áron vásárolni akartak, a sótól a kertitörpéig, merthogy „soha sem lehet tudni, mi következik..." A múlt év végén is felröppent néhány kósza rémhír, felelőtlen mende-monda. Tudatos zavarkeltési szándékkal, tudatlanságból fakadó találgatás szüleményeként — lehet ez is, az is. Áremelésekről beszéltek, amiből aztán semmi sem lett. A legérdekesebb viszont, hogy az emberek imponálóan nagy többsége egyáltalán nem ült fel ezeknek a mende-mondáknak. Nem szaladt a bankba a pénzéért, nem futott az üzletekbe sem, hogy a különben jól felszerelt boltokból nyakra-főre vásárolhasson. Az emberek nyugodtak maradtak, az emberek tudták, hogy nyugodtak maradhatnak, s ezért nem költekeztek túl a szükségesnél, sőt amit nélkülözhettek, a takarékba rakták. A pénz furcsa jószág: az emberek csak olyanra bízzák, akinél jó helyen tudják most és a jövőben is. Ez a 16 milliárd nem ékesszóló bizonyítéka-e ennek a bizalomnak? Bizonyítéka és kifejezője a bizalomnak a forint értéktartóssága iránt, de még ennél is több: a párt, a kormány gazdaságpolitikája, rendszerünk szilárdsága iránt TURISTASZEMMEL Másfél millió magyar látogatott tavaly külföldre. Meglepően szép szám, ha arra gondolunk, hogy négy év alatt 300 ezerről növekedett ekkorára. S ahány ember, annyi élmény, annyi látásmód. Talán az 50-es évek elejének a Nyugatról szóló, egyoldalú, csak lesújtó bemutatása is szerepet játszik abban, hogy némelyek előtt most nagy kérdőjel mered, mikor átlépik egy-egy tőkés ország határát Sajnos e kérdőjelre nemegyszer valamiféle torz optikán keresik a feleletet Amikor aztán hazajönnek, úgy beszélnek egyik-másik országról, mint a tejjel-mézzel folyó Kánaánról. Legyünk hűvösen tárgyilagosak, és szögezzük le, hogy az Egyesült Államokban, Angliában, vagy Svájcban, Svédországban és még több államban valóban magasabb az életszínvonal a miénknél. De amint mondani szokták: „itt van a kutya elásva". Mert azok a bizonyos ámuldozó és lelkendező turistáink miért éppen ezeket az országokat emiitik? Miért éppen azokkal az államokkal hasonlítanak össze bennünket, amelyek egyrészt évszázadokon át nem láttak háborút, másrészt ha láttak, a miénknél sokkalta hatalmasabb technikai bázissal, ipari színvonallal, nyersanyagokkal rendelkeznek? A start tehát nem azonos a versenyben. Vajon miért nem hasonlítanak össze bennünket azokkal a tőkés országokkal, amelyek húsz évvel ezelőtt a mienkkel azonos színvonalon álltak, s ma már jócskán magunk mögött hagytuk őket? Vajon miért nem hasonlítanak össze bennünket mondjuk Görögországgal, Spanyolországgal, Portugáliával, Törökországgal, Dél-Amerika bármelyik országával, s tulajdonképpen a kapitalista országoknak legalább négyötödével, amelyekben mindben rosszabb az életszínvonal, mint nálunk? Ez is hozzátartozik a tárgyilagossághoz! Mondhatnám azt is, hogy a fejlődés arányait, ütemét tekintve azonban a legfejlettebb tőkés országokkal is állhatjuk az összehasonlítást. Nem mesebeszéd az sem, hogy előbb-utóbb a szocialista világrendszer országai elhagyják őket. Ehelyett azonban csak arra villantanék rá, hogy ezekben a nagyon fejlett országokban sem mindenkinek fenékig tejfel. Ez az a pont egyebek között, amelyen bármelyik tőkés országgal bátran és előnyünkre állhatjuk az összehasonlítást. Az általános magas életszínvonal mellett ugyanis — mint közismert — a nyomornak, a munkanélküliségnek, a létbizonytalanságnak a legrettentőbb végleteivel találkozhatunk a tőkés országokban. Az esetenként alacsonyabb életszínvonalunk mellett is bátran állhatjuk az összehasonlítást az ország egész népének szociális ellátottságával, az általános oktatási, kulturális hálózatunkkal, vagy egyebek között fejlett és széleskörű nyugdíj-rendszerünkkel, amelyhez hasonló egyetlen tőkés országban sincsen. Abban is biztosak lehetünk, hogy nálunk a termelés sikerei, gazdasági életünk kedvező változásai nemcsak egy-egy szűk rétegre, hanem gyakorlatilag az egész népre, kisebb-nagyobb mértékben minden dolgozóra kihatással vannak. Különösen most, amikor nálunk némelyek árdrágulásokról fecsegtek, érdemes idézni, mennyire véres valóság ez éppen ezekben a fejlett tőkés országokban. így például Angliában az év eleje óta az élelmiszerüzletekben 157 féle árunak ment feljebb az ára, köztük a kolbászféleségeknek és a húskonzerveknek is. Emelték a benzinárakat is Angliában, ugyanakkor bejelentették, hogy felemelik a vasúti szállítás díjait, sőt egyes vidékeken a villany is drágul. Hasonlóképpen emelkedtek a létfenntartási költségek Franciaországban, ahol az árak emelkedése és a jövedelmek csökkenése közti különbség 1963-ban 2,8 százalék. tavaly pedig már átlag 4 százalék volt. A „szerencsés" Svédországban is az élelmiszerek 10 százalékkal, a lakbérek 7 százalékkal drágultak. Csaknem minden latinamerikai országban infláció dühöng... — folytathatnánk tovább a sort. Egyszer ilyesmiket is megfigyelhetnének elfogult turistáink. Azzal együtt megfigyelhetnék, hogy az általuk csodált országokban mennyivel magasabb például a munka termelékenysége, a munka intenzitása. Ami születik, ott sem a semmiből jön létre. Kedves turista barátaink, legjobb lenne itt kezdeni az összehasonlítást. Közéletünk hírei !?£ t | „ A szegediI gumlgydri építkezés is újböl nek, « nagycsarnokban a padozatot, a m 4 „nyugtalan benépesült. A Csongrád megyei Állami gépalapokat építik. Néhány gép három pfj; tty/jf Építőipari Vállalat dolgozói újból birto- műszakban dolgozik. S visszajöttek az == ' kukba vették a területet Falakat emel- NDK-beli cég szerelói is. A nagycsarnok „nyugtalan" képe. Egyik helyen a munkában levő gépek zaja töri meg a csendet, másutt a gépszerelök dolgoznak. S kicsit távolabb az építők ássák a több méteres mélységű gépalapokat, öntik a betont HAZAÉRKEZETT A JART PARLAMEI Vasárnap éjjel hazaérkezett az a parlamenti küldöttség, amely Vass Istvárvnénak, az országgyűlés elnökének vezetésével tíz napot töltött a Lengyel Népköztársaságban. A delegáció fogadására a Keletd-pélyaudLENGYELORSZÁGBAN TI KÜLDÖTTSÉG varon megjelent dr. Beresztóczy Miklós és Polyák János, az országgyűlés alelnökei, valamint a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviselői. MAGYAR—NORVÉG KULTURÁLIS EGYEZMÉNY A küldöttség fogadására a Nyugati-pályaudvaron megjelent Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke is. MAGYAR—ANGOL ÁRUCSEREFORGALMI MEGÁLLAPODÁS Hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a jelenleg érvényben levő magyal-—angol hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás harmadik évi előirányzatát szabályozó jegyzőkönyvet Magyarország növekvő mértékben szállít elsősorban élelmiszereket és könnyűipari termékeket, míg az Egyesült Királyság exportja főleg gépipari berendezésekből, műszerekből, vegyipari és textilipari nyersanyagokból áll majd. A koromtárolók alatt helyezkedik el a keverőüzem. Szerelik a gépeket, amelyek a gumi nyersanyagait dolgozzák össze A VEB NDK-gyártmányú kalandergép. Elkészültek szerelésével, már próbaüzemelést végeznek rajta. A német szerelő az irányító asztalnál magyarázza a gép működését Műszaki, technológiai újdonságok az üzemi technika hónapjában Egy héttel ezelőtt kezdődött el ismét Szegeden a már negyedik évben visszatérő üzemi technika hónapja. Ebben az időszakban elsősorban az alacsonyabb szakmai képzettségű vagy képzettség nélküli dolgozók számára szólnak az előadások, a filmek, velük ismertetik meg a legaktuálisabb termelési feladatokat, legkorszerűbb műszaki eredményeket. Hogyan lehet javítani ? A múlt heti programban szerepelt többek közt egy előadás a textilművek dolgozói számára. Témája tökéletesen megegyezett a gyár jelenlegi célkitűzéseinek egyikével: hogyan lehet megjavítani a termékek minőségét az új, angol gyártmányú előfonó- és nyújtógépek segítségével. Az előadásra ötvenöten mentek el és többen hozzá is szóltak a tárgyhoz. Nyilvánvaló, hogy az elhangzottak gyakorlati tanácsokat is adtak az érdekeltek mindennapi munkájához, s ugyanakkor növelték szakmai műveltségüket is. Hasonló célt értek el a kábelgyári filmvetítéssel is, amelyre 85 dolgozó volt kíváncsi. A Szegedi Építőipari Vállalatnál szintén filmvetítéssel vezették be az üzemi technika hónapját A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége az üzemi élet szinte valamennyi területét felölelő kiállítást nyitott Szakma) felkészülés A tegnap kezdődött második hét műsora is sok értékes rendezvényt ígér. Érdemes kiemelni közülük a Csongrád megyei Építőipari Vállalat egyik előadását, mely a szovjet és a lengyel házgyárak munkáját technikai és technológiai módszereit mutatja be. Gazdag program Végezetül ismertetjük az üzemi technika hónapjának e heti eseményeit. Ma, kedden a konzervgyárban a korszerű üveg- és dobozrendszerekről tartanak előadást fél 3 órai kezdettel. A ruhagyárban újítási ankét lesz, ahol egyrészt tájékoztatást adnak a tavalyi eredményekről és tapasztalatokról, másrészt ismertetik az idei újítási feladattervet. Holnap, szerdán a gyufagyárban délután 2-kor egy technológiai problémáról lesz előadás. A ruhagyárben műszaki könyvkiállítás nyílik. A textilművekben asíkkötöde új gyártmányai minőségi javításának módszeréről lesz előadás fél 3 órai kezdettel. Csütörtökön, 11-én fél 3-kor a cipőgyárban lesz újítási ankét. Az újszegedi szövőgyárban az anyagmozgatás korszerűsítéséről, a textilművekben a szövődéi előkészítés munkájának megjavításáról rendeznek előadást, mindkét helyen fél 3 órai kezdettel. A Textilipari Technikumban 2 órakor lesz előadás. Címe: Mit várnak az ifjú technikusoktól az üzemek? A házgyárakkal kapcsolatban szerzett külföldi tapasztalatokról, elsősorban a szovjet házgyárakról rendeznek előadást pénteken délután 4 órakor az MTESZ klubjában. Az előadás után filmet vetítenek. Ugyanaznap délután 3 órakor a DÁV Kossuth Lajos sugárúti művelődési termében a szabadvezetéki üzemzavarok elhárításáról lesz előadás. A rendezvények gazdája mindenütt az MTESZ, illetve tagegyesületeinek helyi csoportja és a szakszervezet. A Magyar Népköztársaság és a Norvég Királyság között kulturális, tudományos és oktatásügyi együttműködés előmozdítása céljából március 5-én Budapesten tárgyalások kezdődtek, amelyet magyar részről dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, norvég részről dr. Erling Christophersen a Norvég Külügyminisztérium kulturális kapcsolatok irodájának főigazgatója vezetett. A szívélyes légkörben lefolyt tárgyalások eredményeként a felek hétfőn megállapodást írtak alá. A két évre szóló kulturális csereprogram kölcsönösen rövidés hosszúlejáratú ösztöndíjakat biztosít, lehetővé teszi az egymás országaiban megrendezésre kerülő nyári egyetemeken, tanfolyamokon történő részvételt. Előirányozza oktatási, tudományos és kulturális szakemberek cserelátogatását, előadások tartását HAZAÉRKEZETT A MAGYAR SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBÓL Hétfőn hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldöttség, amely a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárának vezetésével baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Modellek a cipőgyári kiállításról (Somogyiné felvétele) Kedd, 1965. március 9. QÉL-MAGTARQRSZAG 3 V l