Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

Gazdasági alapfogalmak A nemzeti jövedelem felhasználása Manapság szinte minden eaalád gyűjt valamire, ki tv-t, ki mosógépet, ki meg családi házat szeretne venni ragy építeni. Az ilyen tervek valóraváltása persze nem megy máról-hol napra. A jövedelem egy részét félre kell tenni, fel kell halmozni, addig, míg összegyűlik a családi beruházáshoz szükséges ceszeg. Valahogyan így jár el az állam is: a nemzeti jövedelmet kétfelé osztja, fogydsztásd alapra, meg felhalmozási alapra. A felhalmozási alap hasonló célt szolgál, mint a családi beruházásokra gyűjtött összegek. Az elhasznált termelési eszközök, gépek pótlása csak azt biztosítja, hogy a termelés ugyanolyan színvonalon és ugyanolyan mértékben megismétlődhessék, mint az előző évben. De hát manapság nap mint nap új cikkek termelésére kerül sor, a korábban gyártott termékek közül is sokat fejlettebb módon állítanak elő, s a mezőgazdaságban is egyre több gépre, épületre, vegyipari termékekre stb. van szükség, mint a megelőző termelési időszakban. A termelésnek ez-t a bővítését, tökéletesítését a felhalmozási alapból fedezzük. Ugyancsak ebből az összegből valósítjuk meg azokat a beruházásokat is, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a termeléssel. Ilyenek pl. az állami erőből épülő lakóházak, a kórházak, iskolák, kultúrházak. színházak stb. építése. fejlesztése, egyszóval a kommunális, szociális és kulturális beruházások. A felhalmozás nagysága, felosztása döntően meghatározza, hogy a gazdasági élet egyes területein hogyan, milyen ütemben haladhatunk előre. Lényeges gazdasági kérdés, hogy a nemzeti jövedelem milyen arányban oszlik meg, fogyasztási és felhalmozási alapra. Hazánkban 1963-ban pL a nemzeti jövedelem mintegy 28 százalékát felhalmoztuk és 72 százaléka szolgálta a fogyasztás céljait. Ez az arány persze nem állandó, az adott időszak gazdasági feladatai szerint változik, de nagy általánosságban a fenti számok körül ingadozik. A fogyasztási alap fedezi az ország lakosainak egyéni fogyasztását, valamint az úgynevezett társadalmi fogyasztást is. Ide tartozik pl. a bölcsődék, óvodák, Iskolák, kórházak, stb. fenntartása, ösztöndíj, nyugdíj, táppénzkifizetés, utcák, parkok gondozása, világítása stb. A fogyasztási alap két része tehát eltérő módon áll a dolgozók rendelkezésére. Az egyéni fogyasztási alapot a végzett munka szerint osztják el, a társadalmi fogyasztási alapból viszont más elvek szerint részesednek a dolgozók. A szocialista társadalomra az jellemző, hogy mindenféle jövedelem alapja a munka, munka nélkül senki sem juthat jövelemhez, míg a kapitalizmusban éppen a kizsákmányolók, akik nem dolgoznak — vágják zisebre a legnogyobb jövedelmeket. B. Gy. Ifjúsági barátságvonat a Szovjetunióból Ifjúság barátság-vonat érkezik hazánkba 210 utassal a Szovjetunióbői április 3án, felszabadulásunk 20. évfordulójának ünnepségeire. Moszkva és több más szovjet város, illetve terület komszomolistáinak küldötted tíz napot töltenek Magyarországon. Megismerkednek Budapest két évtizedes fejlődésével, megnézik az április 4-i díszszemlét, részt vesznek az operaház Rigoletto-előadásén, s felkeresik a Parlamentet is. A barátság-vonat utasai április 7-én Debrecenbe utaznak, ahonnan 12én indulnak haza, A szovjet fiatalok látogatását november 7-én viszonozzák a magyar ifjúkommunisták. (MTI) Az „ezernyi fajta népbetegség" országából az egészség hazája „Ezernvi fajta népbetegség taknak nyújtott szolgáltatá- szont évenként egy-két — szapora csecsemőhalál, ár- sok: e területen nemzetközi- betegedés fordult esak eM. leg is az élvonalba tartó- A fertőző betegségek elleni zunk. A legutóbbi öt évben mind eredményesebb haremegkétszereződtek a társa- ban — az általános gazdadalombiztosításra fordított sági, társadalmi, kulturális összegek. A különféle jutta- körülmények javulása mellások — a táppénz, a nyűg- lett — egyre nagyobb szedíj, a gyógyászati segédesz- repe yan az orvostudomány közök, a gyógyszerellátás, a fejlódesének is. szanatóriumi férőhelyek szá- - . járnának növelése - mind je- Gondoskodás lentős haladásról tanúskod- a jövő nemzedékről naJsL/ „ .X , ,-„ 4 A gondoskodás már a gyer4 . j ,]éptÖ"k mek születése előtt kezdőfelszabadulás előtt Magyarvaság, korai öregség — elmebaj, egyke..." — így jellemezte József Attila azt a mélységet, amelyben urai tartották évszázadokon át a magyar népet. Életünk minden területén korszakos változások történtek az elmúlt két évtizedben, de talán legszembetűnőbb a népünk egészségében bekövetkezett fejlődés. Növekvő igények Hazánkban ma intézményesén gondoskodnak a lakosság egészségéről. Az ország lakosságának több mint 98 százalékára terjed ki a országon 1500 orvostanhallgató volt, s évente körülbelül 350 orvost avattak. Ma 6900 az orvostanhallgatók száma, s évenként 1000 ortársadalombiztosítás. A fel- vosi oklevelet adnak ki. szabadulás előtt a lakosság- Szegeden is ugrásszerűen nönak csupán egyharmada részesült társadalombiztosításban. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a termelőszövetkezeti tagok is biztosítottak lettek. A múlthoz mérten igen sokat fejlődtek a biztosítotNAPIRENDEN: A nyilvános telefonó l loinások Szegeden évek óta visszatérő probléma a nyilvános távbeszélő állomások hiánya. A lakosság szóvá teszi a tanácsüléseken. megírja panaszos levelekben: kevés a nyilvános telefon, sőt gyakran a meglévők is rosszak, csak a tantuszt nyelik. Ehhez kapcsolódóan felvetődött a lakosság részéről a Hiányzik a család... Felmérik az intézetből kikerülő fiatalok helyzetét nőtanács és a azonnal válaszolni a kérdésaktivistáinak re. Mert miről is van szó tulajdonképpen ? Amikor az állami gondozásban levó fiatal betölti 18. gondozásból, utána is — folytatta. — Hiányzik az életévét, kikerül az életbe. — Hiányzik a család ... ged városi Nagyon nehéz egyedül. Hiá- Vöröskereszt ba tölti be az ember a 18. J. Ilonka. életévét, s hiába válik nagy- VI Kt,x.K korúvá, ez még nem min- inlivuink. den. Ha kikerültünk az ál- talán még larni lányoknak nehezebb jó lenne legalább élbeszél- anyai gondoskodás, az irá- Az intézetben többségük getni gondjainkról — ma- nyitás, de hát mit tehe- megfelelő szakmát tanul, sőt gyarázta a környezettanul- tünk? — tárta szét a karját, mányozás alkalmával a Sze- Az aktivisták sem tudnak A HATÁRON vekedett — a felszabadulás előttihez viszonyítva — az orvosképzés. A felszabadulás előtt átlagosan évenként 400 orvostanhallgató tanult a városban, jelenleg pedig 1081 az orvostanhallgatók száma, s évente mintegy 150 orvos végez. S az orvosok száma, akárcsak a betegápolóké, a kórházak, szanatóriumok és dik. A leendő anyák és a születendő magzatok egészségét rendszeres szakfelügyelet óvja Ma már a falusi asszonyok sem magutorahagyatva hozzák világra gyermeküket, hanem jól felszerelt intézetekben. A szülő anyáknak húszheti szabadság jár, teljes fizetéssel. Csecsemőjük részére 400 forint értékű kelengyét kapnak az államtól. Egyetlen kapitalista országban sem nyújt ennyit a társadalom, az állam az édesanyáknak. A tervszerű csecsemőgondozás és az egészséges életkörülmények a réginek a negyedére csök(MTI Foto — Friedmann felv.) A honvédségi alakulatok egyik legnehezebb szolgálatát lá(.fák el a határőrök. Nemegyszer kemény és nehéz helyzetben védik államhatárainkat. A nem is olyan régen bevonult újoncok, akik lassan már ..öreg" katonák lesznek, bátor helytállással jelenleg már teljes felkészültségben állnak fontos posztjukon. A fárasztó szolgálatot a határőrsök klubjában a pihenés és a szórakozás váltja fel. Képünkön a járörparancsok a magasíigyelőben útravalóul gondoskodnak munkába állításukról is. Kikit szakmájába helyeznek el. De ezzel nem oldódtak meg még a problémák, hiszen a fiatalok albérletbe kerültek, s volt ki szerencsésebben „megúszta", de akadt olyan is, aki megjárta szállásadója valósággal kiuzsorázza. Nehezen tudják beosztani fizetésüket, mert ezt nem tanulták meg az intézetben. Adósságba, rossz társaságba keverednek, s nem egy közülük a bűn útjára lép. — A NŐTANÁCS | Szeged városi bizottsága, valamint a Vöröskereszt szegedi szervezete körültekintő, alapos munkával végzi az állami gondozásból kikei-ült fiatalok helyzetének felmérését — magyarázza Farkas Istvánné, a nőtanács titkára. — Eddig mintegy 42 fiatalt látogattunk meg, beszélgettünk el velük. A környezet. tanulmányozás alapján javaslatot készítünk, hogyan kellene segíteni ezeket a fiatalokat. Azt szeretnénk megoldani, hogy patronáló hálózatot építsünk ki a szülőkből. akik vállalják egy vagv esetleg több fiatal rendszeres látogatását, segítését. AZ ÁLLAMI | Gondozásból kikerült fiatalok helyzetének felmérése még nem fejeződött be. Az. aktivisták mindenesetre már a környezettanulmányozás közepette is tanácsokkal segítik a fiatalokat. A munka befejezése után kerül sor a konkrét intézkedésre, a társadalmi összefogásra a „nagykorú" fiatalok védel- | mében. (H -né) kérés: sürgős esetekben a távbeszélő készülékkel rendelkező üzletekben, éttermekben engedjék meg — természetesen a megfelelő díj lefizetése ellenében — a telefon használatát. Sajnos, mint azt konkrét esetek bizonyítják, sok esetben az üzletekben megtagadják a telefon használatát. Erről ír hozzánk küldött levelében S. M-né olvasónk is. „Szeretném tudni, ha kifizetik a telefondíjat, miiért nem lehet a boltokból telefonálni. Hétfőn este ugvanis a Hunyadi János sugárúton elromlott egy katonai autó. A vezető bejött a boltba, hogy a laktanyába telefonáljon segítségért, de a bolt vezetője elutasította arra hivatkozva, hogy nincs olyan fontos eset, amiért megengedné a telefon használatát. A katona mégis tudott telefonálni, mert egy magánlakásban megengedték — kevesebb szófecsérléssel —, hogy értesítse a laktanyái" Mint kiderült, az említeti esethez közel nyilvános telefon nincs, illetve legközelebb a rendelőintézetben van, ami azonban csaknem állandóan rossz. Így aki erről a kornyékről, vagy akár a város más pontjáról akar telefonálni, be kell gyalogolnia a postára. Jó lenne, ha sürgős esetekben a boltvezetők saját hatáskörükben intézkednének és megengednék a telefon használatát. Próbáljunk magunkon segíteni egy kis rugalmassággal, egy kis emberséggel. rendelőintézetek befogadó- kentették hazánkban a kepessége stb. mégis elmarad az igényektől. Pedig a felszabadulás előtti 48 ezer helyett ma 75 ezer kórházi ágy áll a betegek rendelkezésére, a kórházi dolgozók száma pedig húsz év alatt megháromszorozódott. 1945 előtt Magyarországon üzemorvosi ellátás jóformán nem volt, ma viszont átfogja az egész ipart. A fertőző betegségek leküzdése Mennyi szomorú emléket idéz fel az emlékeztetés: népünket két-három évtizeddel ezelőtt még a „morbus hurvgaricus", a nyomor, az elégtelen táplálkozás szülte legpusztítóbb népbetegség, a tbc tizedelte. 1938-ban 106 ezer, most évente 5 millió tüdőszűrő vizsgálatot végeznek az országban, hogy a betegek idejében kerülhessenek kezelésbe. A régebbi néhány ezer kórházi ágy helyett ma 13 ezer áll rendelkezésre, a a betegek — az ingyenes gyógykezelés mellett — két évig teljes táppénzüket is megkapják. Mint járvány, megszűnt hazánkban a gyermekparaj ízis. 1957-ben. illetve 1959ben kétezer körül volt az évi megbetegedések száma, az utóbbi négy évben vicsecsemőhalálozást A felszabadulás előtti Magyarországon 1000 gyermeknek 37 bölcsődéje volt, ma 33 ezer gyermeket gondoznak 900 bölcsődében. Szegeden Jelenleg 16 korszerű bölcsőde működik és 746 gyermeknek nyújtanak második otthont. Hamarosan megnyitják az Ogyessza-lakónegyedben az új, 40 férőhelyes bölcsődét, amellyel 17-re emelkedik az üzemelő bölcsődék száma és csaknem 800 gyermek részére biztosítanak napköais ellátást. Háromszor annyi óvoda és hatszor annyi óvónő tevékenykedik, mint a felszabadulás előtt. A csecsemőket és az Iskolásokat rendszeres védőoltásokban részesítik. A hatalmas egészségügyi hálózat minden szektorát felsorolni sem tudnánk. Több mint 18 ezer orvos. 4000 gyógyszerész. 40 ezer ápolónő, szülésznő, asszisztensés gondozónő óvja egészségünket, gyógyítja a betegeket. Az ő áldozatos munkájuknak is köszönhető, hogy Magyarországon az átlagos életkor ma 15 évvel hoszszabb, mint 20 esztendővel ezelőtt volt Az „ezernyi fajta népbetegség" országa az egészség hazájává vált. Újlaki László Kaparószalag, vagy talicska? A tápéi Tiszatáj Tsz-ben két százférőhely e6 Istállót építenek. Modem, szembejászlas drága szállási terveztek, építési költsége összesen 3 millió 400 ezer forint. A korszerű tehenészetnek beri erőt igényel. Akkor jobb ennél a talicska! — vallják a tápéiak. A modem istállóban azonban az ilyen ósdi jármű számára nem kalkuláltak megfelelő helyet a tervezők. Tanakodik a Ti(hiszan tejház és borjúnevelő szatáj Tsz igazgatósága: hais épül majd) örültek a tá- gyományos istállót rendezzen péi szövetkezeti gazdák, be, vagy modemet? Az idő Csakhogy örömükbe egy kis és a Hódmezővásárhelyi üröm vegyült. Megoldhatat- Gépjavító Vállalat egyaránt lanmak látszik ugyanis a ka- sürgeti a döntést. A tápéiak paróezalag ügye. A tervezők a Csongrád megyei Tsz Bea csörlős rendszerű szalagot terverték be; ez kihúzza ugyan a trágyát, de a szerkesét vissza húzása mór ernruházási Irodától várják a választ: lesz-e modem, jól működő kaparószalag? A félmegoldás, nem megoldás. „HpaUoMdh-aU" a jhfiak A kereskedelem forgalmi statisztikájából az állapítható meg. hogy az utóbbi években „nyakasodunk". A konfekció ingek számozása 36osnál kezdődik, 42-ig „normális" a méret, a 43-as és a 44-es számozás pedig már extrának számít. Nos, négy éve a forgalomba került ingmennviség 2 százaléka 36-os számozású. A 37-es, a 38-as és a 39-es számok — évtizedek óta ezek tekinthetőek — az átlagos méretnek, az összmennyiség 12, illetve 20—20 százalékát teszik ki. A 41es es a 42-es számozású ingek forgalma viszont a négy év alatt 10 százalékról 12 százalékra, a 43-as és a 44-es inueké pedig 3 százalékról 4 százalékra emelkedett. Külön említésre méltó, hógy mégszaporodott a FEDOSZ fehérneműkészitő szövetkezet munkája. Egyre többen készíttetnek maguknak méretre inget. Nem csoda, hiszen a szövetkezet méretválasztéka nem áll meg a 44-es számnál, hanem egészen 55ig folytatódik. Még az 55-ös számú ingből is készítenek egy érdekes megrendelésre tucatnyi inget, amelynek nyakbősége csupán 52-es. A különleges méretű megrendelő egyéb adatai: 180 centiméteres magasság, 150 centiméteres hasbőség, 160 centiméteres mellbőség és 175 centiméteres csfpőbőség. A méretet vevő szabász ezért két mérőszalagot. is használt, hiszen „egy centi" nem érte át a pácienst. Az ingekkel foglalkozó szakemberek, bár pontos összehasonlításra alapot adó számaik nincsenek, a 38—39-es számozású nyakméret u ingeket tartják az átlagosnak nemzetközi viszonylatban is. A MODEX külkereskedelmi vállalat exportja is ezt bizonyítja. Többségében ugyanis ilyen számozású Ingeket szállítanak külföldre. Kivételt talán csak az afrikai országok képeznek, hiszen Kenyába, Tanganyikába. Ugandába például többségében 37-es számozású inget szállítanak. Anglia 38as, 40-es és 42-es nyakbőséggel kéri az ingeket, a Szovjetunióban és Islandban viszont az átlagos méreteken kívül a 43-as és 44-es „erősnyakú" ingek is kelendőek. Pcntck, 1965. március 26. DÉL-MAGYARORSZÁG**