Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

Színjátszó csoportok vetélkedtek Mórahalrnori A Ságvári Kulturális Szemle járási színvonalver­senyének utolsó találkozóhe­lye vasárnap Mórahalom volt. A véletlen folytán a színjátszó csoportok vetélke­dője lett, hiszen négy köz­sófeuül hét színjátszó csoport mutatkozott be. Az arany oklevél ezúttal a zákány­széki művelődési otthon színjátszóinál talált gazdára. Ezüst oklevéllel jutalmazták az ásotthalmi és a mórahal­mi művelődési otthon szín­játszóit, bronzot kapott a mórahalmi átképző otthon és mindkét rúzsai műked­velő csoport. A bemutatott színdarabok többsége az if­júság Időszerű problémáival foglalkozott, a ..Felnőnek a fiatalok "-ban tanulási gond­jaikat, az Ez a falu eladó című darabban a faluról tá­vozó ifjak visszacsábítását láthatták a nézők. A Víg­színházi csata című színmű a főváros felszabadulásának egyik na© pillanatát idézte. A találkozó e©ik újsze­rűsége a mórahalml gimná­zium színjátszó csoportjának Építőtábor című pantomim játéka volt, meiybem a KISZ-isták nyári táborozá­sának, munkájának hangu­latát elevenítették fel a diá­kok. A vetélkedő üde — bár nem új — színfoltja volt a domaszéki fiatalok párostán­ca. A Szeged könyéki népi táncot eleven. ötletes bemu­tatásáért ezüst oklevéllel ju­talmazták. BÚCSÚ A NÉPHADSEREGTŐL cZenei naptár (Llebmann B. felv.) Tóth Péter átadja a fegyvert Jakus Sándor honvédnak Vasárnap Szegeden, a MÁV Művelődési Otthonban megkapó ünnepségen búcsúzott a néphadseregtől 800 tartalékos hadköte­les, valamennyien 50 évesek és a szegedi járás lakói. A honvédség szegedi járási kiegészítő parancsnoka, Hévízi László al­ezredes, majd dr. Bereczki János, a járási tanács vb titkára a szegedi járási tanács nevében köszöntötte az obsitosokat, s kí­vántak nekik erőt, egészséget, további eredményes munkát Az 50 évesek nevé­ben Varga János deszki lakos, munkásőr szólt Hangoztatta: az idősebbek tudják, hogy a fiatalok, az ősszel bevonult újon­cok becsülettel teljesítik a haza iránti kö­telességüket. A fegyvert Tóth Péter mórahalmi és He bők István ásotthalmi lakos, obsitosok jelképesen átadták a fiataloknak, Jakus Sándor és Rózsa Imre honvédnak. A sze­gedi Juhász Gyula általános iskola úttö­rői ibolyacsokrokkal kedveskedtek az ob­sitosoknak. Ezután az al©ői női citera­zenekar, a balástyai női tánccsoport, a do­rozsmai művelődési otthon színjátszói és fúvószenekara adtak na©sikerű műsort. János Passió Johann Sebastian Bach Miklós hángjá, s mennyire János Passiójának vezénylő- szűkében vagyunk állóképes A vízmű terve A Magyar Tanácsköztársaság szegedi történetének értékes hagyománya Ma©ar Tanácsköztár- nem messzire e© na©obb Temesvárra látogatott Szegedi Napló június 5-iki számá­ban számolt be „Külföldi bo­A Ma©ar Tanácsköztár- nem messzire e© m£? J-5SÍ5 kanyarulat átvágásával 16 és tapasztalatairó1 méltatott műszaki tervét féI kilométernyi csatorna idézzük. 1919. ápriÜ6 20-án végpontján „... a kezdetnél és a Szegedi Naplóban feltű- 4 méteres duzzasztást véve nést keltő cikk jelent meg f , . . . ,dzbőséee „­„Szép terv jobb időkre — re1, 8 rolyo inzDosege sze" 9000 lóerős hidro-elektromos nnt változó 5,50—10,50 mé­mű Szegednek" címmel. Az ter közt ingadozó hasznos lyongások" címmel. „Engem legjobban turbinái leptek meg — írja Móra —, a szennyes, poshadt Bega-csa­torna segítségével meg tud­Áz üzemi technika hónapjának heti programjából Kedden, 23-án: sével ünnepelte meg kar­mesteri pályafutásának 40. évfordulóját Vaszy Viktor, a magyar zenei élet jelentós egyénisége. Ilyen fontos állomáson Bachot muzsikálni — mély­értelmű, szép gesztus. Az eddigi út jelképes összefog­lalása. Igazi művész, igazi muzsikus nem is tehet más­ként. Csak fokozza a hang­verseny ünnepélyességét, hogy éppen március 21-én, Bach születésének 280. év­fordulóján került sor meg­rendezésére. Vaszy Viktor saját jubileumát is a leg­nagyobb mester ünneplésé­nek szentelte. A János Passió előadása újabb, na©szerű állomás a Vaszy vezette szegedi Zene­barátok Kórusának életében. Bachot énekelni komoly fel­adat, különösen ilyen nagy­lélegzetű művét. A blztós anyagismereten és a stílus tisztaságán felül minden e©es kórustagtól na©fokú koncentrálást, erőkifejtést követel az előadás. S a Ze­nebarátok Kórusa kitűnően vizsgázott ezen a hangver­senyen is. Kiegyensúlyozott hangzásával, jó felkészültsé­gével biztos alapot terem­tett az előadás sikerének. Na© kár, ho© Szabó Miklós, az egész mű leg­fontosabb szólamát éneklő művész röviddel a koncert előtt megbetegedett, s re­kedtsége az előadásig sem oldódott fel. Művészünk előadás a sertésvelúrbőrből készült ka­bátok na©üzemi ©tartásá­ról a Pannónia szörme©ár talepén. Előadó Rlmár Gá­bor. A fák életműködéséről és fizikai tulajdonságairól a bútorgyárban. Előadó Pál­fy József művezető. A mű­szaki és szervezési intézke­désekről a falemezgvárban. Előadó Szabó János főmér­nök. Mindhárom fél 3 óra­kor kezdődik. A külföldi közlekedésműszaki folyóira­tokról és filmekről fél 5-kor JU„ a MÁV igazgatóságén. Elő­... , . , . . . . dő turbinatelepen bocsátva folyjon"minek ahhoz hozzá- adó Upis péter múszaki fő~ Albert felsoipanskolai tanár . A - ,. . . , -í",,' "7 „„ „ „ írta Szíj ©ártó közli, ho© *t a vizet, 9 ezer loeros tel- ©ulmMWég zokon venne a Rohonyi Gyula tanár, ab- jesítményt érhetnének el. ^ ban az időben, amikor a vá- Rohonyiék „kis szövetsé­rost megszállták a franciák, get" alakítván elkészítették Az ják oldani a világítást, míg eseményről a Dél-Ma©aror- esést lehetne nyerni . szág is hírt adott. esés felhasználásával egye- nekünk itt van a Tiszával lőre 3 darab, e©enként 3 "B*"* a Marosunk és hagy­- ,44 , , . „ juk, ho© a sok víz kihasz­a Vaníó rikkét Szíjártó 6Zer er°S egységgel épiten" nálatlanul folyjon el. Hadd n rvapio ciKíiei oiij6y<4j. 14, j < turbinatelenen bocsátva Tc-,1 VT-icxr* ttoto i m oVilort'f Hl (tíffXi _ Segíteni akartak belga tőke". Móra szerint a temesváriak már rég meg­valósították álmaikat, amik most foglalkoztatják Szege­den a szociális berendezke­dés híveit, és ho© ott köz­fontos üzem és nem az idegen részvényeseké a jövedelem. A tervet akkor sem és ké­ből kitűnik, ho© Somogviék 1922-ben Csanád és Toron­tál megyékkel szövetkezve „gondoltak" a Maros erejé­nek felhasználására. A vi­lághírű Siemens-cég és egy berlini vízműépitő érdeklődött a terv másik cég iS iránt. tehát 1918 decemberében, a terveket, az előzetes szá látva a nyomasztó nehézsé- mitásokat és engedélyt kér­geket, ami abból is adódott, tek a további tervezés meg- " ho© Szegedet demarkációs indításához. A ha©omány kezen ^ nunaen vonallal elzárták az ország szerint a tervet — nyomára többi részétől, a Maros fo- még nem akadtunk a levél­lyót kezdte tanulmányozni, tárban — április közepe tá- -EL „0uc,u,«4i,m»» A hónapokig tartó mérés- J4n bemutatták a város el- f' véitáronkl^? f^awThf' nek, számításnak eredmé- lenforradalmi polgármesteré- tokazokale?elek ameu'ek­nyeként ú© vélte, ho© a nek. Somogyi Szilveszter- t6k azok a levelek" amelyek város energiagondjait a Ma- nek, aki azt kereken eluta­roson létesítendő viművel sitotta. A „kis szövetség" meg lehetne oldani. Szíjgyártó és Rohonyi nem voltak ismeretlenek a sze­gedi munkások előtt. Gon­dolataik eljutottak a Mun­kástanácshoz is, ahol felka­rolták a tervet. A ha©o­mány szerint (sajnos a Mun­kástanács je©zőkönyvei nin­csenek meg) 1919. március 15-e körül foglalkoztak a tervvel és a tanács megbízta Wallisch Kálmánt, a szegedi munkásmozgalom egyik ak­kori vezetőjét, ho© ahhoz a fővárosban is kérjen tá­mogatást. Március 27-e után, amikor a proletárhatalmat képviselő direktórium el­hagyni kényszerült a várost a franciák nyomására. Sze­ged teljesen el volt zárva az országtól. A marosi víz­műhöz a Tanácsköztársaság az adott helyzetben e©éb­kónt sem tudott volna tá­mogatást nyújtani. A tervet mégis dédelgették azok, akik különösképp érezték a nvomasztó helyzetet és azon segíteni akartak. Az ellenforradalmi polgármester... Rohonyi a Maros esési vi­szonyait tanulmányozva azt tagjai ezek után bízták meg e©ik munkatársukat. Szíj­©ártó Albertet, ho© a köz­vélemény tájékoztatására is­mertesse a tervet a sajtó­ban. I© maradt ránk a terv­nek legalább a vázlatos le­írása. A szegedi műszakiak ter­véből akkor nem is lehetett semmi. A viszonyok nem olyanok voltak, ho© azt akár a francia tőke szuro­nyainak árnyékában szer­vezkedő ellenforradalom, akár a harcban levő Tanács­köztársaság kormánya meg tudta volna valósítani. Felfigyelnek a munkások és értelmiségiek A terv a ha©ománv sze­rint a Munkástanács ülésein többször szóba került A vá- számították. Tervüket mégis rosvezetés a belső forron- tisztelettel emlegetjük, ame­gás, a munkásosztály elége- lyet a feudális-burzsoá Ma­detlenségének és a munka- gyarországból e© időre fel­nélküliségnek a levezetésére szabadult értelmiség alkotott közmunkák kezdeményezé- és amelyet a szegedi mun­sét vette tervbe. A vízmű kásosztály magáénak val­létcsítését nem vélték fel a lntt. Még megvalósulatlan programba Annál inkább álmában is értékes hagyo­íelkeltette a munkások, s a mán.ya a Tanácsköztársaság­hsladó értelmiségiek érdek- nak lödését. Köztük Móra Feren- Oltvai Ferenc levéltári igazgató tanácsos. Tapasztalatcsere a szakmunkásképzésről a vas­öntödében az öntöde és a fémfeldolgozó munkásai kö­zött Szerdán. 24-én: előadás az önnalló házkezel ősegek mun­kájáról az iKV-nál, a ©ár­e©ség műszaki fejlesztési tervéről a vasöntödében, a hentesáju-©tartás fejlettebb módszereiről a szalámi©ár­ban, a tisztító, kártoló ag­regálásról a textilművekben. Utóbbi előadója Röder Iván, a Textilipari Kutató Intézet mérnöké. Ezek az előadasok fél 3-kor kezdődnek. Az OPV kocsi szolgálat hatásá­ról a MÁV igazgatóságon délután 3 órakor. Előadó Remes Jenő felü©*elő. tenoristáknak.) A mű többi szólistája — Berddl Valárlá, Kemény Klió, Sinltó Györ©, és Oregor József — mű­vészi tehetségének maximu­mát nyújtotta. Berdál Va­léria, Kemény Klió és Sin­kó György jó ©akorlattal rendelkező, igazi oratórium­énekesek. Előadásuk mentes minden pózolástól, éneklé­sük plasztikus. Kitűnően áll­ta meg helyét mellettük Öregor József. A szép, me­leg hangú, igen tehetséges fiatal basszista na© nve­re-.ege Szeged zenei életé­nek. Talán csak a zenékar munkájában találtunk itt­ott kifogásolnivalót. Tudjuk azonban, ho© a mű próbál még tovább folytatódnak, s a március 29-i budapesti szereplésig minden a he­lyére kerül. A zenekar tag­jai közül Román Zoltán fu­vola. Nagy Imre oboa, Mcszlényl László angolkürt, és Kedves Tamás cselló­szólója, valamint Delley Jó­zsef és Margittal Sándor continuo játéka érdemel di­cséretét. Az előadás művészi hitelét Vaszy Viktor irányítása ad­ta meg. Tempói, dinamikái és nagyszerű stilusismerete na© koncepciójú muzsikus­ra vallanak, akinek dirigá­lása nyomán tökéletesen bontakoztak ki a hatalmas mű kontúrjai, s tárultak fel a rejtett szépségek. A na©on értékes és emlé­mégis helytállt, mindössze kezetes hangverseny a Ju­e© ária elha©ásával hősie­sen végigénekelte a szóla­mát. (Csak most láttuk iga­zán, mennyire értékes Szabó biláló művész forró ünnep­lésével ért véget. Vántus István Bach-hangverseny Szombat este került meg­rendezésre a nagy zenéfe­jedelem, Johann Sebastian Bach születésének 280. év­fordulója alkalmából össze­állított han®-ersenysorozat első koncertje a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. Ezúttal az intézet három sokat ígérő, tehetséges tanulója: Onczay Csaba, Matuz István és Márffy Gabriella játszott — nagy sikerrel. Onczay Csaba gordonkán a D-moll szvitet és a C-dúr Toccata adagióját mutatta be Ha­tos hangvétellel, fejlett stí­lusórzékkel; fuvolán fi^tua István tolmácsolta az A-moU szólószonátát — helyenként brai úros megoldásokkal. A híres g-húrra írt Aria elmé­lyült megszólaltatása, vala­mint az A-moll hegedű­szólószonáta szép előadása Márrfy Gabriellát dicséri. Felfokozott érdeklődésed várjuk a március 24-i foly­tatást. N. L Növendékhangverseny a zeneiskolában Vasárnap délután — ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából — jól sikerült növendékhang­versenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneiskola Tábor utcai h'an©erseny termében. Az elsősorban modern mü­vekből álló műsor előadásá­ban az iskola kisebb-na­gyobb növendékei rátermett­ségük, tudásuk legjavát nyújtották, s mintegy ke­resztmetszetét adták iskolai Darab a történelemből Bizonyce, ho© Rohonyi­éknak nem voltak tapaszta­lataik. hiszen a műszakiak mai véleménye szerint koc­kázatos és a beruházással arányban nem álló a vár­ható haszon a síkföldi víz­műveknél. Azonkívül a Ma­roson és a Tiszán nyáron kevés a vízhozam, költséges víztárolókat kell építeni. Ma ötször annyi áramot fo©aszt Szeged, mint ahogy Rohonyiék azt 1919-ben a vízmű üzembe állításával ki­Déltől hajnalig tevékenységüknek. Különö­sen örvendetesen fogadta a szépszámú közönség, hogv a növendékek stílusosan, ki­finomult zenei érzékkel mu­tatták be a modern magyar szerzők, mindenekelőtt Bar­tók Béla alkotásait is. A zeneiskola az utóbbi időben jól sikerült növen­dékhangversenyekkel hívta fel magára a figyelmet. A Vasárnapi koncert ezek kö­zül is magasan kiemelke­dett. (Jj film m tapasztalta, ho© Szegedtől cét is. Móra május végén Mit próbál adni ez a produkció? Az író: Fábián Zoltán merész, ezideig meg­lehetősen mostohán kezelt témához: a Magyar Tanácsköztársaság belső konflik­tusához nyúl, s ez a vállalkozás a film — Rényi Tamás rendezése — által adott formájában mindenképpen dicséretes do­log. A nehezebbje ezután következik: ho­gyan próbálja megoldani a bukása szé­lén álló tanácsrendszernek egy viszony­lag szűkebb környezetben is elementári­sán jelentkező immanens kérdéseit. Saj­nos, meglehetősen sablonos fogurákkal és nem éppen a legsikeresebb cselekmény­maggal. A főszereplő parancsnok pozitív hős. volt K. u. K. tiszt, akit a forradalom egyértelműen maga mellé állít — vele nincs probléma. Úgyszintén tiszta kép lett Lovász komiszár hősi alakja is; az ö párt­állásuk a tanácshatalom mellett annyira stabil, hogy szinte már mitikus. Meré­szebb asszociációval talán a Jókai-féle ro­mantikus hősök anakronisztikus rokonai­nak is nevezhetnénk őket. A fő konfliktus tehát nem velük kap­csolatban adódik elsősorban, hanem csu­pán Vajda százados alakjára korlátozó­dik. Ót a túlzott nacionalizmus viszi lé­nyegében az ellenforradalom táborába. Az alapkonfliktus az ő alakjának a dan­dárban való megjelenésében kereshető, s emellett csupán színező konfliktussá sze­lídül a komiszár és a parancsnok össze­ütközése a film végén. Meglehetősen sab­lonosnak találjuk Magda — a parancsnok szerelmese — beállítását az aggódó meny­asszony szép-szomorú históriájában. Lo­vász komiszár annyira fanatikusan forra­dalompárti, hogy őt is az ellenség közé sorolja; de a jószemü figyelő a lány di­lemmájában elsősorban a női gyengeséget látja, s nem eh telenséget. A szereplők több-kevesebb sikerrel bir­kóztak meg az így kissé merevvé váló fi­gurák életrekeltésével. A legjobb alakítást — érzésem szerint — nem véletlenül ép­pen a legsikeresebben kidolgozott Vajda százados megfontolásával Szakáts Miklós nyújtotta, de igen megrázóan igyekezett szerepének hitelt szerezni a kom. szán alakító Konez Gábor is. Bultor István és Szegedi Frika játéka kissé sematikusan hatott. Nikolénvi István Kedd. 1965. március 23. OÉL-MAGY ARORilAG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom