Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

Színjátszó csoportok vetélkedtek Mórahalrnori A Ságvári Kulturális Szemle járási színvonalversenyének utolsó találkozóhelye vasárnap Mórahalom volt. A véletlen folytán a színjátszó csoportok vetélkedője lett, hiszen négy közsófeuül hét színjátszó csoport mutatkozott be. Az arany oklevél ezúttal a zákányszéki művelődési otthon színjátszóinál talált gazdára. Ezüst oklevéllel jutalmazták az ásotthalmi és a mórahalmi művelődési otthon színjátszóit, bronzot kapott a mórahalmi átképző otthon és mindkét rúzsai műkedvelő csoport. A bemutatott színdarabok többsége az ifjúság Időszerű problémáival foglalkozott, a ..Felnőnek a fiatalok "-ban tanulási gondjaikat, az Ez a falu eladó című darabban a faluról távozó ifjak visszacsábítását láthatták a nézők. A Vígszínházi csata című színmű a főváros felszabadulásának egyik na© pillanatát idézte. A találkozó e©ik újszerűsége a mórahalml gimnázium színjátszó csoportjának Építőtábor című pantomim játéka volt, meiybem a KISZ-isták nyári táborozásának, munkájának hangulatát elevenítették fel a diákok. A vetélkedő üde — bár nem új — színfoltja volt a domaszéki fiatalok párostánca. A Szeged könyéki népi táncot eleven. ötletes bemutatásáért ezüst oklevéllel jutalmazták. BÚCSÚ A NÉPHADSEREGTŐL cZenei naptár (Llebmann B. felv.) Tóth Péter átadja a fegyvert Jakus Sándor honvédnak Vasárnap Szegeden, a MÁV Művelődési Otthonban megkapó ünnepségen búcsúzott a néphadseregtől 800 tartalékos hadköteles, valamennyien 50 évesek és a szegedi járás lakói. A honvédség szegedi járási kiegészítő parancsnoka, Hévízi László alezredes, majd dr. Bereczki János, a járási tanács vb titkára a szegedi járási tanács nevében köszöntötte az obsitosokat, s kívántak nekik erőt, egészséget, további eredményes munkát Az 50 évesek nevében Varga János deszki lakos, munkásőr szólt Hangoztatta: az idősebbek tudják, hogy a fiatalok, az ősszel bevonult újoncok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelességüket. A fegyvert Tóth Péter mórahalmi és He bők István ásotthalmi lakos, obsitosok jelképesen átadták a fiataloknak, Jakus Sándor és Rózsa Imre honvédnak. A szegedi Juhász Gyula általános iskola úttörői ibolyacsokrokkal kedveskedtek az obsitosoknak. Ezután az al©ői női citerazenekar, a balástyai női tánccsoport, a dorozsmai művelődési otthon színjátszói és fúvószenekara adtak na©sikerű műsort. János Passió Johann Sebastian Bach Miklós hángjá, s mennyire János Passiójának vezénylő- szűkében vagyunk állóképes A vízmű terve A Magyar Tanácsköztársaság szegedi történetének értékes hagyománya Ma©ar Tanácsköztár- nem messzire e© na©obb Temesvárra látogatott Szegedi Napló június 5-iki számában számolt be „Külföldi boA Ma©ar Tanácsköztár- nem messzire e© m£? J-5SÍ5 kanyarulat átvágásával 16 és tapasztalatairó1 méltatott műszaki tervét féI kilométernyi csatorna idézzük. 1919. ápriÜ6 20-án végpontján „... a kezdetnél és a Szegedi Naplóban feltű- 4 méteres duzzasztást véve nést keltő cikk jelent meg f , . . . ,dzbőséee „„Szép terv jobb időkre — re1, 8 rolyo inzDosege sze" 9000 lóerős hidro-elektromos nnt változó 5,50—10,50 mémű Szegednek" címmel. Az ter közt ingadozó hasznos lyongások" címmel. „Engem legjobban turbinái leptek meg — írja Móra —, a szennyes, poshadt Bega-csatorna segítségével meg tudÁz üzemi technika hónapjának heti programjából Kedden, 23-án: sével ünnepelte meg karmesteri pályafutásának 40. évfordulóját Vaszy Viktor, a magyar zenei élet jelentós egyénisége. Ilyen fontos állomáson Bachot muzsikálni — mélyértelmű, szép gesztus. Az eddigi út jelképes összefoglalása. Igazi művész, igazi muzsikus nem is tehet másként. Csak fokozza a hangverseny ünnepélyességét, hogy éppen március 21-én, Bach születésének 280. évfordulóján került sor megrendezésére. Vaszy Viktor saját jubileumát is a legnagyobb mester ünneplésének szentelte. A János Passió előadása újabb, na©szerű állomás a Vaszy vezette szegedi Zenebarátok Kórusának életében. Bachot énekelni komoly feladat, különösen ilyen nagylélegzetű művét. A blztós anyagismereten és a stílus tisztaságán felül minden e©es kórustagtól na©fokú koncentrálást, erőkifejtést követel az előadás. S a Zenebarátok Kórusa kitűnően vizsgázott ezen a hangversenyen is. Kiegyensúlyozott hangzásával, jó felkészültségével biztos alapot teremtett az előadás sikerének. Na© kár, ho© Szabó Miklós, az egész mű legfontosabb szólamát éneklő művész röviddel a koncert előtt megbetegedett, s rekedtsége az előadásig sem oldódott fel. Művészünk előadás a sertésvelúrbőrből készült kabátok na©üzemi ©tartásáról a Pannónia szörme©ár talepén. Előadó Rlmár Gábor. A fák életműködéséről és fizikai tulajdonságairól a bútorgyárban. Előadó Pálfy József művezető. A műszaki és szervezési intézkedésekről a falemezgvárban. Előadó Szabó János főmérnök. Mindhárom fél 3 órakor kezdődik. A külföldi közlekedésműszaki folyóiratokról és filmekről fél 5-kor JU„ a MÁV igazgatóságén. Elő... , . , . . . . dő turbinatelepen bocsátva folyjon"minek ahhoz hozzá- adó Upis péter múszaki fő~ Albert felsoipanskolai tanár . A - ,. . . , -í",,' "7 „„ „ „ írta Szíj ©ártó közli, ho© *t a vizet, 9 ezer loeros tel- ©ulmMWég zokon venne a Rohonyi Gyula tanár, ab- jesítményt érhetnének el. ^ ban az időben, amikor a vá- Rohonyiék „kis szövetsérost megszállták a franciák, get" alakítván elkészítették Az ják oldani a világítást, míg eseményről a Dél-Ma©aror- esést lehetne nyerni . szág is hírt adott. esés felhasználásával egye- nekünk itt van a Tiszával lőre 3 darab, e©enként 3 "B*"* a Marosunk és hagy- ,44 , , . „ juk, ho© a sok víz kihasza Vaníó rikkét Szíjártó 6Zer er°S egységgel épiten" nálatlanul folyjon el. Hadd n rvapio ciKíiei oiij6y<4j. 14, j < turbinatelenen bocsátva Tc-,1 VT-icxr* ttoto i m oVilort'f Hl (tíffXi _ Segíteni akartak belga tőke". Móra szerint a temesváriak már rég megvalósították álmaikat, amik most foglalkoztatják Szegeden a szociális berendezkedés híveit, és ho© ott közfontos üzem és nem az idegen részvényeseké a jövedelem. A tervet akkor sem és kéből kitűnik, ho© Somogviék 1922-ben Csanád és Torontál megyékkel szövetkezve „gondoltak" a Maros erejének felhasználására. A világhírű Siemens-cég és egy berlini vízműépitő érdeklődött a terv másik cég iS iránt. tehát 1918 decemberében, a terveket, az előzetes szá látva a nyomasztó nehézsé- mitásokat és engedélyt kérgeket, ami abból is adódott, tek a további tervezés meg- " ho© Szegedet demarkációs indításához. A ha©omány kezen ^ nunaen vonallal elzárták az ország szerint a tervet — nyomára többi részétől, a Maros fo- még nem akadtunk a levéllyót kezdte tanulmányozni, tárban — április közepe tá- -EL „0uc,u,«4i,m»» A hónapokig tartó mérés- J4n bemutatták a város el- f' véitáronkl^? f^awThf' nek, számításnak eredmé- lenforradalmi polgármesteré- tokazokale?elek ameu'eknyeként ú© vélte, ho© a nek. Somogyi Szilveszter- t6k azok a levelek" amelyek város energiagondjait a Ma- nek, aki azt kereken elutaroson létesítendő viművel sitotta. A „kis szövetség" meg lehetne oldani. Szíjgyártó és Rohonyi nem voltak ismeretlenek a szegedi munkások előtt. Gondolataik eljutottak a Munkástanácshoz is, ahol felkarolták a tervet. A ha©omány szerint (sajnos a Munkástanács je©zőkönyvei nincsenek meg) 1919. március 15-e körül foglalkoztak a tervvel és a tanács megbízta Wallisch Kálmánt, a szegedi munkásmozgalom egyik akkori vezetőjét, ho© ahhoz a fővárosban is kérjen támogatást. Március 27-e után, amikor a proletárhatalmat képviselő direktórium elhagyni kényszerült a várost a franciák nyomására. Szeged teljesen el volt zárva az országtól. A marosi vízműhöz a Tanácsköztársaság az adott helyzetben e©ébkónt sem tudott volna támogatást nyújtani. A tervet mégis dédelgették azok, akik különösképp érezték a nvomasztó helyzetet és azon segíteni akartak. Az ellenforradalmi polgármester... Rohonyi a Maros esési viszonyait tanulmányozva azt tagjai ezek után bízták meg e©ik munkatársukat. Szíj©ártó Albertet, ho© a közvélemény tájékoztatására ismertesse a tervet a sajtóban. I© maradt ránk a tervnek legalább a vázlatos leírása. A szegedi műszakiak tervéből akkor nem is lehetett semmi. A viszonyok nem olyanok voltak, ho© azt akár a francia tőke szuronyainak árnyékában szervezkedő ellenforradalom, akár a harcban levő Tanácsköztársaság kormánya meg tudta volna valósítani. Felfigyelnek a munkások és értelmiségiek A terv a ha©ománv szerint a Munkástanács ülésein többször szóba került A vá- számították. Tervüket mégis rosvezetés a belső forron- tisztelettel emlegetjük, amegás, a munkásosztály elége- lyet a feudális-burzsoá Madetlenségének és a munka- gyarországból e© időre felnélküliségnek a levezetésére szabadult értelmiség alkotott közmunkák kezdeményezé- és amelyet a szegedi munsét vette tervbe. A vízmű kásosztály magáénak vallétcsítését nem vélték fel a lntt. Még megvalósulatlan programba Annál inkább álmában is értékes hagyoíelkeltette a munkások, s a mán.ya a Tanácsköztársasághsladó értelmiségiek érdek- nak lödését. Köztük Móra Feren- Oltvai Ferenc levéltári igazgató tanácsos. Tapasztalatcsere a szakmunkásképzésről a vasöntödében az öntöde és a fémfeldolgozó munkásai között Szerdán. 24-én: előadás az önnalló házkezel ősegek munkájáról az iKV-nál, a ©áre©ség műszaki fejlesztési tervéről a vasöntödében, a hentesáju-©tartás fejlettebb módszereiről a szalámi©árban, a tisztító, kártoló agregálásról a textilművekben. Utóbbi előadója Röder Iván, a Textilipari Kutató Intézet mérnöké. Ezek az előadasok fél 3-kor kezdődnek. Az OPV kocsi szolgálat hatásáról a MÁV igazgatóságon délután 3 órakor. Előadó Remes Jenő felü©*elő. tenoristáknak.) A mű többi szólistája — Berddl Valárlá, Kemény Klió, Sinltó Györ©, és Oregor József — művészi tehetségének maximumát nyújtotta. Berdál Valéria, Kemény Klió és Sinkó György jó ©akorlattal rendelkező, igazi oratóriuménekesek. Előadásuk mentes minden pózolástól, éneklésük plasztikus. Kitűnően állta meg helyét mellettük Öregor József. A szép, meleg hangú, igen tehetséges fiatal basszista na© nvere-.ege Szeged zenei életének. Talán csak a zenékar munkájában találtunk ittott kifogásolnivalót. Tudjuk azonban, ho© a mű próbál még tovább folytatódnak, s a március 29-i budapesti szereplésig minden a helyére kerül. A zenekar tagjai közül Román Zoltán fuvola. Nagy Imre oboa, Mcszlényl László angolkürt, és Kedves Tamás csellószólója, valamint Delley József és Margittal Sándor continuo játéka érdemel dicséretét. Az előadás művészi hitelét Vaszy Viktor irányítása adta meg. Tempói, dinamikái és nagyszerű stilusismerete na© koncepciójú muzsikusra vallanak, akinek dirigálása nyomán tökéletesen bontakoztak ki a hatalmas mű kontúrjai, s tárultak fel a rejtett szépségek. A na©on értékes és emlémégis helytállt, mindössze kezetes hangverseny a Jue© ária elha©ásával hősiesen végigénekelte a szólamát. (Csak most láttuk igazán, mennyire értékes Szabó biláló művész forró ünneplésével ért véget. Vántus István Bach-hangverseny Szombat este került megrendezésre a nagy zenéfejedelem, Johann Sebastian Bach születésének 280. évfordulója alkalmából összeállított han®-ersenysorozat első koncertje a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola nagytermében. Ezúttal az intézet három sokat ígérő, tehetséges tanulója: Onczay Csaba, Matuz István és Márffy Gabriella játszott — nagy sikerrel. Onczay Csaba gordonkán a D-moll szvitet és a C-dúr Toccata adagióját mutatta be Hatos hangvétellel, fejlett stílusórzékkel; fuvolán fi^tua István tolmácsolta az A-moU szólószonátát — helyenként brai úros megoldásokkal. A híres g-húrra írt Aria elmélyült megszólaltatása, valamint az A-moll hegedűszólószonáta szép előadása Márrfy Gabriellát dicséri. Felfokozott érdeklődésed várjuk a március 24-i folytatást. N. L Növendékhangverseny a zeneiskolában Vasárnap délután — hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából — jól sikerült növendékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneiskola Tábor utcai h'an©erseny termében. Az elsősorban modern müvekből álló műsor előadásában az iskola kisebb-nagyobb növendékei rátermettségük, tudásuk legjavát nyújtották, s mintegy keresztmetszetét adták iskolai Darab a történelemből Bizonyce, ho© Rohonyiéknak nem voltak tapasztalataik. hiszen a műszakiak mai véleménye szerint kockázatos és a beruházással arányban nem álló a várható haszon a síkföldi vízműveknél. Azonkívül a Maroson és a Tiszán nyáron kevés a vízhozam, költséges víztárolókat kell építeni. Ma ötször annyi áramot fo©aszt Szeged, mint ahogy Rohonyiék azt 1919-ben a vízmű üzembe állításával kiDéltől hajnalig tevékenységüknek. Különösen örvendetesen fogadta a szépszámú közönség, hogv a növendékek stílusosan, kifinomult zenei érzékkel mutatták be a modern magyar szerzők, mindenekelőtt Bartók Béla alkotásait is. A zeneiskola az utóbbi időben jól sikerült növendékhangversenyekkel hívta fel magára a figyelmet. A Vasárnapi koncert ezek közül is magasan kiemelkedett. (Jj film m tapasztalta, ho© Szegedtől cét is. Móra május végén Mit próbál adni ez a produkció? Az író: Fábián Zoltán merész, ezideig meglehetősen mostohán kezelt témához: a Magyar Tanácsköztársaság belső konfliktusához nyúl, s ez a vállalkozás a film — Rényi Tamás rendezése — által adott formájában mindenképpen dicséretes dolog. A nehezebbje ezután következik: hogyan próbálja megoldani a bukása szélén álló tanácsrendszernek egy viszonylag szűkebb környezetben is elementárisán jelentkező immanens kérdéseit. Sajnos, meglehetősen sablonos fogurákkal és nem éppen a legsikeresebb cselekménymaggal. A főszereplő parancsnok pozitív hős. volt K. u. K. tiszt, akit a forradalom egyértelműen maga mellé állít — vele nincs probléma. Úgyszintén tiszta kép lett Lovász komiszár hősi alakja is; az ö pártállásuk a tanácshatalom mellett annyira stabil, hogy szinte már mitikus. Merészebb asszociációval talán a Jókai-féle romantikus hősök anakronisztikus rokonainak is nevezhetnénk őket. A fő konfliktus tehát nem velük kapcsolatban adódik elsősorban, hanem csupán Vajda százados alakjára korlátozódik. Ót a túlzott nacionalizmus viszi lényegében az ellenforradalom táborába. Az alapkonfliktus az ő alakjának a dandárban való megjelenésében kereshető, s emellett csupán színező konfliktussá szelídül a komiszár és a parancsnok összeütközése a film végén. Meglehetősen sablonosnak találjuk Magda — a parancsnok szerelmese — beállítását az aggódó menyasszony szép-szomorú históriájában. Lovász komiszár annyira fanatikusan forradalompárti, hogy őt is az ellenség közé sorolja; de a jószemü figyelő a lány dilemmájában elsősorban a női gyengeséget látja, s nem eh telenséget. A szereplők több-kevesebb sikerrel birkóztak meg az így kissé merevvé váló figurák életrekeltésével. A legjobb alakítást — érzésem szerint — nem véletlenül éppen a legsikeresebben kidolgozott Vajda százados megfontolásával Szakáts Miklós nyújtotta, de igen megrázóan igyekezett szerepének hitelt szerezni a kom. szán alakító Konez Gábor is. Bultor István és Szegedi Frika játéka kissé sematikusan hatott. Nikolénvi István Kedd. 1965. március 23. OÉL-MAGY ARORilAG 5